Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-22 / 34. szám

4

N agybáuyal Hírlap

1909. augusztus 22.

Tennis=mulatság. A helybeli tennis-tár- saság ez évi szokásos -estélyét e hó 19-én csütörtökön este tartotta meg a Széchenyi-liget- ben; igen előkelő társaság jött össze a barátságos vacsorára; később az ifjúság tánczra perdült, roppta a tánczot a hajnali órákig. Ez életre való nemes hivatási! társaság dr. Fass Gyula elnök vezetése mellett a legszebb jövőnek néz elébe.

A szatmári ref. egyházmegye iskoláinak javára kibocsátott sorsjegyek húzását a m. kir. Pénzügyminisztérium f. é. okt. Pő-ikére halasztotta el.

Vizsgaletétel. Burján Ernő nagybányai adóhivatali gyakornok az adótiszti vizsgálatot a napokban sikeresen letette.

Aranylopás. Az újvidéki rendőrség a múlt héten letartóztatta Csiszár István helybeli illetőségű bányafelvigyázó segédet, aki ottan higanynyal kevert aranyat árusított. Kihallgatásakor. azt mondotta, hogy az időközben talált érczszemecskéket összegyüjtögette s abból az aranyat higanynyal kivonta. Az ottani rendőrség távirati megkeresésére Halmai Imre rendőr- alkapitány Csiszárnak eközben a vasúton érkezett csomagját felbontotta, melyben még körülbelül 340 gramm aranyat találtak. A bíróság a nyomozást megindította.

Kosztosok, (k. b. 4-en 5=en) jó családból való gyermekek, elfogad- tatnak Rák-utcza 57. szám és Posta- rét-utcza 11. szám alatt. Értekezhetni lapunk kiadóhivatalában is lehet.

Országos vásár. Városunkban e hó 23. és 25-én országos vásár fog tartatni, tekintettel arra, hogy jelenleg semmiféle zárlat nincs, az országos vásár nagy forgalmú lesz.

Ingyenes népoktatás. Az 1908. évi XLVI. t.-cz. rendelkezése szerint az állami elemi népiskolákban f. év szeptember 1-től ingyenes a népoktatás; a felekezeti iskolákban pedig a jövő 1910. szept. 1-én lép hatályba ugyanezen socziális szempontból is üdvös alkotás.

A Néhma Lajos József kávé-űzletét átvette Ben/cő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10 —12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.)

Zárlat feloldás. Mivel a sertészvész megszűnt, a zárlatot is feloldották; aug. 13-án meg is tartották az első szabad sertésvásárt.

Az építtetők figyelmébe. Lúgoson, sok éven át szerzett tapasztalatokkal ellátva indíttatva érzem magam, hogy Nagybányán történt letelepedésem alkalmából mint képesített kőműves-mester magam az épitő közönség pártfogásába ajánljam. Vállalkozom mindennemű építész- és kőműves munkálatokra teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel, méltányos díjfeltételek mellett. Hörcsög Mihály, képesített kőműves-mester.

Egy teljesen jó karban lévő Sin- ger-féle varrógép eladó.i Megtekinthető Lendvay-tér 5. sz. alatt. s

Anyakönyvi közlemények. A helybeli ányakönyvi hivatalnál é hó 15-től a következő bejeléntések tétettek :

Születtek : aug. 10. Páska Demeter bányamunkásnak „János“; aug. 13. Pfeilmayer Lajos városi főerdőőrnek „Teréz Aranka“; aug. lí. Fási Juliánná szolgálónak „János“; aug. 16. Mihályi Mari napszámosnak „Sándor“; aug. 11. Varga Teréz téglavető napszámosnak „Róza“ nevű gyermeke.

Meghaltak-, aug. 12. Verdes Mária gör. kath, 3 éves, napszámos gyermeke, tüdőgyulladásban; aug. 13, Botos Róza, gör. kath. 23 hónapos, bérkocsis gyermeke, bélhurutban; aug. 14. Bontó János, róm. kath. 3 hónapos, szakácsnő gyermeke, bélhurutban; aug. 14. Viski Juliánná, ref. 32 éves, varrónő tüdőgümőkor- ban; aug. 14. Serbán Demeterné szül. Tárcza Anasztázia, gör. kath. 50 éves, napszámos, elmebajban; aug. 17. Pap János, gör. kath. 6 hónapos bányamunkás gyermeke, bélhurutban; aug. 18. Gózse Katalin gör. kath. 24 napos, bányamunkás gyermeke, görcsökben.

Házasságot kötöttek: Frenkel Mózes terménykereskedő és Zilberberger Sarolta nagybányai lakosok.

Kihirdetés alatt állanak: Kecsmár István kovács-segéd és Pohl Margit nagybányai; Petrás János kovács-mester nagykörtvélyesi 'és Hindii Mária varrónő nagybánya-borpataktelepi; Tyira János bányamunkás és Petrilla Ilona szobaleány nagybányai; Nemes Zachariás kazánfűtő és Becsi Róza nagybányai lakosok.

Forradalom. Ez a század rosszul indul; alig baktatunk az elején és máris egymást érik a forradalmak. Kettőn már szerencsésen átesett a világ: a török és a perzsa forradalom lezajlott. Minket nem igen érintett. Mert a két re- csegő-ropogó birodalom távol esik tőlünk. De most készül egy forradalom, amelyből már nem fogunk oly könnyen szabadulni. A forradalom a női divat terén lesz. Óriási, korszakalkotó válság készül, amelyet semmiféle formulával nem lehet eligazítani, ha kitör. Még csak elhalasztani sem lehet. A női forradalmak, a divat forradalmak azok ellenállhatatlanak és rombolnak, zúznak. El lehetünk reá készülve, hogy ha a párisi női szabók kiadják a jelszót, hogy: le a hosszú szoknyával! - háj: akkor le fog hullani a hosszú szoknya. — És a jelszót nemsokára kiadják. A hosszú szoknya uralmának vége, — jön helyébe a rövid szoknya, a mely bokán felül ér csak. És ez a divat szerencséje. Mert, ha az orvosok követelnék a divat e változását, hogy a nők hosszú ruháikkal ne verjenek fel port, ne vigyék haza lakásukba a sok baczillust, piszkot, szemetet: akkor nem lenne belőle

semmi. De az uj divat azt hangoztatja, hogy rövid szoknya kell, mert eddig a czipők (a lábak) nem érvényesültek eléggé; — tehát biztos, hogy hódítani fog. És lesz módunkban látni mesés formájú czipőket (lábakat) és a mit a nők megtakarítanak a ruha szövetén, majd rá- költik a harisnyára. Mert az csak természetes, hogy aki a lábát megmutatja, az már a harisnyából is enged látni egy kicsit, valamit, de éppen eleget arra, hogy ok legyen finom harisnya-költeményeket viselni, a melyek pedig drágábbak, mint akármelyik koszorusköltőnk ódája. Oh mi boldogok mosta suszterek! Övék a jövő! Mily öröm, büszkeség tölti el a szép lábak tulajdonosait! Mily gyönyörűség vár a nemes formák barátaira! Nem kell esős időt lesniük, hogy elleshessenek valamit az irigyen rejtegetett bájakból. Nem! Lesz mit látniok, mig az ellenforradalom ki nem tör, az ellenforradalom, amelyet a se nem szép, sem nem kis, se nem formás lábúak indítanak.

//ázass ág i ni ozgalom.

Kolozsvárott egy rendőr á következő jelentést adta be a parancsnokhoz:

„Tisztelettel jelentem, hogy tegnap este a sétatérnek a „Lövölde“ nevű részébéri szolgálatot teljesítettem s ott egy - pádon X-et ég. Y-ont heves házassági mozgalQmbafy;^aj;jltam. Megtörtént. Nevüket föijegyezteni.sKérém az eljárást ellenük níégiüdftáni.^"1

m m i^óny vetést. levelezést a délutáni vagy az esti órákban elvállalok. Megkereséseket „Mellék- foglalkozás“ czirnen á kiadó hivatal továbbit.

CSARNOK.

Legénybucsu.

A felhők inögül előbukkanó hold ezüstös fényözönt szórt az ésőáztatta lombkoronákra. Havady Barnabás vállára vetett puskával, gondolatokba mélyedve lassan haladt a süni erdővel borított hegyoldalon. Koronként visszapillantott a völgyben pihenő falura. Aludt minden. Csak a nagy, fehérre meszelt kastély egynémely ablakából világított imbolygó gyertyafény. Ott nem aludtak. Készülődtek a holnapi lagzira. A Havady Barnabás lakodalmára, aki a holdas, csendes éjszakán néki vágott a hegyoldalnak, hogy a rengetegben búcsút vegyen a legényélettől;

Havady Barnabás keserűen mosolygott erre a gondolatra. Az ő legénybucsuja. Másnak beszélik azt, mikor a legény nászapja előtt búcsút vesz az ifjúkor bolondságaitól, hogy egy szeretett nő oldalán megbirkózzék az élét küzdelmeivel.

Pezsgővel, vidám muzsikaszó mellett esik, a legénybucsu. S ő — A Havady — nemzetség büszkesége, a Havadyak vagyonának egyetlen örököse elütött a többi fiútól.

Nem ismerte a vele egy társadalmi osztályhoz tartozó ifjak hóbortos kedvteléseit soha. A könyvein kívül nem érdekelte csak a vadászat. Ha belefáradt a komoly munkába, vállára kapta a duplacsövű Winsches fegyverét s neki vágott a rengetegnek. Nem is kívánkozott egyéb szórakozás után, amig most harmadéve meg nem ismerte Maját, a ragyogó szemű, náddereku czigányleányt, aki először tanította meg rá, hogy mi a boldogság. Azontúl sutba dobta a könyveket s egész nap a rengeteget bújta — kettesben.

S ime, most a csendes, holdas éjszakán is idejött, hogy elbúcsúzzék a boldogságtól. A keskeny utón, mely a hegyoldalon át a szomszédfaluba vezetett, hatalmas kőkereszthez ért. Megállt. Itt ismerte meg Maját, most harmadéve. A ragyogó szemű czigánylányt, akinek a kedvéért hajlékot adott az egész karavánnak a szomszéd faluban.

De nem tudott róla senki, a boldogságukról, csak a rengeteg. Arról a végtelen boldogságról, amely őt egész emberré tette. Hanem hát összeroppant minden. A Havady vagyon elúszott a nagyúri életmódban, amit az apja folytatott s ha holnap el nem veszi azt a vértelen, csúnya leányt, akinek huzszorta több az aranya, mint amennyit vézna teste nyom, dobra kerül az ősi kúria s földönfutóvá lesz az édesanyja.

Sohasem félt. Ezen a holdas éjszakán megismerte a félelmet. Maga sem tudta mi történt vele. Minden zörejre ijedten megállt. Az erdő bugása, melyet oly nagyon szeretett, most megrémítette ; a fák árnyai, mintha csupa halálos ellenség szilhettjei lettek volna.

Egy kis tisztásra ért. Szinte riadtan visza- hőkölt. Ott állt előtte Maja, az ezüstös fényö- zönben, csábosán, szebben mint, valaha. Azt hitte, álmodik, de már a nyakán csüngött a leány s szenvedélyes, suttogó, szemrehányó hangon beszélni kezdett.

— Miért tetted ezt velem?

Maja csókolta, ahol érte s szinte fuldokolva suttogta:

— Nem adlak oda senkinek. Érted ? Senkinek.

— Hisz ezután is a tied maradok. Csak téged szeretlek.

— Mi közöd ahoz a leányhoz. Ő tahitptt-e

meg a boldogságra? O adta-£YieÉédóa,'szép(sé,-‘ gét, az ifjúságát? Mit ád'fiat1 iiékdd a pártáén kívül ? -é5 la

Havadé gtoijgéden lefejtette a leány karjait a nyakáról.'

,s;a íéí Még kell lennie. Maja érts meg. Az anyám kedvéért, aki különben koldussá lesz.

A leány szemei szikrákat szórtak.

— Mi közöm nekem az anyádhoz? Az enyém vagy s az enyém is maradsz.

Elég nagy árt adtam érte.

— Meg kell lennie, Maja, az anyám kedvéért.

Maja kiegyenesedett s fenyegető hangon

szólt.

— Nem megmondtam-e akkor, ha tied lészek, soha másé nem lehetsz ?

—' Az anyámról van szó Maja, az ő kedvéért teszem.

— Ez az utolsó szavad ?

Szinte csúnya volt az undortól.

— Az utolsó Maja, nem tehetek másként.

— Nos, ha az enyém nem maradhatsz, másé se leszel.

Egyszerre me gelevenédétt a tisztás. Havady az athléta riadtan kapott a puskájához, de elkésett vele. Egyszerre tiz kar ragadta meg s elnyomták, meg csak nem is kiálthatott.

A harmatos lomb koronák rejtelmesen susogták :

— A másé se leszel ...

S másnap s azontúl is, hiába várták Havady Barnabást lagzira ...

Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor.

Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda=bérlete.