Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-23 / 21. szám
1909. május 23. Nagytoányai Hirlap 3 üres harmadosztályú kocsiba«. Ott hagytuk a fekvő urat, kis csemetéjével s podgyászainkkal. Reggel bementem podgyászomért a fülkébe s látom, s hallom hogy az én Volt utitársam botrányosan kialudt arczulattal, vidám hangulatban Operette áriát fütyül. — A gyermeket nem láttam. — Hogy tetszett aludni, a kis baba soká sirt? kérdém. — Miféle kis baba? — Hát aki az este olyan élesen sival- kodott. — Ja . . . igen. Amint önök eltávoztak azonnal abba hagyta a muzsikálást, mert úgy akartam! — Uram! Bámulom önt! Oroszlánt, pár- duczot megszeliditeni lehet, de hogy a gyermeki acsarkodást, amikor tetszik, akkor lehet abba hagyatni, ilyet még nem ettem . . . — S hol van most a kis baba? — Ott a paktáskámban! — Uram, ez kannibalizmus! Hiszen meg fúl! — Nem az! Nézze csak! (Ezzel kibontá a paktáskát s kivett belőle egy jól mutált műbabát, mely nyomogatásra hűen utánzá a gyermek sirásj Én igy szoktam éjszaka utazni. — Követni fogom a példáját! De most már ennyi sok vargabetüzés után elmondomi hogy miképen is történt az, hogy a gyermek jól aludt . . . Z urnák a többiek között volt egy 3-4 éves fiacskája, aki nagyon el volt kényeztetve, mindig sirt, ordított hatra, vakra. Különösen az éjjeli órákban. Éjszakai pyugodalomról néha hetekig sem volt szó. Z úr szintén irtózván a gyermeki sírástól, perrendszeríileg indokoltnak látta, hogy ő esténként (az estét délután 6 órától reggeli 3 óráig számítva) ne otthon tartózkodjék, hanem ott ahol pohár csengés és atiek- dotázás hallható. A felesége azonban már kimerülvén a siró babának féléjszakánként való hurczolásába, csü- csüszgetésébe, de meg bele fáradván az éjféli és reggeli kapunyikorgatásba is, — úgy intézkedett, hogy Z úr is altassa nehány este a mak- ranczos csemetét. Z. úr neki fogott a munkának. Este 8 órakor átvitte a gyereket a harmadik szobába, hogy ott el alhatja s hogy a felesége nyugod- hassék. Csinálta vagy három este és éjjel de jobban belefáradt, mintha követ tört volna egész nap. Keserves munka ez anyjukom! mondá feleségének. Minden fertály órában felkél az a gyerek és bömböl, mint a S2kál. Az éjszaka nem aludtam összesen két órát. Hanem kieszeltem valamit. Fogadom, hogy ma éjszakától kezdve jól fogok aludni s a gyermek is. Én fogom megint pesztrálni s elaltatni a harmadik szobában! — Édes Jónásom, ha ezt meg tudod csinálni, lemondok arról a régi kívánságomról, hogy a vizit szoba divánt bársonnyal húzasd be.. — Meglesz . . . rendben lessz a gyermek dolga s ami éjjeli nyugodalmunk! — Hát, mi az, amivel ezt a csodát megtudod tenni?! — Most nem árulom el ... De a siker biztos. Este Z úr, a csemetét bevitte a harmadik szobába. Az ajtót bezárta. A gyermeket be fektette. Kis idő múlva óriási sirás. Z úr egykét szót szóllot a babához, azután a könyvszekrényből kivett három üveg erős, ó bort s kezdé bekebelezni. A gyermek sirt, a papája pedig ivott tovább közbe dúdolt, majd énekelt is a papa. (Az ének elnyomta a gyermek sírását. A mama csak az éneket hallotta s azt gondolta magában: ahán, hát énekkel alszik el a kis babám . s hogy én ezzel eddig rá nem jöttem.) Úgy tiz óra tájban a bor elfogyott s a papa a divánra lefeküdt s reggel 8-ig aludt, mint a bunda, amikor is a felesége dörömbö- lésére s a gyermek sivalkodására ébredt fel. A mama belép.- Hát hogy telt az éjszaka?- - Jól . . . nagyon jól ... én jól aludtam.- És a kis baba, hogy aludt?- Jól aludt! (Ekközben a mama meglátta az. asztalon levő három boros üveget.)- De te bort ittál . . . három üveg bort . . . három liter bort! Jésszus!- Hiszen a gyermek azért aludt jól! . . .- Már tudniillik neked akár hogy aludt, jól aludt, mert egy árva vakkantását sem hallottad a sok bór miatt!- Mondasz valamit asszony! Árgus. HÍREK. Május 23. A porondon. A testi erőnek s ügyességnek produktumait szívesen megcsodáljuk a testileg satnya jelen korban is. Ha a görbehátu, poczakos és szükmellü fiatalságot ott látjuk a kávéházak kártyaasztalainál görnyedni, szinte jól esik másutt meggyőződnünk róla, hogy nein érkezett még el az alkonya tornászat és ezerféle sport kultuszának. Látva a nap-nap után sűrűén megtelt czirkuszokat, azt következtetjük, hogy legalább gyönyörködni tudnak még az emberek a testi erő és ügyesség megnyilvánulásaiban. A római pupulus élt-halt a czirkuszi látványosságokért és a római gladiátorok erőmérkőzései nemzeti ünnepségekké avatták azokat. Ilyen alkalomkor a származására büszke és világhódító római nép nemzeti önérzete és hiúsága is kielégítést nyert. A nemzeti jellem világosan megnyilatkozik azon irányban, hogy a czirkuszi játékok minő nemét kedveli leginkább valamely nemzet. A marathoni futás a görögök élénkségére, élelmességére, a labdajátékok az angol számitó észjárására, a zárt .tornateremben végzett szertornászatok a németek meggondolt alaposságára engednek következtetni. A magyart mint lóratermett népet legjobban a lovasmutatványok lelkesítik a porondon. Buffaló Bilinek nagy sikere, melyet Magyarország különböző vidékein elért, abban rejlik, hogy fantasztikus lovasjátékokkal, felvonulásaival megtudta nyerni a magyar népet, közel férkőzve természetéhez. A tulajdonképpeni czirkusz hamisítatlan értelmében az erő és ügyesség próbahelye volna, de a mai korban már elfajult. Kabarészerü pikantériáival, sikamlós kupiéival, melyeket programijukba beillesztenek, eredeti formájukból kivetkőztetik. A felületesség, a szélhámosság, a közönség becsapása napirenden van. íme a dij- birkozók, kik nem a dicsőségért s a babérért küzdenek a porondon, hanem a 4 korona napi díjért birkóznak s kartelt kötnek egymás között, hogy melyik napon melyik fogja a földet vállai- val érinteni. Nem csoda, hogy ily körülmények között a közönség nem lelkesedésből, hanem időtöltésből megy őket megtekinteni. A lelkesedésnek nem is nagy szerepe van már a czirkuszi játékok élvezetében, ha a nemzeti vonatkozást helyezzük előtérbe. Czirkuszainkban magyar vállalkozót, lovast, erőmüvészt vagy bohóczot még lámpással sem igen találhatunk. Vidéki czirkuszainkban csaknem kivétel nélkül idegen nemzetiségűek szerepelnek, kik között még a vidéki társulatoknál is néha kitűnő erők akadnak. A magyar nép e tekintetben nem önző soviniszta, hogy nemzetiség szerint osztályozza a szereplőket, mutatja a nap-nap mellett telt czirkusz nemcsak a vidéken, hanem a fővárosban, hol alig lehet helyet szerezni a közönség özönlése miatt. Ez helyes is, mert a testi erő s ügyesség művészete nemzetközi s bármilyen faj válik ki, meg kell koszoruzni annak képviselőjét. Személyi hírek. Neubauer Ferencz min. tanácsos, bányaigazgató pár napra hivatalos ügyben Budapestre utazott. — Dr. Makray Mihály polgármester és Torclay Imre tanácsos a városok országos kongresszusán résztvettek s Budapestről ma délután érkeznek haza. — j Bányay István pénzügyminiszteri segédtitkár családjával városunkba érkezett. Eljegyzés. Illyésíalvi Dr. Pap Viktor gyakorló ügyvéd, a helybeli ügyvédi kar simpatikus, jeles tagja eljegyezte Huntesz hág en Ödön és neje nevelt leányát, Szaitz írónkét. Esküvő^. Székely Mihály városi számtiszt áldozócsütörtökön d. u. 5 órakor lépett házasságra Incze József polgártársunk kedves leányával, Rőzsikával. A díszes nászmenet hosszú kocsisorban robogott az anyakönyvi hivatalban, onnan a ref. templomban nagyszámú közönség érdeklődése mellett.Tanukul Glavitzky Károly és Horváth Pál nagyenyedi takarékpénztári igazgató, a menyasszony nagybátyja szerepeltek. Este a menyasszonyi háznál nagy vacsora volt. - Díszes esküvő volt múlt szombaton Felsőbányán is, mikor is Bodnár Ferencz szolnoki kir. törvényszéki biró kötött házasságot Kováts Gyula bányakincstári tisztviselő leányával, Kornéliával. Az egyik tanú Ketney Mihály bányaigazgató volt. Hivatalvizsgálatok. Wiessner Richard bányaszámvizsgáló. Szappanyos Géza, Simon László számellenőrők és Váradi Albert számtiszt az oláhláposbányai, kapniki, óradnai bánya és kohóhivatalok s a fernezelyi kohóhivatal ügykezelésénük s pénztárainak megvizsgálására elutaztak. Gyászhir. Özv. Szilágyi Istvánná szül. Tordai Borbála f. hó 15-én 89 éves korában elhunyt. A nagy kort ért matróna köztiszteletben és szeretetben álló feje volt egy kiterjedt családnak, mely az isteni gondviselésbe vetett megnyugvással öltött magára gyászt, hogy a hosszú élet zárkövénél néma fájdalmát elzokogja. A megboldogult magas élet korának minden órájában a családja iránti rajongó szeretet és önfeláldozó áldozatkészség nyilatkozott meg; csoda-e, ha oly nehezen esett tőle az elválás! Hétfőn délután 5 órakor temették nagy és őszinte részvét mellett. A család gyászjelentése igy hangzik: Mély fájdalommal, de az Isteni gondviselésben való megnyugvással tudatjuk, hogy szeretett anyánk özv. Szilágyi Istvánná szül. Tor- day Borbála áldásos életének 89-ik évében, folyó hó 15-én d. u. elhunyt. Megboldogult kedves halottunk földi részei e hó 17^én délután 5 órakor fognak a református egyház szertartása szerint örök nyugalomra tetetni. Nagybánya, 1909. május hó 15-én. Özv. Katóka Sándorné Szilágyi Mária leánya. Özv. Delhányi Zsigmondné, Mol- dován Erzsébet, Szilágyi Levente, Szilágyi Lenke, Szilágyi Erzsiké, Szilágyi Laczika unokái. Ember Elek veje. Özv Szilágyi Lászlóné Takó Ilona menye. Delhányi Margit, Delhányi Erle, Delhányi Ernő dédunokái. A Teleky Társaság ma este 8 órakor, a kaszinóban tartandó V-ik felolvasó és közgyűlésének végleges programija a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A titkár évi jelentése. 3. Értekezés. Irta és felolvassa Gurnesevits Lajos r. tag. 4. Költemények. Irta és felolvassa Incze Lajos. 5. Elbeszélés. Irta és felolvassa Révai Károly r. tag. 6. Magyar dalok. Előadja Révész János r. tag. Zongorán kiséri Révész Jánosné vendég. 7. Zárszó. Ülés után társas vacsora és táncz. Belépti-dij személyenként 2 korona, családjegy 3 korona. A társaság nemes czéljaira történő esetleges adakozások hálás köszönettel fogadtatnak. Nyugdíjazás. Fábián Lajos m. kir. bányafőmérnököt, a kapnikbányai kincstári üzem főnökét saját kérelmére nyugdíjazták. A nyugdíjba távozó hivatalfőnököt f. hó 13-án Kapnikbánya közönsége osztatlan ünneplésben részesítette, a bányamunkások pedig fáklyászenével búcsúztak tőle. Áthelyezés. A főispán Madarassy László csengeri szolgabirót járási szolgabirói hivatalunkhoz helyezte át. Kegyes adomány. Özv. Katóka Sándorné néhai b. e. édes anyja temetése alkalmából koszorú váltság czimen 40 koronát küldött be a ref. egyház pénztárába szegény árva gyermekek javára. Hálás kösszönettel nyugtázza, Nagybánya, 1909. máj. 21. a lelkészi hivatal. Kolozsvári „Kristály“ Gőzmosó és Vegytisztító Gyár: Csomagolás díjtalan. mos, tisztit fehérnemüeket és felsőruhákat a legszebb kivitelben, gyorsan, előnyös árak ellenében. Tiz koronát - bérmentve küldetnek vissza. Csomagolás díjtalan. Czim: „KRISTÁLY“ Gözmosó Gyár, Kolozsvár, Pályaudvar. 13-26
