Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-20 / 8. szám

4 1910. február 20. Nagybányai Ilirlap Felsőbánya város uj díszpolgárai. Felsőbánya f. hó 17-én Líkker Károly- nak és nagyszámú társainak indítványára Stoll Béla helybeli ügyvédet és takarék­pénztári igazgatót, továbbá Színik Antal budapesti társigazgató-főmérnököt általá­ban a közügyek terén tanúsított ered­ményes működésük és érdemeik, de kü­lönösen Felsőbánya város ügyei iránt tapasztalt érdeklődésük és a város szépí­tése és városi múzeum gyarapítása ér­dekében tanúsított áldozatkészségük el­ismeréséül a város díszpolgáraivá válasz­totta. Stoll Béla közérdekű működését, ki ügyésze Felsőbányának és az ottani takarékpénztárnak, — ismerjük mindnyájan. Szmik Antalról közöljük, hogy fia Színik Ignác, volt felsőbányái bányatanácsos, főnöknek; született az 1860-as évek elején Felsőbányán; középiskolai tanulmányainak befejezése után végezte a budapesti mű­egyetemet és ott mérnöki oklevelet szer­zett. Előbb társulati, később Pécs városi mérnök volt; jelenleg igazgató főmérnöke egy külföldi kiviteli társaságnak. Megírta Felsőbánya város monográfiáját s szép irodalmi működést fejtett ki és fejt ki ipari s iparművészeti dolgokban. Szülő­városához mindig a legnagyobb mérték­ben ragaszkodott s a városi múzeumnak igen nagy értékű tárgyakat adományozott. A főispán búcsúztatása. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága az alispán által f. hó 22-ének d. e. 10 */2 órájára összehí­vott rendkívüli közgyűlésén fog dr. Fcilussy Árpád volt főispántól a felmentés tárgyában kelt belügyminiszteri leirat kapcsán búcsút venni. Kinevezések. A kir. pénzügyminiszter Sántha László budapesti kir. bányafőmérnököt bányatanácsossá, Burgharcll József selmeci fő­iskolai tanársegédet segédmérnökké nevezte ki. Mindkét tisztviselő a helybeli kir. bányaigazga­tóság területén is működött. — Gróf Károlyi Lajos, az erdődi uradalmában működő Ajtay János erdőmestert erdőtanácsossá, Szimon Béla n.-sikárlói főerdészt erdőmesterré és Ostadál Jenő zelestyei erdészt főerdészszé nevezte ki. Eljegyzés. Bikfalvy István szatmár- nagybányai vasúti pályafelvigyázó eljegyezte Kemény Sándor polgártársunk kedves leányát: Sárikát. Emlékeztető. A nagybányai ipari hitel- szövetkezet ma vasárnap d. e. 10 órakor, a kereskedelmi bank pedig d. e. 11 órakor tartja rendes évi közgyűlését. A Gazdasági Egyesület közgyűlése ma vasárnap d. e. 10 lj2 órakor lesz a városháza tanácstermében. Tárgysorozata: 1. Előző évi számadások. 2. F. évi költségvetés. 3. Elnöki előterjesztések. 4. Tisztujitás. Pótbejárás. A láposvölgyi vasút köz- igazgatási pótbejárása, mely Felsőbányának a vonalba való bekapcsolását célozza, - márc. j 4-ére tűzetett ki Felsőbányára. Kerületi erdészgyülés. A nagybányai kir. főerdőhivatal a kerület összes bel- és kül- tisztviselői részvételével múlt szombaton tartotta szokásos tiszti értekezletét Uubay Zsigmond kir. főerdőtanácsos elnöklete alatt, ki az érte­kezlet után a tisztikart a Kaszinóban megven­dégelte. Transsylvanismus címen közöljük Dózsa Endrének, Az Erdélyi Irodalmi Társaság elnö­kének szerkesztőségünkbe beküldött kitűnő cikkét, mely a magyar nemzeti sovinizmus mibenlétet kiváló tudással és érzékkel fejti ki. Jéggyár. A Ganz-féle villamossági r. t. üzemvezetősége a városi tanács felhívására ajánlatot adott a városnak, hogy 37 ezer korona költséggel hajlandó egy jéggyárat felállítani s annak üzemét a város számlájára 50°/0 tiszta jövedelem-részesedés mellett ellátni. A jéggyár naponként 24 órai üzem mellett 60 q műjeget termelne. A jótékony Nőegyesület ma vasárnap d. u. 3 órakor tartja évi közgyűlését a város­háza tanácstermében. Segéd=lelkész változás. Glazarovits Bertalan róni. kath. káplánt a megyéspüspök Nagybányáról Máramarosszigetre helyezte át; helyébe Felsőbányáról Kqnipasz Antal jön. Hivatalos eljárás. Uhlarik Béla a M. Á. V. debreceni üzletvezetője, Hóllos Oszkár budapesti vasutigazgató és Kassai/ Kálmán vonalbiztos a szatmár-nagybányai vasútvonal és a felülépitmények vizsgálata céljából kedden és szerdán városunkban tartózkodtak. Közgyűlési meghívó. A Nagybányai Kereskedők és Kereskedő Ifjak Köre a „Polgári Olvasókör“ termében 1910. évi március hó 6-án délután 2'/a órakor évi rendes közgyűlést tart, melyre az egylet alapitó, rendes és pártoló tag­jai tisztelettel meghivatnak. Az elnökség. Tár­gyai : 1. Évi jelentés. 2. Pénztári és könyvtári jelentés. 3. Költségelőirányzat jóváhagyása. 4. Indítványok tárgyalása, melyek 14 nappal a gyűlés előtt beadattak. (Alapszabály 24. ez.) 5. Tisztujitás. Kivonat az alapszabályokból : 10. ez. Szavazási joggal csak azon tag bir, ki dijakkal hátralékban nincs. Szavazat csak személyesen gyakorolható. A városi takarékpénztár választmánya vasárnap d. e. 11 órakor dr. Malcray Mihály polgármester elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta a pénztár 1909. évi zárszámadását. A gyűlés az igazgatósági jelentést felolvasottnak vette s azután az évi üzleti eredményt tárgyalta. Moldován László igazgató, Szerencsi/ József, Fábián Lajos, Stoll Béla s mások felszólalása után a választmány az igazgatóság jelentését tudomásul vette, a mérleget változatlanul elfo­gadta s az igazgatóságnak és tisztikarnak buzgó működéséért köszönetét szavazott. Stoll Béla indítványára a választmány elha ározta, hogy a város képviselő-testületétől kérni fogja, miszerint a közpénztárba beszolgáltatandó jövedelmet egy­előre 80.000 K-ban kontingentálja s az ezt meg­haladó eredményből egy jövedelempótló külön alapot létesítsen. Az igazgatóság jelentéséből kiemeljük, hogy a pénztár 1909. évi szept. 20-án kezdte meg működését, mint az osztrák-magyar bank mellékhelye; az év folyamán az értékpa­pírok eladásából származott 10.782 kor. 93 fii. nyereményből „árfolyam- különbözeti tartalék- alapot“ létesített. Az összesen 112.122 kor. 27 fillért kitevő nyereségből a tartalék-alapra 10.000 koronát praeliminált; a város tiszti nyugdíj-alapjára 3.444 K. 51 fillért, a házi pénz­tárba 80 ezer koronát, jutalékokra 18016 kor. 26 fillért, jutalmakra 661 K. 50 fillért juttatott. - Pénztári forgalma 27,957,943 kor. 44 fillér volt; a múlt évihez képest több, mint 9 millióval emelkedett. Közel 3 milliót kitevő betétállomá­nya 1909-ben 84 ezer koronával nőtt. Váltóhitel- miveletei közel 200 ezer korona emelkedést mutatnak, ellenben jelzálog-és kötvénykölcsön állománya 12 ezer kor. apadást jelez. Visszleszá- mitolása 3 millión felül volt. Az üzleti nyere­ségben nem lett még elszámolva a Fried-féle telek parcellázásával elért haszon, mert ebből végleszámoláskor az igazgatóság egy utca-sza­bályozási külön alapot kíván létesíteni. A vá­lasztmány Moldován László igazgatót az ülés végén lelkesen ünnepelte. Felhívás. A vakok budapesti országos nevelő és tanintézetének igazgatósága megke­resést intézett városunk tanácsához, hogy a város kegyurasága alá tartozó Csausz Márton tanár magánalapitványi helye a tanév végén ürese­désbe jön. Miután ezen alapítványi helyre a je­lölés joga a város tanácsát illeti meg, felhivatik a nagy közönség, hogy ha vakságban szenvedő 5 -15 éves gyermekről tudomással bir, elhelye­zése és kiképeztetése végett a polgármesteri hivatalnál március hó 15-ig jelentse be. Felolvasó estély a katholikus Legény- egyletben. A f. hó 13-án lezajlott legényegyleti felolvasó estély rendkívül nagy számú hall­gatóságot vonzott az egylet barátságos helyi­ségeibe. A közönség érdeklődését Rozsos Istvánnak, az állami iskola igazgatónak szerep­lése keltette fel. Ez egyszer a komoly és hivatásának hódoló paedagogus a humor terén ért el nagy, tapsokat kivívó sikereket. A pipá­ról csevegett. Szellemesen és ironikusan. Bírjuk Ígéretét, hogy a valóban kitűnő sikerű felol­vasást lapunk legközelebbi számában közölhet­jük. Folticska Gizella, Martin András szava­lása az estély sikerét kiválóan előmozdította. Legközelebb, február hó 27-én. Fliesz Henrik, lapunk főmunkatársa tart előadást. Városi közgyűlés. A város képviselő­testülete szerdán d. e. 10 órakor rendes havi közgyűlést .ártott, melynek tárgysorozatában 30 pont szerepelt. Vitát egyedül a Léding-iéle alapítvány ügye provokált, itt is el fogadta a közgyűlés a bizottsági javaslatot. Napirend előtt a polgármester elparentálta Szűcs Károly fo­gyasztási kezelő, városi képviselőt, a közgyűlés pedig elhatározta, hogy az elhunyt özvegyé­hez részvétiratot küld. Egy pár tudomás- vétel után a közgyűlés a városi takarék- pénztár zárószámadását jóváhagyta, az igazgató- sági jelentést tudomásul vette s az elnökségnek-, igazgatónak, igazgatóságnak s a titkárnak siker- dús működéséért jegyzőkönyvi elismerést sza­vazott. Elhatározták a választmány indítványára azt is, hogy a közpénztárba szolgáltatandó évi 80 ezer koronán felüli nyeremény terhére a ta­karékpénztárban egy jövedelembiztositási tarta­lékalapot létesítenek. A közgyűlés a vízvezeték és csatornázás művezetésére Zarka Elemér mű­szaki tanácsossal megkötött szerződőst jóváhagy­ta s a helyi építés vezetésével Szinnyay Jó­zsef mérnököt bízta meg. Elhatározta, nogy a város mérnökével egyenlő javadalmazással egy vízvezetéki és csatornázási felügyelő mérnöki állást szervez s ha Szinnyay feladatát közmeg­elégedésre végzi, ezen állasra a közgyűlés őt fogja pályázat mellőzésével megválasztani. A Leding-féle alapítványra nézve a közgyűlés több­sége Szőke Béla indítványával szemoen, la a hagyomány r. kath. jellegét vitatta s azt egy r. kath. leányiskola létesítésére kívánta íorait- tatni, elfogadta a jogyügyi bizottság javaslatát, mely szerint a Léding-íele házat egy felsőbb leányiskola céljaira fordítja s mig ez megvalósít­ható lesz, addig bérletileg kezeli s a befolyó bérjövedelmet a már létesített állami elemi és polgári leányiskola költségeinek részbeni tör­lesztésére fordítja. A Singer Jakabneval a bor­pataki víz bérlete fölött megkötött szerződést Kulin Bernát kolozsvári lakosra ruházták át, akivel szemben a szerződést úgy módosították, hogy a város a felső kút helyett az also kutat adja bérbe évi 50Ü korona bérért; köteles to­vábbá nevezett uj bérlő 15Ü K évi bér mellett a felső rétet át venni; a borviznek gyógyvízzé való nyilvánítására az ő költségere a varos a lépéseket megteszi. Bérlő köteles azonban 1U.UUU láda fogyasztáson felül minden láda viz után 40 fillért a város házi pénztárába fizetni s a bérlet lejárta után az összes épületeket s fel­szereléseket a város tulajdonába bocsátani. A városi nagyszálló bolthelyiségeire vonatkozó ár­verési feltételeket a közgyűlés jóváhagyta. A 18 bolthelyiség együttesen is bérbe vehető. Az összes boltok évi bérletének kikiáltási ára 25000 korona. Az egyes boltok bérleti ára az összeg­hez van viszonyítva. A bérlet tartalma 6 év. Ráicz József kéményseprő-mesternek fizetés- emelés iránt beadott kérelmét elutasították. Dr. Lakatos Mihály-városi orvosnak rendelő szoba bére fejében évi 120 koronát folyósítottak. Rosenfeld Bernátot, a Zrínyi Ilona téri korcsma bérlőjét bérleengedes* iránt beadott kérelmé­vel elutasították. Jehota Jakab nagybányai lakos terhére előirt 336 K fedélcserép árát a közgyű­lés, tekintettel folyamodó agg korára s arra, hogy a szabadságharcot mint honvéd küzdötte végig, leírta. Úgyszintén leírta a közgyűlés a Hoffmann és Platthy-féle házak után kivetett, de már a régi tulajdonosoktól behajthatatlan aszfalt- járda költséget A láposvölgyi vasútra megálla­pítandó hozzájárulás eldöntését 15 nap közbe­vetésével tartandó közgyűlés elé uiáltála A kis­malom újjáépítésére s műmalommá való beren­dezésére vonatkozó jelentést, mely szerint az átalakítás 18 ezer koronával került többe az előirányzott 20 ezer koronánál, tudomásul vet­ték. A Petőfi-utca kiszélesítésére, a Czifra-fogadó- nak erdőőri lakássá való átalakítására vonatkozó javaslatokat tudomásul vették. Fuchs Ignáczot a közgyűlés a közmunka fizetése alól nyomorék voltára való tekintettel felmentette, mig Váry József közmunkatartozását, mint behajthatatlant, törölte. Néhány illetőségi ügyet is elintézett a közgyűlés. Az 1905. és 1906. évi gyámpénztári számadásokat a közgyűlés a belügyminiszteri leirat értelmében módosította s Grundböcli István v. mérnök felebbezését az ellene fegyeimi vizsgálatot elrendelő véghatározat ellen tudomá­sul vette s felterjeszteni rendelte. Országos vásár. Az Oculi-vásár váro­sunkban f. hó 28-án és márc. 1. és 2. napján fog lezajlani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom