Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-09-06 / 34. szám
1908. szeptember 6. N agytoányai Cirlap módon csalták ki a hatosokat és a koronákat a néptől. Ki ne szeretne a jövőbe látni? A leány szeretője szerelméről, az asszony férje hűségéről sseretne meggyőződést szerezni, más szerencséjére, vagy élete tartamára kiváncsi. Egyszerű dolog mindezeket megtudni a kártyavető asszony kártyakeverési tudományából egy hatosért. Nem is annyira a nép fosztogatása, mint butítása foroghat itten kérdésben. A huszadik században ez a körülmény nagy elmaradottságra vall. Sokaknak az a meggyőződésük, hogy a nagy tömegeket más eszközökkel nem lehet féken tartani, csak vakhittel és babonával Földön futó lenne zsarnoki kormányzatával a mindenható oroszok czárja, ha a népet iskoláznák. Ezért átkozták ki Tolsztojt, ezért gázoltak ezrek párolgó vérében a lovaskozákok patkói. A felvilágosodottság fosztotta meg trónjától a zsarnoki szerb királyt, Sándort s adatta meg Törökországban az ifjutörökök küzdelmének gyümölcsét: az alkotmányt. Magyar népünk tüzes, élénk fantáziája szintén fogékony a babonára, csakhogy abban megnyilatkozik fajunk ragaszkodó, férfias jelleme. A hét vezér alatti portyázó korszakban erőt és kitartást adott a harczosoknak az a tudat, hogy a mennyi ellenséget elparentálnak, annyi fogja őket szolgálni majd a másik világon. Ragaszkodó szeretet nyilvánult meg Rudolf trónörökös iránt, kiről a néphiedelem azt tartotta, hogy nem halt meg, mert a meyer- lingi katasztrófa után viaszbábot szerepeltettek a ravatalon, hanem közöttünk él, magyarok hazájában elvegyülten a népközt. A babonaesetek változatai között legsúlyosabb a szellemek visszajárásának illetőleg idézésének a hite. Ennek élettani közvetlen oka van. Kísérteties jelenéseket s egyéb agyrémeket láthat az illető alváskor, midőn az érzékek nyugalomban vannak s a gondolkodó erő nem működhetik eléggé. Ilyenkor a soha nem nyugvó képzelem lesz úrrá felettünk s nem lévén szabályozva, ellensúlyozva a higgadt gondolkodó erő által a legcsodásabb dolgokat s alakokat varázsolja elénk. Ezek pedig ellentétben állanak a józan ésszel s teljes hijával vannak a lehetőség természetes feltételeinek. A tudatlanság az álomnak befolyást gyakorol az ember sorsára. Az álomjósok s magyarázók az álmoskönyvgyártók sokszor megszedik magukat mesterségükből. Ámde voltak és vannak még máig is emberek, akik nem alvás közben, hanem ébrenlétükben láttak és látnak lélek- jelenéseket. Sötétben vagy elhagyatott magányban tényleg láthatunk, bár nem szabályszerű alakban, mert szemléleteink gyengék, egyes alakzatot, ha valaki élénk képzelődéssel van felruházva vagy rajongásra hajlandó s felidézi lelkében elhalt szerettei vagy halálos ellenségei képét. Egyszóval azokat, kik befolyást gyakoroltak reá életében. Az elmét zavaró félelem vagy bánat, szeretet stb mélyen átérzett indulatok képzelmét előtérbe tolja s az emlék egész súlyával nehezedik agyára. Mindez érzéki csalódás. A mai kor, tulideges emberei épp olyan hajlammal bírnak a babona eme nemére, mint a középkor hitrajongó hívei. Tudjuk, hogy az elcsigázott, beteg testben nem lakozhatik egészséges gondolkozás és józanul ítélő tehetség. Csodák nem történhetnek pedig a mai világban, mert a természet törvényei változha- tatlanok, azok kivételnek nincsenek alávetve, | azoknak megvan a magok bebizonyított okai. A természetes józan gondolkodás és mérlegelés legyen tehát irányadó vezérelvünk, ne üljünk fel semmiféle csalásoknek, zugkönyveknek s zuglapoknak, ha pedig tényleg rabjaivá lettünk efféle látományoknak, menjünk el orvoshoz, ' hogy gyógyítsa meg idegeinket. A spiritiszta j s a természet fölötti tévtanok legkiválóbb s j legtehetségesebb mivelője s terjesztője Fiam- | marion Kamill tudvalevőleg visszavonta azokat a tanokat, melyek a nép megtévesztésére és félrevezetésére voltak alkalmasak, bizonyára ezen helyes cselekedetéből lázongó lelkiisme- j retére következtethetünk. Reméljük, hogy jö- j vőben meg sem fognak élni azok, kik ezideig j visszaélve a népek tudatlanságával a babonából j a vakhitből, illetőleg ezek terjesztéséből gaz- dagodtak meg s fosztogatták ki a hiszékeny i népet. Elsöpri őket a felvilágosodottság. y - la. 4462 — 1908. tkvi. szám. Árverési hirdetmény kivonat. A nagybányai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Harácsek Vilmos utódai bej. czég végrehajtatnak ifj. Becsi Károly végrehajtást szenvedő elleni 827 kor. 33 fill. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmári kir. törvényszék (a nagybányai kir. járásbíróság) területén lévő a nagybányai 1480 sztjkvben foglalt házas telekre vevő Zeisler József veszélyére a visz árverést 1200 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1908. évi október hó 2. napján d. e. 9 órakor a nagybányai kir. járásbíróság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát vagyis 120 koronát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Nagybánya, 1908. augusztus hó 11 napján. A nagybányai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Szontpótory kir. járásbiró. A közönségesen használt élesztőt messze fölülmúlja a piaczunk és vidékére általunk bevezetett és közkedvelt 4438—1908. sz. Faeladási hirdetmény. Nagybánya sz. kir. r. t. város a Szatmár—nagybányai vasút vonalán levő Buság—Misztótfalu állomás két oldalán elterülő rakódó területen raktározott 1907— 1908. évi téli vágású 3000 (háromezer) ürköbméter bükk hasáb tűzifáját f. évi szeptember hó 16-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében nyilvános árverésen zárt ajánlati verseny tárgyalás utján eladja. Kikiáltási ár ürköbméterenként 6 K, vagyis összesen 18.000 korona. Záit írásbeli ajánlatok a kitűzött határidőig dr. Makray Mihály polgármester kezeihez a megajánlott vételi összeg 10 %-ának készpénzben vagy „Nagybánya város takarékpénztára“ betéti könyvében csatolása mellett beadandók. Feltételek az irodán megtekinthetők. Nagybányán, 1908. augusztus 29-én. A VÁROS TANÁCSA. Dr. Makray Mihály s. k. polgármester. csomagoló papir, különösen vaskereskedők részére alkalmas, mintegy 3—4 méter- s=Äj^aiiiil===i==ä4-^_ mázsa eladó ~~~.. Morvay Gyula könyvnyomdájában Főtér 14. sz. (Az udvarban.) „pék-élesztő“, melyből egy kis darabka a közönséges élesztőből háromszor annyival is felér. A pékélesztő kizárólagos és egyedüli raktára: Schreiber és Társa lisztkereskedő czégnél Nagybányán, Rákóczi-tér (Hid -utcza sarok). Elsó'rendü kiállítási érmekkel kitüntetett Lenard. és Lalaan. pezsgőpinczészeteiböl POZSONY. Alapittatott 1852. Főraktár Nagybánya és vidéke részére Harácsek Vilmos utódai UNT agytoányán. Eladó Vár=utczában a 17=ik számú llázas tOlelSL. Értekezhetni Qyöngyössy Gyula 4_ tulBjdonnossal czukrászdájában. Pártoljuk a hazai ipart! Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy egy keztyü és kötszer^ = üzletet -----ny itottam, a hol minden szakmába vágó munkák kaphatók és rendelés után készítek úgymint: keztyük, sérvkötők, haskötők és köldökkötők, egyentartó miderek, műkezek és műlábak, szuz- penzor és mindenféle betegápo- lási czikkek, női és férfi különlegességek, nadrágtartók, harisnyakötők, gummiharisnyák ; mérték után készülnek szarvas- bőr-nadrág, lepedő és párnák. Keztyük tisztítását, javítását és festését is elvállalom, gyorsan, pontosan eszközlöm. Utazó és diszpárnák. Piana-ÖYiils; nők részére! A n. é. közönség pártfogását kérve, maradok Kiadó és laptulajdonos: dr. Ajtai Nagy Gábor.
