Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-30 / 5. szám
1910. január 30. Nagybányai BClrlap 3 Vasút létesítése esetén a már jelenleg is szervezett telepített (Magyarlápos, Kápolnok- monostor) közvetítő kereskedés révén közvetlen vasúti szállítás anyaga lesz a meszefekvő helyekre rendelt valamennyi szállítmány. Sertéstenyésztéssel főleg a szolnokdobokai vonal mellékén nagymértékben foglalkoznak. Forgalomba kerülő hizlalt sertések tengelyen, a sovány és javított állag pedig lábon hajtva került az említett piacokra. Az állomány zöme a jövőben a közvetlen vasúti szállítás révén fog forgalomba kerülni. A juhtenyésztés kiterjedt mérvű és költséges jellegű. Legelterjedtebb a durvaszörű raszkafaj. A kisebb tenyésztők feljavított álapotban bocsátják forgalomba juhállományukat, melynek zöme Budapest, illetve Bécsbe s a nyugati külföldre irányul. A lótenyésztés egyelőre nem haladja meg a gazdasági szükséglet mérvét s ekként vasúti tömegforgalom anyagául nem értékelhető. Az állatállomány nagy méretéről a következő hiteles számadatok szolgáljanak: A kápolnokmonostori járás területén 1909. évben összeiratott: bika 41 drb, tehén 2539, üsző 879, ökör 926, tinó 544 drb (közlegelőre megy 3065 drb), ló 574 drb, sertés 1340 drb, juh 6481 drb. Kápolnokmonostoron van 2 országos vásár s népes hetivásár, marhavásárral egybekötve. Az állatforgalom gócpontja a vonal mellékén Magyarlápos község, 4 országos vásárral s igen élénk heti vásárokkal. A 4 országos vásárra felhajtásra kerül: szarvasmarha........................... 40.000 drb. ló............................................... 4.000 „ juh, bárány ....................... 14-16.000 „ se rtés....................................... 4.000 „ Eze nkívül a hetivásárok összforgalmaként 28.000 drb. szarvasmarha és 20.000 drb. juh, bárány veendő számításba, mely mennyiségeknek legalább V5-de kerül vétel utján továbbszállításra. Megemlítendő még az oláhláposi 2 országos vásár, melyen 3 — 4000 drb. szarvasmarha és 3000 drb. juh kerül felhajtásra. A baromtenyésztés és az állati nyerstermények (tejgazdaságok, tojás, toll stb.) üzeme kezdetleges lévén, a várható vasutforgalmi eredmények a vegyes darabáruk keretébe számíttatnak. A tervezett vasút rayonjába összesen 118.600 kát. hold erdőterület esik, mely szám- tétel magában véve kellő bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy az uj vasút áruforgalmának zömét az erdészeti termékek fogják szolgáltatni annál is inkább, mert az uj pályavonal az okszerű erdőkezelés és a gazdaságos kihasználásra biztos alapokat fog nyújtani. A vasút létesítésével az erdők megközelítése mellett tág piac fog nyílni az erdőgazdaság termékei számára. A tőke és a vállalkozói kedv e vidéken is megfogja teremteni a fejlettebb erdőipart, mely tömegtermelést intenzív feldolgozást és értékesítést fog eredményezni. A vonal mellékén levő erdőterületek bükk- tölgy és fenyőállabokból állanak s nagyobb részük rendszeres fordákban vágásra érett szálerdőket képez. Az erdőbirtokok tulajdoni megoszlása vasut- érdekből határozottan előnyös, amennyiben az erdőterületek zöme kincstári, uradalmi és községi (közbirtokossági) birtoktesteket képez, mely kötött birtokon kívül csak elenyésző csekély hányad esik a kisgazdák kezén levő szabadforgalmi erdőbirtokokra. A főbb fontosságú erdőterületek a következők : 1 A m. kir. kincstárnak tőkési és horgospataki erdőgondnoksága alá tartozó 34.515 kát. holdra terjedő bükkös és fenyves ősállaba, mely 120 éves fordákra álapittatott, azonnali rendszeres használatot helyez biztos kilátásba. A jelenlegi kihasználás viszonylag elenyésző csekély. A tőkési fűrészen évente 1000-1100 köbméter fűrészelt és 500 köbméter épületfa állíttatott elő. A fűrész leégett, de fel fog építtetni. Jelenleg a horgospataki rayonból történnek némi szállítások a nagybányai bányaművek részére. Itt említhető fel a Tőkés mellékén Szabó Imre által Vajdahunyad számára űzött faszén termelés, mely küldemények tengelyen továb- bittatnak. Minthogy ős állabokról van szó, melyek rendszeres fordákban való kitermelését ezideig csakis a mostoha közlekedési viszonyok akadályozták, a tervezett vasút a kifuvarozás nehézségeit legnagyobbrészt elhárítván, hiteles helyről nyert értesítés szerint a kincstár részéről az építendő vasúton elszállítandó famenyiségek évi átlagában a következők lesznek : Tőkés állomásról . . . 27.000 ürm3 bükk „ „ ... 4.000 m3 fenyő Oláhlápos „ ... 62.000 ürm3 bükk „ „ ... 9.000 m3 fenyő Kapnikról . . . 5.400 ürm3 bükk Sándorfaluról . . . 600 m3 tölgyépületfa. E szerint az évi szállítás ki fog tenni, 10 tonnás kocsirakományonként: Tőkésről................................... 2000 vagont Oláhláposról ....................... 3500 „ Ka pnikról............................... 270 „ Sá ndorfaluról . • . . . . . 30 „ összesen 5800 vagont (Vége következik.) Városi ügyek. — Bizottsági üléseb.. A Léding-féle közismert alapítvány ügye foglalkoztatta e héten a jogügyi bizottságot, mely az ügyre vonatkozó összes határozatok beszerzése és áttanulmányozása, mélyreható és élénk vitatkozás után a polgármesteri javaslatban foglalt jogi érvek elfogadásával a felszabadult alapítványra nézve azon javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, miszerint mondja ki, hogy a hagyományozott házastellcet egy felsőbb leányiskola céljára fentartja s addig, amig a város anyagi helyzete megengedi, hogy esetleg állami támogatással egy felsőbb leányiskolát létesíthet, a házat bérletileg kezeli s annak befolyó jövedelmét az államosított közs. elemi iskola és a már szintén felállított polgári leányiskola költségeinek részbeni fedezésére fordítja. Az ügy korrekt jogi felfogásának részletes indokolását a polgármesteri javaslat tartalmazza s midőn ezt a bizottság túlnyomó többsége osztja, az alapítvány sorsát eldöntöttnek tekintjük. Dr. Fuss Gyula az alapítvány rendeltetésének megváltoztatásával azon indítványt tette a bizottság ülésén, hogy a ház mindenkori polgármesteri laknak határoztassék meg s az igy felszabadult és a várost terhelő polgármesteri lak pedig a r. kath. kántor-tanitó javadalmazásának fokozására s nyugdijának biztosítására fordittassék. A bizottság belátta, hogy a kántor-tanitó helyzete tűrhetetlen s a maga részéről a rk. egyháztanács megkeresése után a legőszintébb támogatást Ígérte, de a két kérdés összekom- binálását nem tartotta sem szükségesnek, még kevésbbé helyesnek és indokoltnak. Megdönthetien jogi érvek szólnak azon első polgármesteri javaslat mellett, mely a házat értékesíteni és „Léding-féle iskola-alpit- vány“ címen kezelve, jövedelmét az elemi és polgári iskolák fentartására kötelezett összeg részbeni fedezetéül fordítni célozta. Ugyanis a nagylelkű emberbarát a házastelket „városi közcélra“ hagyományozta, mely közcélt egy általa kinevezett hat tagú bizottság volt hivatva meghatározni. Ezen bizottság összeült s megállapítva végrendelkező azon intencióját, mikép többször hangsúlyozta a város által fentartott közös leányiskolának a főgimnázium épületéből való kiköltöztetése szükségességét, kimondotta, hogy az alapítvány városi leányiskola elhelyezésére szolgál, de aztán hozzá tette, hogy ha ez előbb megvalósittatik, hogy mint sem a házesteiek a rendelt haszonélvezet alól felszabadul, ez esetben az alapítvány róm. kath. leányiskola létesítésére fordítandó. Minthogy ez nem városi közcél,' a bizottságnak hatáskörén túlmenő döntése semmis s minthogy továbbá a végrendelkező arra az esetre, ha a bizottság által megállapítandó közcél a ház értékesítése utján jobban szolgálható, az eladást is megengedi, végül mivel a célzott leányiskola úgy alsó, mint közép fokon létesült, de ehhez a város évente sok ezer koronával járul: a Léding-féle iskolai alapítvány, mint készpénzzé tett, de lekötött vagyon az iskolák fentartásának részbeni fedezeti alapot hivatott szolgáltatni. A bizottság azonban ezen legprecízebb álláspontjával a város magasabb érdekének szolgálatában felhagyott s abban a reményben, hogy majdan az iskolarendszerben a legmagasabb intézményt is meg fogja tudni valósítani a leánynevelés terén, a már említett propositiót tette. A kántori javadalmazás kérdése az alapítványtól teljesen függetlenül rendezendő s erre minden városatyában meg van a készség. Eltekintve ugyanis attól, hogy a két dolognak egymáshoz semmi köze, a bizottság többségének javaslata sokkal tágabb körű felfogást tartalmaz, hogy sem mint attól egy lényegileg felette kisebb cél megvalósítása érdekében eltekinteni lehetne. A város pedig nincs abban a helyzetben, hogy polgármesterének oly természetbeni lakást adjon, mely közel 2000 korona évi bérjövedelmet Ipiztosit, de joga sincs ahhoz, hogy az alapítvány rendeltetését önkényüleg megváltoztassa s a kántort abból javadalmazza, miből törvényes jogi felfogás szerint az iskolafentartás költségeit részben fedeznie kell. A legelőjavitás. Neuschloss Testvérek szatmári cég a polgármesterhez egy beadványt intézett, mely szerint a város által javítani akart közlegelő felét 6 évre bérbeveszi s kötelezi magát, hogy 6 év alatt fölszántja, megműveli és a hatodik év lejártakor lóhere és fűmagkeverékkel gyepesítve kaszáló vagy prima legelő gyanánt a városnak visszabocsátja. Ezután a terület másik felét venné kultúra alá s a második hat év végén ugyancsak hasonlóképen visszabocsá- taná. 1910-1912. évekre 3000-3000 koronát, 1913. évre 4000, 1914. évre 5000 és 1915. évre 6000 korona bért fizetnének s igy mai 4000 korona nettó jövedelem helyett a városnak 12 ezer korona tiszta jövedelmet szereznének. A művelés első 6 éve alatt csak az idegen községbeli marhák szorulnának ki a legelőről. A várost csak az árkolás költsége terhelné. Ezen javaslatot a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag elfogadta, érdemben azonban nem tett indítványt a tekintetben, hogy a talajjavítás minő módját kívánja meg a cégtől, pedig a dolog természete szerint ez a legfontosabb kérdés. Mintha úgy látszanék, hogy többet óhajt a cég a város pénztárába juttatni, mint a föld gyomrába, holott egyelőre megfordítva kellene lenni; pedig a városnak ezer és ezer okból nem szabad elejtenie azon eredetileg megvalósítani szándékolt tervét, hogy a megjavított területet 1 -5 holdas parcellákban fogja polgárai között bérlet utján értékesíteni. Ám ha a talajjavítás felületesen fog történni, ezt a most igazán szépnek Ígérkező hasznot a végin mégis csak a föld fogja elnyelni. E mellett a felajánlott 1500 korona biztosíték is egy 24 ezer koronás bérletnél igazán csekély. Színészetünk. A szinügyi bizottság is e héten tárgyalta Heves Béla szatmári színigazgatónak lapunkban már szószerint közölt ajánlatát. A bizottság nem tartja elfogadhatónak, hogy nevezett igazgató csak a nyári hónapokban tartson szezonszerü előadásokat, az igazi évadban pedig havonta csak négyszer, hanem utasította a polgármestert, lépjen a szinikerület városaival érintkezésbe: nem lehetne-e városunkat is a kerületbe bevenni s a színi évadot olyképen megosztani, hogy az nálunk is, habár rövid tartamon át, de a maga idején legyen. ERDELY LEGNAGYOBB GŐZMOSÓGYÁRANAK, A kolozsvári „Kristályának képviseletét átvettem. Radó Andor. Csomagolás, szállítás dijtalan! 6-6
