Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-15 / 33. szám
1909. augusztus 15. N agybányai Hírlap 5 A Néhma Lajos József kávé-űzletét átvette Benkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10—12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) Nyaralók figyelmébe. Óvakodjunk az egészségtelen ivóvizektől és igyunk csak Borpataki Borvizet, mely üdít és gyógyít. Egy 15 decziliteres üveg viz ára 16 fillér. Kapható a kutkezelőségnél, Hit-utcza 3. sz. Egy teljesen jó karban lévő Sin- ger=féle varrógép eladó. Megtekint» hető Lendvay=tér 5 sz. alatt. Az építtetők figyelmébe. Lúgoson, sok éven át szerzett tapasztalatokkal ellátva indíttatva érzem magam, hogy Nagybányán történt letelepedésem alkalmából mint képesített kőműves-mester magam az épitő közönség pártfogásába ajánljam. Vállalkozom mindennemű építész- és kőműves munkálatokra teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel, méltányos díjfeltételek mellett. Korcsot/ Mihály, képesített kőműves-mester. A féltékeny férj.- Irta: Árgus. — Én tisztelettel fentirott szerző, vagyok bátor enuncziálni, hogy általam legnagyobb szamárságnak, a leghülyébb szenvedélynek vagy mondjuk szokásnak tartatik: a féltékenység. Kivált ha a férjuramba búvik bele ez a száz- szemü s mégis alig látó: zöld szemű szörny. Indokok: 1-ször, mert a jó, hű feleség arra okot per absolute nem szolgáltat; 2-szor, mert ha a feleség nem jó s nem hű, akkor egy garasára sárgaozukrot sem ér a féltékenység; 3-szor, mert a féltékenység igen alkalmatos eszköz arra, hogy az abban szenvedő úgy lesoványodjék, mint a szopornyikás kis czicza — és 50 perczenttel erősebben gyöngít, mint akár ha minden nap 15 szem purgót veszesz be czukor helyett. (És ekkor bizony nem csoda, ha az asszony, kivált ha fiatal is és szép is, — ábrándozik úgy néha-néha és pedig daliás férfiúról.) Azonban minden szabály alól van kivétel - igy a féltékenység is egy esetben indokolt s nem egészen ostobaság. Egy féltékeny férj esetét mondom el. A múltkor a vonaton találkoztam egy déli növényekben és gyümölcsökben utazó vigécz- czel. Rövid beszélgetés után megismertük egymást. Iskolatársak voltunk ezelőtt 20 évvel. 0 kereskedő lett és nehány évig a czuk- rot, pálinkát, fügét, lisztet mérte nagy odaadással. De a szerencse nem kedvezett neki s bankrót lett. Ekkor felcsapott vigécznek. — Hát aztán megnősültél? — kérdém tőle. — Meg, már hat hónapja! — Boldog vagy, remélem és nagyon szerelmes ? — Miről gondolod ? — A fizimiskádról . . . mert a szemed az ábrándos, a színed: sáppadt, — és sovány vagy, I mint a Sára Bernát. — Hát tudod boldog vagyok ... de mégis sokat szenvedek! — Mi a manóban szenvedsz? Csúzban, fogfájásban, heptikában? . . — Tudod . . . nagyon szeretem az asszonyomat s nagyon féltem. — .Hát miért ? — Kérdezd a virágot, hogy miért nyitik, vagy kérdezd a petróleumot, miért büdös?! Te szerettél már?! — Nem tudom, milyen értelemben gondolod ? — Ideálisan, odaadóan . . . — Úgy még nem!... — Hogy mindent megérts, elmondom a szerelmem történetét. Mikor kereskedelmi utazó lettem, sokat utaztam és sokat haboztam, hogy megnősüljek-e vagy sem. Egyik nap igennel szavaztam, másnap nemmel. Egy szép csillagos este azonban megláttam Euláliát ... a Duna- parton. Elragadó szép volt. Utána kullogtam. Lestem, néztem, de ő rám se nézett, mikor én őt megláttam. Fíne-finale megösmerkedtünk és én egy este a fentjelzett helyen kiöntöttem előtte szerelmes szivemnek lángzó folyamát. Ő ... el- I pirult . . . sóhajtott s aztán reám borult. Akkori szamár eszemmel szégyeltem, hogy vigécz vagyok s mikor az eljegyzést megcselekedtük, azt füllentettem Euláliának, hogy önálló kereskedésem van. Hamarosan megnősültem s egy pár hétig nem sült ki a hazugságom, hogy t. i. nem vagyok kereskedő, hanem mikor aztán kiderült, — nekem menten beborult, mert az asszonyom zsörtölődni kezdett.- De hát édes, hiszen a kereskedelmi utazóság tisztességes foglalkozás . . . mondottam neki.- Igen, de én magával nem utazhatom, aztán mig maga hetekig oda tekereg ... én itt egyedül mit csinálok?! . . .- Azon segítek édes, ide hozom olyankor egy pár hétre az öreg nagynénimet . . .- Azt csak süsse meg.-- Aztán minden nap háromszor irok levelet . . .- Mit érek én azzal!? . .- Nehány nap múlva jött a rendelet s be kellett utaznom Erdélyt. — Egy egész nap búcsuzkodtunk, csókolóztunk s a végén sirtunk. Aztán én elutaztam. Eulália nagyon szeretett. Mikor a vonathoz kikisért, úgy sirt ott, hogy azt gondoltam, eső esett, pedig a szeme könnyezett ... De hogy! Levelet minden nap Írtam neki. Ő hasonlóan irt nekem. Mikor három hónap múlva visszaérkeztem, megütközve tapasztaltam, hogy Eulália már nem olyan olvadékony . . . Nem vádolhatom ugyan ... de félteni kezdtem s azóta nagyon féltékeny vagyok. Pedig ő jó, ő szerető, hű, de nagyon szép és én féltem. Miért? Nem tudom! Ebben szenvedek! Ezután mindketten hallgatásba merültünk. Én igy gondolkoztam: az az édes szép kis asszony, lehet, hogy egyrangosztályba sorozható erényét tekintve Szent Erzsébettel, de hál három hónapig távol lenni a szerető férjétől, hűm . . . hűm ... az ördög nem alszik. Ennek a jámbor alaknak lehet alapja a féltékenységre, mert a vigéczség, melylyel egyturban 3 hónapi utazás van egybekötve, igen jövedelmező foglalkozás lehet, de az meg bizonyos, hogy a legalaposabb módszer .a szarvak növesztésére és végeredményében a válóperek számának emelésére. c/7 borpafaki borviz. I. dl miben tűz a hangulat, dl miben annyi vágy mulat, Talán egy nyári délután ? . . . dl bor pata ki viz csupán. II. Gsókos gyönyört mi is fakaszt, d.1 földre mi áraszt tavaszt, dÍz asszony, álom, a leány ? ... dl borpataki viz csupán. III. Giesshübli is henczegne még, De kijut a gondból elég, dl ki nem fut már reclám után, ... dl borpataki viz csupán. IV. Jiaczag e viz, ha annyi lap, Egymással bősz versenyre kap, Gyomorbaj többé nincs, mert álom Jfa borpataki viz a párom. V. Ez a forrás, a mit a múltban Mózes vesszője megtalált: dl borpataki borviz árját, dlz ásványvizek királyát. • Borkereskedők és bortermelők figyelmébe! Az uj bortörvény XLVII. t.-cz. 14. §-a értelmében minden bortermelő, bor- kereskedő, szállodás, vendéglős, fűszer- kereskedő, szóval mindenki, aki bortermeléssel és elárusitással foglalkozik, 1909. év julius hó 1-től bornyilvántartási könyvet köteles vezetni. Ezen bornyilvántartási könyvek hiteles előírás szerint, kitűnő minőségű papíron rovatolva és nyomtatva, tartós kötésben Morvay (fyulánáil (Rákóczi-[Fő]-tér 14. szám, az udvarban) raktáron kaphatók feltűnő olcsó áron. Érdeke tehát mindenkinek, aki ezen könyvet még be nem szerezte, hogy nála megvegye annál is inkább, mivel tudtunkkal ily könyvekből raktárt e vidéken senki sem tart, máshonnan való berzerzése vagy újonnan való nyomatása pedig felette költséges. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. .......: Legújabb (modern) -------------eb édlő berendezések 1 2—4 eladásra készen állanak. Saját compozitió- Folticska Lajos asztalos-mester Nagybányán, Svaiczer-utcza 54. sz. Uj aszíalos=műhely! Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy itt helyben, Ligeti-ut 2-ik szám alatt, a Sillay Károly ur házában, egy jól berendezett asztalos=muhelyt nyitottam, hol vállalkozók mindennemű e szakmába vágó munkák gyors és pontos elkészítésére. Készítek úgy bútor, mint épületmunkákat, valamint portálok, bolt- berendezések s más hasonló munkák teljesítését is elvállalom. Főtörekvésem oda irányul, hogy mérsékelt árak mellett a legfinomabb jó munkát szolgáljam ki megrendelőimnek, mi által elnyerni igyekszem továbbra is üzletfeleim bizalmát. A további jó hírnevet üzletem részére munkám szaktudatos ujabbkori előállítása által szándékszom megszerezni. Kérve a nagyérdemű közönség szives^ támogatását, biztosítom előre is a legpontosabb kiszolgálásról s vagyok tisztelettel Suhányi Ferencz, 1-3 asztalos. 4037—1909. sz. Hirdetmény. Nagybánya sz. kir. r. t. város a-fa- apritógép által aprított tűzifának a vevőközönséghez zárt ládákban beszállításának biztosítására f. hó 21-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében nyilvános árlejtést tart. Felhivatnak pályázni kívánók, hogy zárt írásbeli ajánlataikat a mondott időig, az árverező bizottság elnökének, a polgármesternek kezeihez 1000 (egyezer) K bánatpénzzel ellátva adják be. Az árverési és szerződési feltételek a hivatalos órák alatt az irodában megtekinthetők. Nagybányán, 1909. aug. hó 7-én. A város tanácsa. Dr. Makray Mihály, s, k. polgármester.
