Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-16 / 42. szám

1910. október 16. 3 városunknak az elmúlt három évtizedben nem volt annyi pere, - s mondhatjuk : kétes pere, — mint amennyi az utolsó három évben akadt. Ezen perek között nehány nagy értékű is elő­fordul anélkül, hogy a város testületének arról még csak tudomása is volna. Mi is, a legöregebb emberek csak egyetlen esetre emlékszünk, a vásárvám-bérlcti perre, melynek megindítására a közgyűlés adta meg a felhatalmazást; másra nem. Az igaz, hogy passiv perek vitelére a polgármester törvényes hatáskörében adhat meghatalmazást, de amennyiben ezek a perek olyannyira elszaporodtak, hogyha mind lábra- kaphatnának, valóságos sáskajárásszerü pusztulás vonulna be a városházára s ezért jogi és cél­szerűségi indokokból a képviselőtestületnek meg kellene követelnie, hogy minden néven neve­zendő per rendszerint előzetesen vagy ha a késedelem veszélyei járna, utólagosan, de a közvetlenül következő közgyűlésen bejelentes­sék, hogy a képviselőtestületnek módjában álljon a város peres ügyeibe is beleszólni. Magától értetődik, hogy e peresügyek 90°/o-nak — eltekintve a behajtásos perektől — elejét lehetne venni, de hiszen olyan sok dolga van a város intézőségének, hogy nem ér rá nyugodtan megkötni szerződéseit, bár utólag valami jogi-bureau berendezésének is észleltük némely kezdő lépéseit. Grünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegy­tisztító gyüjjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár ételiedében. HÍREK. Október 15. Szüret. Dús színek fogadnak most mindenütt. A miből a tájkép komplexuma ered, mind csupa erőteljes színfolt. Még a hideg, őszi eső nyomán támadt köd is határozott formát ölt. Nincs szükség hangulatkeltő párázatra, szürke íátyol- boritásra, most a színek teremtenek szomorú ábrándot. Távoli sejtés vibrál a déli nap meleg rezgésében, mint D’ Annunzió valamely érze­lem-pazar álomlátása. Mintha egy búcsúzó asz- szony öleléséből ébrednének, a ki lassan, lebegő vonalakban tovatűnik, mindén lépésével távozik, de visszatér, egyre kisebbedik, bizonytalanabb, mindig elmegy es mégis mindig itt a szemünk előtt \ r És ez most jut eszünkbe, mikor a szüret zajától hangosak hegyoldalaink ; mikor itt-ott még fel-felcsillan egy régi vonás a szüret mula­tozásaiban, melyek évről-évre jobban, jobban eltünedeznek ; mikor a fáradt igák döcögve ha­ladnak az országúton a hordókban bizsergő bacchanáliákkal ! Mire befordulnak a városba, lassanként elvesznek a letelepedő violaködben, melyben elvegyül a must édeskés illata. Gyer­tyavilágos pincékben kalapácsütések, férfihangok folytonos zsongása ; óriás hordókba gyűjtik a sűrű szőlőnedűt, a mérhetetlen mámort! . . . És valamelyik téli estén eszünkbe jut, hogy poharunkba tiszta bort öntsünk, borús kedvvel felhajtsuk, hogy utánna elfelejtsük a nappal fájdalommal teli küzködéseit! . . . Eszünk teljes világosságával, gondolataink fokozott élénkségében még teljes valóságában látjuk az élet absolut sivárságát, testünkön azonban jótékony melegség árad keresztül, a mely átszármazik a lélekre. Erős bizalomra éb­redünk önmagunk iránt: következő napon majd nagyobb energiával fogunk dolgainkhoz ; alkotni vágyunk. Jólétet akarunk teremteni, hisz az élet talán nem is olyan szürke ! A valódiság idom- talan körvonalai elmosódnak, a formák kecse­sebbé válnak, fény környékezi őket s beszélni szeretnénk másoknak, elfecsegni legszentebb titkunkat, szivünket akarjuk kiönteni ! Nagyszi- vüekké leszünk és fogékony megértéssel ma­gunkévá teszszük a más baját, nemeslelkü elha­tározással a meggyógyitására vállalkozunk! Hatalmas felszabadulása ez a léleknek, a szív szabad csapongása és szinte meghunyászkodó ragaszkodással felcsapunk Baulaire mellé má­mort keresni a borban, a költészetben, az asz- szonyban . . . S másnap megtagadunk mindent, | N agy íaány »1 Hírlap a miben este hittünk, hogy még sötétebb chaosz- ban tornyosuljanak fel előttünk az élet nehéz küzdelmei . . . Gyorsan elhal a szüret zaja! A természet pedig hangtalan siet az elmúlás karjai közé ; hangos siránkozás nem kiséri pusztulásában, hisz tudjuk, bizonyosan tudjuk, hogy ismét fel­támad ! Milyen jó, hogy ezt magunkról nem tudhatjuk ! Személyi hírek. Dr. Makray Mihály polgár- mester a Szombathelyen megtartott polgármesterek kongresszusáról hazaérkezett. — Lacheta János nyug. főbányatanácsos barátai látogatására városunkba ér­kezett. — Pünkösdy Ferenc műszaki főtanácsos pár­napig városunban időzött. — Jámbor Lajos budapesti műépítész szombaton városunkba érkezett. Áthelyezés. Kiss Béla M. Á. V. főmérnök, a Szatmár —nagybányai—felsőbányái h. é. vas­utak osztálymérnökségének főnöke saját kérel­mére Zilahra helyeztetett át. A vasutmérnöki hivatal azonban, mint egyik laptársunk tévesen közölte, — épenséggel nem lett átköltöztetve; az legalább nekünk maradt. Esküvők. Schertlin György gépészmérnök tegnap lépett házasságra Ketney Mihály bánya­igazgató leányával: Irénkével. Tanúként Pokol Elek és báró Gaffron Hermán Budapestről szerepeltek. — Liptay Sándor m. kir. szám­tiszt ma d. u. 4 órakor tartja esküvőjét Marosffy Dezső városi számvevő leányával: Erzsébettel. A Teleki Társaság estélye. Ma tartja a Teleki Társaság a városi színház díszes falai között az évad első felolvasó ülését. A műsor érdekes és változatos, habár ez alkalommal - sok közbejött akadály miatt, - nem lehetett j valamely neves művésznőt vagy művészt szere­peltetni. Dehát véleményünk szerint nem is az a főcél, hogy a hírneves művészek szere­peljenek. A Teleki Társaság — mint egyik igazi jóakarója megjegyezte, - 2 éven át díj­talanul szolgált a nemes város közönségének, illő tehát, hogy midőn egyszer szerény anyagi helyzetén segíteni akar, s belépti dijakat szed, — a közönség is méltányolja, s tömeges meg­jelenésével rójja le adóját. Hiszük, hogy ezt meg is teszi! A Ganz cég vezető mérnöke Sz/ci- csák Ödön igazi gavallériával adja a világítást, j a miért a Társaság neki ezúton is hálás köszö­netét mond. De hálás a közönség a város taná­csának is a díszes helyiség átengedéséért, s különösen köszönet illeti Fábián Lajost, ki min­dent elkövetett, hogy a terem rendelkezésre álljon. A karzati közönséget ez utón is figyel­meztetjük, hogy a bejárat a timárszin felől van. A meghívó következőleg szól: A Teleki Társaság 1910. évi október hó 16-án, vasárnap, a városi színházban tartandó I-ső felolvasó ülé­sére. Tárgysorozat: 1. Rákóczi-induló. Előadja: a bányász zenekar. 2. Elnöki megnyitó. 3. Zongora- solo. Előadja Hoff mami Árpádné úrnő. 4. Szék­foglaló. Irta és felolvassa Brán Lőrinc. 5. Zon­gorakettős. Előadják: Berksz Emmi és Gurszky Lujza urleányok. 6. Bánkbán nyitánya. Előadja: a bányász-zenekar. 7. Lírai elbeszélés. Irta és felolvassa; Révai Károly. 8. Dalok. Zongorakisé- rettel. Énekli: Demeter Dezső. 9. Zárszó. 10. Hunyadi-induló. Előadja: a bányász-zenekar. Kezdete este pontban 8 órakor. Belépő-dijak: 2 közép-páholy 12 K. 8 jobb és 8 baloldali páholy 8 K. Támlás-szék 3 első sor 2 K. Zárt­szék Szélső sor 1.60 K. Zártszék 6 utolsó sor 1 K. Állóhely 40 f. Karzat 30 f. A meghívó kívánatra előmutandó. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. Vármegyei közgyűlés. A csütörtöki vármegyei közgyűlésen mindenek előtt a bizott­sági választásokat ejtették meg. Az állandó választmányba városunkból Révész János, Stoll Béla és dr. Vass Gyula választattak be. A f. évi nov. 3-án végbemenő törvényhatósági bi­zottsági tagválasztás elnökévé városunkba Ré­vész János küldetett ki. Választás alá a Torclay Imre és dr. Miskolczy Sándor mandátuma kerül. A közgyűlés a magyarláposi vasút ré­szére 100,000 K hozzájárulási összeget szava­zott meg. Igazán érthetetlen a vármegye szük- keblüsége, s még szükebb látóköre, midőn saját eminens érdeke ellen ily mostohán döntött. A városi tűzbiztositási szabályrendelet, mert a kincstár érdekeit sérti, jóvá nem hagyatott. Dr. Nagy Gábor ügyvédnek a városi nagymalom bér­lete tárgyában beadott fellebbezése a belügy­miniszterhez tétetett át. Ugyanőneki a főszolga­bírói hivatal és lakás felülvizsgálata tárgyában beadott felebbezése elutasittatott. Ezen sorsban részesült a Szőke Béla felebbezése is a Léding- féle hagyaték tárgyában. A lapunk múlt szá­mában említett többi ügyek jóváhagyólag intéz­teitek el. Uj hittanár. Dr. Péchy Alán minorita- áldozár az itteni állami főgimnáziumhoz hit­oktatónak rendeltetett ki. A vízvezeték. A városi vizimű építése rohamos lépésben halad előre. Dr. Makray Mihály polgármester pénteken künt járt a mun­kálatoknál s megelégedéssel tapasztalta, hogy az 580 főből álló munkásszemélyzet rövid két- három hét alatt bent lesz a Rákóczi Ferenc- téren s alapos a kilátás arra, miszerint a víz­vezeték a piaci kutat és István-szállót még ez- idén fogja táplálhatni. A „Nőegylet“ sikere. A nagybányai jótékony Nőegylet a nyíregyházái kiállitáson ezüstérmet és elismerő oklevelet nyert. Színházi jelentés. Szabados László szín­igazgató falragaszon közli, hogy november hó 5-én, egy alkalmi díszelőadás keretében, díszes színházunkat ünnepélyesen megnyitja. Az ünne­pélyes megnyitásnak részletes programmját annak idején külön fogja hirdetni. Ezzel egy­idejűleg megnyílik az első, két hónapra terjedő téli sziniszezon, amelyre különös melegséggel hivja fel a közönség figyelmét. Mint az „Észak­magyarországi szinikerületnek“ immár öt év óta igazgatója, különös súlyt kíván helyezni arra, hogy e város közönsége egy igényeinek megfelelő és díszes, uj színházban méltó társu­latot kapjon. A társálat művészi személyzetének névsora: Sz. Végh Gizi, szubrett primadonna. Hikisch Kató, coloratur énekesnő. Mészáros Aranka, szubrett énekesnő. Perényi Sári, naiva énekesnő. Benes Ilonka, drámai hősnő. J. Széli Erzsi, drámai szende. Tárnái Lídia, operett és vigj. komika, anya. Perényi Melanie, Bártfai Margit, Kovács Margit, Faludi Berta, Jámbor Elza, Bányai Irén, segédszinésznők, kardalosnők. Ungvári Mór, hős és jellem. Korda Sándor, tenorista, énekes bonvivant. Sugár Gyula, baritonista, énekes siheder. Nvárai Rezső, komikus. Szabados László, szalon és jellem- komikns. Jeszenszky Dezső, apa és jellem- szinész. Demeter Sándor, epizód komikus. Baktay József, II. baritonista. Jámbor György, Tolnai József, Farkas Ágoston, Vetlényi Ernő, Sugár Leó, Fehér László, segédszinészek, kar­dalosok. Műsortervezete valóban nívón álló és változatos. Gyászhir. Klusovszky József polgártár­sunkat súlyos csapás érte. Ugyanis neje, szül. Strasser Eleonóra 55 éves korában most kedden elhunyt. Csütörtökön temették a széleskörű rokonság mély részvéte mellett. Pártgyülés. A szatmárvármegyei 48-as függetlenségi párt Szatmári f. hó 12-én meg­tartott gyűlésében kimondotta, hogy nem frak­cióban, nem Kossuth Ferenc vagy Justh Gyula elveivel hanem egyöntetűen Kossuth Lajos elvei alapján egyedül azt a politikát követi, a melyet Irányi Dániel elnöklete alatt 1884-ben tett magáévá a függetlenségi párt. Városunkból e gyűlésen Bónis István és Dr. Vass Gyula vettek részt, a kiket a párt uj szervezésére kiküldött 24-es bizottságba is beválasztottak. Polgármestergyülés Szombathelyen. A rendezett tanácsú városok polgármestereinek országos egyesülete múlt vasárnap Szombat­hegyen közgyűlést tartott. A közgyűlést külö­nösképen a városoknak szánt évi államsegélyek­nek a jövőben miként leendő felosztása érde­kelte. Sérelmesnek találták, hogy a tisztviselő­ket csak a VIII-IX. osztályokba sorozhatják be, holott a VII —IX. osztályba volnának sorozandók. Az egyesület azt kívánja, hogy az állandó állami hozzájárulás összege ne 1916-ban adassék a városoknak, hanem a tervbe vett összegnek legalább 50 százaléka az idén, 25 százalékkal több, tehát 75 százalék 1911-ben és a teljes összeg 1912-ben. A titkári jelentés és előadói javaslat szerint az államsegély alapját nemcsak a közegészségügyi, rendőri, katonai és adóügyi kiadások alkotják, hanem ehhez kell venni még a gyámügyi kiadásokat is. A felosztás alapjául az utolsó öt évi zárszámadások szolgáljanak. Kívánják, hogy valamennyi tisztviselő az eddi­ginél magasabb rangosztályba jusson és hogy a tisztviselők előrehaladása ne a VIII-IX., fizetési osztályok között történjék; hogy a ma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom