Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-02 / 40. szám
1910. október 2. Nagybányai Hlrlajj 3 rnarhafajták eredeti képességei fenntarthatok legyenek. Ezeket a milliókat valakinek fizetni kell, meg a rendszer felesleges költségeit is, melyek miatt az idegen fajták kultuszával közeledünk ahoz a gazdálkodási rendszerhez, amelynél az üzembe tartási költségek meghaladják a bruttó jövedelmet. És amig egyfelől ez történik, addig másfelöl a mi ősi szarvasmarhafajtánk minden helyes és helytelen eszközökkel mind kisebb térre szorittatik. Pedig ennek tiszta vérben való fenntartása egy fillérbe sem kerül sem az egyesnek, sem az államnak és ősi jó tulajdonságai - mint azt a kiállított óriási értékű tenyészcsoportok is mutatják — minden irányban fokozhatok. De nekünk nem kell már az ősi fajta, amely ezer évet meghaladó időn át legerősebb támasza volt a magyar gazdának és amelynek segítségével sok ínséget, sok sarcot átéltünk és amely dicsőségteljes szabadság- harcaink rendkívüli költségeinek elviselését is mindannyiszor lehetővé tette. Mi ismerjük a földmivelésügyi kormány jó szándékait és készségesen méltányoljuk azokat a törekvéseket is, melyek az u. n. kultur- fajtáknak behonositására irányulnak, odáig azonban nem követhetjük sem a külföldi fajtákért lelkesülő gazdatársainkat, sem a földmivelésügyi kormányt, hogy ezek az aránytalan nagy anyagi áldozatokkal járó kísérletek a mi ősi fajtánk teljes háttérbe szorításával járjanak. Még akkor sem tartanók ezt megengedhetőnek, ha a külföldi fajták végleges behonositásának teljes sikere már biztosítva volna és ha e törekvéshez nem kapcsolódnék olyan szorosan hozzá annak szükségessége, hogy mi progresszive emelkedő arányban rendszeres adózói legyünk a külföldi tenyésztőknek avégből, hogy az évek során nagy anyagi áldozatokkal elért eredményt az idegen fajták visszafejlődése révén ne kockáztassuk. Társadalmunk erőtlensége. (V. K.) Valahányszor külső példák erős rávilágitása mellett a mi társadalmi életünk vértelen és erőtlen gyengeségét látom mindannyiszor önkéntelenül is kutatom és keresem az okokat, amelyekre ez az erőtlenség visszavezethető, avagy a gyógymódok körül fürkészek, amelyek mellett a baj legalább fokozatosan megszüntethető lenne. Hagyományos a magyar nemtörődömség, valamint az a szomorúan speciális nemzeti tulajdonságunk, hogy csak igen rettenetes országvilágra szóló csapás képes minket ideig-óráig egy akolba terelni és társadalmi szétszórtságunk, a szociális tagozatok szerves összefüggésének teljes hiánya mondhatni életképtelenné bénítja minden tetterőnket és vezet azután arra a lagymatag elernyedésre, amely még a politikai tettekben is nem a maradandó alkotásokra törekszik, de a máról-holnapra irányuló vegetálással is beéri s amely mellet princípiummá erősbül a kényelmes mondás ,,Quieta non movere!“ Ha összetoborozzuk kisgazdáinkat és elvezetjük például a buzgón és öntudatosan fog- lalotoskodott szász polgártársunk körébe : áradozó dicsérettel, de megnyúlt orral állítunk haza és csöndes megadással sóhajtozva ismerjük be, hogy kulturális, gazdasági, industrialis és social- ethikai tekintetben mily magasan állanak fölöttünk ! Ha, mondjuk az ,,Aslra“ most épen alkalomszerű, dési nagygyűlése példát mutatott arra, hogy fél évszázad alatt a szorosan egy célra törekvő és kitartással tömörített társadalmi erőösszepontositás mit képes produkálni: úgy elképedve látjuk, hogy mindennemű rohamos és hanyathomlok való fejlődésünk és haladásunk dacára, sőt talán épen ezért, a mélyebbre ható társadalmi bázist teremteni hivatott öntudatos alkotás tekintetében nagyon, de nagyon elvagyunk maradva. Mintha hiányoznék belőlünk az associativ érzék ! Nem tudunk, nem szeretünk társulni sem állandó, sem ephemer célok érdekében. Politikánk a máról-holnapra való érdekcsoportosulások változata, párt frakciók tarka kavarodása úgy, hogy alig van ország Európában, még a Balkánt sem kivéve, ahol ötven év alatt anynyi mindenféle pártalakulás és változás lett volna, mint amennyit a mi alig 60 éves „modern“ parlamenti életünk fel tud mutatni. A mi társadalmi életünk ? A kisvárosok magyarságának összetartó társadalmi együttérzése ? Hol van ez ? hisz erről jó formán beszélni alig lehet !! Nézzünk csak egészen kis lokális centrumokat, egész parányi, ugyszólva jelentéktelen s a falunál alig több járási empo- riumokat! Mi van ott? Hogy dühöng az egyetértés a maroknyi vezető magyarság között ! Hogyan öltögetik egymásra ádáz tülekedéssel nyelvüket mindazok, kiknek az összetartó, izzó fajszeretet jegyében és erejében egyesülve, össze kellene tartaniok ! Miért van az, hogy a lekisebb szász faluban is a kulturális térhódításnak összes elemi előfeltételei kicsinyben, az adott viszonyokhoz mérten feltalálhatok, mig ezzel szemben jelentékenyebb vidéki városainkban a lehetetlenséggel határos összehozni és fenntartani például csak egy-egy dalárdát, zeneegyletet, műkedvelői társulatot is, hogy egyebekről ne szóljunk ? Mi ez, ha nem a legsivárabb közöny és kárhozatos nemtörődömség, amelynek a maihoz hasonló terjengőse mellett ne csodáljuk azután, ha mindenfelől nyakunkra nő az idegen kultúra. Ne csodáljuk, ha észrevétlenül, honi földből sarjadt fillérek árán oltárai támadnak e hazában idegen isteneknek és a meglepetéstől tátva maradt szájjal bámulunk, vagy hajbókolunk tőlünk idegen Kultúra sikereinek, amelyet ugyan olyan csekély erőkifejtéssel, bár egy parányi utánjárással mi magunk is megtemremthetnénk magunknak és nem lennénk kénytelenek az élhetetlen gazda bárgyuságával, összetett kezekkel álmélkodni tarlóit földeinken, amelyből élelmes szomszédoknapontahol jobbról, hol balról elszántanak egy-egy mesgyét, néha egy-egy barázdát és mi csak állunk együgyü egykedvűséggel, mint az utszéli kóró, melyet kénye kedve szerint lóbál a szél és megpnskol a vihar, mert nincs aki szánja, nincs aki védje. Grünwald Mór előnyösen ismert gőz mii-kelmefestő és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. HÍREK. O .(ober 1. Személyi hírek. L. Berksz Leó pénzügyi főtanácsos két heti szabadságát Budapesten-és Wienben tölti. - Bodnár György Szatmárvármegyei kir. tan- felügyelő e héten városunkban időzött. Az István király szálló megnyitása. Lengő zászlók és harsogó zene hirdették tegnap az uj szálló megnyitását. Délelőtt már 10 óra után tolongott a közönség a szálloda éttermében s a kávéházban. Csakhamar megcsapolták az első hordó Dréher-sört s száz torok kiáltott egy pohár sör után. Az első pohár sört dr. Makray Mihály polgármester itta ki, mit is a körül állók harsogó éljenzéssel kisértek. Azután jöttek a kis és nagy pörköltök, székelygulyások, virslik. A kiszolgálás ügyes, az ételek Ízletesek, egyszóval a kezdet a legjobb auspiciumok közt indult meg. Mi a magunk részéről a legrokonszenvesebb érzéssel kisérjük a bérlő társaság áldozatkész működését, s szerencsét kívánunk vállalkozásához. A bérlő társaság a következő értesítést,adta ki: Értesítés. A Nagybánya város közönségének nemes áldozatkészségéből közel egy millió korona befektetéssel felépült, a legkényesebb igényeket is kielégítő, teljes kényelemmel berendezett, modern „István király“ szálló október hó 1-én a közforgalomnak átadatott. Mikor ezen jelentékeny eseményt a legszélesebb körben közhírré adjuk, polgári kötelességünknek vélünk egyúttal eleget tenni, hogy elsősorban is a város polgárainak figyelmét felhívjuk azon körülményre, miszerint az uj szálló pártolása a város összességének érdeke, a mennyiben az elérendő jövedelem fele a városé s igy a pótadó elkerülése, illetve csökkenése azzal összefügg. Az uj szállóban nemcsak a feltétlen kényelemről és tisztaságról, de a lehető legjobb konyháról és minden versenyen felül álló italokról is gondoskodás történt. Borokat kis és nagy mennyiségben házhoz is eladunk! Az összes helyiségekben állandóan csak egyféle, legjobb minőségű sört fogunk kiméretni s igy a közönség minden rétegére is egyforma tekintettel vagyunk. — Vidékről érkező vendégek fogata részére megfelelő istálló és szin áll rendelkezésre. Kávéházunk a legmodernebb felszereléssel szintén egyedülálló, szolid szórakozó hely, hol hetenkint több este cigány-zenekar fog játszani Telefon: Nagybánya, 76. sz. Sürgöny-cim : István király szálló, Nagybánya. Az „István király“ szálló-bérlő részv.-társaság Igazgatóságai A Teleki család köszöneté. Id. gróf Teleki Sándorné temetése alkalmával a rokonok majdnem mindnyájan Nagybányára érkeztek, hogy a kegyelet adóját az elhunyt iránt leróhas- sák. A temetés után a család férfi tagjai; ifj. Teleki Sándor, Teleki László és Teleki János grófok megjelentek Révai Károlynál, a Teleki- Társaság elnökénél, s köszönetüket fejezték ki a Társaságnak ama részvételért, hogy a megboldogult grófné ravatalára koszorút helyezett. Csütörtökön lesz Október 6-ika. 1 61-ik évfordulója , .......... annak a szörnyű tr agédiának, melyhez hasonló a magyar nemzetet ezer év alatt nem érte soha. Akkor haltak meg a bitófán azok a hősök, kik a magyar szabadságáért, a nemzet jogaiért, törvényeiért küzdöttek. Ezen az évfordulón kegyeletes ünnepélyeket tartanak az egész magyar birodalomban s millió honpolgár szive dobban meg fájdalmában, keserűségében. Ápoljuk mi is a vértanuk kultuszát, mert a nemzeti kegyeletnek terjedő szelleme beragyogja a vértanuk dicsőH Nagybánya legrégibb, legmodernebb berendezésű könyvnyomdája. Mi MORVÁT GYULA Ugyanitt könyv= és papirkereskedés, — díszműkönyvkötészet.-----i K ÖNYVNYOMDA, TÖMÖNTŐDE, NYOMTATVÁNY- ÉS PAPIRRAKTÁR, unijAr‘ kladLóliivatala. Telefon: 45, sz. NAGYBÁNYÁN, RÁKÓCZI-(FÖ)=TÉR 14. SZÁM ALATT, AZ UDVARBAN. Telefon: 45. sz W Könyvek, művek, folyóiratok, hírlapok, árjegyzékek, meghívók, körlevelek, névjegyek, falragaszok, rovatozott H gyászjelentések, számlák, üzleti levélpapírok és borítékok stb. stb. nyomtatványok előnyös beszerzési forrása. . . . ... . . . . . J ,É • J J j 4 t I 1 Z — — __ i • I lltL ttO -- . n 4 * «-• .n* 4 Ar* nwA «44 ,«««1/ n I Vi déki megrendelések azonnal teljesittetnek! Jutányos árszámitás! Hibátlan, gyors, tiszta és szép munka!
