Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-11-08 / 43. szám
1908. november 8. Nngyb&nyal Hírlap 5 közleménye is megmondja. A zsidóságnak teljes romlását idézte elő. Budapest zsidó lakóinak száma (nem pedig az országé, mint a „Nagybánya“ tévesen mondja) épen úgy, mint az összes nagyobb városoké, tényleg 25-40°/o-al nőtt a kisvárosok rovására, mert épen a tönkrementek kerülnek fel a nagyváros mindent elnyelő körébe, ahol eltűnhetnek. A szövetkezett fajgyűlölet igen is tönkre tesz és feleslegessé tesz sok zsidó lelket, akinek kezéből kiveszi a keresetet, sőt néha szájából a falatot. Hiába minden Mait hús, sőt hiába Széchenyi, tény az, hogy a zsidónak a normális gazdasági harczon kívül még küzdenie kell azért is, mert zsidó, és ez a kétszeres munka, bár a fajt megedzi, de az egyént megorli. Amit Széchenyi az apagyilkosokról mond, j az nem vonatkozik zsidókra,- mert félszázaddal ! s nehány tizeddel ezelőtt a zsidó nem volt gazdasági tényező, hanem .csak segédeszköz, j A múltat nem szerettük soha sem hánytorgatni, | de czikkiró mindkét czikkében a hazafias hagyományokról szól, melynek szentségére hivatkozva a zsidóságnak oltárképet állít fel. A tények másról beszélnek, bár soha senkinek nem jutott eszébe, hogy a zsidóságot a belé- nevelt szentségekkel eltántorítsa. Czikkiró Kossuthról beszél, kiről minden j tisztelet és szeretet mellett is tudvalévő, hogy ! az 1848. országgyűlésen a temesvári követnek j azon ajánlatát, mely a zsidóságot akarta egyen- jogositani, egyedül ő ellenezte, kinek heves indítványára az ajánlat elvettetett. Ez azonban nem tartotta vissza a zsidókat attól, hogy a nemzetőrségbe ne jelentkezzenek, honnan azonban visszautasítva mégis munkálkodtak a magyar szabadság kivívásában. A tolakodók ... Ugyanakkor, mikor Jósika báró, Szögyén, Majláth, Almássy, Károlyi Lajos, Sennyei Pál Windischgrütz szolgálatába álltak, mikor Des- sewfy Emil az oroszokat hivta és vezette az ország ellen; ugyanakkor a nyomorult, a megvetett zsidóság keserves pénzén ezredet állított ezred után, felszerelte őket hitelbe három-négy nap .alatt s ugyanakkor, mikor az elnyomatás idejében a mágnások „Bezirk“ vezetőségeket vállaltak, a zsidóságot több százezer forintra büntették. Nem érezzük magunkat ideiglenesen, de éreztetik velünk. Nem tudják megérteni a feleselők azt, hogy az óhaj sohasem légből kapott, hogy annak mindég oka van és ha az óhaj tömeggé válik, kell hogy formát öltsön. így öltött formát a cionismus is. Mert | csak nem gondolja valaki, hogy a sok száz- j ezer cionista kedvtelésből teszi ki magát min- j dennemü meggyanusitásnak, kedvtelésből nélkülöz, hogy eleget tegyen kötelességének. Szemünkre hányja a lap, hogy nem;vetkőzi eszmét hajszolunk. Igaz. Más helyen meg azt mondja, hogy talán nem gondoljuk, hogy eszménk az egész emberiség jóvoltára törekszik. Ez is igaz. És egyik sem igaz. A cionismus épen úgy nem nemzetköziség, mint nem az a külföldi magyarság visszatelepítése, még akkor sem, ha azt egy külföldön lakó magyar is pártolja, ki nem akarja elhagyni uj, választott hazáját és igenis I az egész emberiség jóvoltára törekszik azzal, j hogy az olyan sokszor emlegetett zsidó nyűgtől i szabaditandja meg, De mert épen a zsidónak vágják szemébe a vádakat, mikor az egész világ uj eszméktől forr; mikor gróf Apponyi Albert miniszter a Corda fratres nemzetközi deák kongressuson ott jelentette ki, hogy a nemzeti eszme és a j nemzetköziség összeférése bizonyos szent czélra j érdekében már nem paradoxon mint egykor volt. A zsidókérdés megoldása általános érdek, ! mely minden államot éget. Czélja az, hogy j mindazok, akik kényszerítve vannak, hogy jobb j körülmények közé jussanak, azt elérhessék, hogy meg legyen mentve minden ország s annak gazdaságilag megállapodott népe attól, hogy beözönlő elemek egyensúlyát megbolygassák. Nem arról van szó, hogy a boldog menjen más hazát keresni, de legyen hazája annak, akinek nincs. Mért ne törekedjék a boldog j zsidó arra, hogy munkája, áldozata árán a nyomorult, rászorult testvére, kinek talpa alatt * ég a fagyos föld, kit hazája kikerget, uj hazat leljen? A magyar kormány szabályozza a kivándorlást és fejenkénti fizetés jár Cunard-Line vállalatnak „Pedig van itt még tér a dolgozáshoz.“ Egyszóval ne nagyon hangoztassuk az érzést, mely az államéletben oly kicsiny szerepet játszik, mikor a hatalmasok elveiről van szó. Érzés az a gyengének a joga. Ha valaki pedig folyton a „Hazá“-ról beszél és csak beszél olyanokkal szemben, akik a polgári kötelességöknek mindég és tulon-tul megfeleltek és megfelelni akarnak, azok szavára Kisfaludy Károly sora illik: „Sok haza puffo- gatás és szörnyű magyarság!“ Ezt legjobban bizonyítja az a meggondolatlan kijelentés, mely- lyel czikkiró írását bevégsi; fenyegetésnek is beillik, épen ez bizonyítja állításainak igazát. Rámutatunk arra, hogy Magyarországon merészel valaki csak úgy általánosságban beszélni arról, hogy humánus eszmék pártolásáért, melyet a király üdvözöl, melyet miniszter jóvá hagy, valakFállambontó, hazafiatlan! Azt nem tudja czikkiró, hogy Batthyány gróf személyesen közbepjárt érdekünkben a minisztereknél? De mindez nem zavarja őt abban, hogy még egyszer ki ne jelentse, hogy mégis hazafiatlan, aki cionista; és mégis, és azért is. Ilyen érvekkel szemben természetesen letesszük a tollat és csak az első czikkre akarván még felelni, melyben az tanácsoltatik, hogy a zsidóság maradjon meg „transseendentális“ eszméi mellett. Szegény zsidóság! 2000 évig foglalkozott transcendenfális dolgokkal, ami miatt ráfogták, hogy a munkától irtózik, most, hogy dolgozik és ereje érezhetővé vált, ismét bámulja a csillagokat és a múltat? . . . Nem. Tartjuk a zsidót olyan élelmesnek, hogy ma, mikor minden nép és fiai gazdasági küzdelemben harczolnak és száguldó paripákon rohannak a boldogulási végczél felé, nem transcen- dentáliskodik sokat, hanem vigyázni fog arra, hogy úgy jie járjon, mint egyszeri elődje, aki alól, mig ő a csillagokban gyönyörködött, kikapták a lovat. Nem is akar a cionismus közönséges értelemben vett jótékonyságot gyakorolni, hanem minden intézményével azon van, hogy munka árán ne nyavalygó koldusokat, hanem dolgos népet teremtsen. Bárki is tesz ellenvetéseket, népmozgalmat útjában gátolni lehetetlenség. A gyönge az megtántorulhat, a férges elhullhat, a beteg- lelkű nem bírja a munkát, de aki erős és van szive, — a megelégedettségben megemlékszik sínylődő testvéreiről anélkül, hogy hazáját ke- vésbbé szeresse, mint szerette eddig. Egy önérzetes zsidó. Kiadó ás laptulajdonos: dr. Ajtai Nagy Gábor. TÄNCZTRNFOLYRM! Folyó évi november hó 21-én, a Polgári Olvasókörben táneztanfolyamot nyitok, mely két csoportban lesz megtartva. — A gimnáziumi ifjúság részére d. u. 5—6-ig. — Az iparos ifjúság részére este 8—10-ig. Beiratkozni lehet a mai naptól a lakásomon: Nagypénzverő-utcza 12. sz. alatt. Tisztelettel Rád Ruben, helybeli táneztanitő. Kiadó bútorozott szoba Gellért-utcza 8. szám alatt. ZONGORAI tulajdonosoknak szives tudomására hoz- I zuk, hogy Fink Leó a híres Keresztély- féle fővárosi zongoragrár hangverseny- hangolója városunkba érkezett és itten, j valamint a környéken is egyes hangolá- j sokat 6 koronájával végez. Javitáso- j kát külön alku szerint. — Előjegyzéseket Kovács Gyula könyvkereskedő elfogad. í ---- --------------------------------------------------Me ghívó. . Felkérem a „Nagybányai Kő- I ipar részvény társaság felszámolás alatt“ czég részvényeseit, hogy az 1908. évi november hó 23-án a Polgári Olvasókör társalgó termé- | ben d. e. 10 órakor tartandó közgyűlésen személyesen vagy megbízottjaik által megjelenni sziveskedjenek. Tárgyi 1. A felszámolás eredményéről jelentés. 2. A felszámoló bizottság felmentése. 3. A ezég törlésének kimondása. Nagybánya, 1908. évi november hó 4. í-t Dr. Miskolczy Sándor felszámoló biz. elnök. EB Butorvevők figyelmébe! Ajánljuk saját készítésű asztalos és kárpitozott kész bútorainkat. Nagy választék kész hálószoba, ebédlő és szalon berendezésekben. Megrendeléseket gyorsan eszközlünk! Szilárd munka. Olcsó árak. Vértes és Krámer bútoráruháza, NAGYBÁNYA. löllöB Alma eladó. 80 métermázsa kis- és nagy mértékben. Értekezhetni özv. Penty Albertnével. Handelszmann Adolf angol férfi-szabónál már 25 K-tól | feljebb kapható mérték szerinti, angol szabású férfi öltöny, kitűnő kelmékből. Űzlethely: Kossuth Lajosmtcza 18.
