Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-23 / 43. szám
1910. október 23. 4 relem dacára is fentartja, bennünket oly anyagi hátrányok sújtanak, melyekkel a szolgálat érdekeivel indokolt áthelyezés előnyei távolról sem érnek fel. Kétségtelen, hogy Nagybánya városát is, mint ilyent, súlyos hátrányok érik ezen áthelyezéssel, hiszen sok lakás marad üresen, s igy az adózó polgárság közszolgáltatási készsége fogyatkozik, minek a városra érzékeny és káros befolyása lehet, mindazonáltal az a legsúlyosabb ezen átköltöztetés tényében, hogy a helyi piac egy nagy népességű fogyasztó közönséget vészit el, ami számokban kifejezve azonnal plauzibilissé teszi, hogy 25-40000 korona évi fogyasztásnak a piacunkról való elvonása igen érzékeny veszteséget képez. Szükségtelennek ‘tartjuk Méltóságod előtt a többször említett rendelkezésének fentartásával piacunkra bekövetkező érzékeny károsodások további ecsetelését, hanem ehelyett a helyzetünkben rejlő nehéz aggodalomtól eltelve — bölcs belátására és többször tapasztalt jóindulatára hivatkozunk, hiszen magyar nemzeti érdek is az, hogy a nemzetiségekkel szorosan körülvett városban a hazafias magyar elem, melyet a vasutasok mindenkor képviselnek, ne csak hogy ne csökkentessék, de minden lehető módon szaporittassék, s ezért az előterjesztettek alapján kérve kérjük Méltóságodat: Szíveskedjék a sokat emlegetett rendelkezését visszavonni és a vasúti személyzet további ittmaradását lehetővé tenni, hiszen ők is szeretnek itt lenni. Maradunk „A Nagybányai Kereskedők és Kereskedő Ifjak Köre“ nevében : Nagybánya, 1910. október hó 20. Glavitzky Károly elnök. Molnár Antal titkár.“ Lemondás. Az „István-Király“ szálló r. t. igazgatója, Brebán Sándor, mint legilletékesebb forrásból értesültünk, nem felsőb rendeletre — mint azt a „Nagybánya“ laptársunk irta, — hanem saját elhatározása folytán mondott le az igazgatói állásról s lépett ki az igazgatóságból. Lemondását sajnáljuk, mert agilitását nehéz lesz pótolni. Osztálygyülés. Múlt számunkban közöltük volt az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztályának október hó 29-én ülésére vonatkozó meghívóját. Az osztálygyülés október 29-én d. u. 5 órakor lesz, mig ezt megelőzőleg d. u. 4 órakor az osztály választmánya gyülésezik a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki bejelentések. 2. Özv Szellemy Geyzáné alapítványának, illetve annak kamatainak hováforditása. 3. A központi egyesület átirata a Zsilvölgyi osztálynak a bányamérnöki szakoktatás refomjára. 4. A „Bánya“ szerkesztőségének fölkérése előfizetésre. 5. A központ átirata a díjszabás jóváhagyása tárgyában. 6. Előkészület a közgyűléshez. 7. Uj tagok fölvétele. 8. Indítványok. Társasvacsora. Grünwald Testvérek budapesti cég az István-Király szálló építésének befejezése ötletéből múlt szombaton este a szálló tágas éttermében 26 terítékes bankettet adott. A társasvacsorára a városi tanács, az építési adhoc bizottság, a lapszerkesztők, a közlekedési intézetek főnökei voltak hivatalosak. Resztvettek benne Harácsek László és Neubauer Ferenc ministeri tanácsosok is. A céget Várnai Alajos disponens és Gábriel Ferenc építésvezető képviselték s vendéglátásuk előzékeny és figyelmes volt. A mindvégig emelkedett hangulatban lezajlott banketten toasztokat mondtak: Torday Imre, Jámbor Lajos műépítész, Brebán Sándor, Stoll Béla, Harácsek László, Várnai Alajos, Révész János, Bálint Imre, némelyikük kettőt, sőt Jámbor Lajos hármat is, mert maga volt legjobban elragadtatva a terem remek akusztikájától, a mit azzal fejezett ki, hogy az egész compositióban ennek örvend a legjobban. A társaság szerit ejtette annak is, hogy Gábriel Ferenc építésvezető érdemeit hangsúlyozza s ezelől mi sem zárkózhatunk el, mert Gabriel Ferenc az építés tényleges vezetésében és felügyeletében a minden oldalról vett utasításokat I a leglelkiismeretesebben, a legnagyobb erélylyel s a nálunk szokatlan csendben és rendben hajtotta végre úgy, hogy az épités szinte hangu- latlanul zajlott le minden baleset és félreértésből származható összeütközések nélkül. Megvédte cége érdekeit, de tudatában volt annak is, hogy Nagybánya város a maga százezreit maradandó alkotásba óhajtotta befektetni. Ezért sajnáljuk Gabriel távozását. Vizsgaletétel. Szigyártó Dezső nagybányai kir. járásbirósági dijnok a telekkönyvi vizsgát jó sikerrel letette. Nagybányai ZXlrlap A Teleki Társaság köszöneté. Vettük a következő köszönő iratot: „A folyó évi október hó 16-án este, a városi uj színházban megtartott Teleki-estély alkalmával az előzékenységnek, a jóindulatú támogatásnak annyi jelével találkoztunk minden oldalról, hogy azt meghálálni aligha tudjuk. A város polgármestere, a tanács, a rendőrség, a Ganz-gyári villamosművek vezetősége, a Kaszinó, a bányászzenekar, s leg- főképen a szereplő urhölgyek és urak minden lehetőt elkövettek, hogy estélyünket fényes siker koronázza. Az alantirt elnökség hálatelt szívvel mond köszönetét az összes közreműködőknek, kik a Társaság támogatásában a magyar kultúrának tettek hasznos szolgálatot. Nagybánya, 1910. évi október hó 20-án. Révai Károly elnök. Németh Béla h. titkár.“ Eljegyzések. Simon László fehértemp- j lomi főgimnáziumi tanár, kit a nyáron helyezték el városunkból, eljegyezte Schaffer Emikét Fehértemplomban. - Kardos Jenő divatárukereskedő jegyet váltott Kálmán Hermán polgártársunk leányával: Margittal. Vendégművészek a színház megnyi= tásán. Mint értesülünk, Szabados színigazgatónak sikerült a megnyitó előadásra két fővárosi művészt megnyerni. Ugyanis Révai Károly pro- logjának előadója Fáy Szeréna, - Katona József Bánk-bán darabjában Bánk személyesitője Bakó lesz. Örvendetesen vesszük tudomásul Szabados intézkedéseit, ki úgy látszik, mindent elkövet, hogy a nagybányai díszes színházban társulatával méltóan mutassa be magát. A nagybányai evang. egyház vendé= gei. Szerdán érkeztek városunkba az ev. egyház magas vendégei: Meskó László nyug. államtitkár, egyházi főfelügyelő és Materny Lajos debreceni főesperes. Nevezettek mindent a legnagyobb rendben találtak, s megelégedésüknek adtak kifejezést. Révész János lelkész csütörtökön fényes ebédet adott a vendégek tiszteletére, melyen az evang. egyház tanácsa, s a vezető egyének vettek részt. A Holnaposokról. Sokat lehet olvasni pro- és contra á Holnaposokról. Részünkről nem állunk egyik táborba sem és sem el nem Ítéljük őket, sem az egekig nem magasztaljuk. A Hol- naposok gárdájából egy-kettő irt már olyan remek dolgot is, mely beláthatatlan időkig remek marad. Viszont olvastunk már olyan fércel- ményeket is tőlük, milyenek mai napság még a ponyva irodalom termékei közt is elszégyelhet- nék magukat. Elrettentő például közlünk itt két verset valami Mohácsi Jenő nevű Holnapostól: Már. Testemben vándorolva jár Egy szó: mint titkos, titkos ár Szivemből az agyamba jár, És vissza-visszajár; Nem tudom mért, de benne vár Egy szörnyű vég, egy bús határ, Egy titkot súg, égy titkot tár, Mint fölfeszitett zár. Száz ember lesz,, s nem érzi, bár Egy szörnyű vég:, egy bús határ Meiy rám és rác! és rája vár: Már . . . s mi hozzá tehetjük kitűnő rím gyanánt: Szamár! Még mindig várok. Vérrel vérzik bennem minden érzés, Elborít a gyász melódiája. Járás, várás, vágyás: véres vérzés, Elborít a gyász melódiája. Testem testet, lelkem lelket kér és Elborít a vágy melódiája Nagyszerűt, miből nincs visszatérés. , De elborít a gyász melódiája, Elborít a gyász melódiája. erre a szörnyű ostobaságra még rárimelhetjük: Kutya meg a mája! És ezek a strófák a Budapesten megjelenő Renaissance cimü folyóiratban láttak napvilágot! A magyarok jóságos Istene bocsássa meg bűnét annak a tanítónak, ki Mohácsi Jenő urat az abc titkaiba beavatta! Csak egy virágszálat . . . Közeledik november elseje, a halottakra való emlékezés szomorú napja. E napon kigyulnak a sírokon a kegyelet imbolygó fényei és kivirulnak az emlékezés bágyadt virágai. A halottakra való emlékezés az elmúlás hangulatával tölti el a lelket. E napon értékesebbnek, drágábbnak tűnik fel az élet. Oh pedig mennyien vannak az eltávozottak és menyien a távozni készülők. Egy esztendő múlva ki tudja hány uj sírral fog több emelkedni ? A földi élet határai meg vannak szabva s még ezt az illanó életet" is megrövidíti a kegyetlen sors. Pusztító betegségek tizedelik meg az emberek sokaságát és e beteg- tegségek közt is a legrémesebben pusztít a tüdőbetegség. Az Auguszta főhercegnő védnöksége alatt álló József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület e pusztító rém ellen harcol. Nagy és magasztos harc ez, igazi nemzetmentő munka. Közel millió ember sínylődik Magyarországon tüdővészben és nyolcvanezer ember pusztul el évente. Halottak napján forduljon kegyeletes részvétünk a halál e jegyesei felé. Hiszen ki tudja, legkedvesebbjeink közül ki hordja már magában e rémes kór csiráját ? Ki tudja, kit kell elvesztenünk közülünk a jövőben, ha idejekorán nem segítünk rajtuk ? Virágos lesz halottak napján minden sir. Csak egy szál virággal kössön mindenki kevesebbet a drága halottaknak szánt koszorúba és ennek árát hullajtsa az irgalmasság tarsolyába. Az igy összegyűlt ösz- szegekből sok ezer tüdővészben sínylődő, halálnak eljegyzett ember egészségét adhatjuk vissza. Csak egy virágszálat . . . Dr. Rawitzer=féle Litholyst, kiváló hatású antiseptikus fogpaszta, egy-kétszeri használat után a fogkövet teljesen eltávolítja a fogakról. Kapható: Magyar Zsigmond fogászati műtermében a Hunyady-utcában. Antialkoholista előadás. Dr. Lechner Károly, a nagyhírű egyetemi tanár előadást tartott Kolozsvárt az alkohol mérgező hatásáról. Többek közt egybevetést tett az alkohol és szerelem között. Kifejtette, mily nagy, mily gyilkos ellentét van e kettő között. Az alkohol megöli az egyén legnemesebb érzelmeit, melyek a szerelmet szülik; fajának pusztítójává teszi az embert, akinek legszebb feladata a faj fentartása. A szerelem az életnemesitő érzelmek szülője; az alkohol az élet átkát termő indulatok anyja. Nagy és komoly szavak ezek, de nem frázisok tömegébe burkolva, hanem a természettudomány konkrét fényeiben feltüntetve. Bár utat találnának azokhoz, a kik a mérget még mindig érőt adó, búfelejtő szernek tartják. A gyümölcs gyógyító hatása. Az idei ősz alkalmából, midőn bő gyümölcstermeléssel dicsekedhetünk, nem lesz érdektelen, sőt hasznos dolgot vélünk tenni, midőn egyet- mást elmondunk az egyes gyümölcs gyógyító hatásáról. Az alma azzal válik ki a többi gyümölcs közül, hogy igen sok vasat tartalmaz és igy különösen sápkórosoknak és vérszegényeknek ajánlható. Tartalmaz azonkívül sok oxigént is, amelyet átvesz a vér és ezzel meg- könnyebbiti a tüdő működését. Főképp azonban a lépet táplálja és közvetve az agyat. Innen azok a fényes sikerek, a melyeket az almakurával legújabban az ideggyógyászatban elértek. A körte igen tápláló és sok meszet tartalmaz, amiért különösen a csontképződésre van nagy hatással. De ha sokat eszünk belőle, megfekszi a gyomrot. A szilva szintén tápláló, de rendkívül erősen hat a bél működésére és igy könnyen zavart idézhet elő. Az őszi barack izgatóan hat a gyomor falára és nagyfokú epeelválasztást idéz elő. A szőlő tisztítja a vért, a tüdőt, a májat és a belet. A szőlőbogyó héja pedig jó hatású erjesztő anyagot tartalmaz. A földi eper igen sok foszfort tartalmaz és azért főképp idegbetegeknek ajánlható. Nagyobb mennyiségben élvezve a vérre izgatóan hat és kisebb fokú lázat támaszt. Igen jó táplálék a paradicsom is, a mely a gyümölcs és főzelékfélék között foglal helyet és jobban tisztítja a vért, mint bármilyen más gyümölcs. A diónak, mogyorónak nagy a zsírtartalma, de savat is tartalmaz és igy a hangszálakra van különösebb hatása. Rekedthangu ember ne egye. Mese. S széles jókedvében elővéve kincstárából az Ur legszebb rubinját és saját mására ajkat formálván belőle — rálehelte lelkét. És a 5 rubint izzó parázs bíboros bársonnyá lön. S szemet alkotván legsötétebb zafírjából — j rálehelt és a drágakő könnyek között mosolygó j napsugárrá változott. Es elővevén végül legragvogóbb gyémánt- | ját, szívvé alakiiá. Reá lehelt, de a gyémánt hideg, merev kristály maradt. S ott állt az Ur efőtt a teremtés koronája — a nő.
