Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
2 N agytoányai Hírlap 1910. március 27. A város neve Lakossága Áll. hOZ2 ab.ö.min. jneg-állapitása ájárulás lakács - Í)4m javaslata Pótadó szerint korona korona Nagybánya 11185 44000 29810 ii Segesvár 10868 30000 38865 44 Fehértemplom 10849 24000 35792 118 Igló 10190 24000 49547 0 Dés 9888 32000 29873 64 Zalaegerszeg 9782 46000 45253 93 Beregszász 9629 36000 30047 60 Losonc 9531 34000 32875 62 Besztercebánya 9264 40000 34424 40 Léva 8448 20000 15230 50 Rózsahegy 8198 34000 31151 40 Székelyudvarhely 8177 32000 25110 73 Medgyes 7954 36000 25024 80 Kőszeg 7930 24000 17657 79 Lőcse 7866 24000 17377 20 Szászsebes 7770 24000 25838 42 Zilah 7639 24000 19827 58 Nagyenyed 7494 20000 16176 19 Zólyom 7173 20000 13145 20 Sepsiszentgyörgy 7131 20000 17955 21 Déva 7089 20000 16208 41 Gyergyószentmiklós 7028 20000 16150 0 Trencsén 7011 20000 23453 62 Szászváros 6934 20000 17563 0 Szászrégen ' 6552 28000 32451 43 Karánsebes 6497 32000 35740 99 Fogaras 6457 28000 21636 i 75 Szamosujvár 6378 28000 25544 40 Bártfa 6102 16000 20654 81 Rimaszombat 5849 34000 25151 57 Kézdivásárhely 5658 22000 22398 42 Szilágysomlyó 5658 24000 18126 55 Késmárk 5606 48000 28543 81 Modor 5279 12000 9946 42 Rozsnyó 5198 1 20000 12436 45 Dobsina 5111 16000 15028 0 Szakolca 4932 18000 14658 52 Bazin 4899 12000 9215 68 Szentendre 4822 18000 25942 94 Újbánya 4603 16000 11358 28 Felsőbánva 4584 12000 8831 12 Körmöcbánya 4306 14000 10756 0 Vajdahunyad 4419 18000 11822 61 Göinicbánya 4093 12000 7047 0 Korpona 4006 12000 7879 16 Breznóbánya 3942 12000 6442 0 Vízakna 3920 12000 7890 0 Erzsébetváros 3903 16000 10888 6 Kolozs 3767 20000 6600 49 Szentgyörgy 3456 12000 6750 33 Abrudbánya 3341 12000 3404 23 Kismarton 3067 12000 3861 71 Kisszeben 3063 12000 8254 29 Szepesváralja 3024 16000 5492 40 Csíkszereda 2858 20000 13982 415 Leibic 2803 12000 6816 0 Jolsva 2733 12000 4755 0 Szepesolaszi 2666 12000 2680 0 Szepesbéla 2623 í 12000 7069 0 Hátszeg 2367 20000 13179 78 Ólubló 1977 12000 5302 0 Nagyroce 1812! 12000 13189 0 Ruszt 1609 12000 3312 61 Poprád 1530 12000 4497 10 Egy tekintet a kimutatásra s beigazolja azt, hogy úgy az állami kiutalásban, mint a Lukács-féle megosztási tervezetben rendkívüli aránytalanságok vannak. — Van sok kisebb város, melynek több a vagyona, mint több nagyobb városnak, pótadója vagy kisebb, vagy egyenlő a nagyobb városéval, adóssága nem haladja meg a nagyobbét, s mégis a kisebb város nagyobb állami hozzájárulást kapott a kiutalt 2 millióból és kapna a Lukács-féle tervezet szerint is, mint a nagyobb város. Ha ezeknek az aránytalanságoknak okát keressük, nem nehéz föltalálni. Nem sok törvényhatósági város van, rendezett tanácsú város pedig épen kevés, melynek önálló, külön katonaügyi osztálya lenne; a katonaügyi dolgokat sok helyen a rendőri hivatal végzi vagy a rendőrkapitány, más városban egy tanácsnok, ki még más ügyekkel is foglalkozik vagy egyes városokban maga a polgármester, valamelyik kisebb rangú hivatalnokkal, kinek azonban — mint a polgár- mesternek is — még más teendőkkel is kell foglalkoznia. Már most hogy lehessen azt biztosan és tisztán megállapítani, hogy mennyibe kerül a katonai ügyek ellátása? A dologi kiadásokat még meg lehetne állapítani; de ezek, dr. Harrer Ferencnek a „Városi Szemle“ f. évi 1. számában megjelent „A városok állami segélyezése“ cimü cikkében — mi pedig mint tudjuk — a városok állami segélyezéséről stb. szóló és a m. kir. belügyminisztérium által kiadott törvényjavaslat-tervezet alapján van megírva, az állami hozzájárulás kiutalásánál figyelembe nem véJ tettek. De hogy lehessen megállapítani azt, hogy egy polgármesternek vagy rendőrkapitánynak vagy tanácsnoknak és a mellé rendelt hivatalnoknak mennyi munkája esik a katona s mennyi más ügyek ellátására? s hogy a katonai ügyek ellátása mily összegbe kerül? Ezt igazságosan megállapítani lehetetlen. A városi számvevők nagyobb része tehát ezt csak .úgy találomra és a mit rossz névén venni nem is lehet, úgy állapította meg, ahogy az városának kedvezőbb volt. — Viszont a tul- lelkiismeretes és tulszigoru számvevők e címen, mint azt a „Városok Lapja“ f. évi 4. számában megjelent Lukács-féle kimutatás is igazolja, semmi kiadást sem vettek föl. Nem külömben állunk az .adóhivatali kiadásokkal. Igaz, hogy a törvényhatósági városok nagyobb részének és a nagyobb rendezett tanácsú városoknak is külön adóhivatala van; de még a törvényhatósági városok egy részénél is, továbbá mindazon rendezett tanácsú városoknál, melyeknek lakossága a 20 ezeret meg nem haladja, az adóhivatal vezetését vagy a polgár- mester, vagy egy tanácsnok, vagy legtöbb helyen a számvevő viszi, ki természetesen egyéb városi teendőket is végez. Hasonlóképen lennénk az árva és gyámügyi kiadásokkal is, melyeknek költségeit szintén egyik alapjául kívánják a városok tekinteni az állami hozzájárulásnak. Hiszen törvényhatósági város is csak nagyon kevés van, melynek j külön árvaszéke lenne, külön tisztviselőkkel; és a törvényhatósági városok legtöbbjében, valamint a rendezett tanácsú városokban rendesen árvaszéki elnök a polgármester s tagjai a városi tanácsnokok, ügyészek és jegyzők. A közegészségügyi kiadások talán a legmegbízhatóbbak, mert olyan várost nem tudunk, hol a közegészségügyi tisztviselők egyéb köz- igazgatási teendőt is végeznének. De itt ismét a szolgaszemélyzetnél lehetnek olyanok, kiknek egyéb teendőik mellett közegészségügyi dolgokat is^kell végezniük. És itt meg kell jegyeznünk, hogy nincs és nem is lehet kellően indokolni azt, hogy a dologi kiadások sem a rendőrségi, sem a közegészségügyi, sem az adó, sem a katonai ügyeknél figyelembe nem vétetnek; mert nem kívánjuk figyelembe vétetni az Írószerek, fűtés és a hivatalos helyiségek béregyenérték kiadásait; de igenis az utazási, a katonaszállitási, adószállitási és a katona és csendőr előfogat állítási költségek mind olyanok, melyeket figyelmen kívül hagyni nem lehet és nem is szabad. A rendőri, adóügyi, katonaügyi és közegészségügyi személyi kiadások tehát az állami hozzájárulás igazságos alapjául nem vehetők, annál kevésbbé, mert mint a Lukács- I féle kimutatás világosan igazolja, vannak kisebb j városok, melyeknek nagyobb, sőt jóval nagyobb kiadásaik vannak a rendőri, adóügyi, katonaügyi és közegészségügyi rovatokon, mint nagyobb városoknak, minek oka az, hogy talán egyes városok nagyobb személyzettel rendezkedtek be, mint az föltétlenül szükséges volt; továbbá, hogy egyes városokban, melyeknek tellett, vagy melyeknek kép- viselő-testülete jobban megtudta becsülni a tisztviselő munkáját, már most nagyobb javadalmazások vannak megállapítva, mint amit a városi állami segélyezéséről stb. szóló törvényjavaslat-tervezet megállapít, még az esetben is, ha a rendezett tanácsú városok tisztviselői a VII- XI. fizetési osztályba soroztatnának is be. A másik ok pedig az, hogy a személyes kiadá- : sokat kifogástalanul megállapítani, mint fönnebb is előadtuk, nem lehet. Más tényezőket kell tehát venni az állami hozzájárulás (segélyezés) alapjául. A legfőbb és a legbiztosabb alap a városok lakosságának száma. Nagyon helyesen mondja Nyíregyháza, város 1910. január 2-án kelt körirata, hogy „a lakosság száma a tulajdonképeni és a legfőbb tényező a közigazgatási tennivalók mennyisége, tehát egyebekben egyenlő feltételek mellett a közigazgatással járó terhek és kiadások mennyisége tekintetében is.“ Csakhogy itt az a lélekszám lenne alapul veendő, mit a városban talált s megtelepedett lakosság száma a népszámláláskor kitesz, hozzáadva azokat, kik ideiglenesen mint tanulók s mint kiskorú inasok, szolgák és cselédek, továbbá mint vendégek és ügyes-bajos dolgaikat végző egyének tartózkodnak a városon kívül, s levonva ebből azok számát, kik hasonló címeken tartózkodnak a _ városban. Ez pedig hozzáértő népszámlálók közreműködése mellett pontosan megállapítható. A második alap lenne a pótadó-százalék; de ez szerintünk nem lenne abban az arányban figyelembe vehető, mint az előbbi alap, mert vannak gazdag és legalább is jómódú lakosú városok, melyeknek lakossága 10-30 százalék pótadó emelkedést meg sem érez, sőt ha a pótadó emelése a város érdekében történik, örömmel megszavazza; mig vannak különösen az északi és keleti határokon olyan városok, melyeknek fentartása és fejlesztése pedig a nemzetiségek között különösen nemzeti szempontból rendkívül fontos, de a melyek lakosságuk szegénysége miatt pótadót — bár arra a városnak fejlesztése és előhaladása szempontjából föltétlenül szükség lett volna és lenne — nem vetettek és nem vetnek ki. Az állami hozzájárulás (segély) tehát ugv lenne kiosztandó, hogy abból a városnak lakosságához képest kiosztatnék 60 százalék, azaz 4 millió 800 ezer korona és a pótadó arányában 40 százalék, azaz 3 millió 200 ezer korona. Lakosság szerint tehát a 4 millió 800 ezer Koronából — miután az összes városok lakossága 2,453.500 - egy lakosra esnék 1 korona 95 fillér. Azonban a pótadónál külömbséget kellene tenni a törvényhatósági és a rendezett tanácsú városok között, mivel a törvényhatósági városoknál csak a tényleg kivetett pótadót lehet figyelembe venni, mig a rendezett tanácsú városoknál legalább 15 százalékkal több pótadót kell számítani, mint ami kivetve van, amennyiben a rendezett tanácsú városok fizetnek még 5 százalék vármegyei pótadót is és a 10 százalék útadót, a törvényhatósági városok maguk használják föl; mig a rendezett tanácsú városok 10 százalék útadója a vármegyék, illetve a vármegyei községek javára esik és nem a rendezett tanácsú városok javára, melyeknek rendesen jobb és járhatóbb utaik vannak, mint a községeknek. A pótadóra eső 40 százalék, vagyis 3 millió 200 ezer korona pedig úgy lenne felosztandó, hogy abból minden város annyi részt kapna, ahány százalékos pótadója van, de a 30.000 lakosnál kevesebb lakosú városok nem kaphatnának többet 50 résznél, a 30.000-nél több lakosú városok pedig 100 résznél. A kimutatást, melyben ki van tüntetve, hogy ezen tervezet szerint az egyes városok mennyi állami hozzájárulásra tarthatnak igényt, lapunk jövő számában fogjuk közölni. Grünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. A Halley-üstökös. Elpusztul=e a föld május i8-án? Az egész világ feszült figyelemmel várja a Halley-íéle üstökös megjelenését, s bizonyos aggodalommal gondol a május 18-áról 19-ére virradó éjre, a mikor a csillagászok számitása szerint a föld keresztül fog haladni az üstökös uszályán. Természetes, hogy a várható ritka természeti tünemény ismét tápot ad a világ végéről szoló mesének, s a félénkebbek rettegését csak növeli az a körülmény, hogy a jósok közé komoly tudósok is beálltak, kik tudományos föltevésekkel igyekeznek bebizonyítani azt, hogy a veszedelem csakugyan nincs kizárva. Igaz, hogy ezekkel szemben más, szintén alapos készültségü tudósok azt vitatják, hogy ez a találkozás semmiféle veszedelemmel nem jár s a földnek egyetlen porcikája sem fog szenvedni miatta. A Halley-féle üstökös minden 75-ik évben visszatér s nevét Halley csillagásztól kapta, mert ez az angol tudós volt az, aki megállapította, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben látott nagy üstökös nem három külön égi test, hanem egy és ugyanazon csillag, mely elliptikus pályán forog a nap körül s e pálya megfutására 75 évi időre van szüksége.
