Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-12-13 / 48. szám

4 N-agybanyai Zürlnjo 1908. deczember 13. A Nőegylet karácsonya. Felkérjük vá­rosunk nemesszivü lakóit, hogy a nagy szükség, szegénység némi csökkentésére kegyeskedjenek a Nőegyesületet karácsonykor támogatni. Sze­gényeink részére elfogadunk bármi ajándékot, ruha, czipö és élelmiszer féléket, avagy pénz­értéket. Óvodásaink részére szintén hálásan veszünk fentebbieken kívül ócska játékokat is. Mindezen ajándékokat kegyeskedjenek f. hó 22-ig a róm. kath. plébániára, 22-én kedden pedig a Mária menház Rák-utczai házába kül­deni. A kereszthegyi óvóban 22-én d. e. 10 órakor, a veresviziben u. a. nap. d. e. ‘/2 12 órakor lesz a karácsonyfa ünnep, a szegények részére összegyűjtött alamizsnát a Mária men- házban ugyancsak 22-én d. u. 2 órakor osztjvx szét. Segítsük városunk szegényeit! A Nőegylet Elnöksége. Évkönyv. A m. szigeti Szilágyi István­kor negyedik évkönyve Ízléses kiállításban már megjelent s bevezetésül Dr. Gergely György fő­titkár terjedelmes és szakszerűen megirt jelenté­sét hozza. Ezután a kör által rendezett felolvasá­sokon előadott szép prózai és költői munkákat tartalmazza változatos és szórakoztató elhelye­zésben. Erről jut eszünkbe, hogy a Teleki Tár­saság is kellemes és maradandó értékű mun­kát végezne, ha évi működéséről hasonlatos ki­adványokat bocsátana az intelligens közönség rendelkezésére. A Lendvay asztaltársaság tegnap szom­baton este tartotta szokásos évi vacsoráját Kossuth utczai helyiségében. Ez alkalommal az állami iskolák igazgatói jelenlétében a társaság által adott 10 pár csizma lett a szegény gyer­mekeknek kiosztva. A lakoma alatt számos lel­kes köszöntő hangzott el a társáság humánus és nemes működésének elismeréséül. Helyettesítés. A íöldmivelésügyi m. kir. minister a húsvizsgálat teljesítő városi állat­orvos helyetesévé Török Ferencz kir. járási állat­orvost reldelte ki. Adakozás. Az áll. elemi iskolában tanuló szegény gyermekek segítésére adakoztak újab­ban: M. kir. Bányaigazgatóság 150 K; Kalazanti szt. József bányamű vezetősége gyűjtése 69 K; György Gusztáv 6 K; Boda Gyula, dr. Makray Mihályné 5-5 K; Wienerberger Béláné, özv. Langer Sándorné 2 — 2 K. Eddigi gyűjtésűnk 540 K. A Lendvay-asztaltársaság 12 pár csiz­mát 104 K, Kupás Mihály 1 pár csizmát 10 K értékben. Az adományokat köszöni az áll. elemi iskola tanítótestülete. Városi közgyűlés. Nagybánya város képviselőtestülete szerdán d. e. 10 órakor tar­tott rendes havi közgyűlésében az 1909. évi költségelőirányzatot a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatának némi, inkább kezelésre és a beállításra vonatkozó változtatásával el­fogadta és e szerint az 1909. évi költségvetés 1,003.510 K 88 f bevétellel, 1,002.923 K 23 f kiadással és 587 K 65 f fölösleggel zárul. A költségvetés tárgyalása során Moldován László és Stoll Béla fejtegették a háztartás vezetésében szükséges s a végletekig figyelmes gondosságot, mert a költségvetésből kitetszőleg a jövedelmi források már tulcsigázottan prae- miniáltatnak s a remélhető bevételek a megfe- szitettségig vannak előirányozva. Stoll Béla még nehány életre való, hasznos újítás beho­zatala mellett is árgumentált s a közgyűlés e tekintetben helyeselte indítványait, melyek gon­dos tanulmány tárgyául fognak szolgálni. A költ­ségvetés kiadási rovatának 60-ik tételéhez be­nyújtott inditványnyal lapunk más helyén fog­lalkozunk, itt csak azt a tényt konstatáljuk, hogy az indítvány ellen legelsőnek Révész János s különös szenvedelemmel Égly Mihály argu­mentáltak. Második és utolsó tárgya volt a közgyűlésnek a Magyar Jelzálog Hitelbanktól felveendő 2,450.000 koronás kölcsön, melyet képviselőtestület hosszabb vita után 25 szava­zattal 2 ellenében elfogadott. E kölcsönből a villamvilágitás berendezésére 450 ezer korona, az erdei iparvasut építésére 300 ezer korona, a nagyvendéglőre 700 ezer korona, a vízvezeték és csatornázásra 800 ezer korona, az uj gimná­zium létesítésére 200 ezer korona esik. Hű cselédek jutelmaztatása czéljából vár­megyénk főispánja felhívta Nagybánya város polgármesterét, hogy deczember 28-ig terjessze be javaslatát a megjutalmazni kívánt cselédek és munkások tekintetében. A felhívás igy hangzik: Nagyméltóságu magyar királyi Föld­mivelésügyi Miniszter ur a törvényhatóság terü­letén a folyó 1908. évre 6 oly gazdasági cseléd­nek, ki hűséges és példás viselkedés mellett huzamosabb időt töltött egy munkaadónál, illetve ugyanazon gazdaságban, valamint 6 oly gazda­sági munkásnak, ki megbízhatósága, szorgalma és józansága által munkatársai között kivált, egyenként 100 korona pénzjutalom és elismerő oklevelet kíván adományozni. Felhívom, hogy az érdemes gazdasági cselédeknek és munká­soknak ily módon történő megjutalmazására vonatkozó javaslatát a gazdasági tényezők meg­hallgatásával és a kisbirtokos gazdák szolgála­tában álló cselédek és munkások kellő figye­lembe vételével - hozzám lehetőleg folyó évi deczember 28-ig terjessze be, ha pedig az ottani viszonyok egyúttal e jutalmazások mellőzését kívánnák, erről tegyen jelentést. Nagykároly, 1908. november hó 18-án. Falussy, s. k. főispán. A cselédtartó és munkaadó gazdák­nak tehát módjuk van hű cselédeiket megjutal- mazás végett a polgármesteri hivatalnál decz. 26-ig bejelenteni. Figyelmeztetés. A postai csomagok czélszerü csomagolása, helyes czimzése stb. tár­gyában a nagyváradi m. kir. posta és távirda- igazgatóság tudatja a közönséggel, hogy a ka­rácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a kö­zönség a csomagolásra és czimzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybecsomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkeli kötni a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal kell lezárni. 3. A czimzésnél a czimzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősbb, özv. stb.) továbbá a czimzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére kiváló gond fordítandó; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények czimirataiban ezenkívül a kerület, utcza, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A czímet magára a burkolatra kell Írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a czim fatáblácskára, bőrdarabra, vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni és erősíteni. A papír­lapokra irt czimeket mindig egész terjedelmé­ben kell a burkolatra felragasztani. Felette kí­vánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a ezimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burko­laton levő ezimirat leesnék, eUeszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bi­zottsági felbontása utján a jelzett papírlapról leolvasható czim alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő ezimirat felső részén is kitüntesse. 5. A személyszállító vonatok rendes közlekedésének biztosítása czéljából folyó évi deczember 19-től 24-ig a postai csomagok nagyobb részét a vasúti fővonalakon nem a rendes mozgópos­tákkal, hanem gyors tehervonatokban rend­szeresített külön csomagszállító menetekkel szállítjuk. Ezen körülmény a nagy csomagok szállításában némi késleltetést idéz elő. Hogy a rendszerint alkalmi ajándéktárgyakat tartal­mazó postai csomagok mégis idejében rendel­tetési helyökre szállíthatók legyenek kívánatos, hogy a közönség a csomagokat ne az utolsó napon, hanem egy-két nappal előbb adja fel. 6. A csomagok tartalmát úgy a czimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló, élelmi­szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tár­gyakat (husnemü, szeszes italok stb) tartalmazó csomagok czimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó, (pl. szalonna 2 kg., egy pulyka 3 kg., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fo­gyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést előmozdítja. Tanítók közgyűlése. A Szatmárvár- megyei Általános Tanitó-Egyesület f. hó 7-én, hétfőn d. e. 40 órakor Szatmár-Németiben a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tartott. Daczára a 18 fokos hidegnek, a vár­megyei tanítók igen szép számban jelentek meg. Az bizonyos, hogyha az elnökség szerencsé­sebben választja meg az időt, kétszerannyian jelennek meg. Télen utazni nem valami kelle­mes dolog. Ez nemcsak teher, de valóságos büntetés azokra nézve, akiknek rossz közleke­dési utaik vannak. Ezért jövőben a közgyűlést ne hagyják ilyen későre s plane téli időre. A tagokon kívül e gyűlésen jelen voltak még Bodnár György vármegyei kir. tanfelügyelő, Faragó Ignác, Mihály Ferenc kir. segédtan­felügyelők és számos tanügybarát. Kótai Lajos elnöki megnyitója után a kir. tanfelügyelő buz­dító beszédet intézett a tanítókhoz. A tanfel­ügyelő beszéde igen nagy hatást tett a taní­tókra s Fábián István indítványára, hogy a jelenlevő tagok is gyönyörködhessenek benne s lelkesedést merítsenek belőle, a közgyűlés a Tanügyi Értesítőbe való kinyomatását határozta el. Marosán János indítványára a közgyűlés táv­iratilag üdvözölte gróf Apponyi minisztert és Tóth János államtitkárt, valamint Halász min. tanácsost. Az egyesület két évi munkásságáról szóló jelentést Károlyi Sándor I. jegyző beteg­sége miatt nem készíthette el. Ezt a körülményt sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés. E. be­tegség miatt Károlyi felolvasása is elmaradt. Jogosán elvárja a közgyűlés, hogy a jövőben ilyen esetben a Il-ik jegyző készítse el az évi jelentést s ne álljanak a közgyűlés előtt készü­letlenül. Ez a dolog rendje. Imre Károly nagy­bányai tanító: „A tanítói nyugdíjtörvény revíziójáról“ tartott íelolvast. Többek hozzá­szólása után a gyűlés elfogadta Imre Károly határozati javaslatát. Ezen tárgy feletti vitában két nézettel találkoztunk. Az egyik sok ked­vezményt és előnyt akar létesíteni a tanítók számára, a másik nézet pedig csupán csak azt akarja, hogy a tanítók is az államtisztviselőkkel egyenlő ellátásban részesüljenek. Mind a kettő azonban a szolgálati éveket 30-ra, illetre 35 évre óhajtja leszállittatni. Ami a két nézetet illeti, a második nézet reálisabb s ezért gon­dolom, inkább megvalósítható, mint az első, mert jámbor kívánság marad az, hágy akkor, midőn az állami tisztviselők 33 százalékot fizet­nek szolgálati dijba, a tanítók minden előlépte­tésnél a mostani 50 százalék helyett csak 25 százalékot fizessenek nyugdíjba. A másik érve­lés ez: Az állam gondoskodik a többi állami alkalmazottak ellátásáról, a tanítókról azonban nem. Az állami tanítóknak is kötelességük gon­doskodni saját magukról, épen úgy, mint a községi és a felekezeti tanítók. Ha már úgy áll a dolog, akkor méltányolást érdemel azon kérésünk, hogy tőlünk ne kívánjon az állam több áldozatot, mint a többi állami tisztvise­lőktől. Gácsér József, a debreczeni siketnéma intézeti igazgató igen érdekes tanítást mutatott be a gyűlésnek. A tanítás befejezésével a vár­megyei tanítósághoz kérést intézett, hogy a tanitók ezen intézet támogatására legyenek. Gyűjtést rendezzenek úgy az iskolákban, vala­mint minden adandó alkalommal a társadalom­ban is. Ezután a tanitók maguk között gyűjtést indítottak. „A magyar nyelv tanítása a nemze­tiségi iskolákban“ czimmel hirdetett pályázatra két munka érkezett, de a bíráló bizottság véle­ménye alapján egyik sem megfelelő, mert a mint látszik a munkán a pályázóknak kevés gyakorlati tapasztalattal bírnak ezen a téren. Továbbá a közgyűlés kimondotta, hogy Szat- ' máron: „Tanítói internálást“ állít fel. Ennek érdekében a munkát meg is kezdték. Csatlako­zásra felhívják Máramaros és Szilágy vármegye tanítóit is. Kisebb ügyek és az elnöki előter- tesztések után a tisztujitás következett. Titkos szavazás után elnök lett: Kótay Lajos; alelnök Neubauer Elemér; jegyzők: Fábián István és Marosán János; pénztáros: Németi Sándor; könyvtáros: Páíyi Lajos; ellenőr: Saja Viktor, valamennyien szatmári tanitók. Figyelő. Ha a lapunkban hirdetett csikkek­ből vásáról, kérjük, említse meg a ren­delésnél, hogy hol olvasta esen hirdetést. Kiadó és laptulajdonos: dr. Ajtai Nagy Gábor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom