Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-04-19 / 14. szám
1908. április 19. 3 eszámolunk öntudatosan. Nincsen általánosságban beszélve az emberekben morzsányi őszinteség sem. Megszületett a műgondolkodás, mintha a műveltség fokmérője volna az a képesség, hogy ki tudja ügyesebben valószínű látszatba burkoltan gondolatait elleplezni. Ebből következik a műérzés, mert manapság utó és mellékgondolatok nélkül érezni sem tudunk már. A befolyások, melyek érzelmeinket lenyűgözik, kizárják lelkűnkből az őszinteséget és a mesterkélt alkalmazkodás állhatatosan követeli, hogy a uiűmorál szerint rendezzük be szellemünket. Az áram, mely ennek híveit magával ragadja oly erős, hogy növekedésének és terjedésének gátat vetni hiábavaló törekvés, sőt a melyik halandó szem elől meri téveszteni, szava elhal s törekvését tengernyi mellőzés emészti fel. A megfertőzött szellemet elődeitől örökli, az anyatejjel veszi magába az ifjú nemzedék s ezen átöröklést kellene megakadályozni minden rendelkezésre álló eszközökkel. Az erkölcsös népnevelés, helyesen alkalmazott módozataival megtenné üdvös hatását a nép lelkületére s rövid időn belül tapasztalnék a kedvező eredményt. A család egészséges szervezetében vernek gyökeret és erősödnek meg azon hajlamok, melyek később jellemünket alkotják. Lehet-e reményünk arra, hogy a testvériséget a családihoz hasonlóan visszafejleszthetjük ? Bizonyára nem, mert manapság az emberekben, minden szó és tett a prózai kenyérkereset eszközévé sülyed. Az állam is voltaképen egy család akar lenni nagyobb kiadásban, de miként lenne létesíthető ott családi jelleg áldást hozóan, hol műmorál az uralkodó planéta? Sajnosán kell tapasztalnunk, hogy még e testületek elemei is mennyire latba vetik minden erejüket és igyekezetüket, hogy egygyé lehessenek s ezen műegységgel életet tudjanak adni az alkalmi műérzelmeknek. Nem akad módjában a mai kor emberének érezni, mert a modern lélek felszívta az újkori hidegséget és ez szinte elválaszthatatlan alkotórészévé is vált. Ettől pedig pusztulnak az eszmények. Ezekkel pedig szoros kapcsolatban van a legszentebb erkölcsök tisztasága és az emberiség lelki kincseinek hamisítatlan lentartása. Az őszinteség hiánya annyira szervévé nőtt az embereknek, hogy a magam részéről már akkor sem igen hiszek, mikor véletlenül igazat mondanak. Az őszinteség hiánya hálójába kerítette a legszebb eszményeket. A hozományvadász műérzelmekkel telítve alapítja meg családi életét. Mit lehet remélni az igy származott nemzedéktől? Ekként van ez a társadalom minden rétegében, a mely irányokban az érdekkörök fonalai húzódnak. A műérzelmek tultengését lépten-nyomon tapasztaljuk a hivatalokban is, a hol a protek- czió virágzása ezek alapjára vezethető vissza. Ennek ápolása égbekiáltó bűn és vétek, mert elhomályosítja, tönkreteszi az érdeket, utat nyit az igazságtalanságnak, részrehajlásnak és a stréberségnek. Hosszú volna elszámolni ennek áldozatait. Hátra volna még az önzetlen baráti kör, de akárhányszor itten is annyi közönyt, kétszínűséget tapasztal, hogy fázva menekül a lélek megtépve csalódottan és kiábrándultán a boldog családi kör enyhetadó nyájas körébe, hol pihenést és megnyugvást talál. A ki nem alapit családot, az lassanként hozzászokik, hogy önmagát csalja és áltassa. Várunk egy jobb kort, mely megtisztítja a világot ezen kinövésektől. Vájjon megérjük-e? ^ükördarabolc c Piros tojás. Föltámadás szent napjának, A husvétnak ünnepén Elmesélem, mint kis gyermek Miként ünnepeltem én. Megöntözék kicsit, nagyot Ismerőst és idegent, Gzifra piros tojásokkal Zseb és kalap tele lett. Ha volt szüret, tojástánezra, Koczczaniásra álltunk fel S verseny végén üres zsebbel Keseregve mentem el. Mint ifjú a szép lányokat Mindig sorra öntözőm Kiktől haza — virágokkal Beborítva mentem én. Zavaromban nem kaptam meg Egyszer a kis üveget, S ideálom szándékomat Megsejtvén ki lebegett, Pajtásaim kikaczagtak, De később megtudtam én: ők lopták el, mulatozván Barátjok balesetén. Bosszúálló agyvelőmben Ördögi terv szülemlett: Pajtásim rózsavizébe Tintát öntők víz helyett. S kedvesüknek fehér nyakát Midőn ekként öntözők: A szégyentől, fájdalomtól, Majd vájok hullt a nagy ég. Piros tojás, táncz, koczczantás Volt elég az ünnepen, Tojástánezot most az élet Busán járat énvélem. Bokrétát már a kislányom Ad és kap a kisfiam. Ifjúságom bennök élem Által, ismét boldogan lHidds. ]V agybányRl Hírlap HÍREK. Április 19. Lapunk olvasói, előfizetői és barátainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. Személyi hírek. Harácsek László min. tanácsos, dr. Lovrich Sándor korházi igazgató főorvos, Kerekes Sándor fehértemplomi főgimnáziumi tanár, Molnár Antal beregszászi erdész, Borbély György zalaegerszegi fSgimnáziumi tanár a húsvéti ünnepekre városunkba érkeztek. — Plachy Gyula nagykárolyi kir. pénzügyigazgató hivatalos ügyekben pár napot városnnkban töltött. — Baráti Ede közigazgatási biró és Baráti Lajos lapszerkesztő a húsvéti ünnepekre városunkba érkeztek. Eljegyzés. Lacheta Brúnó dr. szatmári körorvos jegyet váltott Boross Zoltán aranyos- medgyesi földbirtokos kedves leányával: Jo- lánkával. Húsvéti istentiszteletek. A róm. kath. plébánia templomban husvét vasárnap reggel 6, 7 és 8 órakor csendes mise lesz; ezt köve- tőleg a húsvéti ételek áldatnak meg. 9 órakor zenés nagy mise, melyen az ének és zenekar Zangl Sz. Jószef miséjét adja elő. Németh Gyula Gounod A ve Mariáját énekli. Prédikál Szőke Béla. D. u. 3 órakor vecsernye. Husvét hétfőjén d. e. 9 órakor nagy mise; az ünnepi prédikácziót Szabó Lajos s. lelkész tartja. — A ref. templomban husvétvasárnap 9 '/2 órakor lesz az istentisztelet, melyet Soltész Elemér lelkipásztor tart; másodnapján ugyancsak 9 */* órakor Miszti Mihály s. lelkész tartja az ünnepi beszédet. — Az ág. templomban husvét elsőnapján d. e. 9 órakor Révész János lelkész prédikál, ki husvétmásodnapján Szatmári tart istentiszteletet az ottani híveknek. Esküvők. Nagyváradi Thurzó Ferencz nagyszebeni állami főgimnáziumi tanár husvét másodnapján d. e. 11 órakor tartja esküvőjét erdődi Nagy Sándor zsibói uradalmi főerdész kedves leányával: Lujzikával. - Ugyancsak e nap d. u. 4 órakor köt házasságot Borbás Géza helybeli főgimnáziumi tanár néh. Penthy Albert volt m. kir. főerdész kedves leányával: Piroskával. Meghívó. Az Orsz. Magy. Bányászati és Kohászati Egyesület nagybánya-vidéki Osztálya 1908. évi május hó 2-án, délután 4 órakor Nagybányán, a kir. bányaigazgatóság tanácstermében osztálygyülést tart, melyre a tag- j társak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki bejelentések, 2. A titkár évi jelentése. 3. A pénztárnok évi jelentése. 4. Az 1908-ik évi előirányzat. 5. A központ átirata Latinák Gyula és Porubszky Béla indítványa tárgyában. 6. A központ átirata Oczvirk Nándor munkás képzésre vonatkozó indítványa tárgyában. 7. A központ átirata Bernolák Bélának Vajdahunya- don felállítandó bányászati muzeum tárgyában. 8. Indítványok. 9. Előadások: a) Dr. Szokol Pál. Az ásványok mágnességéről és az alaponi separálásáról. b) Altnéder Ferencz. Egy hihetetlen töményitési eljárás. Gyűlés után társas estély hölgyek részvételével a Casino termeiben. — Vendégek szívesen láttatnak. Nagybányán, 1908-ik évi április 15-én. Neubauer Ferencz elnök, Szellemy Geyza titkár. Emlékeztető. Az Iparos Ifjak Önképző Köre saját helyiségében ma este 8 órakor tartja tombolával egybekötött kedélyes estélyét. Húsvéti öntözés égjük népies magyarázata ama legenda, hogy mikor Krisztus urunk feltámadt, a csoda hírére összecsődült jeruzsá- lemi néptömeget szétoszlatása czéljából a zsidó főpapok és farizeusok vízzel öntözték le. Ennél azonban sokkal valószínűbbnek látszik ama föltevés, hogy a húsvéti öntözködés szokása valamely ősrégi pogány tavaszi tisztuló szertartás emléke. Ezt az a felfogás is megerősíteni látszik, hogy a nép azt a babonát fűzi hozzá, hogy a mely nőt húsvéthétfőn megöntöztek, az egész a jövő tavaszig friss, szép és egészséges marad. Háziipari kiállítás. Április 12-én mutatta be Szatmáron a Lorántffy Zsuzsánna-egye- sület Szatmárváros és a vármegye közönségének azt a sok szép tárgyat, melyet hangyaszorgalmú kezek sok művészettel készítettek. A néző szeme elé került itt Szatmárváros, vármegyénk, Máramaros, Torontál és Bihar szebb- nél-szebb háziipari szőttesei, varrott munkái, Kalotaszeg és vidéke híres varottasai, csetneki csipkék, Nagybánya város háziipari készítményei, melyek mind megkapok és tanulságosak. A kiállítás a Pannónia-szálló táncztermében volt elhelyezve, amely erre a czélra alkalmasnak bizonyult mindkét oldalon bemélyedő fülkéivel, melyek szinte elvoltak halmozva szebb- nél-szebb dolgokkal. Általában el lehet mondani, hogy a kiállítás rendkívüli ügyesen volt összeállítva, daczára, hogy oly rövid idő alatt lett összehozva; kár, hogy csak néhány napig marad nyitva. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szombaton délelőtt ment végbe. A megnyitó beszédet Domahidy István tartotta. A kormányt dr. Falussy Árpád képviselte. Nagybányáról is többen vettek részt a kiállításon, kikről a „Szatmár-Németi“ a következőket Írja: „Szent- miklóssy Dusi selyem varottas mellényét bizonyára büszkén fogja hordani tulajdonosa. Kívüle a második fülkében Thurman Olivérné, Mol- csányi Adél (egy igen szép faldisz, pazar szin- pompáju páva diszitéssel), Bohacsek Ilonka (áttetsző hímzés), Kádár Zsóka (bámulatos szép pointlass munkák), Waigant Ánna (bársony égetés) képviselik városuk jóhirü háziiparát.“ Kirándulás. A szatmári ref. főgimnázium 60 — 70 növendéke a pünkösdi szünet alatt Nagybánya és Felsőbánya nevezetességeinek megtekintésére Bakcsy Gergely igazgató vezetése alatt kirándulást tervez, melynek egyes részletei kidolgozására és a kalauzolására dr. Rencz János főgimnáziumunk igazgatója a legnagyobb készséggel ajánlkozott Gyászhirek. Hodnik János festőnövendék, ki pár héttel ezelőtt érkezett városunkba tanulmányai folytatása végett, f. hó 12-én tüdő- gyuladásban elhunyt. Temetésén a festőművész kolónia tagjai testületileg jelentek meg s díszes koszorút helyeztek ravatalára. — Homoród- almási és homoródszentmártoni Jakab Jolánka, a szatmári tanitónőképezde növendéke f. hó 14-én 17 éves korában elhunyt. Szerdán délután 5 órakor temették nagy részvét mellett. Dr. Jánossy Béla budapesti ügyvéd, a lelkes műbarát az elhunytban unokatestvérét gyászolja.