Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-28 / 35. szám
1910. augusztus 28. Wagybányal Htrlap tünetével társul, különösen a tuberkulózissal, idegbajjal szemben való ellentálló képesség csökkenésével. Az alkohol rendszeres élvezete gyöngíti az egyén szervezetét, csökkenti szellemi és testi munkaképességét, a fertőző betegségekkel szemben való ellentállást, közvetve és közvetlenül megbetegedésre vezett, fokozza a halandóságot, csökkenti a születési arányszámot és ezzel egyik legfőbb tényezője lesz a faj elkorcsosodá- sának Az alkoholizmust évszázados előítéletek, a legönzőbb anyagi érdekek, tévhitek és babonák tartják fönn. Ezzel a veszedelemmel szemben kötelessége mindenkinek, aki a nép sorsát szivén viseli — síkra szállni! Régi adósság. (A párbaj, mint emberölési kísérlet.) (U-g.) Ma, amikor a mind súlyosabbá váló megélhetési viszonyok s a társadalmi erkölcsök romlása miatt annyi zokszót hallunk mindenfelől, az igazság diadalában erős hitüek lelkét csak megacélozza az a rövidke hir, mely a bécsi igazságügyminiszter törvénytervezetéről szól s azt mondja, hogy a jelzett tervezet a párbajt emberölési kísérletnek akarja minősíteni és a párbajban történt sérülést, mint testi sértést, esetleg emberölést akarja megtorolni. Ausztria ezzel, igy hangzik a csatlakozó megjegyzés, a kultúrának egy régi adósságot próbál visszafizetni. Régi adósság ! Nemcsak találó, hanem egyben bölcs is a megjegyzés, mert bármely igazság győzelme, bárminő eszme megérése, alakot öltése nem egyéb, mint adósságtörlesztés a kultúrával, az emberiséggel szemben. A mesebeli, kiszúrt szemű Igazságnak a hamisság jóindulatából sokat kell bolyongania, mig az őt nyiltszivvel váró jó emberek társaságához ér; az Igének, az Eszmének hány vértanúra, megannyi névtelen hősre van szüksége, hogy siker- , hez, eredményhez jusson. De mégis eljut. Világosság és igazság, mi fölött nincs hatalma e földön a.rossznak .Sötétség és hamisság örök küzdelemben élnek velők, de a harc kimenetele nem kétséges. Tőlünk távol, nyugaton a Pyraeneusok aljában, a világosság bontja szárnyait s itt a szomszédban, ahonnan nem is vártuk, a sötét középkor egy rut szokásával készül végezni a felvilágosodás, az emberszeretet. A gyerekes okokból, könnyelműségből, vagy „úri virtusából folytatott párbajokkal le kell számolnunk. Nagyon is itt van már az ideje. A XX. század első évtizedeinek feladata, hogy a becsület jogi védelmét ne bizza továbbra a véletlen golyóra, a kard élére, vagy a még ezeknél is szertelenül butább fekete golyóra. A párbaj intézményének fentartása mellett kardoskodók azt hangoztatják, hogy a becsület- sértésért mással, mint karddal elégtételt szerezni nem lehet, mert azt hiába várják akár a törvénytől, akár a bíróságtól. Aztán a becsület azok közé az. ideális javak közé tartozik, melyek között ez a legszentebb, ez a legdrágább, melyet nem pótolhat semmi, s amelynek megbán- tásáért a lehető leggyorsabban kell felelősségre vonnunk a támadót, a meggondolatlan könnyelmű íecsegőt. A becsületsértés megtorlását sürgetők azonban nem számoltak azzal, hogy a párbajozók között akadnak olyanok is, akik saját — talán nem is amolyan érinthetlen — becsületöket önkényesen nagyra értékelvén, ezt a barbár szokást arra használják föl, hogy mániájokkal megfélemlítsenek s szerintök megvédjék a magok szeplőtelen tisztességét. Mintha bizony bárki is megfoszthatna mást a becsületétől. Ez a valóságban nem lehetséges. Mert mi az a becsület? A felelet: „Egy ember szeplőtlen élete, tisztességes magatartása. Aki úgy él, hogy az erkölcs törvényeivel nem kerül összeütközésbe, az becsületes ember, tekintet nélkül arra, hogy egyesek vagy akár a legtöbben mit tartanak róla“. (Auer P. dr.) Ebből a tiszta és világos meghatározásából folyik, hogy „becsületétől mindenki csak önmaga foszthatja meg magát“. A középkori párbajt helyeslőknek saját felfogásuktól milyen nagy utat kell megtenniük, hogy elérkezzenek ehhez a logikus és igazságos gondolkodáshoz. Mert ez a nézet elnémítja a hetvenkedő, a kötekedő, a virtuskodó szájas- kodását, sőt őt is arra figyelmezteti, hogy sem szóval, sem tettel ne kerüljön ellentétbe az erkölcs követelésével. Az önmegismerés, az, önfegyelmezés azonban nem könnyű feladat. Élettapasztalás és mindenek fölött az emberben az ember szeretető és becsülése kívántatik hozzá. Az életnek ezt a legnemesebb célját — sajnos — kevesebben közelítik meg, mint kellene. Ezért keli küzdenie a világosságnak a sötétséggel, ezért kell botorkálnia az igazságnak, mig a hamisság kudarchoz ér. Ha, ki mégis a becsületesnek, a tisztességesnek szóval avagy cselekedettel kellemetlenséget okoz, fájdalmat szerez lelkének s igy „lelkisértést“ követ el, annak adjon elégtételt a törvény, torolja meg a sérelmet a bíróság, mert ahhoz senkinek nincsen joga, hogy akár öntudatosan, akár öntudatlanul, gondatlanságból vagy épen sértő szándékkal fájdalommal töltse el a lelkét annak, akinek élete mocsoktalan s aki viselkedésében tiszteletre hiv, tiszteletet ad. A lelkileg sértődökkel szemben a társadalomnak és az államnak ma kettős a kötelessége. Az egyik a védelemre, a másik a megtorlásra tartozik. Ausztriában teljesíteni szándékoznak ezt a kötelességet, még pedig logikusan úgy fogva föl a becsületjavitásnak nézett párbajozást, mint az ember testi épsége és élete ellen irányuló támadást. Elég kemény és szigorú fogházbüntetéssel sújtja a párbajrahivástól kezdve a legsúlyosabb kimenetelű vérengzésben résztvevőket, hogy elriasszon ettől a veszélyes társasjátéktól mindenkit's terjessze helyette az igazságot: az ember becsülete érinthetlen, mindannyiunk közös becsülésére méltó erkölcsi érték s annak helye, ki azt szennyes kézzel, mocskos szájjal érinti, nem a kard, nem a pisztoly csöve eiőtt van, hanem ott a fogházban, azok között, kik anyagi javaink vagy életünk ellen törnek. Nincs különbség közöttük. Ehhez a fölfogáshoz mi is eljutottunk már. Mi is érezzük: törvénykönyvünkben a párbajt, mint emberölési kísérletet kell elbírálnunk, nemcsak azért, hogy a párbajozás híveinek legyen hova menniök elégtételért, hanem azért legfő- képen, mert e tekintetben a kultúrának mi is adósai vagynnk. A párbajozás szégyenfoltja az emberi haladásnak, fogyatékossága az emberek egymás iránt tartozó megbecsülésének ; századunk kötelessége a folt letörlése, a mások javainak tisztelete. Ebben a törekvésben most Ausztria előttünk halad ; ne maradjunk messze mögötte. HÍREK. Augusztus 27. Személyi hírek. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, kerületi bányaigazgató 5 heti időtartamra Karlsbadba utazott. — Pünkösdi/ Ferenc műszaki főtanácsos városunkba érkezett. — Sdrossy Árpád költő pár napig városunkban időzött. — Leitner Emil szatmári kir. ügyész rokoni látogatásra ide érkezett. — Szőke Béla h. plébános szerdán, egy heti tartózkodásra a Félix fürdőbe utazott. - Virágh Béla fehértemplomi kir. törvényszéki elnök és családja pénteken hazautazott. Az „István király szálló“ átvétele. Folyó hó 22-én vette kezdetét az „István király szálló“ átvétele és műszaki felülvizsgálata. Grünwald Testvérek építési vállalata az egész végleszámolás összegét 715.484 korona 95 fillérben állapította meg. Nagybánya város kérelmére a miniszter Pünkösdy Ferenc műszaki főtanácsost küldte ki a felülvizsgálat teljesítésére. Esküvő. Néhai Kameráth Gyula posta- és távirdafelügyelő leányainak esküvője kedden volt Szatmáron. Kameráth Margitot elvette Kertész Béla kir. járásbiró, Francziskát Hegedűs István jegyző.Házi bál. Szerdán este fényes bált adott Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, kizárólag növendék lányok részére. A bájos házikisasszony gyűjtötte össze jó barátnőit s iskolatársnőit, kiket a szeretet meleg érzésével s lekötelező 3 ! szívességgel fogadott. Természetes, hogy ez alkalommal a város aranyifjusága is részesült abban a kiváló megtiszteltetésben, hogy a vendégszerető ház falai között egy örökre emlékezetes estét eltölthessen. Fél kilenckor gyülekezett a viruló' ifjúság : leányok, fiuk, kiket a háziak szeretetre méltó fogadtatásban részesítettek. Egy valóságos virágos kert legszebb bimbói gyülekeztek egybe ! Az ifjú leányoknál a fehér ruha dominált, mig az aranyifjuság smokingban vagy katonai egyenruhában jelent meg. A tánc Adám Józsi pompás muzsikája mellett azonnal kezdetét vette, s a legnagyobb energiával folyt "V2 10 óráig, a mikor is két teremben fölte- ritett hideg büíféhez vonultak, mely páratlan gazdagságával és fényességével nagy feltűnést keltett. Természetes, hogy a háziak szívessége felülmúlt mindent. A vacsora 11 óráig tartott, amikor is újra kezdetét vette a csárdás és bosz- ton; közben éjfélkor egy francia négyest is lejtettek, melyet 16 pár táncolt. A rendkívüli kedélyes táncmulatságnak reggeli I/2 6 órakor volt vége, amikor is egy tündéri estély emlékével távoztak a meghívottak. Jelen voltak a házi asszonyon kívül Hubay Zsigmondné és Miskolczy Sándorné, leányok pedig : a házikisaszony, Böszörményi Mariska, Berksz Emmy, Bertalan Mariska, Ferenczy Noemi, György Eltna, Géresy Juliska, Giller Piroska, Miskolczy Erzsi, Miskolczy Katinka, Neubauer Hermin, Ocsárd Böske, Remenyik Elza, Weisz Margit, Welthier Luczy és Welthier Anna. Beiratások. Az állami főgimnáziumban a jövő tanévre a beiratások szept. 1-3 napjain d. e. 8—12 órakor lesznek az igazgatói irodában. A minister a beiratási dijat országszerte 6 koronáról 10 koronára emelte fel. Az első osztályba iratkozók elemi iskolai végbizonyítványukat és születési anyakönyvi kivonatukat kötelesek bemutatni. A tanév ünnepi megnyitása szept. 4-én lesz. Az előadások szept 5-én kezdődnek. — Itt emlitjük meg, hogy az engedélyezett magánvizsgálatok aug. 29-30, a pótvizsgálatog aug. 31-án lesznek. — A polgári leányiskolában a beiratások szept 3 — 5 napjain fognak megtartatni. A beiratáskor 4 K 50 f. fizetendő. Évi tandíj 10 K. Javító vizsgálatok szept. 1-én, pót- és felvételi vizsgálatok szept. 2-án d. e. 8-10 órakor lesznek. A tanév ünnepi megnyitása szept. 6-án. — Az állami elemi iskolákban a beiratások szept. 1-3 napjain lesznek mindennap d. e. 8 — 11 -ig, d. u. 2 - 5-ig Az iskolai év szept. 5-én kezdődik. Az oktatás most már ingyenes, csak 1 K felvételi diját kell fizetni. A városi csatornázás munkálataira meghirdetett árlejtés szept. 5-én jár le. Nagy az érdeklődés a munkálatok iránt, mert eddig 25-en vették ki az ajánlati mintákat. Búcsuzás. A Ganz-gyári villamos művek eddigi nagybányai vezetője Reményi Aladár Hajdúböszörménybe áthelyeztetvén, kedden körünkből végleg eltávozott. Az általánosan kedvelt, derék tisztviselő lapunk utján mond szívélyes Istenhozzádot mindazoknak, kiktől személyesen el nem búcsúzhatott. Városunk iparos polgárságának egyik zajtalanul működött, derék és szerény tagja dőlt ki ismét az élők sorából hátrahagyva egy hangya szorgalommal és szép anyagi eredménnyel eltöltött, becsületes élet hosszantartó emlékét. Igazán fáj mindnyájunknak, hogy a nem hiában tisztelt, régi iparos családoknak fejei egyre-másra itt hagynak minket egy forrongó, zilált, felületes élet szennyes hullámai között, melyeknek megtörő szikla szírijei, a milyen ő is volt, egymásután porlanak szét az örökkévalóságba s mi sem marad, mi a régi, puritán, egyszerű, de szerény szokásokat és erkölcsöket személyesítené. A széles körben ismert és porig sújtott család gyászjelentése igy hangzik : Alantirottak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is mély fájdalomtól megtörtén tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó férj, drága és szeretett édes apa és nagyapa, idb. Klement Károly mészáros, folyó hó 24-én, hajnali 2 órakor, hosszas, de krisztusi békével viselt kínzó betegség után, megerősítve az üd- iidvösségünkre rendelt utolsó szentségekkel, tevékeny és fáradhatattan életének 73-ik, mig boldog másodházassága 10-ik évében jobblétre átszenderült. Földi életében a kereszt vezényelte lelkét és egy munkásságban eltöltött hosszú áldásos élet után hitünk szerint most megtalálja Idb. Klement Károly.
