Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-04 / 49. szám

1910. december 4. IV asy bányai XZlrlap 5 Nagy választék tömör arany karkötők­ben és uj íaconu hosszú női nyakláncokban jutányos árak mellett Rezső Gyulánál. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász=terme, illatszer-raktára: Rákóczi«(Fő)-tér, Minorita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szak­szerűséggel és vigyázattal. * A legtöbb fejfájásnak a mértéktelen evés és ivás következtében elrontott gyomor az okozója. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a fejfájás megszüntetése végett az emésztőszerveinkből eltávolitsuk mindazt a káros anyagot, mely a rosszul- létet okozza. „Mindazon esetekben, — írja dr. Stiller, a nagyhírű budapesti orvostanár - melyekben enyhe, biztos és a gyomrot kí­mélő sós hashajtóra van szükségem, évek óta csaknem kizárólag a természetes Ferehcz József-keserüvizet veszem al­kalmazásba !“ A kereskedésekben vagy gyógytárak- ban határozottan valódi Ferencz Józs ef-keserüvizet kell kérni; a hol pedig nem kapható, tessék direkt a Ferencz Józscf-keserüvizforrások szétküldési-igaz- gatóságához Budapestre fordulni. * Értesítés. Vízvezetéki berendezés és cement-csatornázás elkészítését, szintúgy fürdők és árnyékszékek berendezését elvállalom a leg- jutányosabb árak mellett. A munkák már meg­kezdhetők s igy mire a vízvezeték leérkezik, a házi vezetéket össze is köthetik. Tisztelettel Gólya János vízvezetéki szerelő. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában lévő Lendvay-téren a „Nem­zeti-Szálló“ helyiségében megfelelő istálló és kocsi-szin áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. Tisztelettel a vendéglős. Csemege szöllö (mézédes) állan­dóan kapható kilónkint 36 krajcárért, 1 liter gesztenye 14 krajcárért, házilag készült befőttek, lekvár és ugorka Kóczy Szilárd füszerkereskedőnél Thököly=ut. Eladó, esetleg bérbe kiadó a Szom­z hat-utca 4. szám alatti lakóház. Értekezni lehet ugyanott Rác Péterrel. 2-4 Keresztelő- és nászajándékok, gyer­mek evőkészletek szép kivitelben, jutányos ár­ban Rezső Gyulánál. A Néhma Lajos József kávé-üzletét átvette Bcnkcr Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10-12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) Qrünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegy­tisztító gyüjtödéje a Minorita malom épületében, Hid- utcán, dr. Kádár átellenében. Lendvay-szinház. December 3. Végefelé jár az első bérleti ciklus s kon­statáljuk, hogy az előadások iránt az érdeklődés kissé megcsappant; pedig Szabados igyekszik nap-nap után újdonságokkal kedveskedni, hogy a közönséget a maga részére megtartsa. S ha ez az igyekezet némileg hajótörést is szenved, oka abban rejlik, hogy a karzatot leszámítva, — a színháznak változatlanul ugyanegy látogató közönsége van. Az elmúlt szombaton ismét újdonságban gyönyörködtünk; a ,, Táncos huszárok“ operett került színre szép, összevágó előadásban, gyö­nyörű díszletekkel, kitűnő rendezésben. A szép zene egy percig se válik unalmassá; az érzelmes számokat gyors egymásutánban váltják föl a pehelykönnyű dallamok, néhol belecsap az opera birodalmába, hogy azután egy ügyes fordulattal ismét visszatérjen a könnyű múzsához. A sze­mélyzet általában kifogástalanul játszott; Szaba­dosáé olyan bájos suszterinas volt, hogy a legöregebb nagybányai cipészek is el voltak ragadtatva tőle s kinyilatkoztatták, hogy haj­landók azonnal mint segédet alkalmazni. Görög Olga a polgármester leányának szerepében elsőrangú volt, s igen szépen énekelt; ugyanezt mondhatjuk Perényi Sáriról is. Tárnái Lídia, Benes Ilonka kis szerepükben — mint mindig, - a legjobbat adták. A férfiak kivétel nélkül pompásan játszódtak. Vasárnap d. u. a ,, Muzsikus leány“-t ismé­telték meg a gyermekhad részére, telt ház előtt. A „Bábu tánc“ most is megtette hatását; a gyermekek a „papuska- és mamuska“ nótájának emlékével távoztak az előadásról. Este Pásztor Árpád ,,A harang“ cimü legendája került szilire telt ház előtt. Poétikus, gyönyörű részle­tek vannak a darabban, melyek mélyen bele­markolnak az emberi lélekbe. A templomi éne­kek igáéi áhítatra gerjesztenek s nem egy hallgatónak könnyet sajtoltak ki szeméből. Van azonban két elhibázott alakja : a földesur és a felesége. Ezek az urak nem urakhoz méltóan viselik magukat, mikor a szegény jólelkű pap ellen (ha tréfából is) izgatják a népet. A való­ban nemeslelkü főur, patronus, nem. űzi kétségbe az öreg 80 éves papot tréfás kedvtelésből, hanem inkább csititja azt a korlátolt gondolko­dású falusi parasztot. Az öszjáték ellen semmi kifogásunk nem lehet; az egyes szerepek jó kezekben voltak. De mindenesetre első helyen kell megemlékeznünk Jeszenszky Dezsőről, kit még ilyen remek alakításban nem láttunk. Az a jelenete, mikor búcsúzik a’falujától — egyenesen fenséges volt! Görög Olga tűzről pattant gaz- dasszony volt, játéka mi kívánni valót sem ha­gyott fenn, de ugylátszik a magyar dalokat - mint coloratur énekesnő nem kultiválja. Perényi Sári itt is pompás volt s mindinkább kezdi a közönség vonzalmát megnyerni. Sugár Gyula, Demeter, Nyarai, Korda, Jámbor, Farkas, Földes igazi alakokat mutattak be. A harang megismétlése egy-két hét múlva kívánatosnak látszik. Hétfőn ismét újdonságban volt részünk ; Kövessy Albert vigjátéka: ,, Keserű mézeshelek“ bemutatója volt üres, kongó ház előtt. És itt álljunk meg egy pillanatra! Van valami mon­dani valónk a t. c. közönséghez. Úgy látszik, a színházi estéket a nagyérdemű közönség vörös- és fehér estékre osztja. A vörösektől távol tartja az ifjúságot, e fehérestékre pedig - nem jön senki, mert csak operettre szomjuhoznak. Valaki elindítja az első szót reggel: „Ma vörös est lesz!“ s mire az előadás megkezdőik, már lavina lesz a reggel elindított szóból, akkor az­tán kisül, hogy bizony „fehér est“ van, s a szegény színházigazgató óriási módon be van csapva, megkárosítva. Ez nem jól van igy! A színdarabok címeiből csak a felületes ember mondhat ítéletet. így történt a „Keserű rnézes- hetek“-kel is, melyet cime után csiklandósnak ítélt a felületesség, valójában pedig egy szelle­mes, jóizii, ártatlan vígjáték volt s bánkódhat­nak azok, kik meg nem nézték. Az a néhány ember, ki jelen volt a pompás előadáson, kitü­nően mulatott s még napokig visszafog emlé­kezni ezen szellemtől sziporkázó estére. S úgy látszik, az üres ház nem vette el kedvét a személyzetnek, mert tudásuk legjavát adták. Jeszenszkynét nyílt jelenetben sokszor megtap­solták művészi alakításáért ; Perényi Sári, Tárnái Lídia elsőrangú alakokat mutattak be. Jeszenszky — ki közbevetve legyen fnondva, most ünnepli színészi pályájának 30 éves for­dulóját, — páratlan játékával bámulatba ejtette a közönséget. Méltó társai volt ik: Ny árai, kinek színtiszta humora, Földes, Sugár^Gyula, kiknek elegáns mozdulatjaik és Farkas Ágoston, kinek az életből merített pompás alakítása, gazdag komikuma az est sikerének kiegészítői voltak. Kedden Bakonyi Károly óriási sikert elért operettje : „Az obsitos“ került színre elég nagy közönség előtt. Magyar ég, magyar levegő, s tőrül metszett magyar alakok; még az obiigát zsidó boltos sem hiányzik abból, ép mint a régi jó népszínművekben. Majdnem azt mondhatnék, hogy népszínmű, csak a szerzők keresztelték el daljátéknak, nehogy az előítélet agyonüsse a darabot. A Bezirker világban, az olasz háborúk idejében játszik a történet, mely megkapó, szo­morú, s úgy belemarkól a szivünkbe. Zenéje kedves a mi fülünknek, mert a délibábos róná­kat juttatja eszünkbe, s azt a szomorú korszakot, mikor sírva vigadt a magyar, s még álmát is ellenőrizte a zsandár, a finánc, meg a Cseh­országból ide szakadt Bezirker. A darab elejétől- végig nemes egyszerűséggel gördül, csak üt­ött tör ki megrázó jelenetekben, melyek azonban csakhamar elsimulnak, mint a hullámok a há­borgó tó tükrén. A játszó személyzet előtt meghajtjuk az elismerés lobogóját. Különösen Benes Ilonka remekelt ez este s meglepte a közönséget tisztán csengő, hajlékony hangjával ; a 15 évről szóló éneke alatt nem maradt szem szárazon az egész színházban, s úgy vettük észre, hogy magának a inű.észnőnek is kicsor­dult a könnye. Jeszenszky né bájos Málcsi volt, s lelkileg átérezte szerepét, Tárnái. Lídiáról a legjobb véleménynyel vagyunk, ki mindig és minden körülmények közt megállja helyét. Mészáros Aranka a zsidóleány szerepében pezsgő jó kedvvel játszott, szépen énekelt, még szebben táncolt, csak egyre kérjük őt: mérsékelje kissé temperamentumát, legyen, valamivel, egy ici­picikével diskrétebb! A ki túllő a célon, — abból jó vadász nem lesz soha ! A férfiak közül Szabados, Ny árai, Demeter, Tolnai pompás alakokat mutattak be; jó volt Földes és kit először kellett volna említenünk : Sugár Gyula a címszerepben, ki azonban a baritonra irt zene­számban nem tudott érvényesülni. Szerdán Heltai Jenő vigjátéka, a „Masa- mód“ került színre. A sziniapon s valószínűen a kéziratán is „vígjátékinak van jelezve; de mi pályadijat tiizünk ki annak, aki a 4 felvoná­son keresztül csak egyszer is elmosolyogta magát. Hallottunk pro- és kontra véleményeket a darabról ; összegeztük azokat, s kiegészítve a magunk egyéni felfogásával, a következőket állapíthatjuk meg: Heltai regénye, melyből a darabot is készítette, igen szép lehet, poétikus, gyönyörű nyelvezettel megírva; maga a szín­darab is — mint olvasmány, — első rangú, de színpadon teljesen hatástalan, hogy ne mondjuk: unalmas. Pedig színészeink jól játszódtak ! De mit tehettek ök is ? A hangos ásításokat meg­akadályozni nem tudták. Perényi Sári — ki a címszerepet vitte, - magas nívón álló bájos alakot mutatott be. Csütörtökön este nagy operett újdonság ment: ,,Trenck báró“, kevés közönség jelen­létében. Pedig a szép muzsika, a magyaros dal­lamok nagyobb közönséget érdemeltek volna. De hát hallottunk olyan megjegyzéseket, hogy ha a sziniapon Szabadosné és Görög Olga neve elő nem fordul, - akkor a közönség egy része távol tartja magát. Pedig a „Trenck bárót“ en­nek dacára is meg lehetett volna nézni, mert a szereplők kivétel nélkül pompásan játszódtak. A darab meséje — mint sajnos majdnem minden operette, - nagyon alacsony nívón áll; a hír­hedt pandurezredes szoknyakalandjainak egy részlete, szlavóniai haramiákkal garnirozva. De annál értékesebb a zenéje, melyben sok-sok fül­bemászó részlet van. Az előadás a legjobbak közé tartozott. Hikisch Kató — kit ritkán sze­repeltetnek, - az újdonság ingerével hatott; szépen csengő hangja teljes mértékben érvé­nyesült. Fejedelmi alakját az Ízléses toillettek még jobban kiemelték. Mészáros Aranka bra­vúrosan játszik, s kupiéinak mindig tud egy kis pikáns izt adni. Tárnái Lídiát már nem is kell dicsérnünk, mert ő mindig kifogástalan, rokon­szenves. Korda Sándoron meglátszott a 3 napi pihenés; nagy erővel, jó kedvvel játszott s egy pár dalát igen szépen énekelte el. Sugár Gyu­lának a Nikola szerepében szép sikere volt; Mészáros Arankával való kettősét megujrázta a közönség. Eredeti alakokat mutattak be: Ung­vári a főudvarmester, Nyárai az udvari költő és Demeter a márki szerepében. Pénteken Sztojanovits ,, Csókkirálya“ ment másodszor, zónaelőadásban, mérsékélt hely­árakkal, nagy közönség előtt. A kedves zenéjü magyar operett most is megtette hatását, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom