Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-07-26 / 28. szám

Nagybányai ZZlrlap 1908. julius 26. 4 völgybe vezető útra térünk, azaz végigmenve a Rozsály északkeleti gerinczén, a levezető gyalog­ösvényen a kisbányai szekéruton leereszkedve, a felsőbányái vasútállomáshoz érünk ki, honnan az esti vonat szép emlékekkel szállít haza bennünket. HÍREK. Julius 26. A szerencsefi. Van elég aranyad, Korlátolt vagy s kövér . . . Ez igen sokat ér. Körülhiz'elegnek Téged — szemtől-szemben: Prózában vagy versben. Oka az, hogy nálunk Megveszi a lelket: A sok potya bankett. IHidás. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főis­pánja két heti időtartamra üdülés végett Bikszád fürdőre utazott. Személyi hirek. Géressy Kálmán debreczeni tan­kerületi főigazgató, testvére: Géressy János telekkönyv­vezető látogatására városunkban volt nehány napig. — Dr. Szaitz Imre fővárosi orvos itt nyaral. - Kovács Pál fogarasi m. kir. főerdész családjával együtt és Sziklay Emil debreczeni erdőfelügyelő városunkba ér­keztek. * A kakasviadalokról. Abból az alkalomból, hogy a szatmári tűz­oltó kongressussal egyidejűleg nagyszabású kakasviadal sorozatot terveztek, időszerűnek tartjuk, hogy a kakasviadal eredetéről, azoknak rendezéséről egy pár felvilágosító szót szóljunk. A kakasviadal már a régi görögöknél és rómaiaknál is ismeretes volt, nálunk Magyar- országon ez ideig nem kultiválták e sportot. A régi népek a bátorság és éberség jeléül tekintették a kakast. Éberségét az bizonyítja, hogy legelőbb vette észre a hajnalt s hangos kukorékolással figyelmeztette reá az embereket. Bátorságát pedig azért dicsérték, mert rette­netes hévvel támadja meg ellenfelét s mind­addig küzd, mig győzelmet nem arat fölötte. A régi görögöket, mikor a perzsákkal háborujok volt, - Themsotokles a kakas bátorságával buzdította s azóta a bátorság példaképéül a régi népek a kakast tekintették. A rómaiak később vették át e különös sportot a görögök­től s azóta állandóan dívik külföldön. Francziaországban ma is általánosan ked­velik a kakasviadalokat s ott már egészen lóversenyszerüen rendezik e látványosságot. A kakasokat a viaskodás megkezdése előtt fel- fegyverzik, egy a lábukra kötött sarkantyúval, melyből egy hosszú hegyes szeg nyúlik ki. A felfegyverzés után alacsony korláttal bekerített helyre állítják a kakasokat. A korlát körül pedig a nézőközönség foglal helyet. A szembeállított kakasok először merően néznek egymásra, majd egymásra ugranak s megkezdődik a viadal, az egymáson ejtett sebek­kel nem törődnek, sőt még nagyobb lesz harczi kedvük, az egyik kakas végül ellenfele fölött győzedelmeskedik, harczképtelenné teszi azt s hangos kukorékolással hirdeti a nézőközönség­nek győzedelmét. A kakasviadalok alkalmával a nézők foga­dásokat kötnek a kakasokra a kakas totalizeteu- ron, épen úgy, mint minálunk a lóversenyeken. Van sok ember, aki 1000 meg ezer frankot is reászán egy-egy kiválóbb kakasra s rengeteg az a pénz, amit a totalizateuron a nézőközön­ség egy viadalnál összerak. Észak-Francziaországban minden faluban rendeznek kakasviadalokat, különösen pedig tavasszal — mert tapasztalás szerint ilyenkor — a legdühösebbek a kakasok. A kakasokat viadal előtt dessirozni szok­ták. Először is, hogy hozzászoktatják a fentirt sarkanytu viselésére, a sarkantyus lábát pál- czával ütögetik, a megrémült állat bizonyos idő múlva igyekszik félretolni e pálczát s ilyen­kor már lehet viadalra vinni. Egy-egy jól dressi­rozott kakas nagyon sokat ér Francziaország­ban, mivel gazdája temérdek pénzt keres vele. Egy ilyen kakas ára 500 frank. Vannak olyan viadalok is, melyekre a nézőközönség fejenkint 10-20 frankot is befizet, csakhogy nézhesse a bátor küzdelmet s épen olyan izgatottan figyelik a versenyt, mint ahogy a spanyolok a bika­viadalt s mi a lóversenyt. A viadal vezetője sip szóval ad jelt a küzdelemre, mielőtt a közönség már fogadott a maga favoritjára s hosszú viaskodás után az egyik győzedelmeskedik, a közönség tapssal éljenzi a kakast s hangos diadalmenetben viszik a falun keresztül. Ilyen képe van egy Észak-Francziaország­ban általánosan rendezni szokott viadaloknak. Nálunk vannak sokan, kik azt állítják, hogy ez nem más mint állatkínzás s ki ezekben gyönyör­ködni tud, nem árulja el humanizmusát. Pedig állatkínzás nélkül is lehet ily viadalokat tartani, nem szükséges, hogy egyik kakas elessék a küzdelemben, mert a küzdelem végén egyik okvetlen megadja magát. Ezért a viadal nem vészit érdekességéből s értékéből, a közönség éppoly kedvvel gyönyörködhetik a bátor vias- kodásban. Ha ezen viaskodásokat mint erőversenye­ket tartják, melyeken a győzőknek dijak lesz­nek kitűzve, nem gondoljuk, hogy azt állat­kínzásnak lehessen tekinteni. * Kinevezések. Szailer György erdészeti számvizsgálót a m. kir. földmivelésügyi minisz­térium számtanácsossá, - Kosutányi Bála min. czimzetes számvizsgálót valóságos miniszteri számvizsgálóvá nevezte ki. — Obetkó Vilmos volt helybeli pénzügyőri biztos főbiztossá Besz- terczebányára kineveztetett. — Simkó Géza nagykárolyi p. ü. fogalmazó segédtitkárrá nevez­tetett ki. Esküvők. Penty Albert fernezelyi kén- savgyári tisztviselő folyó hó 26-án tartja eskü­vőjét Kovács József dombori földbirtokos leá­nyával: Idával. - Kmoschek Elek gyöngyösi áll. főgimn. tanár, aki ezelőtt pár évvel helyben is működött, f. hó 4-én esküdött örök hűséget Asoboth Gizella kisasszonynak a budavári ko­ronázási templomban. Az esketési szertartást Török Kálmán orszgy. képv., gyöngyösi plébá­nos végezte, aki igen szép beszédet intézett a fiatal párhoz. Városi közgyűlés tartatott f. hó 25-én d. e. 10 órakor. A polgármesteren és a taná­csosokon kívül jelen voltak a képviselők is elég szép számmal. Napirend előtt az árviz által megrongált kereszthegyi hid kijavítási költségének a fedezetét állapították meg. Má­sodszor a pénzügyi bizottság jelentése alapján 5690 korona kölcsön az elemi iskolák építési czéljára beillesztetett a költségvetésbe. A bor­pataki faraktárhoz szükséges telekvétel és a gazdasági telep bérbevétele tudomásul szolgált. A tanács megbizatott, hogy a főszolgabírói lakást házilag építtesse fel. A nagybánya-ma- gyarláposi vonat létesítése tárgyában az elő­munkálatokra 30.000 korona egyhangúlag meg­szavaztatott, azon feltétellel, hogy a város közönsége engedményes jogaiban felerészben részesittetik s a polgármester a szerződés alá­írásával megbizatott. Iványi Grünvald Béla kérelme tárgyában 1200 korona 4 évi bér­hátralék a bizottság javaslatával szemben szó­többséggel elengedtetett. A jogügyi s villam- világitási bizottság javaslataként a városi elektromos mű huzalainak az épületeken és magántelkeken való felerősítése s átvezetése tárgyában a beterjesztett szabályrendelet egy­hangúlag elfogadtatott s megerősítés végett való felterjesztése el lett határozva. A lapos­erdői nyiladékok bérbeadása tárgyában a tanács megbizatott, hogy 1909. január 1-től kezdve az árverést tartsa meg. Átalakítás. A helybeli ref. egyház tanácsa elhatározta, hogy 40.000 K költséggel a mostani lelkészi és kántori lakból postapalotát építtet, az eddig községi iskolának használt hid-utczai épületét 27.000 K költséggel lelkészi, segéd- lelkészi otthonná átalakíttatja, — az épület föld­szintjén bérlakást és tanácstermet rendez be, — ez által városunk ismét két díszes épülettel fog szaporodni. Gyümölcsértékesitő részvénytársa­ság. F. hó 19-én megalakult városunkban a Nagybányai Gazdasági Egyesület, gyümölcs­értékesitő részvénytársaság. A részvények száma 610. Egy részvény névértéke: 100 korona. Eddig 63 részvényese van 616 részvény kép­viseletében. Az igazgatóság tagjai: Szabó Adolf elnök, Bernhardt Adolf igazgató, Morágyi István aligazgató. Az igazgatóság tagjai még: Dergáts Sándor, Farkas Jenő, Fülep Gábor, Molnár Antal, dr. Stoll László, Molcsány Gábor, Hanzulovics Kristóf. Felügyelő bizottság: gróf Teleki László, Fábián Lajos, Moldován László, Bónis István, Székely Árpád. Stoll Béla ügyvéd ajánlatára a nagybányai részvénytakarékpénztár a vasúti indóház melletti kertjéből 1 és fél hold területet díjtalanul átengedet a társulatnak. Gyászhir. Merlák Lajos fővárosi jónevü ügyvéd, a ki a helybeli főgimnáziumban tett ezelőtt 10 évvel érettséget, rövid szenvedés után elhunyt. Pár héttel előbb egészségesen, vidáman vett részt a városunkban megtartott 10 éves találkán, annál inkább megdöbbentő érzést keltett a tehetséges és jólelkü fiatal ember halála. A gyászjelentés a következőleg szól: Özv. Merlák Gézáné szül. Kató Rozália mint édesanya, a saját, valamint testvérei és az összes rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja szeretett és elfelejthetetlen jó fiának Dr. Merlák Lajos ügyvédnek folyó hó 22-én este 8 órakor életének 30-ik évében rövid kínos szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogultnak földi maradványait pénteken, jul. 24-én fogjuk az üllői-uti klinika halottasházából a kerepesi-uti temetőben, a r. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent mise-áldozat az elhunyt lelki üdvéért f. hó 25-én d. u. 10 órakor fog a bel­városi plebánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1908. julius hó 23-án. Áldás és béke hamvaira! Bodenlosz Ferenczné szül. Merlák Emma, Merlák Ferencz testvérei. Bodenlosz Ferencz sógora. Bodenlosz Emmuska húga. Özv. Baska Lajosné nagynénje. Baska Adolf nagybátyja. Baska Adolfné szül. Egressy Irén nénje. Baska Magdicza húga. Vizáradás. Nyolcz napi állandó esőzés nemcsak helyben, de vidéken is óriási károkat okozott, a patakok, folyók megáradtak, Zazar, Lápos, Szamos medreiket elhagyták, a vetése­ket elteperték. Városunkban a kereszthegyi és fernezelyi hidat annyira megrongálta, hogy a közlekedés lehetetlen, el is záratott. A vízveze­téki csöveket is le kellett venni, nehogy az ár elsodorja, városunk közkutja viz nélkül áll; ha azonban az ár csökken, a vízvezetéki csöveket azonnal beállítják. Mulatság. A nagybányai építő- és fa­munkások szakegyesületei augusztus hó 15-én (szombaton) a Széchenyi-liget vendéglőjében, könyvtáruk javára, zártkörű tánczvigalmat tar­tanak. Kezdete este 8 órakor. Belépő-dij sze­mélyenként 1 K 60 f, család-jegy 3 K. Jegyek előre válthatók Bagossy Sándor, Klein Lipót és Vigh László urak üzleteiben. Kik meghívót tévedésből nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek azt Krizsán György nyomdász ur tudomására adni. Anna=bál Sztojkán. A magyarláposi re­formátus egyház pénztára javára 1908. évi julius hó 26-án a sztojkai fürdő dísztermében zártkörű Anna-bált rendez. Belépő díj: személy-jegy 2 K. Család-jegy 6 K. Az estély kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogad a rendezőség. Pályázat segédjegyzői állásra. A Szinér- váralján lemondás folytán megüresedett segéd­jegyzői állásra a szinérváraljai főszolgabíró pályázatot hirdetett. A választás a napokban történt. Már hamisítják ! A szivárványszinben pompázó uj huszkoronások alig egy hete ke­rültek csak forgalomba s Óbecsén már letartóz­tattak egy embert, aki újfajta hamis huszkoronást gyártott. Pedig a szakértők azt mondották, hogy ezt a pénzt hamisítani teljes lehetetlenség. íme nincs semmi lehetetlen a nap alatt. A hamisító meglepő művészettel utánozta a papírpénzt. Mert művészet ez is, csakhogy olyan művészet, mely nagy százalékot hozna a konyhára, ha a törvény nem tiltaná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom