Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-12 / 37. szám
4 Nagybányai Hírlap 1909. szeptember 12. Egyébként szeretett egyik támadónkhoz. Meg van hát a jogczim, mely Bertalan Istvánt a Teleki-Társaságba juttatta! Eddig azt hittük, hogy szerény modora és képes ambiczi- ója, meg egyik laptársunkkal volt összeköttetése segítette be a társaságba, azonban főmunkatársunk (J.) czikkeire irt reflexiói következtében arra a gondolatra kell jutnunk, hogy defensiv mozdulatokra alkalmatlan tolláért került be, mint Pilátus a credóba! Kár még a saját tollával hivalkodnia! Ilyen tollat még csak fosztani szokás, nem egy társaság jelvényéül kalap mellé tűzni; hiszszük, hogy ez a Teleki-Társaság tudta nélkül is történt, mert az obiectiv kritika ellen aligha óhajt nagyra növekedőben levő gyermek háta mögé húzódni. Bertalan István czikirónkra is jobb volna, ha nem a felsorolt könyvek nehéz terhe alatt, hanem a kapiskált tudomány súlyától görnyedezne; de ezt egy-két jól roszszul megirt czikk ép úgy nem árulja el, mint ahogy nehány czik nem tesz senkit újságíróvá. — Főmunkatársunk részletes választ irt Bertalan István indokolatlan reflexióira, mi azonban sokkal kevesebbre becsülünk minden nagyképűsködést, semhogy részletes pertraktálását megengedjük különösen azért, mert nincs módunkban meggyőződni arról, hogy ellenfelünk lexikonból avagy saját önálló tanulmányaiból merítette czikkének elfogulatlan szempontból érdemes megjegyzéseit. Ha ez utóbbi eset állana, a tudásnak átka Bertalant is utoléri, de azzal a szerénységgel sohasem fog büszkélkedhetni, mely az érett buzakalászt jellemzi. Erről Írja a régi poéta, hogy mig üres, égnek emeli, de hogy ha megért, földre konyitja fejét! A szerkesztőség. Jó Pajtás. E czim alatt új képes gyermeklap indult meg, a mely alighanem nagy szerepre fog jutni rövid idő alatt a magyar gyermekirodalomban. Első számából, programmjából s munkatársai nevéből Ítélve új hangokat pendít meg; friss, eleven, a gyermek lelkét okosan foglalkoztató. Szépirodalom, művészet, tudomány, játék, sport és testedzés — mind eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus fejlesztésére. Elbeszélések, versek, a gyermek felfogásához mért ismeretterjesztő czikkek, regény, állandó játék- és sport rovat, elme-élesitő rejtvény — szóval minden megvan benne, a mi a gyermeket érdekli, olvasási kedvét föléleszti és állandóan ébren tartja. A Jó Pajtás szerkesztője Sebők Zsigmond, a kitönő ifjúsági iró, a Maczkó történetei-nek kedvelt szerzője, főmunkatársa Benedek Elek, a magyar ifjúság leglelkesebb és legmelegebb kedélyű Írója. Czikkeit, elbeszéléseit, verseit Lévay József, Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor, Ábrányi Emil, Kozma Andor, Molnár Ferenez, Szöllősi Zzigmond, Padó Antal, Lipcsey Adám Írják s rajtuk kívül a jeles irók és költők egész serege. A Jó Pajtás illusztrácziói is új nyomokat törnek: egyenesen, közvetlenül a gyermek fantáziáját ragadják meg, hogy fogékonynyá tegyék szemléletét szép dolgok élvezésére s élesítsék megfigyelő képességét. Az új lap bő tartalmában minden gyermek megtalálja a magáét s mindenből a lehető legjobbat kapja. Tartalmának gazdagságához és kiállításának szépségéhez képest nagyon olcsó: előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona negyed-, évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. Az előfizetések a Jó Pajtás kiadója, a Franklin-Társulat czimére (Budapest, IV, Egyetem-utcza 4) küldendők. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadó. Bányaszerencsétlenség. Felsőbányán e hó 6-án a kincslári keleti bányában a lift, midőn a munkásokat szállította le a bányába, leszakadt. Hat munkás súlyosan megsérült. A nyomozat megindult. Kéménytűz. Csaknem végzetessé válható szerencsétlenség érte Vásárhelyi Gyula pol- gártársánkat. F. hó 19-én Postarét utczai házának egyik kéményében a felgyülemlett korom meg- gyuladt és hatalmas lángnyelvek csaptak ki a kéményből. Szerencsére a házbeliek a bajt észrevették, s a szomszédságból a tűzoltókat át- hivták, kik a tüzet hamarosan elfojtották. A Néhma Lajos József kávé-űzletét átvette Ben/cő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10 — 12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) Vérengző csempész. Történt . . . hogy hogy hol, nem lényeges. A jó szimatu fináncz rajtaesipett egy atyafit, kinek sok volt a vágat- lan dohánya, ami tudvalevőleg nem trafikból került a batyujába. Persze csendőrt hívtak, elvitték a fináncztanyára és 12 korona erős bírságot szabtak rá a mellett, hogy a drága jószágot is elvették tőle. Az atyafi dühös lett s mikor lefizette a bírságot, keményen oda szólt : „No ezért három embernek kell meghalnia.“ — E veszélyes fenyegetésért aztán a csendőr ismét nyakon csípte az atyafit s vitte a rendőrkapitány elé, ahol felelősségre vonták imilyen szavakkal: „Na én most magát életveszélyes fenyegetéséért kell lezáratnom.“ - Na már — mondja az atyafi — azt szeretném én látni, hogy engem ezért lecsukjanak. — „Hát hogy merte maga azt mondani, hogy ezért háromnak kell meghalnia.“- „Azért kérem, mert 12 koronára büntettek; már pedig én vagyok a burányi kántor és három embernek kell meghalnia, hogy 12 koronát keressek a temetésükkel.“ A flóbert=puska. Elszomoritó esetet olvastunk a lapokban. Egy tizenegy éves diákgyereket egy diákbarátja flóbertpuskával vélet- j lenül agyonlőtte. Nemrégiben Aradhegyalján hasonló szerencsétlenség történt. Egy flóbertpuskával egy kis diák egy szőlőmunkásnőt sebe- sitett meg, amidőn madarat akart lőni. Jogos felháborodással kérdezzük, hogy'’ mire való gyermekek kezébe a fegyver ? Az a fiatal gyerek nem talál más szórakozást, mint azt, hogy a hasznos madarakat megsebesítse és megölje ? Szó sincs róla, hogy itt elsősorban nem a gyerek, hanem a szülő a hibás, mert nevetséges dolog, hogy a szülő, ha a fia jól levizsgázik, ne tudjon, ne találjon fia részére más ajándékot, mint egy flóbert-puskát! Első sorban a gimnáziumi tanároknak volna kötelességük tanítványainkat felvilágosítani és őket az épp oly oktalan, mint barbár passziók és időtöltésektől, a flóbert-pus- kának játszószerül való használásától eltiltani. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendeli, hogy az iskolákban évenkint madarak napját kell tartani s ki kell oktatni a fiatalságot a madarak hasznáról. A földmivelésügyi minisztérium ezreket és ezreket költ, hogy a hasznos madarak ne üldöztessenek, azoknak élelme legyen és hogy minél jobban szaporodjanak az emberek hasznára. Szomorú jelensége az elvadult erkölcsöknek, ha a tanuló ifjúság abban leli örömét, hogy flóbert-puskákkél oltsa ki szegény, csak hasznothajtó madarak életét. A szülék gyermekeiket jobb erkölcsökre és szabad idejüknek nemesebb irányú eltöltésére serkenthetnék ahelyett, hogy alkalmat adjanak nekik a vad indulatok és kegyetlen szenvedélyek fejlesztésére. Mintaszüretek. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a következő leiratot intézte a vármegyei gazdasági egyesülethez. „Általánosan ismeretes, hogy minő nagyfontosságu a bor minőségére nézve a szüretelésnél követett eljárás A minőség javítására sokat tehetünk, ha már a szürettől kezdve okszerűen járunk el. Ugyanazon szőlő meglevő terméséből sokkal jobb és értékesebb bor állítható elő, ha a szüretelést kellő szakértelemmel végzik. Nagy súlyt helyezeti arra, hogy a helyes szüretelésre vonatkozó gyakorlati ismeretek a szőlőtermők és szőlőkezelők minél szélesebb körében terjesztessenek. E czél elérésére legjobb eszköz a mintaszüretek tartása vagyis a helyes szüretelés gyakorlati bemutatása és a legjobb szüretelési eszközök (szőlőzuzók, bogyózók, prések stb), valamint azok kezelésének megismertetése. Ennélfogva a folyó évben is mintaszüretek tartását határoztam el. Ezen mintaszüretek a gazdasági egyesületekkel, hegyközségekkel s ahol vannak, pincze-szövetkezetekkel karöltve és mindenek felett a közérdek szem előtt tartásával oly helyeken rendezendők, ahol azokra legnagyobb szükség van s ahol legkönnyebben és minél több termelőnek és szőlőkezelőnek szolgáltatható alkalom arra, hogy a mintaszüreten részt vehessen és a helyes szüretelésre vonatkozó ismereteket gyakorlatilag is elsajátíthassa. A folyó évben tizenöt helyen fog ily mintaszüret tartatni, még pedig: a pozsonyi, az egri, a tarczali, bihardiószegi, a nagyenyedi, a ménesi és a kecskeméti vinczellériskoláknál az illető iskola szőlőjében, a tordai állami szőlőtelepen, a tapolczai, pápai, a beregszászi és nagyenyedi II. szőlészeti és borászati kerületekben később meghatározandó helyen; Zsám- békon, Szinérváralján, Szekszárdon, az ezen községekben, illetőleg városban levő állami szőlőtelepeken. Ezen mintaszüretek megtartása az állami szakközegek feladatát képezi. Ezekkel a teendőkkel a vármegye területén tervezett mintaszüretre nézve Jablonszky Györgyöt, a szatmári kerületi szőlészeti és borászati felügyelőt bíztam meg. Az említett mintaszüretek tartására az ezzel elérendő czél fontosságánál fogva különös súlyt helyezek és felkérem ennélfogva a í. egyesületet, hogy szakközegemet ebbeli feladatának teljesítésében hathatós támogatásában részesíteni s odahatni szíveskedjék, hogy a mintaszüret megtartása a szőlősgazdáknak idejekorán tudomásukra hozassák s hogy azon minél többen részt vegyenek.“ Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 5-től a következő bejelentések tétettek : Születtek: Aug. 30. Balajthi Béla postatisztnek „Irén Margit,,; szept. 4. Molnár Sándor kereskedőnek „Sára Rozália“; aug. 27. Kovács Lajos csizmadia mesternek halva született leány; aug. 31. Lázár Marinak „László“; aug. 30. Kopestyuk Péter erdőmunkásnak „Róza“; szept. 3. Ilye János bányamunkásnak „Mihály“; szept. 1. Bazerla Luhács kőműves segédnek „Ferenez Mihály“; aug. 31. Kutnai és cörvistyei dr. Zelenka Lajos Béla törvényszéki bírónak „Lajos Pál Márton Rajmund“; aug. 25. Hindii András bányamunkásnak Géza; szept. 2. Lőrincz Ilona szakácsnénak „Kornél“; szept. 7. Deák Flóra bányamunkásnak „Mária“ nevű gyermeke. Meghaltak: szept. 4. Máriás György, róni. kath. 4 hónapos bányamunkás gyermeke, bélhurutban, szept. 4. Portéka Ilona, róm. kath. 11 hónapos, kincstári ács gyermeke, bélhurutban; szept. 6. Majdik Verőn özv. Hofmeiszter Jenőné, róm. kath. 75 éves, napszámos, vég- elgyengülésben; szept 10. Gladávszki Margit, róm. kath. 15 hónapos, kincsári gépkezelő gyermeke, gyermekaszályban; szept. 9. Sitányi Károly, róm. kath. 48 éves, kereskedő, agy- szélhüdésben. Házasságot kötöttek: Tyira János bányamunkás és Petrilla Ilona szobaleány nagybányai; 1908. aug. 16. Wien Neulerchenfeld Kis Gyula Alajos aranymives és Kabelka Mária Wienni; 1908. nov. 28-án Gácsország-lenbergi érsekségben Dubián Babcsuk Demeter és Mikulyák Erzsébet dobsinai lakósok. Az építtetők figyelmébe. Lúgoson, sok éven át szerzett tapasztalatokkal ellátva indíttatva érzem magam, hogy Nagybányán történt letelepedésem alkalmából mint képesített kőműves-mester magam az építő közönség pártfogásába ajánljam. Vállalkozom mindennemű építész- és kőműves munkálatokra teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel, méltányos díjfeltételek mellett. Korcsot/ Mi hóig, képesített kőműves-mester. Egy teljesen jó karban lévő Sin- ger-féle varrógép eladó. Megtekint- hető Lendvay-tér 5. sz. alatt. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda^bérlete. Borüzlet áthelyezés! Almásy János borkereskedő elárusító helyiségét Nagybánya, Zsellér-utca 5. szám alatti saját helyiségébe helyezte át. Különféle tisztán kezelt BOROK eladása hordókban és palackokban. Az üzlet állandóan nyitva van; azonkívül kapható több fűszer és vegyeskereskedésben is égetett dugóval ~ - lezárva. ■ Azonnal bérbeadó Erdélyi ut 30 sz, alatt két tágas szoba és konyhából álló lakás. Értekezhetni Ajtai Nagy János tulajdonossal. Hid=utcza 14. számú házba egymásba nyíló 3 szoba, konyha, kamara BÉRBE KIADÓ. Értekezni lehet ==■■■■ ugyanott. = - - ■■
