Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

1909. augusztus 8. N agytoányai Hírlap 5 Miből él ? Egyik vidéki járásbiró előtt történt ez a jóizü kis jelenet: Egy magyart idézett be a járásbiró tanú­képpen valami apró tyukpörben. Az atyafi nagy alázatossággal jelentkezik a felszólításra: — Itt volnék instálom, Nagy Ádám. — Mivel foglalkozik ? — kérdi a járás­biró. — Én, - szól sértődötten Nagy Ádám — nem foglalok én semmit. Nem vagyok én vég­rehajtó. — Azt kérdeztem, hogy mi a mestersége. A' magyar nagyot rántott a dolmányán; — A mesterségem? Nem vagyok én mes­terember. Afféle szegény paraszt ember vagyok, de azért úgy élek, mint egy ur. A bírót már-már elhagyta a türelme. — Az isten áldja meg, értsen már meg egyszer. Azt akarom tudni, miből él ? Nagy Ádám most már kapiskálta a kérdést: — Az már más - azt mondja. - Hát abból élek, hogy reggel eszem egy pár falat szalonnát hagymával, délben, amit ád az Isten, meg es­tére is bevág az ember egy kis szalonnát. De azért úgy élek, mint egy ur. Egy teljesen jó karban lévő Sin- ger-féle varrógép eladó. Megtekint­hető Lendvay-tér 5 sz. alatt. Nyaralók figyelmébe. Óvakodjunk az egészségtelen ivóvizektől és igyunk csak Bor­pataki Borvizet, mely üdit és gyógyít. Egy 15 decziliteres üveg viz ára 16 fillér. Kapható a kutkezelőségnél, Hit-utcza 3. sz. Ha a lapuul:bán hirdetett ezihitek­ből vásárol, kérjük, említse me</ a ren­delésnél, lio</y hol olvasta ezen hirdetést, A nagyváradi múzeum. — Vakácziós levél a szerkesztőhöz. — Lapunk főmunkatársától vettük a követ­kező sorokat, melyeket közérdekű tartalmuknál fogva közreadunk. „Valóban meglepi az érdeklődőt az a ha­talmas anyag és az elrendezés művészete, melyet ezen renaisance stilü díszes kert köze­pén emelkedő régészeti múzeumban tapasztal. A vallási ereklyék külön osztályt képeznek s hat szobát töltenek be. Ipolyi Arnold néhai püspöké a halhatatlan érdem, hogy hihetetlen fáradsággal, utánjárással, szakértelemmel s óri­ási anyagi áldozattal Összehalmozta a kiheseket s történelmi nevezetességű tárgyakat. Az előcsarnokban figyelmünket mindenek­előtt az a pompás fehér kőből faragott disz­kapu köti le, mely a nagyterembe nyílik. Magas renaisance stílben alkotott építmény ez, mely­nek félkörives tympanonjában dr. Schlauch Lőrincz bibornok-püspök, Ipolyi Arnold püspök czimerei pompáznak, mig a jobb oszlopot az ajándékozó czimere ékesíti. Jobbra-balra karrarai márványtáblák vannak elhelyezve Biharvár- megye és Nagyvárad czimerével s a főbb ado­mányozók neVeivel. A főbejárattól jobbra egy modern velenczei mozaik mű és Feszty Árpád nagy kartonja „Sípoló Pán a romok között.“ Tovább menve találjuk Zrínyinek a költőnek, Pázmány Péternek és Pirker László egri érsek­nek szobrait. A terem közepén 3 nagy állvány emelkedik, nagyobbára modern üvegfestmé- nyekkeL A terem falai tele vannak aggatva rézkarczokkal, rézmetszetekkel és sok szinnyo- matu művekkel, melyek főleg a kora renaisance olasz festészet tanulmányozásához kiválóan alkalmas segédeszközök. A második terem tele van a székesegy­háznak 1885-ben kiásott sírköveivel s'egyéb kőmaradványaival. A harmadik teremben találunk piros már­ványból faragott keresztelő medenezét 1515-ből. Itten van Mária Teréziának három, különböző korabeli arczképe. A falak 48-as emlékekkel, domborművekkel, régi egyházi zászlókkal van­nak díszítve. Látunk itt fiókos faszekrénykét berakott famunkával. A következő teremben arany kelyhek, ke­resztek, dísztárgyak, régi művű és formájú székek s művésziesen faragott asztalok ragad­ják meg a figyelmet. Tovább menve a negyedik teremben szin­tén vallási ereklyék nyernek elhelyezést. Oltári képek, üvegfestmények, porczellán, email, ége­tett cserépből perselyek, tányérok, kancsók változatos formákban. A következő teremben palástok, papi ornátus díszei, szép kivitelű órák, keresztes gyertyatartók, üvegkelyhek, egyházi okmányok, kódexek, történelmi képek. Miseruhák zöld bársonyból, pompás hímzett kereszttel a XV-ik századból. Pásztorbot rézből, gyönyörű román stylben. Ezen teremben építészeti rajzok és aquarellek is nyertek elhelyezést. Itt kezdődik az egyházi s világi ötvösmű gyűjtemény, nem- külömben e terem foglalja magába a hímzés gyűjtemény zömét is. Az olajfestmények közül a régi pápák, püspökök erdélyi fejedelmek arczképei kötik le az érdeklődést. A hatodik terembe érve látjuk sorrendben először a XV-ik századbeli német művészet képviselőit, „Térdeplő vitéz“, „Szt. vértanuk“ stb. Falszőnyegek, faszobrok. Tovább haladva a XVI-ik század olasz és német festészete van képviselve. Itt látjuk Bernardino Luini és Passaróti műveit. Itt van még a majolika gyűj­temény nagyobb része és a fegyvergyűjtemény, sisakok, bárdok elhelyezve. Márványlapos rococo asztalon üvegszek­rény van, mely egyházi műkincseket tartalmaz: Magyar zománezos arany mellkereszt lánczczal. Rubintos aranygyűrűk, arany feszületek. Igaz gyöngyökkel, gránátokkal díszített drágaságok. Á nagy üvegszekrény a XVII. századbeli magyar világi ötvös művészet remekeit tartal­mazza. Kancsók, tojástartók, sótartók, billikomok, karpereczek, szelenczék, pohárkák aranyból, ezüstből, rézből, elefántcsontból. Vannak még itt bronzfüstölők, ereklyetartók, pásztorbotok, ostyatartók. Pompás ezüst tálak vert virág- diszszel. A muzeum városi osztályának régiségei 4 szobában nyernek elhelyezést. Az első terem­ben hat könyvszekrényben régi egyházi és vi­lágtörténelmi, életrajzi munkák, tudományos művek, imakönyvek gazdag változatban, nyelv­tanok, szótárak, archeológiái folyóiratok, ok­mánytárak foglaltatnak. A falon Römer Éloris, Haynald olajnyomatu képe, Xl-ik Incze pápát ábrázoló dombormű s kisebb bronzöntvények. A második terem Nagyvárad s környéke ősrégészetét tartalmazza. Teknősbékák, kecske­körmök, fakövületek, mastodon agyar, borda és szárcsontrészletek. Mammuth-fogak, őskori ökör­fej csontvázak, bölényszarvak, barlangi medvék átmeszesedett álkapezái. Kőbalták, őskori agyag­edények. Római edények, bronzfokosok, vésők, sarlók. Veresréztárgyak. Ezen teremben foglaltatnak a népvándor­lás kori tárgyak; különösen avar emlékek, edények, bögrék, szekerezék, sarkantyúk stb. A harmadik teremben különböző vasesz­közök, mézeskalács sütő minták, czimeres gyűrűk, régi hajtűk, zsebórák, pecsétnyomók. Ezüstkanál a Kornis család czimerével, 1576. évszámmal. Továbbá a XV. és XVII. századból való ezüstpoharak, mint magyar ötvösművek. Elhelyezést ezen teremben nyertek a réz- karczu lemezek és régi lövőfegyverek. Hazai, fejedelmi, egyházi, polgári és katonai kitűnő­ségek emlékérmei. Római forgalmi és családi érmek. Bankjegy-gyűjtemény. Arany és ezüst himzéses fejkötők, csipkék. A következő terem nagyobbára a török­világ emlékeit foglalja magában: Okmányok, zászlók, kerevetek, keleti szőnyegek, díszek, faragványok, kézimunkák. Itt van Petőfi díszes, faragott fabotja. Gr. Battyányi 48-iki miniszter- elnök tőrös botja, gr. Moritz Sándor fokosos puskája. Török fegyverek, csabai bárdok, 48-as emlékek. A falakon Mátyás korabeli képek, velenczei csillárok diszlenek. Itt van elhelyezve üvegszekrényben Mária Terézia kabátja, fűzője, szalmakalapja, papucsa, legyezője, fésűje, pén­zes erszénye s vánkosa. Á római Vatikánból 3 trónsj.ék, melyeket Fraknói Vilmos szerzett meg. Őriztetik itten a római Szt. Péter tem­plomból egy mellékoltár és Scitóvszki esztergomi herczegprimás templomi széke. Természetesen a muzeum katalógusa ko- rántsincsen kimerítve a fentiek elreferálásával, csupán nagyjából hozzávetőleges képet szándé­koztam adni arról a fáradságos munkáról s annak fényes eredményéről, mely a nagyváradi múzeumot nemében a legelső sorba helyezi.“ Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda=bérlete.-----------Legújabb (modern) ................... eb édlő berendezések t_4 eladásra készen állanak. 1^* JSaját compozitló. *^HI Folticska Lajos asztalos-mester Nagybányán, Svaiczer-utcza 54. sz. 3807-1909. sz. Árlejtési hirdetmény. Nagybánya város képviselő testületé­nek 3518-113/1909. számú határozata értelmében a nagybányai veresvizi óvoda építésére pályázatot hirdetek. Felhívom az arra képesítéssel biró pályázókat, hogy zárt írásbeli ajánlatai­kat hozzám 1909. év augusztus hó 11-én déli 10 óráig annál is inkább ad­ják be, mert későbbi, vagy utóajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlati összeg 5%_a bánatpénzül csatolandó készpénz, óvadékképes érték­papírokban, vagy Nagybánya város taka­rékpénztár betétkönyvében. Vállalkozó tartozik a téglát Nagybánya város tégla-égető telepén beszerezni, hol a II. oszt. tégla ezrenkint 32 koronáért lesz kiszolgáltatva. Az erre vonatkozó tervek és költség­vetések a városi mérnöki hivatalban te­kinthetők meg. Mig az eredeti ajánlati költségvetés másodlatok 20 koronáért szerezhetők be a városi kiadó hivatalban. Ajánlatok csakis a kiadóban besze­rezhető költségvetési űrlapokon adhatók be. Nagybányán, 1909. julius hó 23-án. A város tanácsa. Dr. Makray Mihály s. k. polgármester. 3838/1909. kig. sz. * Arlejtési hirdetmény. Nagybánya város tulajdonát képező alant felsorolt épületek javítása elrendel­tetvén, felhívom a vállalkozni szándéko­zókat, hogy amennyiben alanti javításokat elvállalni óhajtják, zárt Írásbeli ajánlatai­kat ide 1909. augusztus hó 11-én déli 10 óráig nyújtsák be. Ajánlatokhoz 5% bánatpénz csato­landó. Vállalat tárgyát képezik: I. A városi korház javítása, mesze­lése, cserepezése. II. A városi fürdő zsindely tetejének javítása. III. A városi nagymalom elvezető csatornájának kijavítása. IV. A blidári áll. iskola javítása, kerítés készítés, csatorna felerősítés. V. Járvány-kórház javítása, meszelése, 80 f. m. 2. m. magas fenyőfa kerítés készítés, 2 kapu és 2 ajtóval. VI. Ajánlat tehető az I. — V. alatt felsorolt minden egyes épület javítására külön-külön adandó ajánlattal. A javításokra szolgáló költségveté­sek és előírások a városi mérnöki hiva­talban tekinthetők meg. Nagyhányán, 1909. julius hó 23-án. A város tanácsa. Dr. Makray Mihály, s. k. polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom