Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-08-02 / 29. szám

1908. augusztus 2. ÍI agy bányai Htrlap 3 mény, hogy magánvállalat vegye kezébe a kisebb, nagyobb villák felépítését. Mi igazán nem tudjuk kellőleg értékelni városunk alkalmas voltát nyaraló és üdülőhely fejlesztésére ; itt kínlódunk örökké benne és az élet gondjai megfosztanak a körülövező ter­mészet szépségeinek szemléletétől, klimatikus viszonyainak megbecsülésétől s ezért az első ligeti szálló megléte mintegy kísérletül szolgálna, hogy valóra válhatók-e azok a nagyterjedelmü remények és a sürjen hangzó kombinácziók közül melyek valósíthatók meg, hogy Nagy­bánya város elismert nyaralóteleppé válhassék. A ligeti szálló pár évi fennállása után az élelmes magánvállalkozás azonnal meg fog nyi­latkozni a szerint, a mint a nyaralók várható számával s a külső körülményekkel alaposan megismerkedik. Pár évi statisztikai adat alkal­mas bázisul fog szolgálni a vállalkozás szám­vetéseinek s bekövetkezhetik az, hogy ligetünk és környéke a szebbnél szebb villákkal lesz benépesítve, meg egy nagyszabású és modern berendezéssel felszerelt sanatoriurnmal, vagy nem következik semmi s megmaradunk a mai kicsiny méretű nyaralás mellett, de valamelyes előmenetel, különösen fejlődés, mindenesetre természeti viszonyaink alkalmas vagy nemal­kalmas voltának kipuhatolása elérhető lesz, mig igy örökös lelkiismeret furdalással vagyunk teli, hogy természeti kincsekben gazdag vá­rosunk s vidéke szépségeit saját előnyünkre hasznosítani nem törekszünk. Ott, a hol valamely, a kontinensen párat­lan természeti csoda nem áll a szemlélő ren­delkezésére, hol csak a természet remek, de másutt is feltalálható szépségeinek relativ és összehasonlítás utján arányaiban megállapítható létezéséről beszélhetünk, a magánvállalkozás úttörő rendszerint nem volt, hanem valamely rajongó maecenás vagy erkölcsi testület tette meg a kezdeményező lépéseket oly alkotások bevezetésével, melyek a jövendő fejlődés biztos alapját képezték. Sok érvet lehet mindezek ellen felhozni, de az kétségtelen, hogy városunk jövendő fej­lődésének tényezői között egy virágzó nyaraló­telep számottévő jelentőséggel bírna. De hol áll még az ígéret a megvalósulástól!? Ügyvédi irodámat folyó hó i-én Kossuth Lajos=utczába (Torday-ház) helyeztem át. Dr. Nagy Gábor ügyvéd. I" sípos *Géza. | Nehány esztendeje csak, hogy tár­sadalmunk ezen kiválóan agilis és a köz­életben is jelentény szerepet vivő, köz­kedvelt alakját tragikus sors érte utói s azóta élőhalott volt, kit a legtöb­ben már teljesen el is feledtek! Valóságos typusa a régi fiskálisnak, ki hivatásában sohasem a jövedelem hajhászást, a kér- lelhetlen eljárási formákat tartotta szem előtt, hanem a jog és igazság védelmét magasabb etikai szempontból teljesítette, clientelájával patriarchalis jó viszonyban élt s életmódjában a szegénynyel szem­ben gavallér és bőkezű, az elnyomottak jótékony segítője, a magasabb társadalmi osztályok tagjaival szemben előzékeny, de önérzetes, fellépésében szerény, de öntudatos, társadalmi szereplésébeu vidám és jókedvű, tréfás és gondtalan, a köz­életben nyílt és szókimondó, hivatásának teljesítésében collegiális, gyakorlati és elméliti képzettségében tartalmas és ötle­tes, találékony és tárgyilagos. Tetőtől talpig ember, ki nemes egyéni tulajdonságát a köz javára értékesítette oly mértékben, hogy családja jólétének alapjait megvetni se ért reá, mert egyéni­ségének legfőbb jellemvonása a köz- és társádalmi élet túlságos szeretete és az optimistikus világnézet volt, mely kevés számot vet az élet romlottságával és durva önzésével. Életrajzi adatai a következők: Sipos Géza 1848-ban Horgospatakon született. Edesatyja ott kincstári tisztviselő volt. Közép­iskolai tanulmányait Nagybányán és Nagyvá­radon végezte, minek befejezésével a jogi pá­lyára lépett és a nagyváradi jogakadémiának volt kiváló növendék. Ügyvédi diplomáját Buda­pesten szerezte meg. Városunkban mint jog­gyakornok, Sztancsek János kincstári ügyész nagynevű irodájában működött, majd a még akkor létezett nagybányai kir. törvényszéknél vállalt irodatiszti állást, melyet nemsokára ott­hagyott s önálló ügyvédi irodát nyitott, mert ezen pályán a viszonyok akkortájt felette ked­vezők voltak. Ekkor nősült meg. Sziberth Máriát vette nőül, kivel mindvégig a leg­nagyobb egyetértésben s boldogságban élt. Mint ügyvéd a társadalmi és közéletben is je­lentékeny szerepet vitt s kiváló része van az egykor híres önkéntes tűzoltóság szervezésében és íentartásában, mely odaadó és áldozatkész működésének rendkívül sokant köszönt. Előbb alparancsnok, majd hosszú ideig főparancsnoka volt a tűzoltóságnak, mely vezetése alatt érte el hivatása gyakorlatának magaslatát. A lövölde egyesületnek egyik legszorgalmasabb és leg­képzettebb tagja volt s mint ilyen, az egylet felvirágoztatásáért sokat áldozott. Sokoldalú el­foglaltsága mellett 1902. év november havában agyszélhüdés következtében teljesen tehetetlenné vált s azóta neje önfeláldozó ápolása mellett tengődött, mig most a jótékony halál meg­váltott a tragikus végű életétől. Temetése holnap délután 6 órakor lesz a kürt-utczai gyászházból. A nagybányai ügyvédek egy szép ko­szorút helyeztek a ravatalra, melynek szalag­ján e felírás: Sipos Géza ügyvédnek - nagy­bányai kartársai. Temetésén pedig testületileg vesznek részt. Sipos Kálmán soproni posta és távirda igazgató az elhunytban testvérét gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen férj, szeretett édes apa, jó testvér és rokon: Sipos Géza ügyvéd f. hó 31-én d. e. 12 órakor, életének 60-ik és boldog házassága 23-ik évében hosszas, de békén viselt szenvedés után, megerősítve az üdvösségünkre rendelt szentségekkel, csen­desen az Urban elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. évi augusztus hó 2-án vasárnap d. u. 6 órakor fogjuk Kürt-utcza 6-ik számú házból róm. kath. vallás szerint örök nyugalomra he­lyezni. Lelki üdvéért pedig a szent-mise-áldo- zatot augusztus 3-án reggel 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak bemutattatni. Nagybánya, 1908. julius 31. Legyen áldott emléke! Özv. Sipos Gézáné szül. Sziberth Mária neje. Jolán, Géza gyermekei. Sipos Irma, Sipos Kálmán és csa­ládja testvérei. HÍREK. Augusztus 2. Egy valódi magyar mágnás. Becsben jött e szép világra, Párisban nevelkedett, Londonból nősült. A guta Nápolyban ütötte meg ! S hazájának semmi sem jut?! Ah, dehogy nem ! Majd haza Hozzák méltóságos testét, Melyet e föld hizlala ! Tisztelettel kérjük lapunk vidéki olvasóit, kik az előfizetéssel hátralék­ban vannak, hogy a dijat haladék­talanul utalványozni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk a lap küldését beszüntetni. Személyi hirek. Laszner Gusztáv rendőrtanácsos és családja, Bcínyay István p. ü. min. s. titkár és csa­ládja nyaralásukból a fővárosba haza utaztak. - Égly Sándor pi emontrei kanonok, főgimnáziumi tanár nyara­lásából Kassára, Almer Béla gyógyszerész és családja Mátészalkára utaztak. - Pálya Mihály Csáktornyái polgári iskolai igazgató rokonai látogatására, Kotócz Pál temesvári kir. itélőtáblabiró és neje nyaralásra városunkba érkeztek. Kiküldetés. Wiesner Richárd m. kir. bányaszámvevőségi számvizsgáló hivatalos mű­ködésre Kapnikbányára Gyula számellenőr, lapunk főmunkatársa Oláhláposbányára nehány napra kiküldettek. Kinevezések. A m. kir. földmivelésügyi minister Mikes János m. kir. erdőmestert erdő­tanácsossá, Szaiier György erdőhivatali szám- vizsgálót számtanácsossá nevezte ki. Hangverseny. Ábrahám Mariska zon­goraművésznő augusztus hő 3-án este 8 órakor tartja hangversenyét a Kaszinó nagytermében. A gondosan összeválogatott műsor a követ­kező: 1. Chopin: Allegro de Concert. Előadja: Ábrahám Mariska. 2. Mendelssohn. Zongora- négyes. Előadják: Ábrahám Mariska, Schön­herr Sándor, Alföldy Zoltán és dr. Homola László. 3. Chopin: Etűdé a moll. Liszt. Waldes­rauschen. Előadja: Ábrahám Mariska. 4. Schu­mann: Zongoranégyes. Előadják: Ábrahám Mariska, Schönherr Sándor, Alföldy Zoltán és dr. Homola László. 5. Liszt: Polonaise a dur. Előadja: Ábrahám Mariska. Belépti dij 2 K. Jegyek előve válthatók Gyöngyössy Gyula czukrászdájában. Titkárválasztás. A Szatmármegyei Gaz­dasági Egylet julius 3d-án igazgatósági választ­mányi ülést tartott s ezen az egylet titkárává Világossy Gáspár szatmárzsadányi birtokost 35 szóval Kovácsy János 0. M. G. E. segéd­titkár 9 szavazatával szemben megválasztotta. A választás következtében Kende Zsigmond elnök és Keresztszeghy Lajos alelnök állásuk­ról lemondottak, mert Kovácsy Sándor mellett exponálták magukat. Különös usus kezd me­gyénk jelentékeny társadalmi intézményeinél lábrakapni, mert lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a többségi elvet az egyéni tekintély ter­rorizmusa illusoriássá igyekszik tenni. Ellopott tagositási iratok. Vakmerő betörést követtek el e hó 27-én éjjel a nagy- somkuti járásban, Kovás községben. Eddig is­meretlen tettesek ugyanis az iskola helyiségét, melyben a községre vonatkozó tagositási iratok, jegyzőkönyvek, térképek voltak, feltörték és az összes tagositási iratokat ellopták. Hunyor Ödön kir tszéki tagositó biró, ki éppen a helyszínen működött, az esetről táviratilag tett jelentést a szatmári kir tszék elnökének. A csendőrség a nyomozást széles körben megindította. A tet­tesek csakis a tagosítást ellenző parasztok le­hetnek, igy akarván megakasztani a további tagositási munkálatokat. A kár tetemes, mert az eddigi mérnöki munkálatok ezrekbe kerültek. A gör. kath. templom további építé­sét az egyháztanács Brebán Sándor h. plébános buzgó közreműködése mellett Fogarassy Sán­dor és latorján István szatmári műépítészekre bízta. Üdvös újítás. A város által bevezetett faapritó gép következtében a közönség meg­szabadult attól a sok kellemetlen vesződségtől, melyben a favágók egyre fokozódó munka­bére és követelődzése folytán lépten nyomon része volt. A város ugyanis ólomzároz ládákban házhoz szállítva is árusítja ezután a fát és pedig 2 köbmétert (egy szekér) 13 K 20 fillér árért, a mi a közönség részére a favágás és beszállítás eddigi áraihoz képest anyagi megtakarítást is jelent. A rendőrség figyelmébe. A Bay-házban julius 29-én veszedelmes pinczetüz volt, mely az ott felhalmozott robbanó természetű anyagok miatt könnyen végzetes kimenetelűvé válhatott volna. A rendőrségnek bizonyára van tudomása azon szigorú, de teljesen rationális, törvényes rendelkezésekről, melyek kérlelhetlenül meg­tiltják a robbanó és gyúlékony anyagoknak a város belterületén fekvő raktárakban való el­helyezését, tehát csak az ellenőrzés laza voltá­nak tulajdonítható, hogy a szerdai eset bekövet­kezett. Az emberi élet és testi épség nagyobb védelmét s a hatósági ellenőrzés szigorúbb foganatosítását kérjük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom