Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-20 / 47. szám
Jangtsekiang partján fekvő Hanku városkától 21000 láda tojás és igen sok vad érkezett kitűnő állapotban Londonba, s itt m'nden akadály nélkül értékesíthető is volt. Ez időszerűit nem érezzük még ezeknek a szállítmányoknak a hatását, de lehet, hogy nehány év múlva már súlyosan fognak minket érinteni. Igen, de mit lehet ez ellen tenni ? Annyi bizonyos, hogy elsőrangú áru ezekből a távoli világrészekből nem jöhet; az is bizonyos hogy Oroszország, meg Galicia még nagyon messze van attól, hogy ilyen árut termelni tudjon — s ami feladatunk tehát minden kétséget kizárólag az, hogy olyan baromfi, és tojás árukkal jelenjünk meg a külföldi piacokon, amelyek ezen világrészek és országok konkurrenciáján messze felül állanak. Ez pedig csakis a termelésnek és kereskedelemnek helyes szervezése utján történhetik. Ragadjuk meg tehát a kedvező alkalmat, használjuk fel a kedvező konjunktúrákat s karoljuk fel a baromfitenyésztést. Winkler János. Grünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. HÍREK. November 19. Erzsébet. Bűbájos név ! Nekem kétszeresen az! Szomorú név! O, csak ne legyen nekem soha kétszeresen szomorú! Mesét mondok sokszor az én kis Erzsiké leányomnak egy másik Erzsébetről, ki maga is egykor Erzsiké volt a bajor királyi udvar valamelyik fényes gyermekszobájában. Azután nött- nött liliomos szűzzé, s aranyos hintóbán hat fehér ló röpítette Bécsnek városába, egy daliás királyfi oldala mellé, hogy anyja legyen 45 millió embernek. Oda át, a Lajtán túl úgy hívták őt: Lisschen; idebenn, a Kárpátok alatt Erzsi volt halála óráig. A bűbájos szép, kedves Erzsi, ki belopta magát a magyar nemzet szivébe kitörölhetetlenül. Esztendőnként — 12 év óta, — siratóra gyűlünk össze s áldozunk a mi tündérkirálynőnk emlékének, ki szivének utolsó dobbanásakor is magyar szóval ajkán halt meg. Azok, kik megtört- fényű szemét lefogták, s a halálverejtéket letörölték homlokáról, — azok is mind magyarok voltak. Szeretett minket! Talán 400 év óta az első idegen, ki keblére ölelte a magyar nemzetet. Ő volt az egyedüli, ki a letiport, elnyomott nemzet mellé állott s vigasztalta. Érdekből ? Nem ! Önmagukért! Megismert minket, becsülni kezdett, azután megszeretett. Rágalmazhattak oda át - ő nem hagyott el! Mikor oda fenn, a fényes császári palota aranysujtásos udvaroncainak társaságától meg- csömőrlött, otthagyta őket, lefutott a magyar földre délibábot nézni, Tisza vizét inni, s a gödöllői erdők suttogását hallgatni. Ó, bár ne is ment volna el soha! Máig is élne a mi édes anyánk! Hogy mennyire szerette nyelvünket, példa reá az az eset, mely Pozsonyban történt. Gróf Pálffy huszárezredes nejét mutatták be neki. Erzsébet királyné magyar nyelven szólította meg. A grófné pirulva vallotta be, hogy egy szót sem ért magyarul. A királynő arca lángba borult, végig nézett a remegő grófasszonyon és csak annyit mondott neki: „Majd akkor fogadom el bemutatkozását, ha magyarul fog tudni!“ Elfordult, s többé rá sem nézett. Hiteles információnk van arról, hogy egy fogarasi tanár az időtől kezdve egy álló évig magyar nyelvi órákat adott Pálffy grófnőnek. Az ilyenekért aztán a Lajtán túl felháborodtak, s gúnyolták. Mi pedig annál inkább rajongtunk érette. Azután elkövetkezett a legnagyobb tragédia, a mayerlingi. A sok dissonáns hangzavarból akkor tűnt ki a magyar nemzet őszinte jajszava. Ide menekült újra, a gödöllői fák alá, hogy elsírja lelke véghetetlen fájdalmát. Itt talált csak némi enyhületet nálunk. De sebe nem gyógyult’ be soha. Vérzett örökké levente fiáért. S elindult a Kálvária útjára, mig egy rajongó gyilkos tőre véghez elnémította. Erzsikéül ! Jegyezd meg jól e mesét: Volt; egyszer, hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl volt, valahol a Kárpátok alatt egy nagy darab föld, a mit úgy hívtak, hogy: Magyarország; s volt annak egy bűbájos tündérkirálynője, Erzsiké, kihez hasonló sem azelőtt nem volt, s nem is lesz többé soha!... Ennek a tündérkirálynőnek emlékezetéért imádkozzál ma, a te névnapodon! . . . Esküvők. Dr. Kókler János kapnikbányai m. kir. bányaműorvos ma vasárnap tartja esküvőjét Hanwerth Károly m. kir. bányászati főfelügyelő leányával: Terikével, Petrozsényben.- Miszír Mihály józsefházai ref. lelkipásztor, városunk fia szerdán tartotta esküvőjét Sátor Dávid szinerváraljai ref. lelkész,egyházmegyei tanácsbiró leányával: Annával. Az egyházi kötést Soltész Elemér lelkipásztorunk, a menyasszony nagybátyja végezte. — Ziffer Sándor festőművész, festőkolóniánk tagja, ma vasárnap d. e. 10 órakor lép házasságra néhai dr. Beclchaus Hubert berlini lakos leányával: Katharina Erzsébettel. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi minister Pelruska Margit nagybányai és Steiger Erzsébet beregszászi áll. el. iskolai tanítónőket kölcsönösen áthelyezte. Eljegyzés. Boczor János, a Kellner és Sándor cég üzletvezetője eljegyezte özv. Monoki Jánosné szül. Tóth Rózát. A szeretet nevében. Közeledik a szeretet ünnepe, mely megnemesiti az emberi szív legnemesebb érzelmeit. Mi, nevelők, arra vagyunk hivatva, hogy a szeretet érzetét kisdedeink szivében fokozottan ápoljuk. Ezen munkánkban azonban támogatásra szorulunk s ezért kérjük a társadalom nemeslelkü tagjait, legyenek segítségünkre jótékony filléreikkel s csekélyebb ajándékukkal a karácsonyi ünnepély rendezésében, melyet a meghívandó szülők, valamint érdeklődők jelenlétében december 22-én délután 4 órakor tartanánk meg. Az „Erzsébet“ áll. óvoda vezetősége. Tanári vizsga. Strohmayer Antal tanárjelölt, Strohmayer József állami utbiztos fia, a tanár szakvizsgát a napokban kitűnő eredménynyel letette. Köszönet. Állami el. iskolás szegény tanítványaink segítésére a múlt héten kibocsátott felhívásunk alapján adakozni szíveskedtek : Pellion Béláné 30 K, Harácsek Vilmos 10 K, özv. Bittsánszky Edéné 6 K, Szentmiklóssy József, Steinfeld Sámuel, Kovács István szíjgyártó, a „Nagybányai Hírlap11 szerkesztősége 5-5 K, özv. Dobi Ervinné, Izr. hitközség elöljárósága 3-3 K, Wass Lajos gyógyszerész, Mandel Mór 2-2 koronát, összesen 76 koronát. Ezenkívül névtelen kereskedő adott 30 korona értékben ruhaszövetet, melyet köszön az állami el. iskola tanító testületé. Keresztelő- és nászajándékok, gyermek evőkészletek szép kivitelben, jutányos árban Rezső Gyulánál. 3 25 év. E címen már múlt számunkban megemlékeztünk Révész János ág. ev lelkész, lapszerkesztőről, ki nov. 13-án volt 25 éve, hogy városunkba érkezve itt letelepedett. Ezen ötletből az egyház tanácsa nevében Szabó Adolf nyug. erdőigazgató, egyházközségi felügyelő, a presbitérium múlt vasárnap d. e. 11 órakor tartott ülésében üdvözölte a kiváló szónok-lelkészt, melyet Révész János, kit meglepetésszerűen ért ezen hivatalos ováció, hosszabb beszédben köszönt meg. Gyűlés után a lelkészlakon villás reggeli, majd az István-király szállóban társas ebéd volt, melyen az egyháztanács tagjai és Soltész Elemér ref. lelkész vettek részt. Az ebéd közvetlen, vidám hangulatát az elhangzott változatos toasztok fokozták. Az egyháztanács a lakomából Thaisz Péter presbiter, budapesti lakost, az egyház nagy jótevőjét táviratilag üdvözölte. Lódijazás. Vettük a következő hirdetményt : A m. kir. földmivelésügyi minisztérium által kiutalt 600 korona felhasználásával Szatmár- Németiben és Nagykárolyban, a Szatinármegyei ; Gazdasági Egyesülettel karöltve lódijazást tartunk; még pedig Szatmár-Németiben 1910. évi november hó 22-én d. e. 11 órakor a baromvásártéren. Nagykárolyban 1910. évi november hó 24-én délelőtt 11 órakor, Nagypiac téren (cédulaház mellett). A) Dijaztatnak : hibanélküli szopós csikóval elővezetett, katonai mértéknek megfelelő, öröklési hibáktól ment kancák. I-ső dij 50 K, II. dij 35 K, III. dij 25 K, IV. dij 20 K, V. dij 20 korona. B) Dijaztatnak öröklött hibáktól ment, még hámba nem használt, rendes kondícióban levő oly 3 éves kanca csikók, melyek jó származással bírnak, tenyésztési célra alkalmasak s legalább 150 cm. magasak. I. dij 60 K, II. dij 40 K, III. dij 30 K, IV. dij 20 korona. Díjazva csak szatmármegyei kistenyész- tők lovai lesznek; nagyobb tenyésztők dicsérő és elismerő oklevéllel tüntethetők ki. Díjazásból hidegvérű lovak kizárva. Dijak helyszínén, bélyegmentes nyugta ellenében lesznek kifizetve. Szatmár, 1910. évi november 8. Böszörményi Emil dr. gazd. egyl. alelnök. Világossy Gáspár gazd. egyl. titkár, berencei Kovács Jenő a szat- márvármegyei lótenyésztési bizottság elnöke. Uj tehervonatok. A Máv. debreceni űz- letvezetősége a nov. 15-től kezdve Szatmár- Németi és Nagybánya között két uj tehervonatot helyezett forgalomba, ami a személyvonatok gyakori késését apasztani fogja. Csordás József állomásfőnök közkedvelt egyénisége a közönség részéről újabb elismerést igényel, mert csak ő tudja azon előterjesztések szerit-számát, melyet e tehervonatok bevezetése érdékében tett. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában lévő Lendvay-téren a „Nemzeti-Szálló“ helyiségében megfelelő istálló és kocsi-szin áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. Tisztelettel a vendéglős. Nagy választék tömör arany karkötőkben és uj faconu hosszú női nyakláncokban jutányos árak mellett Rezső Gyulánál. A szőlőfelújitási kölcsönök beszün= tetése. A szőlőfelújitási kölcsönök nyújtásáról szóló 1896. évi V. törvénycikk 19. szakasza szerint „a törvény rendelkezései csak azokra a kölcsönökre terjednek ki, amelyek 1910. évi december 31-ig vétettek föl.“ Ennélfogva a sző- lőfelujitási kölcsönöket szolgáltató Magyar Agrár- és Járadékbank (Budapesten, V., Erzsébet-tér 9. sz.) a filloxera által elpusztított hegyi szőlők birtokosainak figyelmét a törvény e rendelkezésére azzal hívja föl, hogy azok a szőlőbirtokosok, akik ily szőlőfelújitási kölcsönt még igénybe akarnak venni, kérvényüket oly időben nyújtsák be a bankhoz vagy az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőséghez, hogy kérvényük a talajvizsgálat megejtése után még a folyó év december 1-ig a szőlőfelújitási kölcsön- ügyeket intéző bizottság elé legyen terjeszthető.
