Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-04-05 / 12. szám
1908. április 5. Nagybányai Hírlap 3 Szabad lyceum. A múlt héten kedden és csütörtökön tartott előadások az idei cziklus méltó befejezéséül szolgáltak. A főgimnázium igazgatósága s az előadók fáradozásuknak méltó elismerésében részesültek, mert a város intelligens közönsége mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel kereste fel a főgimnázium természettani helyiségét, qiely a végén a nagyszámú közönség kényelmes befogadására szűknek is bizonyult. Kedden dr. Renc János igazgató „A magyar nyelv múltja és jövője“ czimen tartott előadást. Szaktudását oly népszerű egyszerűséggel s plastikus érthetőséggel értékesítette, hogy a hallgatóság a tárgyat menten felfoghatta s assimilálhatta, a mi a szabad előadás legfőbb czélja. Csütörtökön Neubauer Ferencz min. tanácsos, bányaigazgató a „A föld múltjáról és jövőjéről'1 tartott előadásában a geológia legújabb elméleteivel foglalkozott. A föld keletkezésére vonatkozó nézetek és tudományos megállapodás ismertetése után a vulkánizmusra tért át s a tudomány legújabb eredményeirel metafizikus alapon bizonykotta azon nézet tarthatatlanságát, hogy a föld kihűlő félben van, hogy majd a hideg, a jég, a teljes kihűlés fog egykor a földön minden életet elpusztítani. Ellenkezőleg a föld belsejét pukkadásig megtöltő magma (tüzes, izzó anyag) folytonos hatásától a föld egykoron izzó tömeggé alakul át, a mint más bolygókon észlelt és kétségbevon- hatlan tapasztalati tények is igazolnak. Ily tónusban, a figyelmet teljes mértékben megkapó változatossággal népszerűsítette a tudós geológus e nehéz problémákat s előadása végeztével lelkes ováczióban részesítették. A kik ezen szabad előadásokat mindvégig látogatták, oly szellemi élvezetben volt részök, melyért méltán hálával tartoznak a főgymnasium igazgatóságának és tanári karának, hogy oly lelkiismeretes gonddal és ügyes tapintattal választotta ki a sorozatos előadás anyagát s annak ismertetését oly erőkre bízta, kik a tudomány és műveltség népszerűsítésének módszerét és csinyját-binját legteljesebb mértékben bírják. Azonban legyen szabad már a jelen alkalommal megemlítenünk, hogy a jövőben feltétlenül tágasabb helyiségre leend szükség s az előadási órák oly időre leendő kitűzésére, hogy a kereskedő és az iparos osztály intelligens elemei szintén résztvehessenek. így lesz csak teljes mértékben szolgálva és elérve az a czél, mely a szabad előadások létesítésénél tulajdon- képeni motívumul szolgált t. i. az ismeretek és tudományok népszerűsítése s minél szélesebb rétegekben való terjesztése. HÍREK. Április 5. Személyi hir. Györffy Aladár debreczeni nagy- kereskedő rövid tartózkodásra városunkba érkezett. Eljegyzés. Bori Zsigmond, a nagybányai járási főszolgabiróság tisztviselője vasárnap váltott jegyet Felsőbányán özv. Ádámtsik Péterné kedves leányával: Etelkával. Áthelyezések. A király dr. Lanka József aradi kir. törvényszéki bírót saját kérelmére vezető járásbirónak a nagysomkuti kir. járásbírósághoz helyezte át. — Am. kir. pénzügy- miniszter Her-zegh Pál veresvizi bányagyakornokot Désaknára, Getzmacher Gyula kereszthegyi bányagyakornokot Marosujvárra helyezte át. Kegyes adomány. Ö?v. Lovrieh Gyuláné nagynevű férjé emlékének felevenitéséül dr. Makjray Mihály polgármester kezéhez 200 koronát juttatott, hogy azt a szegények között Gyula napján, április 12-én szétosztani szíveskedjék. Esküvő. Sólyom Ferencz ref. énekvezér, az Ipartestület jegyzője április 2-án csütörtökön kötött házasságot Szász József és neje Halász Róza kedves leányával: Mariskával. A polgári kötésnél tanukul Csepey Ferencz és Sólyom Antal a vőlegény testvére Hajduhadházról szerepeltek. Az egyházi szertartás után a menyasz- szonyi háznál nagy ebéd volt. Helyettesítés. Gabányi Nándor nagy- sikárlói aljegyzőt, a ki Karancsy Árpád körjegyző mellett felettes hatósága és a község közönségének elismerésével működött, a járás főszolgabirája Lengyel Andornak hosszabb szabadságolása folytán Szakállasdombóra körjegyzőnek helyettesítette. A vöröskereszt-egyesület husvét másodnapján tartja szokásos évi tánczmulatságát, mely fényesnek Ígérkezik. Programmpontjai gondosan vannak összeállítva, a Kaszinó termei acetylén fényben fognak lenni, szóval mindent elkövetett és előkészített a rendezőség arra, hogy a közönség ezen estélyen jól mulasson. Társasvacsora. Kulin János betétszerkesztő és Szentpétery Ferencz kir. járásbiráknak azon ötletből ünneplése végett, hogy ezen állásukra kineveztettek, az ügyvédi kar kezdeményezésére a kir. járásbíróság birái élükön Szentmiklóssy József vezető járásbiróval és kezelő-tisztjei s a város közintézményeinek, hatóságainak azon tagjai kik a kir. járásbírósággal hivatalos összeköttetésben állnak, tegnap este a Kaszinóban társasvacsorát rendeztek. Egyházmegyei gyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye ez évi tavaszi rendes közgyűlését ápris hó 30. és május 1. napjain tartja meg Nagybányán Széli György, avasujvárosi lelkész, esperes és Helmeczy József szatmári ügyvéd, egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. A gyűlésen tárgyaltatni kívánt ügyek április hó 17-ig adandók be az esperesi hivatalhoz. Gyászhirek. Sroll Erzsiké, Sroll Géza kereskedő és neje Nábrocz/ci Róza 17 éves kedves leánykája márczius 29-én elhunyt. Már- czius 31-én helyezték örök nyugalomra a szülők, jóismerősök gyönyörűségét nagy részvét mellett. — Sziklay András bányaszámellenőr és neje Bodenlósz Ilona szeretett Misikéje is elhunyt márczius 29-én. Rátalált a legkedvesebb játszótársakra: az angyalokra. — Gátló Antalné szül. Szieberth Róza élete viruló nyarán április 1-én hirtelen elhunyt. A családjának élő puritán gazdasszony, szerető anya, férjének terjedelmes üzletében valóságos jobbkeze a polgárasszonyok igazi mintaképe volt, kinek elvesztén városszerte őszinte részvéttel adóztak. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Alántirottak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is, mélyen megtört szívvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen hitves, drága jó édes anya, szeretett testvér, unoka testvér és sógornő: Galló Antalné szül. Sziberth Róza folyó évi április 1-én reggel 5 ‘/a óraker, fáradhatatlan életének 48-ik és boldog házasságának 20-ilc évében, rövid szenvedés után, övéinek legnagyobb fájdalmára csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. hó 2-án d. u. 5 órakor fogjuk róm. kath. vallás szerint örök nyugalomra helyezni. Jó lelkének üdvéért pedig a szentmiseáldozatot f. hó 3-án reggel 7 órakor fogjuk jóságos Istenünknek felajánlani. Nagybánya 1908. április 1- én. Legyen áldott emléke! Galló Margit, Galló Róza, Galló Ágoston, Galló Erzsébet, Galló János Antal gyermekei. Galló Antal férje. Sziberth Lajos, Sziberth Ida férjezett Ajtai Nagy Gyuláné, Szibert Róza unokatestvérei. Szibert Gásztáv és családja testvére. Galló Károly és családja sógora. — Temetése f. hó 2- án d. u. 5 órakor ment végbe nagy részvét mellett. — A Güter és Gellért családokat mely gyász érte. Ugyanis a család nestora özv. Königstein Józsefné 94 éves korában folyó 2-án d. u. 2 órakor elhunyt. Szombaton temették nagy részvét mellett. — Hozás János szatmári g. kath. hitoktató április 2-án M.-Szigeten elhunyt. Tragikus fordulatokban gazdag életének egyik kiemelkedő pontja volt, hogy Nagybánya váró* 1904. évben gör. kath. lelkészéül megválasztotta, azonban a püspök az instellá- cziót nem engedélyezte. Utóbbi időkben agyára nehezedett a kór, mig most a jótékony halál megváltotta zaklatott életétől. Sorsolások áprilisban. 4 % tiszasza- bályozási sorsjegy; legnagyobb nyeremény 180.000 K. Húzás április 2. Rudolf sorsjegyek; legnagyobb nyeremény 30.000 K. Húzás április 2. Uj és Konzervált Jelzálog sorsjeg; legnagyobb nyeremény 300.000 K. Húzás április 25. Gyermeknapok. Az elhagyott gyermekeket védő országos Liga e hó 2-án és 3-án tartotta meg a gyermeknapot. A köztérre kitett gyüjtőszekrénybe befolyt 42 K 80 f. Kereskedőktől, iparosoktól aláírás utján befolyt 143 K 60 f. Összesen 186 K 40 f. Jelentékenyebb összeget adományoztak: Platthy Géza 5 K, Harácsek Vilmos Utódai 30 K, Minorita rendház 5 K, Rumpold Gyula 3 K, Hoffmann Árpád 8 K, Spinetti Sándor Utóda 3 K, Az Ipartestület 7 K 20 f. Ezen összegeken felül több hivatal közvetlen a központba küldve föl adományát. A székhely-ügy. A vármegyei székhelykérdés ismét napirendre került, ezért felemlítünk némely dolgokat az 1890. évi székhelymozgalomból. A vármegye székhelye úgy került egykor Szatmárról Nagykárolyba, hogy az örökös vármegyei főispánságot viselő gróf Károlyicsalád azt egyszerűen átvitte. Ez ellen, szemben a nagy befolyású oligarcha-családdal, tiltakozni eszébe sem jutott a vármegye közönségének, mely akkor föl sem ismerte a kérdés hord- erejét, utóbb pedig bele törődött a változhat- lanba. Jött azonban a szabadságharcz leveretése után az abszolút korszak, mely visszaadta a székhelyet Szatmárnak. Az alkotmányos korszak, mely alatt ismét feléledt a grófi család befolyása, a jogfolytonosság alapján megint visszatette 1867. évben a székhelyet Nagykárolyba. Ezt a vármegye újólag békén tűrte 1889-ig, midőn a kormány Nagykároly részére a pénzügyigazgatóságot is elvette Szatmártól. Ekkor vetette fel teljes erejével a szatmári székhelypárt a vármegyei székhely kérdését s azt heves harcz után 1890. évi julius 12-én 294 szótöbbséggel a vármegye közgyűlésén Szatmárnak megszavazta. Szatmár-Németi város közgyűlése örömmel fogadta a székhelyet; 12 évre ingyen helyiséget biztosított a pénzügyigazgatóságnak, a jelenlegi vármegyei székház eladási árán felül elvállalta az uj székház építési költségeit s egyszersmind aláírta az átköltözésre szükséges összeget. Ez alapokon jött létre az a memorandum, melyet a vármegye monstre küldöttséggel a Szapáry-kormányhoz felvitt. Ez a memorandum földrajzi, közgazdasági, igazságügyi s önkormányzati szempontokból bizonyítja, hogy a vármegye 9 járásából 7-et természetes érdekei elválaszthatlanul Szatmárhoz kapcsolnak. Daczára annak, hogy a törvény a székhelyek kiválasztását egyenesen a vármegyék jogai közé sorozta, a Szapáry-kormány s utána minden más kormány agyonütötte a kérdést, mig most újólag föl nem támadt. (F. J.) Értekezlet. A vásárvám bérlőnek a tanácshoz intézett kérelme következtében a gazdasági bizottság a mészárosok bevonásával szombaton d. u. ülést tartott, melyen a keddi hetivásárokra bevezetendő állatvásár tervét beszélték meg. Heti piaczunkra mindenesetre nagy jelentőségű lenne, ha e meghonosítani már többször megkisérlett intézmény végre megvalósulna. Kuriosum. Gyertyános község érdemes bírája a következő: „Községi bizonyítványt“ állította ki: „Községi bizonyítvány“ mely szerint mi alólirt, mint Gyertyános község elöljáróság ezennel bizonyítom, miszerint hogy Tyetyisán Mária, Gyertyánosi volt születve, 16 éves korába van, — addig is szolga volt, becsületesen viseletű ismertetjük lehet szolga akár kit elfogadni. melyről adjuk ezen bizonyítvány, a mi saját keze aláírása és a szokot községi pecsét- nyomúval megerősítve kiadatik. Kelt Gyertyános 1905. évi szeptember 23. (P. H.) Csókás László s. k. falusbiró. Ezen bizonylat szövege arra enged következtetni — hogy a béklyószerü alakiságokon tulemelkedő biró - az általa viselt méltóság teljes tudatában, — legalább is „rector magni- ficusnak“ képzeli magát.
