Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-06-07 / 21. szám

Nagybányai XZirlap 1908. junius 7. 4 A vízvezeték. A vízvezeték létesítése tárgyában kiküldött ad hoc bizottság junius hó 3-án tartott értekezletén elhatározta, hogy a közgyűlésnek a vízvezetéki tervek elkészíté­sére mintegy 5 — 6 ezer korona folyósítását javasolja. A bizottság f. hó 8-án, hétfőn kifog szállni a helyszínére s ott meg fog győződni arról, vájjon a Hármas forrást nem-e a Kőrös vize táplálja? A rendelkezésére adott kémsze­reket a Kőrös vizébe öntik s ha e kémszerek a Hármas forrás vizében két óra múlva sem észlelhetők, akkor a Hármas forrás vize való­ban forrásvíz s ez oly dús mennyiségben szol­gáltatja a vizet, hogy az teljesen elegendőnek mutatkozik. A bizottság egyben elrendelte a vizméréseket, hogy a legpontosabb adatok álljanak rendelkezésre s felkéri a bányaigaz­gatóságot, hogy a vizmérés napjaira vonat­vonatkozó csapadék és eső túljegyzéseket^ bo­csássa a város rendelkezésére. Egy időben megindítják a vízjogi engedélyezési eljárást is. A felvételek és tervek körülbelül 3 hó alatt készülnek el. Miután a létesítés költségeinek fedezésére csakis a kötelező vízhasználatból befolyó dijak állanak rendelkezésre, a bizottság intézkedik, "hogy az összes házak, szobák, fürdők stb. száma statisztikailag összeirassék, hogy ezen adatokból hozzávetőlegesen meg­állapítható legyen a várható jövedelem is. Vé­gül intézkedés történt arra nézve is, hogy a tervbe vett források vize bakteorologiai és khemiai vizsgálat alá vétessék, amely eljárás egyébként már is folyamatban van. Kiss Áron püspök meghalt. Kiss Áron a tiszántúli ref. egyházkerület püspöke, május 30-án, este fél 6 órakor meghalt. A püspök halála nem jött váratlanul, mert már három év óta betegeskedett. Baja válságosra a hét elején fordult és önfeláldozó ápolás daczára csütörtö­kön agóniába esett, mig végre három napi szenvedés után az Ur magához szólította a 93 éves aggastyánt. Mikor halálának híre ment, a debreczeni templomok összes harangjai egy órán keresztül zúgtak-búgtak, hirdetvén, hogy egy jó magyar, az ev. ref. egyház egyik tudós, szeretett és oszlopos tagja kidőlt az élők sorából. Halála hírére városunk protestáns tem­plomainak tornyaira és a városházára kitűzték a gyászlobogót s a ref. egyházban a szokásos halotti harangozást naponta teljesítették, mig csak a temetés meg nem történt. Kiss Áron 1815. november 20-án, a szat- mármegyei Kis-Naményban született; előbb Sárospatakon, majd Szatmáron mint tanító káplánkodott. Ezután 1843-ban porcsalmai lel­késszé, majd 1843-ban a szatmári egyházmegye főjegyzője lett. A szabadságharczban tevékeny részt vett, ő szerkesztette a nemzeti kormány­nak küldött hódoló feliratot, utóbb pedig a honvédeket, mint tábori pap az erdélyi had­járat alatt egészen Désig kisérte. A szabad- ságharcz után ő is kivette részét az osztrák szoldateszka üldözéseiből. A pátens küzdelem idején erősen harczolt az önkormányzati jogokért és mikor a harcz sikerrel végződött, egyház­megyéje 1860-ban esperessé választotta. 1892- ben a tiszántúli egyházkerület püspökévé, a a debreczeni egyház pedig egyik lelkészévé választotta. Kiss Áron természetesen tagja volt úgy a budapesti, mint a debreczeni zsinatnak és több éven át az egyetemes konvetnek is. A tollat jól forgatta; több dolgozata jelent meg egyházi lapokban és folyóiratokban és részt vett a zsoltár átdolgozási munkálatokban is. A pátnarcha kort megért püspök ravatalát á kollégium dísztermében állították föl s szerda délelőtt 10 óhakot* temették a város, az egyház- kerület egyházi és vl'ági tagjainak nagy és impozáns részvétele mellett A temetésén Ántal 'Gábor dunántúli püspök monaő>tt imát és be' szedet, a sirnáf pedig Biki Káro.'v szatmári esperes beszélt. n.. PfiplozAs. Ga/ferithali Schmidtsha’ISéri uttiJia folyó évi junius Hő 6-án hosszas szen­vedés után elhunyt. Teih&ése ífo’yó hó 8-án a- u. 4 orakor lesz. u,ro Kedé|y.es estély. Az iparos ifiák ' önképző- kore ma, punkösd elsőnapjűh este' , ^ órakor saja helyiségében kedélyes elélyf tért mely ato,„„mal jnr kerű] W­ez.. 1 feJvoaasos vígjáték. Belépti-diJ k 1 Jóváhagyott szerződés. A m. kir. belügyminiszter a városhoz intézett leiratában értesíti a képviselőtestületet, hogy a Ganz- gyárral a villamvilágitás tárgyában kötött bér­leti szerződést jóváhagyta. A szerződés szerint a villamvilágitásnak ez év őszén be kell ál­líttatnia. Állami tisztviselői értekezlet volt jun. hó 5-én délután 5 órakor a Casinó helyiségé­ben a lakbérrendezés ügyében, azon szándékkal, hogy minden igyekezetükkel oda hassanak, hogy Nagybánya az újonnan rendszeresített osztályokba mentül előnyösebben soroztassék. Egy üdvös újítás. A bupapesti rendőr- hatóság igen üdvös és egészségügyi szem­pontból felette hasznos újítást hozott be a fő­városi vendéglőkben, sörcsarnokokban és kávé­házakban. Abban áll ez az intézkedés, hogy sehol sem szabad a süteménynek az asztalokon állania. Ezáltal a vendég nem fogdoshatja végig és nem ropogtathatja meg a kosárban levő összes süteményeket, mig egyet kiválaszt, hanem a süteményt ép úgy, mint az ételt, sört, vagy feketekávét szám szerint rendelnie kell. Mennyi ragály terjedésének vethetünk véget ezen ész­szerű intézkedéssel! Bár minél előbb látnok ezt az újítást nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is meghonosítva. És be kellene ezt hozni nemcsak ezen a téren, hanem a szivar­vásárlásnál is. Az emberek, különösen pedig az alacsonyabb műveltségüeknek megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy mindenféle áruban sokáig turkálnak, mig aztán a sok egyenlő közül kiválasztják a „legjobbat“. így aztán ter­jed a sokféle ragály és kiütés. Senki se tudja, — honnan. Ajánljuk a főváros ezen korszerű újítását a rendőrség figyelmébe. A közöskonyhák alkonya. Alig egy esztendővel ezelőtt mondhatni az ország minden nagyobb városban és városunkban is mozgalom indult meg a kollektiv háztartás létesítésére. Különösebb impulzust erre a nagymérvű cseléd- mizéiriák és az egyre fokozódó drágaság adtak. Az eszme helyesnek és egészségesnek mutat­kozott és a legszebb reményekkel láttak hozzá a közöskonyhák felállításához. Egyik a másik után alakult meg, a legtöbb a nagybecskereki szövetkezet mintájára, mely az első volt ha­zánkban. A legtöbb helyen azonban csak rövid ideig tartott ez a fényes állapot, a konyha veze­tősége rendesen tulment a költségvetés hatá­rain vagy pedig a meghatározott díjból nem tudott kellő mennyiségű és minőségű ételeket szolgáltatni. A cseléd és szakácsnő mizéria pedig áttette székhelyét a magán konyháról a közösre, így történt azután, hogy nehány hónap múlva nap-nap után olvastuk, hogy hol itt, hol ott számolt fel, vagy bukott meg egy-egy konyha. A napokban a nagybecskereki lapokból olvas­tuk azt a hirt, hogy az ottani konyha, mely első volt az országban, szintén beadta a kul­csot, kicsinyek és rosszak voltak az adagok, a tagok ott hagyták az intézményt. Megjutalmazott tanítók. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Irinyi Sándor szinérváraljai és Kincs József apai állami isko­lai igazgató-tanítókat ifjúsági dalkörök veze­tése körül kifejtett buzgóságukért 100 korona, jutalomban részesítette. Panasz. Városunkban az utczák világí­tását kalendáriumi bölcseség irányítja. Ha uj hold van jelezve, de tényleg borús az idő vak sötétsége terjed szét a városon, a világítás szünetel. Ez jólehet és czélszerü a szerelme­seknek és a tolvajoknak, de sehogysem rendjén való a személy és vagyonbiztonság szempont­jából. A nagybányai áll. polgári leányiskola évzáró vizsgálatai a következő sorrendben fognak megtartatni. Junius 12-én d. e. 8 órakor vallástani vizsgálatok. 12-én és 13-án d. u. 5 órakor tornavizsgálat. 19-én az I, 20-án a II, 22-én a III, 23-án a IV. osztály vizsgálata minden tárgyból. 24. 25. 26-án magánvizsgá­latok. 28-án záróünnepély. A záróünnepélyen a tanítótestület óhajt a gondnokság tagjainak s a szülőknek ülőhelyeket íöntartani, miért is úgy határozott, hogy számozott helyekre jegyeket oszt szét, melyeket a tanulók juttatnak hozzátartozóiknak és ismerőseiknek, vagy kívánatra az igazgatóság is szívesen szolgál az érdeklődőknek. Diákok kirándulása. A szatmári ref. főgimn. tanárikara érdekes és tanulságos tanul­mányi kirándulást rendezett a bányavárosokba. A kiránduláson 10 tanár és 43 növendék vett részt. Junius 4-én Kohóra mentek ki gr. Teleki Sándor 48 - 49-iki ezredes és iró tusculumát és sírját a Petőfi-fák alatt meglátogatni. A kirán­duló csapatot gr. Teleki János megvendégelte. Innen még az nap átvonultak Felsőbányára. Junius 5-én Nagy Lajos református lelkész kalauzolása mellett megtekintették a város nevezetességeit majd átvonultak Femezelyre a kincstári kohóművek megtekintése czéljából. Innen Nagybányára értek. Városunk megtekin­tése 6-án történt dr. Rencz János főgimnázinmi igazgató és Fülöp Imre tanár kalauzolása mellett. A kirándulás sikeréért méltó elismerés illeti meg Varga Lipótot, a Korona-szálloda tulajdonosát, ki úgy az előzékeny kiszolgálás, mint az ellátás tekintetében mindent elkövetett, hogy az ifjúság kitünően érezze magát. Az éjjeli zene. Andrássy minisztert bizo­nyára fontos okok bírták rá, hogy kiadja az éjjeli zenék elleni ismeretes rendeletét. Tűrhe­tetlen állapot ugyanis az, hogy néhány lumpo­lástól elkábult fiatalember feljogosítva érzi magát arra, hogy megzavarja hivatalnokok, fáradt iparosok, munkások álmát, kik nagyon rászorulnak a nyugalomra. Mindezt csupán azért, mert őkelme szerelmes méltóztatik lenni. Evvel ugyan az ördög sem törődnék, — ha mások nyugalmának háborgatásával nem kényszerite- nék embertársaikat, hogy azt észrevegyék. így néhány nap előtt egyik utczán volt ilyen éjjeli zene, mit a szerelmes szeladon oly mélabus bőgőssel kisért, hogy az ideál bizonyára valami nagyfülű állatot látott álmában, ha ugyan ijed­tében fel nem riadt álmában. Hogy egyes csa­ládoknak milyen alkalmatlan lehet az ilyesmi, azt elképzelhetjük; érthetetlen mégis néhány fiatalembernek érzéketlensége és tolakodó maga­viseleté, mellyel embertársainak kellemetlen­séget szerez. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál múlt hó 31-től a követ­kező bejegyzések tétettek: Házasságot kötöt­tek: jun. 2. Román Illés erdőmunkás felsőfer- nezelyi és Sztáronszki Freszina napszámos nagybánya—kőbányatelepi; Szaitz Elemér üzlet­vezető és Mészáros Ida, Ánna nagybányai; Ho- bán Flóra erdőmunkás és Lupsa Mária nap­számos nagybánya - kőbányatelepi lakosok. — Születtek-, máj. 26. Sripsz József ácssegédnek „Anna“; máj. 29. Szabó András ácssegédnek „Róza“; máj. 26. Babás János bányamunkásnak „Sándor“; máj. 26. Érnek Mátyás bányamun­kásnak „Vilmos“; máj. 30. Bencze Mihály városi hajdúnak „Ida“; máj. 31. Gladévszki Géza gép­kezelőnek „Margit“; máj. 29. Ackermán Sámuel kárpitosmesternek „Adolf“ nevű gyermeke. — MeghaHak: máj. 31. Junger Arthur izr. 6 hó­napos, szabómester gyermeke, bélhurutban; jun. 1. Péter Antal róm. kath., 60 éves, tégla- készitő, gyomorrákban; jun. 2. Feldman József 14 hónapos, izr., szobafestő gyermeke, aszkór- ban; jun. 3. Katona Péter ref., 2 hónapos, ny. levélhordóné gyermeke, bélhurutban; jun. 2. Bozga Mária gör. kath., 5 hónapos, szolgáló gyermeke, hevenytüdőbélhurutban; jun, 3. Hers^ kovits Adolf izr., 79 éves, fuvaros, ágyhártyá-1 lobban. — Kihirdetés alatt állanak: Radó Andor Ábrahám kereskedő nagybányai és Táfleh Viima debreczeni; Bónis János bánya­munkás felsőbányái és Habina Veronika cseléd nagybányai; Benedek József tanitó és Nagy Erzsébet Katalin tanítónő nagybányai; Morár Pap György bányamunkás és Marinkás Róza varrónő nagybányai lakosok. CSARNOK. Irmuska. Irta: Ifj. Kárpáti Endre. Talán mondanom sem kell, hogy ki a család minden öröme, szemefénye. Ki lenne más, mint az a kis szőke, kékszemü baba: az Irmuska . . . Ő az, és ő is volt az első pilla­nattól kezdve, amikor a jó Isten ebbe a bájos világba plántálta. Másfél esztendős múlt a kis Irmuska; vagy hogy többnek lássák, mondjuk huszonegy hó­

Next

/
Oldalképek
Tartalom