Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

1909. október 10. KTagytoányai Illrlaj^ 3 Eddig én azt hittem, hogy e város és az ő adófizető lakossága olyan, mint egy nagy család; a városi tisztikart tekintettem a család­főknek, az adózó lakosságot pedig a család­tagoknak s ha ez valóban igy lenne, akkor a családfők kötelessége a családtagok érdekét támogatni, nem pedig gáncsolni! De most arról győződtem meg, hogy mi családtagok ^valami kegyvesztett vásott kölykök vagyunk! Én úgy tudom, hogy a közgyűlési határozat vagy ta­nácsi végzés a polgármester urra is kötelező, ha pedig nem, akkor mire a határozat vagy a végzés? Továbbá, hogy a város nem csupán a tiszti karból áll, hanem belőlünk is, az adó­fizető lakosságból, e szerint megérdemeljük, hogy a várostól ily csekély és ehhez hasonló kedvezményt élvezzünk. Én ezek után kérem a tek. közgyűlést: Vegye fontolóra ezt a kérdést és az agyag, zazarkő, porond használatát tegye díjmentessé a helybeli adófizető lakosság ré­szére, mert ha igy haladunk, akkor ne csodál­kozzunk, hogy terjed a czuczilizmus. Alázatos tisztelettel: Szász Lajos. Ezen fellebbezésem a képviselőtestület­ben fel sem olvasták. Pedig még az apa­gyilkost sem akasztják fel kihallgatás nél­kül s a választott képviselő urakat azért kül­dik a képviselő-testületbe a választópolgá­rok, hogy a lakosság érdekét megvédjék. De én ilyen védelemből nem kérek és azt hi­szem, hogy más sem. Azok az igen tisztelt képviselő urak, akik igy intézik el a közpolgár sérelmét, talán otthon is maradhatnának vagy a képviselőségükről lemondhatnának, helyet adni a képviseletben olyan polgároknak, _ a kik a lakosság érdekét a szivükön viselik. Én tudom, hogy én ezzel ártok magamnak és ha a feleb- bezésem magánérdekü lett volna, szóvá sem tenném többé, de miután közérdekű, igy sze­rintem kötelesség volt ez utón megösmertetni felebbezésem. De egyúttal kérem a tek. köz­gyűlést, hogy azt a következő közgyűlésen tárgyalni kegyeskedjék s ha a kérésem nem lenne teljesithető, akkor módjában lesz a köz­gyűlésnek ismét elutasítani. Összeférhetetlennek találom, hogy a mai társadalomban nem mérnek .egyenlő mértékkel. Sokat érhetett el, a kinek jó, sima beszélő gépezete van, de legtöbbet nyom az emberek­nek az anyagi súlyok! Végül kiváncsi vagyok rá, hogy mi tör­ténne vélem, ha én minden törvényes jog nél­kül a város tulajdonát képező területre utóla­gos jóváhagyás reményében egy házat épí­tenék ? Szász Lajos. HÍREK. Október 9. Vasárnapi levél. (M. H.) Aki figyelemmel olvassa a mai újsá­gokat különösen a politikai cikkeket, „kikapcsolja“ és „leszögezi“ azt az igazságot, ami „fedi a valóságot“, hogy a beszéd és irás távolodik egymástól. Tóth Béla mindig azon küzdött, hogy az irás maga legyen az élő beszéd. írógépet is azért vett olyant, amelyiken a lekopogott betű nem volt látható, — hogy ne is lássa az Írást, ha­nem attól szabadon és függetlenül éreztethesse az emberi beszédet. Hogy ő ott a gép élőt* beszél a sokakhoz és annak a beszédnek ni csen tiszta szaga. Mert az irás az emberi besze^. megrögzítése és az ő vágya az volt, hogy az írott és lenyomott sorokból a nagyok beszélgetése hangozzék ki. De ki mondja ma, hogy „nem fedi a való­ságot“ ez és amaz. Vagy ki beszél úgy, mint pél­dául a diplomácia váltja üzeneteit, mit két-három- szor is el kell néha olvasni, hogy a sokszorosan eltakart igazságot meglássa az ember. Hány ember van, ki másként beszél, mint ir; jóformán mindenki. Mert az egyszer kimon­dott szavakat, mondatokat nem lehet csiszolgatni, változtatgatni, mint a papiroson, a toll hegyét nézve. Az irás „művészetét“ sokan a méteres mondatokban vélik, a beszéd pedig a lélegzet- vételekhez igazodik. Az irás ma más dolog, mint a beszéd, mert ez utóbbira még nem fektetnek nagy súlyt. Az irás az más! Verba volánt. Azonban, ha nem is valósul meg a Tóth Béla álma, legalább törekedhetünk arra, hogy az irás közeledjék a beszédhez, vagyis úgy Ír­junk, hogy hagyjuk el azokat a mesterségesen gyártott „sablonokot“ és éreztessük a világosan és érthetően a gondolkodó elme gondolatait. Tóth Béla vágyakozása ábránd lesz min- addig, mig a mesterkedő Írást az egyszerű, igaz beszéd Írása nem váltja fel. A nagy elmék Írásai legtöbbször beszédek is, csakhogy éppen a han­got nem halljuk. A mai politikai irás csak mesterség fogásokkal, körmöntfontságokkal és sablonokkal. Azonban nem csak a politikai irás sablonos és fogásokkal teli, de ilyen egyik laptársunknak a város jól felfogott érdekeinek védelmében írott minden sora, a mi plausibilissé válik, ha arra^ gondolunk, hogy nevezett laptársunk a festőművészekről Írott legutóbbi tudósításában egészen más húrokat pengett, mint azelőtt. Ugyanis előbb egyszerűen elbúcsúzik a festőiskolától, most pedig azt Írja, hogy sorai viszhangra találtak. Melyik sorai ? A miket mi irtunk meg? Hisz mi irtuk, hogy „kopogtassa­tok és megnyittatik stb“ ... és a művészek csakugyan hozzáfogtak az iskola mentési akció­jához. Megengedjük, hogy nem soraink hatása alatt, hanem a körülmények kényszerítő, de egyedül rationáiis útmutatása mellett — de ez mindegy! Ám milyért ölt megint az koturnust, a ki egyszer már eldobta és mezítláb járt a bucsúsokkal, illetve búcsúzokkal. Ez az a bizonyos szélrózsa, mely örökké mozog a levegőjárás szerint, ez a bizonyos lap, a melyik mindig- következetesen ott veri a nagy dobot, a hol legtöbben gyülekeztek. Személyi hirek. Kölcsey Sándor debreczeni kir. itélőtáblabiró hivatalos elfoglaltságban pár napig városunkban tartózkodott. — Kisiblei Kiss Miklós kons­tantinápolyi konzul rokoni látogatáson egy napot töl­tött városunkban. — Dr. Rencz János főgimnáziumi igazgató f. hó 9-én hivatalos ügyben Szatmárra uta­zott. Kinevezések. A m. kir. földmivelésügyi minister ifj. Molcsány Gábor végzett erdészeti főiskolai hallgatót _ a m. szigeti erdőigazgató­sághoz, Pellion Árpádot pedig a nagybányai föerdőhivatalhoz erdőmérnök-gyakornokká ki­nevezte. Uj jogtudor. Troplovits Imre ügyvéd- jelölt, Troplovits Márton helybeli kereskedő fia, tegnap a kolozsvári tudományegyetemen egy­hangú kitüntetéssel a jogtudományok doktorává avattatott. Állami iskola Feketepatakon. A vá­roshoz érkezett leirat szerint a vallás- és köz- oktatásügyi miuister Feketepatak-telepen állami iskolát engedélyezett. Az iskola localis elhelye­zésében az a szempont lesz irányadó, hogy felsőfernezelyi gyermekek is igénybe vehessék, a mennyiben a telep e községhez igen közel esik. Esküvő. Szabó Sándor lakatos-mester ma köt házasságot néhai Weber Lajos vasúti gyári üzemvezető, boicai volt lakos leányával : Annával. Gondnoksági ülés. A polgári és állami elemi iskolák gondnoksága f. hó 11-én d. e. 10 V2 órakor a polgári leányiskola tanács termében ülé: tart. A tárgysorozatban több jelentős pont, továobá a zárszámadások jóváhagyása és a jövő évi költségvetés szerepelnek. Emlékeztető. A mintaszüret Szinérváral- ján, az állami szöllőtelepen holnap hétfőn dél­előtt lesz. A Nőegylet karácsonyi bazárja. A Nőegylet múlt vasárnap tartott közgyű­lésében elhatározta, hogy a f. évben is megtartja szokásos karácsonyi bazárját, mely iránt városunk közönsége mindenkor a legnagyobb áldozatkészséggel viselte­tett. Az egyesület elnöksége már jóelőre megteszi az előkészületeket, hogy a sze­gényei segélyezésének oly jelentékeny tényezőjét alkotó karácsonyi vásár ez év­ben is a legteljesebb erkölcsi és anyagi sikerre vezessen s ezért lapunk utján is fel­kéri különösen nemes szivü hölgyközönsé­günket, hogy vagy természetbeni adomá­nyaikkal: kézimunkákkal s más alkalmas tárgyakkal, vagy pedig pénzbeli hozzá­járulásukkal mozdítsák elő a bazár sike­rét. A vásár deczember 11, 12 és 13-ik napjain lesz. — Egyben azt is tudatja a Nőegylet, hogy halottak napjára koszorúk munkaházában szerezhetők be. Gyászhirek. Szirti Vilmos nyug. városi ta­karékpénztári pénztárnok, városi képviselő hét­főn 65 éves korában elhunyt. Kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. Haláláról családja a követ­kező gyászjelentést adta ki: „Alulírottak, úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is fájdalommal tudatjuk, hogy a jó férj, felejthet- len jó apa, jó testvér és rokon Szirti Vilmos nyug. takarékpénztári pénztárnok, városi kép­viselő, f. hó 4-én, d. e. 10 1/2 órakor életének 65-ik és házasságának 27-ik évében, hosszas és fájdalmas szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. évi október hó 6-án szerdán d. u. 4 órakor fogjuk a Fűrész-köz 7. számú házból a ref. vallás szer­tartása serint örök nyugalomra helyezni. Nagy­bánya, 1909. október hó 4. Béke lengjen porai felett! Özv. Szirti Vilmosné szül. Molcsány Róza neje. Róza, Vilmos, Ernő, Lajos, gyermekei. Özv. Keresztes Albertné szül. Szirti Mária test­vére. — Gavallér Árpád nyug. vasúti váltó­kezelő f. hó 7-én elhunyt. Az üzleti világban sokan ismerték a pontos, lelkiismeretes értesités- kihordót, kit most felesége és hét gyermeke sirat. Október 6. Nemzeti nagy gyászunk, az aradi Golgota 60-adik év fordulóját ez idén is ünnepi istentiszteleteken ülte meg városunk közönsége, mely úgy a ref,, mint a róm. kath. templomokban nagy számmal jelent meg. Az összes hatóságok és hivatalok képviselői csak­nem teljes létszámban vettek részt a gyászisten­tiszteleteken. A ref. templomban Révész János ág. ev. lelkipásztor tartott gyönyörű imát; az eddig szokásos üunepi prédikáczióra azonban az ájtatatos közönség hiába várt. Igazán kár még az istentisztelet tartásban is rohamosan haladni a modern korral ! — A város hazafias polgársága ma d. e. 10 3/4 órakor a Rákóczi téren gyászünnepélyt tart, melynek programmját a bányászzenekar megnyitója, Szerencsy József élőbeszéde, Jeney Gyula szónoklata és Dr. Kiss Rezső ünnepi beszéde; Tompa Kálmán szava­lata és a dalárda hazafias éneke töltik be. Az ünnepélyre falragaszok hívják fel a közönség figyelmét. Hivatalátvétel. Dr. Lakatos Mihály városi orvos e hó 15-én kezdi meg hivatalos működé­sét. Az új orvor az esküt már letette, azonban 15-ig szabadságot kapott. Kövezetvám Felsőbányán. A m. kir. kereskedelemügyi minister Felsőbánya városnak 4 évi időtartamra kövezetvámszedési jogosult­ságot engedélyezett. Városunkban is ideje volna ez iránt az eljárást minél előbb bevezetni, mert a vámeredmény okszerű felhasználása feltételezi azon átlagos összeg pontos ismeretét, mely a vám-bevételekből állandóan remélhető, csak azután lehet a beruházások terjedelmét megál­lapítani. Kolozsvári „Kristály“ Gőzmosó s Vegytisztító Gyár: Csomagolás díjtalan. mos, tisztit fehérnemüeket és felsőruhákat a legszebb kivitelben, gyorsan, előnyös árak ellenében. Tiz koronát- bérmentve küldetnek vissza. Csomagolás díjtalan. I L Czim: „KRISÁTLY“ Gőzmosó Gyár, Kolozsvár, Pályaudvar. 30 — 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom