Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-17 / 29. szám

4 Wagyfciányai Slrlap Fürdőélet Bikszádon. A fürdőigazgató­ság által hozzánk beküldött vendégnévsorból közöljük, hogy vármegyénk e kies és nagyhírű fürdőjét az elkedvetlenítő, állandó rossz idő dacára is, julius közepéig közel 40 fürdővendég kereste fel. Új divatáruház. Az „István-király szál­loda“ alatt egy uj divatáruház nyílik meg julius hóban, melyet a szatmári Kardos testvérek jóhirnevű cég volt beltagja Kardos Jenő létesít a legszebb divat-újdonságaival. Átkozódás egy sirfölirat miatt. A marosvásárhelyi temetőben nyugszik Váncsa János gör. kath. esperes. Az elhunyt főpap fia: Dr. l'áncsa János ügyvéd most egy díszes sírkövet állíttatott boldogult atyjának ezen magyar fölirattal : „Itt nyugszik Váncsa János esperes“. Egy nehány elvadult erdélyi oláh újság ezért a magyar föliratért neki ront Váncsa doktornak s azt Írja: ,,A kutyák egyék meg a szivét!“ Nem teszünk rá semmiféle meg­jegyzést, ítéljen a művelt közönség. Óvakodjunk! köztudomású mindenki előtt az, hogy a legtöbb betegség, tisztátalan ivóvizek használata folytán keletkezik. Óvakodjon tehát min= denki olyan vizek élvezetétől, melyek nem baktérium- mentesek; használják állandóan ivóvízül - különösen a nyár folyamán — a rövid idő alatt oly nagy hír­névre vergődött s a hygienikus követelményeknek teljesen megfelelő, kristálytiszta, perfekt steril „Erzsébet-forrás“ vizet. Kapható több üzletben. A Néhma Lajos József kávé-üzleté- átvette Benkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10^—12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) A „Vasárnapi Újság“ julius 17-iki száma nem kevesebb, mint 53 képpel, páratlanul dúsan illusztrálva jelent meg. Zsoldos László eredeti regényének és a forditott regénynek folytatásán kívül Lampérth Gézától közöl novellát, Kiss Menyhérttől és Majthényi György­től költeményeket, Júniustól történeti rajzot Szobieszki János lengyel király özvegyéről. Siklóssy László a mo­dern érem- és plakett-művészetről ír cikket sok illusz­trációval kisérve. Egész sorozat kép van e számban a magyarországi várakról s az időszerű illusztrációk közt találjuk a spanyol miniszterelnök és király tanács­kozását, a siófoki lóversenyeket, az amerikai fehér és fekete boxolókat stb. Tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre négy kor., a „Világkróniká“-val együtt négy korona 80 filter. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kerület., Egyetem-utca 4. szám.l Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Eladott feleség. A hunyadmegyei Száraz­almáson a községi biró eladta fiatal feleségét egy ottani legénynek 520 koronáért ; a menyecs­ke azonban erélyesen tiltakozott a vásár ellen, mire a brutális férj alaposan elverte az enge­detlen asszonyt, s minden cókmókjával kitette az utcára. A különös ügygyei most a dévai bíróság foglalkozik. Értesítés. Vízvezetéki berendezés és cément-csatornázás elkészítését, szintúgy fürdők és árnyékszékek berendezését elvállalom a leg- jutányosabb árak mellett. A munkák már meg­kezdhetők s igy mire a vízvezeték leérkezik, a házi vezetéket össze is köthetik. Tisztelettel Gólya János vízvezetéki szerelő. Modern lovagiasság. Két vidéki lap szerkesztője egészen uj alapokra fektette a pár­bajozást. Ugyanis lapjukban a következő nyilat­kozatokat adták ki egymás ellen. X. szerkesztő ezt irta: „Uram! Olyan pernahajderh^z, mint ön, nem szokás segédeket küldeni. Ezennel adok önnek jobbról is, balról is egy pofont. Külön­ben üdvözlöm-!“ Erre Y. szerkesztő a követke­zőleg válaszolt becses lapjában: „Vitéz' Uram ! Kitűnő ellenfelem ! Köszönöm önnek a két pofont, tudomásul veszem. Én pedig erre az inzultusra ezennel hat golyót röpítek ellágyult agyába. Tekintse magát holt embernek ! Üdvözlöm a hulláját.“ Ennél simábban párbajt aligha intéz­tek még el ezen a sanyarú világon. Névtelen rágalmazó levelek. A csen­dőrség nyomozást indított névtelen rágalmazó levelek Írója ellen. A mint értesülünk, a leve­lek írógéppel vannak Írva s igy első sorban a városban található Írógépek iráslenyomatát veszik megfigyelés és vizsgálat alá. Kívánatos lenne a levelek gálád Íróját leleplezni, ki egyes családok házi békéjét és boldogságát feldúlni igyekszik. Az apróhirdetések költészete. Mai nap, mikor már apró hirdetések utján minden kap­ható, elkezdve a befőzni való gyümölcstől — a lefőzésre szánt legbájosabb menyasszonyig: a hirdetések stílusára is kiváló gondot fordí­tanak az érdekeltek; mert a stílus az a bizonyos horog, melyen a jóhiszeműek fenakadnak, mint a buta halacska. Különösen a házassági ajánlatok közt találhatunk remek hirdetéseket. íme egy szép kisleány, miként ajánlja magát az arany- ifjúság figyelmébe ! „Csinos leány vagyok sűrű hajjal, mely a felhőkhöz hasonlít; arcom selymes, mint a virágok szirma; termetem karcsú, mint a jegenye törzse és szempillám a váltakozó félholdhoz, hasonló ; szivem forró, mint a déli nap ; csókom tüzes, mint a láva. Vagyonom annyi van, hogy szerelmesemmel gondtalanul vándorolhatok egy életen át. Nappal a virágok­ban gyönyörködöm, éjjel a csillagok fényében s szerelmesem szemében. Ha akad oly finom érzésű, okos, ügyes, jóizlésű és- szenvedélyes vérű ifjú, kinek ez elég : én örömmel részesítem őt minden földi élvezetben; s ha eljő életünk alkonya, együtt pihenek vele a sírban rózsa­színű márványemlék alatt.“ Erre a költői hir­detésre kétségtelenül akad pályázó. Sajnos, hogy szerkesztőségünk tagjai - előre haladott koruknál fogva, - a pályázatban részt nem vehetnek. A szőlők állása és a borpiac. A hiva­talos jelentésekből megállapítják, hogy Magyar- ország az idén jó tetmésre számíthat. A tőkék fakadása kifogástalan volt és szép fürthozam mutatkozik. Ha baj nem lép fel, akkor 6 és fél, 7 millió hektoliterre biztosan tehetjük az idei termést, tehát a tavalyit túl fogja szárnyalni, sőt lehet, hogy megközelíti az 1908. évi nagy termést. Nem szégyen, ha valaki hajhiányát pótolja. Bagossy Sándor jónevü fodrászunk úri és női fodrászatot rendezett be üzletébe, s annak vezetésével egy budapesti elsőrendű szak­embert bízott meg, aki e- szakmán több éven át, Budapesten teljes megelégedésre működött. Bagossy Sándor ezen Nagybányán még eddig nem létezett női fodrászat bevezetésével lehe­tővé tette közönségünknek azt a kényelmet, és költségmegtakarítást, hogy ezután teljesen fö­löslegessé válik az alább fölsorolt cikkek idegen­ből való beszerzése. Készít mindennemű haj­munkát, u. m. női és férfi parókát valódi haj­ból, fürtöket, hajfonatokat sbt. sbt., baba- és színházi parókákat, különféle formákat, turbáno­kat. Az árak a legjutányosabbak s a megren­delések azonnal eszközöltetnek. Vágott vagy hullott női haj magas áron megvétetik. Minden­féle javítások elfogadtatnak. * Orvosi kísérletek a würzburgi ki­rályi klinikán, mely Németország egyik legtekintélyesebb tudományos intézete, a következő eredményre vezettek: „A természetes Ferencz József= keserü- viz biztos hashajtó hatású és semminemű kel­lemetlenséget nem okoz. Még oly esetekben is, a mikor nagyon érzékeny beleknél alkal­mazzák, a „Ferencz József“-keserüviz fájdalom- nélküli székelést eredményez.“ Kérjünk a bevásárlásnál határozottan valódi „Ferencz József“-keseriivizet és ne fogadjunk el kevésbbé értékes has­hajtószert. * A vérbaj gyógyítása. Az egész sajtó egy névtől hangos mostanság, a dr. Ehrlich Pál orvosprofesszor nevétől. Mikor három év előtt megnyerte a Nobel-dijat, keveset beszéltek róla ; most pedig — mikor arról van szó, hogy föltalálta az emberiség legrettenetesebb rémé­nek, a vérbajnak gyógyszerét, — ujong az egész világ. Ha tehát ez a hir, igaz : akkor dr. Ehrlich megérdemli a legszebb és legmonumentálisabb szobrot, amit embernek valaha állítottak. Mert miről is van szó ? Arról, hogy egy olyan beteg­ség terjedésének vet gátat, melyben az emberi­ség ötödrésze szenved s mely generációkat tett már tönkre, utódokat dobott a paralisis kar­jaiba, családok nyugodt életét dúlta végleg ösz- sze és számtalan embernek kezébe adta a maga ellen forditott revolvert. Vajha igaz lenne a hir s ne kellene ismét kiábrándulni a kissé túlhangos tudományból! Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában lévő Lendvay-téren a „Nem­zeti-Szálló“ helyiségében megfelelő istálló és kocsi-szin áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. Tisztelettel a vendéglős. Értesítés. Kardos Jenő divatáruháza juiius hóban nyilik meg az „Istvámkirály szálloda“ alatt. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál jul. 10-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Jul. 3. Búzás Árpád telekkönyvi írnoknak „Gábriella“; jul. 7. Görög Mátyás bá­nyamunkásnak „János“; jul. 10. Raiz Benjámin bányakovácsnak „Lujza“; jul. 5. Rusz János kir. aljárásbirónak „Laura, Kornélia, Anna, Má­ria“; jul. 8. Heller Antal szabómesternek „Mar­git“; jul. 9. Pap György bányamunkásnak „György“; jul. 11. Pap Gábor lelkésznek „Kor- ! nél, Péter, Gábor“; jul. 8. Altnéder Jenő szap- pankészitőnek „Károly László“ nevű gyermeke. Meghaltak: Jul. 8. Dobrosi Endre, ref. 56 éves, csizmadiasegéd, heveny alkohol mér­gezésben; jul. 11. Kovács György, ref. 15 napos, fuvaros gyermeke, heveny bélhurutban; jul. 14. Nagy Erzsébet, r. k. 15 hónapos, korházi ápoló gyermek, tüdővészben. Házasságot kötöttek: Kardos László íű- részgyári munkás és Schvartz Fáni szakácsné nagybányai lakosok.- Kihirdetés alatt állanak: Májer Sándor asztalos mester és Fisch Sarolta nagybányai; Várna László zúzómunkás nagybányai és Fila Mária szakácsné felsőbányái; Zelentz János bá­nyamunkás és Strosz Katalin nagybányai lakosok. Qrünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-lcelmefestö és vegy­tisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. IRODALOM. Aranyos porszemek. — Ifj. Kárpáti Endre könyve. ­Amikor egyik, ma már neves írónk első könyve Mikszáth kezébe került megbirálás vé­gett, a nagy iró azt mondta: énnél az embernél nem az a fontos, hogy mit mond, hanem az, hogy hogyan mondja. Ez a kritika bízvást alkalmazható Kárpáti könyvére is. Gyermekkorából ragad ki egy csomó színes meleg emléket és azokat hozza az olvasó elé. Az ő emlékei első sorban őt érdeklik, — az ő lelke van hozzájuk tapadva, — előadási módja által azonban nekünk is közünk lesz hozzájuk azok által a hangulatok és érzések által, me­lyek viszhangként támadnak fel lelkűnkben színes leírásának olvasásakor. Mindannyinknak vannak gyermekkori em­lékeink. Rajtuk elmerengve sóhajjal zárjuk le reflexióinkat. Mindnyájunk előtt végig vonul oly­kor ártatlan első éveinknek ma már anynyira irreális képe és az a sóhaj, mely nyomába fakad, nem a múltnak szól, hanem a jelennek — az eltolódásnak, a különbségnek a tegnap és ma között. Érezzük, hogy nagy, óriási e kü­lönbség, valamint a tarka szinpompába burkolt virág s a belőle kifejlődött gyümölcs között sincsen semmi hasonlatosság, — az a mód, aho­gyan ezt az'Aranyos porszemek éreztetik ve­lünk, viszavíve ártatlaságunk, naiv örömeink napjaihoz, — a legfőbb ereje Kárpátinak. Az az akadályverseny, amit életnek nevez­nek, annyira telíti a lelket uj impressziókkal, hogy a régiek lassankint mind elhomályosod­nak. Egy asszociáció révén ugyan visszaálmod­juk még őket, amikor is hófehér ködfátyolkép- ként jelennek meg előttünk, — ám szemünk már nem őket kutatja, - a jövőn függ, melytől acé­los izmaink álmaink megvalósítását akarják ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom