Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

1909. augusztus 8. Nagybányai ZXlrlap 3 dés utján létesül s ehhez mi csak egy por­szemmel járulhatunk. Hidvéghy művészi felfo­gása cörrect, nyugodt megjelenése, distingvált játéka, alakjának nagyrabecsülése és komoly atérzése magas, színvonalon áll. Orgánuma meg­felelő, de a szenvedély hosszas lüktetésében olykor megfogyatkozik, az indulatok rohanó árjában olykor alábukik. Lehet, hogy rendes színpadon ment e fogyatkozástól, hisz itt még mozognia sem lehet! A pathosz rövidebb lélek- zetü kitöréseiben tökéletes s ennek különösen elragadó momentuma Petur bán lefegyverzése. Unt/vári Petur bán szerepébe gondos tanulmányt fektetett. Biberakot Stella Gyula vendégművész adta. A drámának az az egyik legnehezebb szerepe s tökéletes megoldása sok gondot igényel. Alapjában helyes és értékes alakítást nyújtott benne a művész, azonban nagyon kirítt a miliőből, a mi a hatást kissé gyengítette. Biberak sokkal kisebb alak, mint egyéniség Stellánál és saját magának érvénye­sítése a szerep rovására esett. Getrudis királynő alakját és megjelenését Benes pompásan tükröz- tette, de királynői viselkedésében több volt a felesleges pathosz, mint a természetesség. Bárodi kedves, kellemes alak volt. Melindát megfelelően alakította. Különösen ki kell emel­nünk az együttjátszás precisitását, gördülékeny- ségét, a mi már az előző napi játszás alkalmá­val úgyszólván hiányzott s Herczegh Ferencz kitűnő vigjátékának a Gyurkovics lányoknak sikerét veszélyeztette. Általán véve a színtársulat meglehetős nagy robotba van kényszerítve, mert minden tagja úgyszólván mindennap játszik és sokszor oly szerepeket, melyekről soha életében maga sem hitte, hogy még múló sikert is fog aratni benne. Ezért nem volna csoda, ha olykor az ambíció megfogyatkoznék s unott kedvetlenség nyomai volnának felismerhetők, de dicséretül legyen mondva a társulat minden tagja szívesen eltekint a létszám hiányosságától s közbecsült direktora kedvéért gyűri a szerepeket, melyek­nek változatosságában a közönségnek is élve­zetes tanulmányalakitásokat szolgáltat. Szombaton Halmos Gyulának, a társulat egyik oszlopának jutalomjátékában Szulainilk került színre, míg ma este a Czigányt játszák. HÍREK. Augusztus 8. Czimkorság. (M. II.) A tekintetes és nemzetes urak kora rég lejárt. Ma már minden ember nagyságos ur! Az utóbbi időben az emberi hiúság óriási lépésekkel haladt előre és a czimkorság valósá­gos vészes betegségként dühöng. S ez a beteg­ség a társadalom összes rétegein él s megállapít­ható. A suszterinas ma czipésztanoncz, a székálló legény a mészáros ipartestület még nem önálló­sított tagja, a kereskedő-segéd kereskedelmi alkalmazott, a pinczér éttermi tisztviselő, a tánczmester táncztanár s aki zenét tanít, az mind­járt zenetanár lesz, még ha semmi végzettsége sincs. Ma a pallér már építész, a több munkással dolgozó iparos gyáros, aki egy pár költeményt jól-rosszul összetákolt, az költő; ha néhány el­beszélést valamelyik alacsony színvonalon álló vidéki lapba bekönyörgött, Írónak hivatja magát s a szobafestő is ma festőművész. Aki egy hirt valahogyan ősszeizzad, azonnal újságíró. Még folytathatnám a sort, talán végét sem tudnám szakítani. S mi haszon ?! . . . Mindenik felfelé tör. Nagyobb kíván lenni, mint amilyen. S e czimzéseknél ezután igen kü­lönös dolgok származnak. Egyik olyan elnevezés után töri magát, amelyet a másik magára nézve lealacsonyítónak tart. Csak egy példát hozok fel. A színész ma színművész, azaz hogy ennél is több: mester. A mesterember pedig tiltakozik a mester elne­vezés ellen. Miért felemelő a mester czim a színészre nézve s miért lealacsonyító az iparos szemében? E/. csak a fejetetejére állított logi- kátan emberi hiúság tudná megmondani. De ez a hiúság, ez a czimkorság a végelem­zésben végtelen ártatlan mulatság lenne, ha a czimkóros bácsi vagy néni nem úgy akarna élni, amint czime megkívánja. - Nézzünk csak szét ismerőseink között, a példák egész sokasága fog szemünk előtt elvonulni, akiket anyagi romlá­sukba, gyakran bűnükbe is tisztán és kizárólag a hiúság, az a vágy vitt be, hogy többnek tűnjenek fel, mint amilyenek valójában, mert a látszat a fő. Hány igazán szegény mester­ember agyongyötri magát a kimerítő sok mun­kában, felesege és leányai selyemben, drága kalapban, magassarku czipőben parádéznak. Hány alacsonyrangu, kevés fizetéssel biró hiva­talnok szaladgál keservesen megkeresett „mel­lékjövedelem“ után, hogy az asszonya, leánya a nyilvánosság előtt úgy jelenjen meg, mint az ötször-hatszor nagyobb jövedelemmel ren­delkező előkelőbb áilásu urnák felesége és leánya. Mennyi gond, mennyi szenvedés, mennyi ál­matlanul eltöltött éjszaka, mennyi megalázás és kunyorálás! De mindez azonnal fedve lesz, csak a „czim“, csak a „látszat“ mondjon sokat, mutasson sokat . . . Hiába, az öregek mégis csak okosabbak voltak, mint mi. Azok egyszerűen, szigorúan elő­írták, hogy minden ember állásának megfelelően milyen xuhát hordhat. Igaz. hogy ekkor nem volt annyi nagyságos ur, mint most, de a nagyságos czim nélkül is jobban, könnyebben megélhettek és boldogabbak voltak, mint az a sok adósságban nyakig úszó nagyságos ur és nagyságos asz- szony . . . ____ Sz emélyi hírek. Simon Károly az orsz. ref. tanitó-egyesület elnöke hosszabb tartózkodásra váro­sunkba érkezett. - Dr. Erdődy Ignácz honvédfőtörzs- orvos családjával Budapestre visszautazott. - Égly Mihály városi főjegyző üdülés végett Vízaknára utazott.— Wiesncr Richard leánya számvizsgáló családjával együtt hosszabb szabadságra Beregsomba utazott. Áthályezések. Lakatos Ottó dr. a mi- noritarcnd tartományi főnöke Schmál Rezső rendtagot Kézdivásárhelyről a nagybányai rend­házhoz, Takács Vida itteni rendtagot pedig Csütörtökhelyre helyezte át. Liszkayné síremléke. A ref. sirkertben sudár jegenyefa árnyában szerényen húzódik meg a Liszkay Istvánná sírja mellett most fel­állított emlékoszlop a következő felírással: „Özv. Liszkay Istvánná Mike Karolina *1830. fi902. ; Nemes asszony, meghaladtad bölcsességei, jóság­gal és cselekedeteiddel a hirt, melyet hallottunk volna felőled. Tanítványaid és hálás utódaik. Adakozásból emeltetett 1909.“ A márványozás­sal festett vasoszlop igen csinos kőalapzaton nyugszik s ugyanily kőkeret szegélyezi a sir- halmot is. Vásárhelyi Gyula ref. egykáztaná- csosé az érdem, hogy közadakozás vezetésével az emlékművet létesítette s ezzel a régi világ jó nemzetes asszonyának, kitől oly sokan tanulták a házias műveltséget és kézimunkát, emlékét külsőleg is megörökítette. A közadakozásról szoló végleges elszámolást legközelebb hozzuk. Gyászhir. Dr. Henyye Titusz erdőszádai körorvos, vármegyénk törvényhatósági bizott­sági tagja 52 éves korában Budapesten elhunyt. A kiválóan képzett orvos és általánosan ismert humánus emberbarát, ki a legnagyobb önzet­lenséggel és önfeláldozással élt hivatásának s ezért nagy körben általános tiszteletnek örven­dett, — hosszú időn át lelkiismeretesen látta el az erdőszádai körnek egészségügyeit. Beteg­ségét gyógyítandó ment fel Budapestre, honnan már csak hült tetemeit hozták Erdőszádára, hol péntek délután temették a vidék nagy rész­véte mellett. Választás a városházán. Ilosvay Ala­dár vármegyei alispán elnöklete alatt a városi kép­viselőtestület tegnap d. e. 11 órakor választó köz­gyűlést tartott. A meghirdetett orvosi állásra pá­lyázó nem akadván egyedül az irnoki állás töl­tetett be. A 11 pályázó közül tlarámek Béla ügyvédi Írnok 58 szavazattal Írnokká megválasz­tott s az esküt menten le is tette. Lengyel An­dor szakálasdombói közjegyző 19, Szyntcnis Rajmund oki. jegyző 9, Zaoilta János rendőr­ségi Írnok 5 és Ilosvay Jenő szakálasfalusi h. kyzjegyző 3 szavazatot kapott. Kandidálva vol­tak még Gora István rendőrségi dijnok, Nagy Endre sz.-csehi vizűt felügyelő és Vágó Mihály nagykárolyi várni, dijnok. Bányász=gyűlések. Az országos fém- és sóbányák tisztviselőinek bizottsága váro­sunkban gyűlésre, jött össze. A bizottság tagjai pénteken délelőtt érkeztek meg s magánházak­hoz szállásoltalak el. E napon este a ligetben ismerkedési estély volt, mely a legvidámabb hangulatban a késő éjjeli órákig tartott. 7-én d. e. 10 órakor kezdődött meg a gyűlés a bányaigazgatóság tanácstermében, melyen a kerületbeli tisztviselők közül igen sokan vettek részt. A gyűlés tárgyát a bányászati tisztvi­selők fizetésének, a szénbányászati tisztviselők fizetésével való azonosítása iránt benyújtandó memorandum megszerkesztése s az ezt felvivő küldöttség megválasztása képezte. A gyűlés elnökéül Neubauer Ferencz ministeri tanácsost választották meg. Délben Neubauer Ferencz ministeri tanácsosnál fényes ebéd következett. Délután 4 órakor az orsz. bányászati és kohá­szati egyesület nagybányai osztályának gyűlése tartatott meg, melynek tárgysorozatát lapunk múlt számában közöltük. Ugyanaznap este a ligetben bányász-estély volt, mely a jelekből Ítélve szépen sikerülhetett. Ma d. e. nagy ki­rándulás az alsófernezelyi kohóművekhez, melyre igen sokan jelentkeztek. A kerületbeli tiszt­viselőkön kívül a résztvevők névsora a követ­kező: Reitzner Miksa ministeri tanácsos Kör- möczbánya, Domokos József b. tanácsos, Akna- szlatina, Szabó Albert b. tanácsos, Marosujvár, Wiessner Adolf b. tanácsos, Deésakna, Sziklai Alfonz b. tanácsos, Nagyág, Nicki János b. tanácsos, Selmeczbánya. Litsauer Lajos b. tan. Selmeczbánya, Csia Ignácz főmérnök, Zalatna, Pellagh Ferencz főmérnök, Abrudbánya, Schvarcz Gyula főmérnök, Körmöczbánya, Porubszky Béla bányamérnök, Aknaszlatina, Roszner Vilmos segédmérnök, Aknaszlatina, Nicki János iroda­tiszt, Selmeczbánya, Kellner Aurél bányaintéző, Selmeczbánya. Slöjd tanfolyam. Városunkban a követ­kező iskolai évre a kezdés szerény méreteiben már bevezettetik az állami elemi iskolákba a Slöjd-munkára való oktatás, a mennyiben a vá= ros e czélra a költségvetésbe nehány száz koro­nát beállított. A szerencse is kedvez e nemes czélnak, a mennyiben Lohr Lajos, a kézimun­kára nevelő országos egyesület igazgatója váro­sunkban, a' veresvizi állami iskola helyiségei­ben slöjd-tanfolyamot tart, mely augusztus 3-án vette kezdetét s igy tanítóink és tanítónőink sokkal nagyobb számban vehetnek részt azon, mint a hogy idegenbe utazással tehették volna. Jelentkeztek is mintegy tizen, idegenből pedig még egyre érkeznek a tanítók, akik némi segély­ben is részesülnek. Csütörtökön a d. e. vonat­tal érkezett városunkba Radisics György min. tanácsos és Bartók Károly felügyelő a tanfolyam beállításának megtekintésére s Torday Imre h. polgármester kalauzolása mellet a helyszínén megjelenve mindent a legnagyobb rendben ta­láltak. Igazán érdemes és tanulságos látványt nyújt e sokoldalú kézimunkálat s ajánljuk a mű­velt közönségnek, hogy a telepet már csak szóra­kozásból is tekintse meg. Üsződijazások. A Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület ez évi szept. és október hóban tartja szokásos üsződijazásait. Eltérőleg a régi szokástól, ez évben az egyesület nőm három, hanem öt községben fog ilyen díjazást tartani. Az egyesület vezetősége a gazdasági felügyelő­séggel egyetértőleg már megállapodott a közsé­gekben is. A mi járásunkból Kővárhosszufalu- ban lesz üsződijazás. Kiosztás alá kerül 1500 korona. sok pénzt kiadni női- és férfi-divat czikkekre és mégis jó minőségű, finom árukat óhajt beszerezni, úgy vásároljon i-ezután kizárólag csak Horváti! Ferencz Felsőbányai-utczán levő üzletében, hol a saison újdonságai mindig nagy választékban vannak raktáron Ha nem akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom