Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-11-29 / 46. szám

1908. november 29. Nagybányai nix’lap 3 xnésszei, a bor derítését csersavval, cascinnel és koalinnal engedélyezi. A bor szintelenitése csontszénnel, felfrissítése tiszta szénsavval, ür- tnösben készítése külömböző fűszerek felhasz­nálásával eszközlendő. Engedélyezi az uj törvény a bornak valamely más bor törkölyére vagy seprőjére való felöntését erjesztés czéljából, meghatározza a bor fejtését, szűrését, hevíté­sét s általában a must vagy a bor tartóssá tételére szolgáló olyan műveleteket, melyekkel idegen anyagok nem jutnak az italba. A borok vegyítésénél azonban a bort és a szőllőmustot csak borral vagy szőllőmusttal szabad össze­házasítani. Bort vagy szőlőmustot törkölyborral vagy gyümölcsborral, illetőleg ezeknek mustjá­val összeházasítani tilos. A szeszhasználatát a törvényjavaslat csak okszerű pinczekezeíésnél elismert eljárások korlátái között engedi meg. Csukrozást csak a must erjedésének befejezése előtt a szürettől legfeljebb ugyanazon évi no­vember hó 30-ig terjedő záros határidő alatt, csak az erre feljogosított hivatalos közegektől előzetesen kikért engedély mellett engedi meg. Az említett megengedett anyagokon kívül bármiféle más anyagot tilos a must vagy a bor készítéséhez vagy kezeléséhez használni. Ilyen tilos anyagok különösen a viz, mazsolaszőlő, édesítő anyagok, glyczerin, tamrinda, szaliczil- sav, borkősav, másféle savak vagy savtartalmu anyagok, kátrányfestékek s más növényi vagy ásványi festőanyagok, zamatositók vagy kivo­natok. Az a must vagy bor, melynek készíté­séhez vagy kezeléséhez meg nem engedett anyag használtatott vagy amely meg nem en­gedett módon állíttatott elő, hamisított bornak tekintendő, melynek készítése és forgalomba hozatala tilos. A tokaji borokra nézve kü­lön rendelkezéseket tartalmaz az uj törvény. Ezen a borvidéken termett must befőzése és czukrozása feltétlenül tilos. Ezeket a borokat a területen belül, tilos más borvidéki borral vegyítem, azonban a tokaji borvidékről kivitt bor más borvidéki borral is összeházasítható. A törvény kimondja ezen borvidéknek zárt területté alakítását olyan értelemben, hogy oda idegen bort csakis az ottani helyi fogyasztás czéljaira és szigorú ellenőrzési feltételek mellett lesz szabad bevinni, kivinni pedig tiltva lesz, mely nem ezen területen termett. Ezáltal a törvény az ottani bortermelők régi óhajának tesz eleget s a tervezett intéz­kedésekről a törvény indokolása mellett igen sokat lehet remélni ezen borok jóhirének helyre- állitására. A törkölybor forgalombe való hoza­talát a törvény eltiltja teljesen. Részletesen szabályozza a gyümölcsbor, pezsgő és habzó­bor készítését és forgalomba való hozatalát is. A törvényjavaslat rendelkezéseibe ütköző cselekedetek kihágásoknak minősíttetnek. A legenyhébb természetű kihágásokért 10 -100 koronáig terjedhető pénzbüntetés, a legsúlyosabb kihágásokra pedig, melyek közé többek között a hamisított borok készítése és forgalomba hozatala is tartozik, nyolcz naptól három hónapig terjedhető elzárás és 10 koronától 1000 koro­náig terjedhető pénzbüntetés van megállapítva. A gyanús italok vizsgálatára ezentúl ezen czélra szervezett borvizsgáló szakértő bizottságok lesz­nek hivatva. A kihágási ügyekben való bírás­kodás jövőre nézve a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utaltatik. A borellenőrző bizottságok fentartását az uj törvényjavaslat is czélba vette. A törvény sikeres végrehajtása szempontjából egyik legfontosabb rendelkezése az, hogy a földinivelésügyi miniszter feljogosittatik arra, hogy az ezen törvény rendelkezései alá eső italok ellenőrzésére, akár esetről esetre, akár pedig állandó megbízással felesketett állami, vagy törvényhatósági közegeket küldhessen ki. Régen érzett hiányt fog pótolni ez a törvény. Az 1893. évi XXIII. törvényczikkben le­fektetett intézkedések tényleg revízióra szorul­nék, különösen fajboraink megvédése szem­pontjából és a földmivelésügyi miniszter különös figyelemmel is van ezen körülményre. Dicséretes dolog, hogy a borhamisításra nézve határozott és erélyes intézkedések foglaltatnak a törvény­ben, melyek jövőre nézve, ha véglegesen nem is, de legalább részben csökkenteni fogják az igen elharapózott visszaéléseket. Különösen nyilvános vendéglőkben tapasztaltuk káros ha­tását a bormakhinácziónak, a mikor drágán fizettették meg a közönséggel a midenféle ve- gyitéket. A közönséget figyelmeztetjük, ha valahol ilyen természetű törekvéseket tapasztal, jelentse be a közigazgatási hatóságnak, hol meg­lesz torolva a visszaélés. HÍREK. November 22. Személyi hírek. Bálint Zoltán budapesti mű­építész a nagy vendéglő építésére beérkezett ajánlatok felbontásához pénteken városunkba érkezett. — Ila- rácsek László a sárospataki herczegi uradalom tisztje, rokoni látogatásban pár napot itthon időzik. - Hupka Károly veresvizi m. kir. bánya gyakornok állásáról le­köszönt. Adakozzunk a gyermekmenhely javára! Karácsony közeledik! Millió meg millió gyermekszív váija epedve, türel­metlenül, csillogó reménnyel szivében. De hányán vannak, kiknek szomorúságát a szent este csak növeli, mert nincs, ki szeretettel karácsonyfát gyújtson szá­mukra. Az apátián, anyátlan elhagyott gyermekek nevében kérem mindazokat, kiknek kedves gyermekei örülnek az an­gyal eljövetelén; meg azokat, akik szívesen gyújtanának szines gyertyácskákat a leg­szebb karácsonyfára, ha az Isten meg­tartja számukra életük reményét s azokat is, kiktől megtagadtatott, hogy saját gyer­mekeik ártatlan szemében lássák vissza­tükröződni a csillogó fát, — gondoljanak a szegény árvákra s tegyék lehetővé, hogy a szeretet fája nekik is ragyogjon. A legkisebb adományt is szívesen vesszük, hisz gyermekeknek örömet szerezni oly könnyű, kivált ha az élet még el nem kényeztette őket. A szives adományokat köszönettel átveszi Neubauer Hermin, a helybeli gyermekmenhely-bizottság el­nöke. Emlékeztető. Állami főgymnásiumunk segélyző egyesülete kedden d. u. 5 órakor a főgymnasium igazgatói irodájában közgyűlést tart. Az egyesület múlt évi működéséről lapunk más helyén közöljük a titkári jelentést. Egyházkerületi tanácsbiró választás. A legutóbbi debreczeni ref. egyházkerületi köz­gyűlés Grazó Gyula gyomai, Kiss Albert debre­czeni lelkészek elhalálozásával és az Erőss Lajos püspökké választása folytán megüresedett lel- készi tanácsbirói állásokra a szavazást elrendelte és felhívta az egyházak presbitériumait, hogy szavazataikat a püspöki hivatalba terjesszék be. Valószinühogy a megüresedett állásokra Jánossy Zoltán debreczeni lelkészt, dr. Ferenczy Gyula j debreczeni főiskolai tanárt és Kocsis József i sonkádi ref. lelkészt fogják megválasztani. Napilap Szatmáron. A ,,Szamos“ poli- | tikai és társadalmi lap, mely eddig Szatmári hetente kétszer jelent meg, uj évtől kezdve napi lappá alakul át. A „Szamos“ 40 éves múltja erős biztositék arra, hogy jelenlegi kitűnő szer­kesztése mellett a közönség sokoldalú szellemi igényeit minden tekintetben ki fogja elégíteni s a messze vidék kulturális mozgalmaiban ve­zető szerepet fog játszani. A Kossuth Lajos~utczai parczellázás­A lapunk más helyén tárgyalt városi takarék, pénztári parczellázásra vonatkozólag közöljük, hogy a takarékpénztári igazgatóság a telkek eladási árát fekvésük szerint 10, 7, 6 és 5 K négyszögölenkénti árban már megállapította. A tervek a takarékpénztár helyiségében meg­tekinthetők. Két óra tájban kapunyikorgásra lett fi­gyelmes; remegve, lázasan dobogó szívvel né­zett a kapu felé; a kilépőben megismerte Mándi Gyulát, a fiatal forgalmi tisztet, ki köpenyében burkolózva csöndesen haladt a fényesen kivi­lágított Kerepesi-ut felé. Tehát igaz volt! O, hányszor elgondolta, e pár óra alatt, j hogy bárcsak hazugság lenne az egész! Mily j rajongó szeretettel omlana Jolánka lábaihoz s i kérne bocsánatot a meggyanusitásért! De aztán j megint, mintha valami rósz szellem szállt volna belé, azt óhajtotta: bárcsak igaz lenne, hogy véres bosszút állhasson becsülete elrablóján! Oly szörnyű bosszút fog kitalálni, minők a I bünkrónikában sem fordultak még elő! S most mégis, hogy Mándit kilépni látta lakásából, véghetetlen kétségbeesés szállotta meg. Miért j kellett ennek igaznak lenni? Első pillanatban I Mándi után akart szaladni s kíméletlenül leütni, | mint az ebet, de aztán mégis megfontolta: hátha ártatlan? Hiszen abban a házban más lakók is vannak nemcsak ő! Lehetett Mándi másnál is látogatóban, nemcsak nála! Igaz, hogy az ő lakásán levő világosság megerősíti a | gyanút, de hát kitudja miért nem aludt el Jolánka? Oda pillantott ablakaira, de akkor már ; mély sötétségben voltak a lefüggönyözött ab- | lakok. Ez már aztán a legbiztosabb jel arra, ! hogy ő gyalázatosán meg van csalva! Három havi házasság után ily rettenetes valóra ébredni: kétségbeejtő! Valószínűleg már leány korában viszonyt folytatott e hitvány emberrel s mégis képes volt neki kezet nyújtani, mint egy ár­tatlan szűz, kinek a bűnről nincs fogalma. Eleget tudott. Beburkolózott köpenyébe s csöndesen beindult a városba; kikanyarodott a Kerepesi útra. Merre, hová menjen most éj­szakának idején? Belsőláz égette; bántotta a szomjúság nagyon; a legelső keze ügyébe eső vendéglő felé indult, hol még javában szólt a zene s csörömpöltek a sörös poharak. Észre­vétlenül lépett be a vendéglőbe; meghúzódott egy szélső asztal mellett s egy pohár sört kért magának, lehúzta sipkáját szemére, nehogy valaki fölismerje. Első, kit megpillantott egy asztalnál Mándi Gyula volt, ki egy fiatal gya­kornokkal élénk beszélgetésbe volt merülve. A j vér hirtelen elöntötte arczát. Arra gondolt, hátha most elővenné revolverét s innen pon­tosan, nyugodtan czélozva, - szivén lőnné a gazembert? Benyúlt zsebébe, hogy megbizonyosodjék arról, vájjon nála van-e a revolver? Minden útjára magával szokta vinni. Megtapogatta köpenyét, a fegyver nem volt abban; ott maradt a vonaton kis kézi táskájában. Furcsa dolog. Máskor mindig zsebébe tette, csak épen ma, mikor szüksége lenne reá, akkor nincs nála! Talán a sors is úgy akarta, hogy ne kövessen el gyilkosságot. A vendéglő helyiség meglehetős zajos volt; nem igen hallhatta Mándi szavait, pedig alig volt tőle 5-6 lépésnyire; kiváncsi volt, nem árul-e el valamit társának? Az ilyen semmirevaló ember képes a nőt, ki őt szerel­mével megajándékozza, - pellengére állítani. Egyszerre a zene elhallgatott; a zaj is elcsöndesült egy nehány perezre s akkor tisz­tán hallotta, a mint Mándy Gyula igy szólt társához ! Rettenetesen ki vagyok merülve; három hét óta virrasztók szegény anyám mellett; be­hozattam faluról, mert itt könnyebb ápolni; elhelyeztem itt a közelben, hogy szolgálatköz­ben is meglátogathassam. Most is onnan jövök; szegény anyám bizony már csak vivődik a halállal! — Nehéz sorsod van Gyula, felelt a gya­kornok, - őszintén sajnállak! — Lásd, azért nem nősültem meg; pedig volt egy leány, kit végtelenül szerettem; de én azt meg nem mondtam neki soha, nehogy visszatartsam, ha jó szerencséje akad! S mig anyáin él, nem is nősülhetek. A zene újra megszólalt. Balajthi nem hal­lott többé semmit. Gyorsan fölkelt az asztaltól, kifizette sörét az elősiető pinezérnek, s észre­vétlenül eltávozott. E pillanatban oly szégyenérzet fogta eí* szivét, hogy ha a revolver nála van, minden megfontolás nélkül agyon lövi magát. Futva ment lakásáig. Becsöngetett s mint egy üldözött vad rohant neje szobájába. Az első álomból ébredő asszonyka bá­mulva nézett férje láztól piros arczára, aztán egy szerető sikojjal tárta ki karjait. Balajthi letérdelt az ágy mellé zokogva hajtotta fejét az édesen ringó fehér kebelre s csak annyit tudott elcsukló hangon mondani: „Bocsáss meg Jolánka!“ . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom