Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-06-28 / 24. szám
4 1908. junius 28. A hol sok a pénzintézet. A szatmári összes pénzintézetek vezetői a minap tartott értekezletükön a piacz szolidságát és megbízhatóságát - mint fontos közérdeket - lehetőleg biztosítani akarván, a következő megállapodásra jutottak: Öt vén belül újabb pénzintézet létesítéséhez segédkezet nem nyújtanak s e czélból: 1. Újabb pénzintézet létesítése czél- jából szövetkezett alapitó tagnak, vagy a netalán mégis megalakult újabb pénzintézetek igazgató- sági és felügyelőbizottsági tagjainak semmiféle czimen újabb hitelt nem adnak. 2. Ha öt éven belül mégis újabb pénzintézetek alakulnának, ezen pénzintézetek részvényeit jegyezni, illetőleg megvenni nem fogják, annak megvásárlásától intézeteik tisztviselőit is eltiltják. 3. Újabb pénzintézetek részvényeire kölcsönt semmiféle alakban nem annak. Ezen megállapodásukat a mai naptól számítandó öt évig, azaz 1913. junius 29-ig magukra és az általunk képviselt pénzintézetekre nézve kötelező erejűnek elismerik és azokat intézetünk tisztviselői által is szigorúan megtartani elrendelik. Panaszkönyv. Általános a panasz amiatt, hogy az utczák takarítása nem a kora reggeli órákban, hanem később folyik és a seprés által felszállott por, piszok napközben szállong a megfertőzött levegőben, nincs ideje leülepedni, terjeszti a ragályt, a betegséget. A rendőrség figyelmét felhívjuk ezen visszás állapotra. A nyaralóknak elmegy a kedve az itteni tartózkodástól ilyen körülmények között. í neghivó. A nagybányai czipész és szabómunkások szakegyesületei folyó évi julius hó 4-én, szombaton a Széchenyi-liget vendéglőjében könyvtáruk gyarapítására zártkörű táncz- vigalmat rendeznek. Belépő-dij: Személyjegy 1 K 60 f. Családjegy 4 K. Pályázat. A szatmárnémetii törvényszéknél egy III. osztályú hivatalszolgai állásra 4 hét alatt lehet beadni a pályázati kérvényeket. Czigánylakodalom. Érdekes és a kóbor czigányéletre jellemző lakodalom folyt le a múlt héten a halmi-i vásártéren, még pedig kettő. Természetesen pap és anyakönyvvezető nélkül. A hivatalos közegek jelenlétére annál kevésbé volt szükség, mert a házastársakat a törvény értelmében úgy sem adhatták volna össze. Az egyik menyasszony u. i. 12. esztendős volt, a másik 13, mig a vőlegények közül az egyik 14, a másik 15. Hangos pálinkázás, énekszó és esett disznó sültje mellett folyt le a kettős családi ünnepség, a melybe egy kevés diszharmóniát csak az vegyitett, hogy az egyik menyasszony — a 13 esztendős — nem akarta fejére tűzni a koszorút, minthogy az már nem illette meg. Uj Kossuth szobrok. A Kossuth kultusz országszerte mind nagyobb arányokat ölt szo- boralapitási szempontból. Tudtunkkal ez idő szerint a következő városokban fognak és pedig nagyon értékes és monumentális szobrokat felállítani: Debreczen, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Szatmár, Kaposvár. Szatmármegyei baromfitenyésztő és tojásértékesitő szövetkezet. E czim alatt egy nagyon életre való szövetkezet van létesítendőben, melynek czélja a vármegye helyi piaczait lehető olcsó árban a fokozottabb igényeknek is megfelelőleg baromfival és tojással ellátni, a főváros részére és a külföldi kivitelre termelni, a megyei baromfitenyésztést uj állománynyal felfrissíteni, végül a kisgazdáknak és a szegény zselléreknek egy uj és hasznos kereseti ágat nyitni. Az életrevaló eszme megnyerte Ilosvay Aladár alispán tetszését is, ki elnöki rendeletével felhívta a járási főszolgabirákat, hogy a szövetkezet létesítése érdekében tegyenek meg minden lehetőt s járásuk községeiben legalább 1700 üzletrészt jegyeztessenek. Egy üzletrész lenne: a) 12 tyuk, 1 kakas; b) vagy 8 kacsa, 1 gácsér; c) vagy 5 liba, 1 gunár; d) vagy 5 pujka és 1 kakas. Újítás áz adóhivataloknál. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. állampénztárakat arra utasítja, hogy a kiutalt bírói letétek felvételénél, ha a birói kiutalásban megnevezett pénzfelvételre jogosított a pénzfelvételével mást megbíz, ettől minden egyes esetben külön kiállított és közjegyzőileg hitelesített felhatalmazást követeljenek. nVagytoányeii Hírlap Szatmárvármegye adóhátraléka. Plachy Gyula pénzügyigazgató a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén tett jelentést Szatmárvármegye adóhátralékáról. E szerint 1907. év végén a vármegye adóhátraléka 1,178.662 K 70 fillérre rúgott; 1908. év I. és II. évnegyedében a hátralék 1,219.891 K 66 fillér; igy az összes adóhátralék 2,430.314 K 36 fillér. Gyújtogatás. A horgospataki erdőgondnokság hivatali pénztár-épületét valószínűleg bosszuállás okábol félg^ujtották. Előző napon már a pénztárba betörési kísérletet követtek el, de sikertelenül, csak a fogantyút verhették le a Wertheim szekrényről. A hatóság nyomában van a tetteseknek. A komorzáni kőszén. Bikszád környékén az Avas hegységben már régen gyanítottak szenet a környéken lakók. Sokszor a felszínen is leltek jó minőségű barnaszenet a komorzániak, a mit a lakosok fűtésre használtak. A bikszádi fürdő mögött Vám és Felsőfalu közelében, j meg Bujánháza vidékén már végzett is próbákat egy franczia pénzcsoport, de ezek csak kísérletek voltak. Most dr. Tatár János szinérvár- aljai és Dobossy Endre szatmári ügyvédek szereztek zártkutatmányi jogot 30.000 hold kiterjedésű földterületre s a kincstár részéről 200.000 korona erejéig kaptak támogatást fúrás- próbák folytatására. Az azon a vidéken eddig talált szenek calordája 4500-6000-ig váltakozik tehát jó minőségű szénnek mondható. Ha sikerrel járnak a fúrási kísérletek, az ottani keskeny- vágányu vasutat rendes nyomtávúra alakítják át. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 21-től a következő j bejegyzések tétettek: Házasságot kötöttek-. Weisz Péter bányamunkás és Szilágyi Mária özv. Serbán Györgyné nagybányai; Krizsán Lajos erdőőr és Tallódi Etelka nagybányai; Colceriu Kulcsár Valér gyógyszerés-segéd kolozsvári és Hudoba Etelka nagybányai lakósok. Születtek: jun. 16. Kosztin György bányásznak „János“; jun. 22. Dr. Vass Gyula ügyvédnek halvaszületett fiú; jun. 19. Dávid László tégla- készitőnek „Mária“; jun. 20. Lajos Győző bányafőnöknek „György Sándor“ nevű gyermeke. Meghaltak: Jun. 19. Dobros Ida, r. kath. 32 éves, varrónő, tüdővészben; jun. 19. Kasztul János, gör. kath. 1 hónapos erdőmunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben; jun. 21. Elek Károlyné férj. Brodács Istvánná, ref. 73 éves, szakácsnő, aggkorban; jun. 21. Czifczér Józsefné, szül. Horinkár Annn, gör. kath. 39 éves, kőmüvesné, vérmérgezésben; jun. 22. Lohrán Mária özv. Berczoszki Lászlóné, gör. kath. 75 éves, napszámos, végelgyengülésben; jun. 24. Pityik Mária özv. Grabán Lajosné gör. kath. 55 éves, nyug. bányászná, hasihagymáz- ban; jun. 24. Kurtái Pál Leo, rom. kath. 46 éves, sütőmester agyhüdésben. Kihirdetés alatt állanak: Rusz Illés erdőmunkás felsőfernezelyi és Sztrutér Mária napszámos nagybánya-kőbá- nyatelepi; Román György bányamunkás és Jeniczky Anna Juliánná szobaleány nagybányai; Penti Albert kénsavgyári tisztviselő nagybányai és Kovács Ida dombosi lakósok. A kávé olcsóbb lett, a melyről legjobban meggyőződhetünk Néhma Lajos József kávékereskedőnél, (Szatmár, Kazinczi-utcza 16.), a ki 3 kilós postacsomag jó kuba kávét küld utánvéttel, bérmentve minden megrendelő részére 3 forint 60 krajczárért. CSARNOK. A tájképfestésről. Az absoliut tájképfestés úgyszólván csak a legújabb időben fejlődött ki. Úgy értem, hogy tisztán tájképet, minden más sallang nélkül, úgy, hogy maga a tájkép a kép, csak a legutóbbi időben festünk, sőt csak most tudunk benne igazán gyönyörködni. Manapság ahhoz, hogy gyönyörködjünk, nem okvetlen kellene óriási méretű történeti képek, ahol folyik a vér, toporzékolnak a lovak, száll a füst, porzik a föld és csurog az emberekről a veríték. Művészi gyönyörünkhöz nem okvetlenül szükségesek az emberiség mártírjainak, a világot átjáró eszmék megteremtőinek, vagy megvalósítóinak ábrázolása. Művészi élvezetünknek, nem okvetlen kelléke, hogy a képen Krisztus, a szentek, vagy a kiválóbb emberek jelenjenek meg a legkülönfélébb helyzetekben. Nem kell hozzá Lionardo Sziklabarlang- madonnája, a Királyok imádása, Úrvacsorája, Annunciatiója; Marco d’ Oggiono képe: Az ördög legyőzése a három angyal által, Michelangelo drámai jelenetei, a Vízözön, az Utolsó ítélet stb. Mi tudunk ma gyönyörködni, lelkünk el tud fogódni egy parányi kis tájképen is s különféle képzelteink, gondolataink támadnak. Egy egyszerű tájképet látva vagy felvidulunk, vagy szomorúan hajtjuk le fejünket. Néha tombolni szeretnénk, néha meg olyan boldog megelégedést érzünk, mint a milyent máskor soha. De hát miért van az, hogy az előtt a tisztán tájképek nem hatották meg annyira a festőt, hogy érdemesnek tartotta volna a tájképet egymagában is megfesteni s nem hatotta meg a közönséget sem annyira, hogy egy tájképet magában megtudjon csodálni. Rövid magyarázata, — mit alább részletezünk, — az, hogy az absolut tájképben nemcsak a természet egy darabját adjuk vissza, hanem igyekszünk a szemlélőben lelki folyamatot, gondolatokat, érzéseket kelteni, ezt pedig tisztán tájképpel elérni sokkal nehezebb, mint mondjuk a csataképekkel kifejezni az erőt, a vitézséget, a borzalmat, a nagy attrakcziós Krisztus-képekkel az istenember szenvedését, a szelídséget, az áhítatot, vagy az embertömegeket mozgató erőket, szenvedélyeket visz- szaadni. * * * Nem tagadható az, hogy a természet csodái, a tájak szépségei között élve, az ember sohasem zárta ki a természetet művészete keretéből. Az ókor és középkor művészei felhasználták alkotásaikon a tájképet de itt az csak keretét képezte egy az előtérben lefolyó jelenetnek vagy arczképnek. S minthogy csak surrogatum volt az, egyáltalában nem fordítottak reá olyan különös gondot, mint az előtérben pózoló figurális dolgokra. Ezért az időben a tájkép látása, a természet felfogása még nagyon naiv, szinte gyermekes. Nézzük meg a már említett Marco d’ Oggiono képét „az ördög legyőzését“, valódi színpad van a kép háta mögött. Az u. n. Eszterházy-Madonnán is nagyon érdekes naiv tájkép képezi a hátteret sziklákkal, kastélylyal, stilizált bokrokkal. A stigliczes Madonnán sem különb a háttér. Hát még Giotto képein micsoda primitir rajzu sziklákat látunk. A kopár sziklákon aránytalanul kicsi, vagy nagy fák sötétlenek, elvannak rajzolva s majd kibuknak az előtérből. A levélzet ezeken a képeken roppant rosz- szul van rajzolva. Legtöbbjén oly ritka, mint egy csipke-háló, vagy olyan sürü, mintha kőből volna. A fák és bokrok csak esetlegesen és mértanilag vannak a térben elrendezve. A prespectivát vagy arczulütik, vagy túlozzák, kurtítják, vagy véghetetlen messzeségeket raknak a vászonra s még messzebb is teljesen részletezett alakokat láthatunk. Lionardo gyönyörű arczképeinek hátterét többnyire tájképek alkotják, de azok csupa égnek meredező sziklacsucsok, szeszélyesen kanyargó utak, vagy vizek, a melyekről nem is sejthetjük, honnan jönnek, hova törekszenek, stilizált fák, cziprusok, thuják, fenyők és lombos fák, szóval valami érdekes, sejtelmes, ködbevesző álomvilág. Minden fejlődik azonban. Fejlődött a tájkép is, csakhogy az út a tájkép festés terén a fentjelzett naivságoktól a heroikus tájképhez vezetett. A tájkép mégjtt is csak dekoráczió. Ostromokat festenek. Égbenyuló hegyes sziklákat, vihartépte ősfákat, róluk földreszakitott óriási ágakat. A képek közepén vagy egyik szélén mérhetetlen messzire látni, óriási perspektívájuk van s a vihartépte fák kísértetiesen, vadul nyújtogatják ágaikat az előtérbe. A fény vagy erős árnyakkal van kihozva, ami valami szenvedélyes külsőt ad a képnek, vagy pedig misztikusan sötét hangulatok vannak festve, úgy, hogy valami álomvilágban érezzünk magunkat
