Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
1909. május 16. N ag yliányai DEZirlap 3 Hermin, a Calasanti bányatársulat igazgatósága, Szőke-család, a nagybányai leányok, Ordódy- család, Alföldy Zoltán és neje, Waigandt Anna és Iluska, erdészeti altisztikar, Damokos-család, Fulep Imre és neje, a Calasanti munkásszemélyzet, Gróf Teleki László, Incze Béla, Baltai János és neje, B. Kováts Géza, Gróf Teleki János, Moldován László és neje, Barátai, Dr. Stoll Tibor, a főerdőhivatal tisztikara, Ocsárd Böske, Sanyi és Kata, HátszegLcsalád, Morágyi és Ho- mola Elvira. Schönherr Sándor életrajzi adatait röviden a következőkben közöljük: Városunkban 1867. decz. 1-én született. Gyermekkori nevelése mintaszerű volt. Különös tehetseget érzett a zene iránt, melyben édesanyja is oly kiváló tekintély. Középiskolai tanulmányait Nagybányán végezte; majd a selmeczbányai erdészeti akadémiára ment, hol 1889-ben absolvált, mikoris a önkéntesi évét szolgálta le. Később tartalékos hadnagy lett. 1890-től a beszterczei erdőigazgatóságnál, 1892. novembertől pedig az itteni főerdőhivatalnál műszaki dijnok volt s mikor 1893-ban az államvizsgát letette, Beszterczére erdőgyakornokká neveztetett ki. 1894-ben Má- ramarosszigetre lett áthelyezve, hol 1896-ig volt, mikor is végleg hazajött. 1898-ban erdészjelölt, 1900-ban erdész és 1906-ban főerdész (erdőmérnök) lett. Tagja volt a városi képviselőtestületnek, igazgatója a Calazanti bányatársulatnak; a Muzeum-egyesületnek egyik őre volt, tagja a nemrégiben alakult Teleki-Társaságnak és számos más közművelődési egyesületnek. Mint hegedűművésznek ismert neve volt s ezen a réven a zeneművész gróf Teleki László Gyulának bizalmas barátja, kit úgyszólván hetenként felkeresett, hogy együtt áldozzanak a legnemesebb művészetnek. A helybeli korcsolya-egyletnek sok éven át elnöke, lelke; mulatságok, kirándulások, vadászatok kiváló rendezője; szellemes társalgó, kitűnő tánczos. Minden jeles tulajdonsága mellett is a társadalmi és hivatali érintkezésben előzékeny és tapintatos; hivatali fellebbvalói irányában önérzetes, független és tisztelettudó; kötelességének teljesítésében pontos és lelkiismeretes, altisztjeivel és a munkásokkal szemben méltányos és atyai. Közmeggyőződés, hogy nagynevű bátyja tragikus halála billenthette meg nemes lelkületűnek egyensúlyát s adta kezébe egy önfeledett pillanatban a fegyvert, hogy kioltsa azt az életét, mely látszólag a legderüsebb, legössz- hangzatosabb volt. — Rámer esküdni ? — Ráesküszöm (Persze ráesküdhettem volna, mert igazán nem láttam őket, mikor hazasiettek, amenyiben én nyargaltam legelői, vissza nem néztem volna egy zsák dohányért sem. — Merkwürdik! Hallja! Nekem meg kell tudnom a valót, mert a látszat szerint egyik hivatalnoktól eredt a figyelmeztetés. Ezt pedig csak ön mondhatja meg. Nem tudja meg senki, hogy mit mond ön, és értsen meg, nagy jutalomban, fényes kitüntetésben fog részesülni, már előjegyzésbe is vettem. Tehát . . . fog nyilatkozni? — Mást nem mondhatok, mint amit már mondtam. — Merkwürdig! és fejével bólintott, hogy a kihallgatásnak vége. — Nem is hitt meg jó ideig a zsoareira, pedig az előtt majd minden héten részem volt benne. Csak úgy két hónap múlva hozta megint a hivatalszolga az „Einla dung„-ot. Mosolyogva nyitottam be. A Ludmilla, meg a Bibióna nas- sánok majd lehúztak, hogy hol voltam oly sokáig; azóta nem tánczoltak mazurt, mert azt csak az én zongorajátékomon lehet tánczolni. Mikor a megyeíőnök elé álltam, mosolyogva, kezet nyújtott és igy szólt. — Nix für Ungut. Aber das musz ich Ilimen sogen, Sie haben die sache préchtig gemacht. Szent volt a béke. Vacsora alatt a fináncz- -járáson mulattunk legjobban. kJ Meghívó a Teleki Társaság folyó évi május hó 22-én tartandó V-ik felolvasó és közgyűlésére. Műsor: 1. Elnöki megnyitó. 2. A titkár évi jelentése. 3. Elbeszélés. Irta és felolvasa Tömöri Jenő, vendég. 4. Magyar dalbk. Előadja Révész János r. tag, zongorán kiséri Révész Jánosné, vendég. 5. Értekezés, Irta és felolvassa Gurnesevits Lajos r. tag. 6. Költemények. Irta és felolvassa Incze Lajos r. tag. Ülés után társas vacsora és táncz. Belépő dij személyenként 2 korona, család-jegy 3 korona. A Társaság nemes czéljaira történő esetleges adakozások hálás köszönettel fogadtatnak. HÍREK. Május 16. A sport. Már elérkezett a napsütéses, verőfényes időszak, a mikor mindenki, aki csak teheti, a nyílt természet ölén tartózkodik legszívesebben, ahol nemes üdülést nyer teste-lelke és szórakozva edzi szervezetét és egészségét. Kezdődik a sport gyakorlása: kirándulások, tennis, kugli, labdajáték. A közeli vidéknek természeti szépségekben bővelkedő pontjait e város lakója már oly jól ismeri, hogy turisztikai tapasztalatainak bővítése végett, idegen, uj részletek megtekintésére vágyakoznék. És itt a kérdés ütköző pontja! Egyeseknek a szomszéd vagy távoli vidékekre való kirándulás sok nehézségekkel jár. Nemcsak sokkal fáradságosabb, de összehason- lithatlanul költségesebb. Világos, hogy a társulás egyedüli mód, melylyel meglehet oldani a kérdést. Volt is régente egyesület, de összetartás hiányában, mint sok más társulat, ez is feloszlott. A sport nagyon komoly és életbevágó dolog másutt. Vagy talán a régi görög sportok nem világitanak-e tisztán a porba dőlt Hellás társadalmi és művészeti életébe? A római hadijátékok, kocsi versenyek, gladiátorok harcza nem tartozik-e a latin jellem megértéséhez? A németek vadászruhás tornászai, a zárt tornaterem nem példázza-e a német alaposságát, kitartását? Hiába tett Apponyi politikai kirándulást a világ minden részébe, mégis egy sport világversenyen, ha megjelenik egy kiváló atlétánk és a magasugrásban győz, ha az uszóver- senyen a magyar nemzeti lobogó a győztes, az első, a százezrekre menő nézőközönség egyszerre kérdi: Ki ez az ember? És mindenfelől hallik a válasz: Magyar. Akarva, nem akarva tudomást kell venni a magyar erőről s a magyar sport színvonaláról. A sport elég szépen fejlődött Magyarországon. Talán azért, mert ott nem lehet protekczióval győzni, vagy nem lehet elsőségeket kijárni. Mert manapság nálunk még ez is sport. Kérdezzük, városunk társadalma mennyiben járult hozzá a magyar sport emeléséhez bár helyiérdeküleg is? Minden kis városnak meg van a helyi tornaegyesülete, vivóegye- sülete, egyedül nálunk nem mutatkozik semmi szervezési kedv ezen a téren. Nyilvános játéktereket kellene létesítenünk, mely különösen a fejlődésben levő ifjúságot edzené a jövő küzdelmeire. Hisszük, hogy az építendő állami főgimnázium belső berendezésénél különös tekintettel lesznek erre a fontos s nemes czélra. Az ifjúságban van a haza jövő reménye, jó vagy balsorsa; erejükbe vetjük bizalmunkat. A sport művelése által az ifjúság testi és szellemi frisseségét annyira előmozdíthatjuk, hogy ez nemsokára éreztetni fogja áldásos hatását a nemzetre. Megbecsülhetetlen előnye rejlik a testnevelésnek még abban a körülményben is, hogy az ifjúságot előkészíti az elkövetkezendő súlyos katonai szolgálatra, melylyel igy játszva fog megküzdeni. — Érdeklődjünk tehát mindennemű sport iránt! —y. Személyi hir. Ekstein Márk vasúti felügyelő a debreczeni űzletvezetőség Il-ik osztályának vezetője, a szatmár-nagybányai vasútvonalon tartandó hidpróba eszközlése végett f. hé 13-án városunkba érkezett. Kinevezések. Simon János pusztafentősi gör. kath. lelkészt a kir. pénzügyminiszter a kincstár kegyurasága alat álló oláhláposbányai plébániához lelkészszé; Székely Kálmán kapnik- bányai kezelősegédtisztet kezelőtisztté; Snier Imrét pedig Felsőbányára kezelősegédtisztté nevezte ki. Megbízatás. A vallás és közokt.-ügyi ministerium az áthelyezett Kiss Gáborné polg. isk. tanítónő helyettesítésével Patliy Mária pölg. isk. tanítónőt bízta meg, ki állását már el is foglalta. Emlékeztető. A m. kir. földmivelésügyi Minister által 100—100 korona jutalommal és elismerő oklevéllel kitüntetett Kádár János és Csőit,ye Gábor munkás, gazd. cselédeknek a megküldött jutalom és oklevél ma vasárnap d. e. 11 órakor lesz a város háza tanácstermében ünnepség keretében átadva, mely ünnepség nyilvános lévén óhajtandó, hogy a nagyközönség minél nagyobb számmal vegyen részt. Esküvők. Kölesei Kölcsey Zzigmond m. kir. honvédfőhadnagy május hó 10-én vezette oltárhoz nemes-étfalvi Bajnóczy Géza főorvos leányát Valériát Szinérváralján. — Sárffy Ödön gyógyszerész f. hó 11-én tartotta esküvőjét néhai Lengyel Lajos fogorvos leányával Malvinnal. - Székely Mihály városi számtiszt f. hó 20-án áldozócsütörtökön tartja esküvőjét ifj. Incze József polgártársunk kedves leányával, Rózsikával. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Pollit- se/c Ede szélaknai kezelőtisztet a bányaigazgatósághoz helyezte át s a társpénztár kezelésével megbízta. Gyászhir. Súlyos csapás érte Galló Antal polgártársunkat. Leánya, Rózsika hosszas szenvedés után f. hó 13-án, életének 17-ik tavaszán elhunyt. Temetése péntek délután volt nagy részvét mellett. Polgáristák kirándulásai. Id. Zöld Sándornak, a szamosujvári polgári leányiskola agilis igazgatójának vezetése alatt a szamosujvári és dési polgári leányiskolák növendékei külön vonaton e hó 19-én egy napos kirándulásra városunkba érkeznek. — A mi polgári leányiskolánk növendékei pedig a pünkösdi ünnepek alatt az Aldunára mennek kirándulásra. Uj riporter. Lvptay Sándor bányaigazgatósági tisztviselő lapunk munkatársai közé belépett s a hírrovatban fog működni. Tagsági jegy átadás. Folyó hó 14-én adta át a Teleki Társaság három tagú bizottsága Neubauer Ferencz miniszteri tanácsosnak és Dr. Ma/cray Mihály polgármesternek, a választásról szoló értesítést. A küldöttség tagjai Révai Károly, Szellemi/ Géza és Fliesz Henrik voltak. Az elnök üdvözlő szavaira mindkét megválasztott tiszteletbeli tag meleg szavakkal válaszolt s köszönettel vette tudomásul a megválasztást Ígérvén, hogy a Társaság nemes czéljait minden erővel elé fogják mozdítani. Gyermekelődás. Az áll. elemi népiskola növendékei a jövő hóban a szatmári tanítói internátus és a szegény gyermekek felsegélyezése javára a „Polgári kör“ nagytermében szini- előadást rendeznek, mely alkalommal színre kerül „Többsincs királyfi“ három felvonásos magyar népmese. A főbb szerepeket Kővári István, Koncvald Adrienka, Virág Erzsiké, Szűcs Károly, Görög Ilonka, Szász Gyula, Rácz József, Gábor Annuska, Makray Misi, Mazgon Sándor, Benedek Laczi, Imre Laczi, Kiss Béla, Glavitzky Margit, Homola Babi, Incze Sárika és Stoll Sárika kreálják, a számos szereplők közül. A próbák Pet- ruska Margit és Bányay Ida tanitónők vezetése alatt már serényen folynak; a díszletek festését Katona Margit urhölgy volt szives elvállalni. A város képviselőtestülete szerdán május 19-én d. e. 9 órakor rendes havi közgyűlést tart. Hymen. Petrovszky János aradi légszeszgyári tisztviselő f. hó 15-én költött házasságot Papfy Dénes járásbirósági napidijas kedves leányával Amáliával. Tanukul Halmai Imre r. alkapitány és Nógrády Mihály aradi lakos szerepeltek.
