Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-04-12 / 13. szám
2 ONT ngybánynl Hírlap 1908. április 12. A mnkedvőlötársulat újjászervezése. Alig másfélszáz éves színészetünk történetéből tudjuk, hogy nem tekintve Ferenczy György kolozsvári polgár kísérletét, 1730-ban Pozsony városa látott legelőször rendes szi- nészelőadást — németül. A német múzsa aztán innen terjeszkedett szét az egész országra, a mely hogy nem vette szívesen a színjátszás német voltát, azok a kísérletek és igyekezetek mutatják legjobban, melyekkel mindenképpen kiszorítani akarják a német színészeket. Miután magyar színészek nem voltak, főúri műkedvelői előadásokkal iparkodtak ellensúlyozni a németekét. Az első ilyen műkedvelői előadást Bánffy György né grófné erdélyi kastélyában tartották 1765-ben. Ráday Gedeonné grófné biztatására Gyarmathy Sámuel közreműködésevei 1784-ben Budapesten is az akkor már erős német színházi városban akadt társaság, a mely megmutatta, hogy magyar előadásban is lehet oly művészit produkálni, mely kielégíti a közönség ízlését és mely a magyarság terjesztéséül és erős várául szolgál. Az első próbánál többre azonban ekkor nem vitték a pesti műkedvelők, kiknek csakhamar Lőcse lépett a nyomdokába a műkedvelésben. Erről a műkedvelő színjátékokról olvassuk, hogy „Méltóságos Cont. és ord. V. ispán Horváth Imre urnák, ki mint igaz magyar vér a magyar nemzetnek díszét és érdemét veleszületett természeti hajlandósággal kívánja előmozdítani, azon gondolata jött, hogy az itten mulató magyar nemes ifjúságot arra bírja, hogy németek közt is magyarul játszanának. Meg is történék ez két ízben, husvét második és harmadik napján. Oly jelesen mene végbe pedig ezen magyar előadás, hogy mindenektől örömkiáltást jelentő tapsolás hallatott.“ A későbbi évtizedekben az országnak már számosabb helyein játszanak műkedvelők, a nemzeti szellem ébredésével magyar vándor színtársulatok is járják az országot, terjesztve a nemzeti érzést és szellemet, kik között nem egy országra szóló tehetség szerepelt. A magvar állandó színtársulat a múlt század Il-ik felében tudott hajlékokat teremteni a magyar Múzsának. Városunkban 1847-ben játszottak műkedvelők. 1847. márczius 14-én adta a társaság a „Nőtlen férj“ czimü vígjátékot (3 felvonás, irta Obernyik Károly). Zárthely és karzat 30 kr. Elsó hely 20 kr., második: 10 kr. p. p. Bevétel volt 64 frt 10 kr. A társulat 1852-ik évtől már állandóan működött. 1854-ben Egressy Gábor mint vendégszerdplő játszotta Hamletet és alapeszmék emlékezetünk előtt elmaradtak és nem gondolkodtunk felettük. Pedig ott oly szépen ki van fejtve a teremtés mikéntje, hogy azt legnagyobb tudósaink megczáfolni vagy máskép magyarázni nem is tudják, csakhogy a bibliai napok alatt nem egy 24 órás napot, hanem több millió esztendőt kell érteni. Laplace szerint, mielőtt földünk keletkezett, a végtelen nagy világűrben egy gáznemü anyagból álló naprendszer volt, mely sebes kör mozgásánál fogva izzó tömeggé alakult. Ezen feltevést homály fedi, mert nem tudják megmagyarázni, hogy a végtelen világ ür és abban ezen gaznemü anyag honnan keletkezett, tehát ezen feltevésnél az Isten hatalmába bele kell nyugodni és annak létezését feltételezni. A naprendszer sebes mozgása által földünk attól elszakadt és a világ űrben oly távolságra löketett, hogy a naprendszer nagy tömegének vonzó ereje reá befolyást csak annyiban gyakorolhatott, hogy bizonyos távolságban megtartatott és kényszeresitetett továbbra is kör alakban a naprendszer, illetve nap körül mozogni. A nap körüli mozgásnak tulajdoníthatjuk földünkön az évszakok kelethezését s a szerint a mint a naphoz közelebb vagy távolabb esünk, lesz nyár vagy tél. A föld izzó gáznemü tömege, kör mozgásánál fogva a kisugárzásnak mindinkább ki volt téve és ennek következtében izzóságából és melegségéből folyton vesztett s egyes részei átmentek cseppfolyós állapotba és ezen cseppfolyós állapotú föld a további körmozgásánál fogva egy három tengelyű gömbalakot vett fel. Hogy földünk csakugyan ezen alakot vette fel, arról meggyőződhetünk, a holdra vetett árnyéOthellót a nagybányai műkedvelői színpadon, Papp Zsigmond, Husóvszky József, Gellért Ferencz, Moldován Kálmán stb. részvételével. Műkedvelő-igazgató Rézler Antal volt 1857-ben, később Gellért Ferencz. 1874-ben Vazéri Ödön a pesti nemzeti színház tagja szerepelt a „Fösvényében. 1881-ben Priell Kornélia lépett fel a „Női harcz“ czimü vígjátékban, a grófnő szerepét játszotta. Hosszú volna fölsorolni azon hírneves színésznőknek és színészeknek neveit, kik a nagybányai műkedvelői színpadon felléptek, továbbá lelkes tagjainak és pártolóinak névsorát. Elmondhatjuk, hogy jótékonyczél volt az, melyet a társulat eleitől fogva elérni igyekezett. Játszottak a kórház, kisdedóvoda, erdélyrészi közművelődési egyesület, leégettek, zeneegylet, gyermekmenhely stb. stb. javára eredményesen. A társulat fennállása ez által közhasznosságu- nak bizonyult be azok előtt is, kik a társulat működésének horderejét számszerinti eredményeiből ítélik meg. De ettől eltekintve ha vesz- szük a nemes élvezetet, melyet mulattatva oktató előadásai által nyújtani képes volt, tekintve a jobb ízlést és erkölcsi irányt, melyekre hatni törekedett, a közszellemiségre kiható ezen tényezők mélyebben indokolják a társulat fen- tartásának szükségét, nemcsak emberi közművelődési, de nemzeti szempontból is. Ezen elvekből kiindulva midőn a társulat magát újra szervezni elhatározta, örömmel üdvözöljük ezen mozgalmat. Közönségünknek van érzéke a szép és nemes iránt. Honorálni fogja pártolásával a műkedvelők buzgalmát és fáradságát. Kitartást kívánunk! Dr. Földes Béla az adóreformról. Dr. Földes Béla választókerületünk képviselőle a tervezett adóreformról nagyobb- szabásu tanulmányt bocsátott közre, mely a politikai és gazdasági körökben a szerző szak- tekintélyénél s a tárgy alapos ismereténél, mély felfogásánál fogva általános feltűnést keltett. A tudós politikus állásfoglalást leginkább a következő sorai karakterizálják: „Korántsem állítjuk azt, hogy a törvényjavaslatban nem találunk egyes előnyös intézkedéseket, egyes jobban kidolgozott részeket, de a javaslat inkább embryonális jellegű. Aki a porosz vagy osztrák törvényeket elolvassa és látja, milyen kából, holdfogyatkozás és uj hold alkalmával. A föld saját magakörüli körmozgása a nappalt és éjszakát idézi elő. Ezen alakulása földünknek képezi a teremtés első napját. A további és folytonos kihűlés következtében a kezdetben gázalaku később cseppfolyós állapotú föld, felületéről kiindulva megkezdett merevülni és igy képződött a folyékony mag közül egy szilárd kéreg, mely jelenleg földünk alapanyagát képezi. Ezen hézag sérti maradhatott nyugalomban, mert többféle okok, de különösen a nap vonzó ereje hatott reá, miáltal a hézag alatt levő folyékony tüzes anyag arra nyomást gyakorolván, azt összevissza repesztette és ezen repedéseken a belső hig tüzes anyag kitódult s a föld felületén egyenetlenségek azaz a hegyek jöttek létre. Miután a merevülési kéreg a folytonos kihűlés előhaladásával és belső kiömlésével tetemes vastagságot nyert, bekövetkezett a viz és levegő képződés korszaka, azaz a teremtés II. és III. napja. A viz és levegő földünkön úgy képződött, hogy annak alkotó részei vagyis elemei eredetileg már a föld alapanyagában megvoltak és az eredeti föltételezhető nagy hőmérsék mellett csak úgy egyesülhettek vízzé, hogy a légkör sűrűbb és nehezebb volt, azaz nagyobb nyomással birt, mert egyszerű légköri nyomás alatt a víznek alkotó elemei úgy egyesülhetnek folyékony vízzé, ha a hőmérsék 100° Cél. alá száll, mig nagyobb nyomás alatt előbb is vízzé alakulhatnak. A viz képződéssel egy hatalmas és fontos tényező lépett működésbe, mert innen kezdve a földünk kihűlése gyorsabban eszközöltetett, a gyakoribb kitörések földünk alakját jobban megváltoztatták, a különféle lerakodások folyaíinom csiszolással van ott minden egyes intézkedés kimunkálva, milyen gondos a formulázás, milyen szabatos a jogi és társadalom gazdasági terminológia, sehogysem tud a közzétett, egész gazdasági életünkbe mélyen benyúló törvény- javaslat embryonális szerkezetébe és csiszolatlanságába belenyugodni. Ilyen nagy reformok nem nehány évre szólnak, hanem évtizedek egész sorára, esetleg évszázadra s ezért olyannak kell lennie, mely az idők viharán daczolni tud. Továbbá olyan feladat az, melyhez meg kell nyerni az egész közvéleményt, melynek támogatása nélkül azt megoldani nem lehet. Anélkül meglehet adni a formális törvényes sankcziót, de azt az élet meg fogja tagadni, a mint megtagadta a sank- ciót a 25 százalékos földadókulcstól, a 10 százalékos kereseti adókulcstól úgy, hogy maga a pénzügyi kormányzat ex kathedra kénytelen kijelenteni, hogy az ilyen kulcs impossibilis. Egy komoly adóreform első feltétele a hozadékadók kulcsának erős, systematikus és folytatólagos leszállítása és a jövedelmi adónak ugyanok mérvben systematikus fejlesztése mindaddig, mig az egyikbe a másik helyezhető. Minthogy a tervezett adóreform azt nem biztosítja, továbbá ezután is a jövedelmek csak egyenes adó fejében 8-9 százaléknyi kulcscsal lennének megterhelve szigorú és sokszoros bevallási kényszer mellett, a nemzet utolsó adótartaléka igénybe vétetik és mégis megoldatlanul marad az önkormányzati pénzügy fenyegető helyzete, minthogy a jövedelmi adó megvalósitására nálunk az előfeltételek a lehetőleg legkedvezőtlenebbek s igy a reform legfőbb czélja, az adózás arányossága, távolról sem fog eléretni, végül a reform sok intézkedésében viszonyainknak meg nem felelő utánzása, főleg pedig sulyosbitása az osztrák és német példának, — ezen adóreform megvalósítása nézetem szerint az ország érdekében nem áll. A Budapesti Hírlap azt Írja e tanulmányról, hogy azok a pörölycsapások, a melyekkel napról-napra sújtották a kormány- javaslatokat az érdekeltek köréből; azok az mata megkezdődött úgy a chémiai feloldás, lecsapódás és mechanikai elmosás és leülepedés által. Hogy a viz, földünk felületének alakulásához hozzájárult, kitűnik abból, hogy a föld gyomrában hévén folyt és hévén folyó anyagok egyedül nem idézhetik elő azon rendkívüli tüneteket, ha mindjárt a nap reája vonzást is gyakorol, melyek a hévén folyó anyag kiömlésénél, azaz vulkán kitöréseknél észlelhetők, hanem a vízgőznek kell jelen lennie, miután észlelték, hogy a jelenlegi vulkánokból kiömlő láva nem annyira megömlesztve, mindinkább érzékeny vízzel keverve is, abban mintegy felolvadva van. A légköri vizek, azaz az eső, melyek mindenféle hasadékokon és repedéseken betódulhatnak a föld belsejébe, nagyobb részben mint forrásvizek a földszinre kerülnek, azonban egyik részük mindig mélyebbre száll egészen azon mélységig, hol a vulkanikus tevékenység, azaz a folyékony izzó anyag székel. A nagy nyomás, melynek a lefelé szivárgó viz alá van vetve, megakadályozza annak gőzzé való változását oly mélységben is, hol a növekedő hőmérsék által az anyagok megvannak ömlesztve. A viz tehát ezen mélységben folyékony állapotban érintkezésbe jön a megöm- lesztett anyagokkal és ezekkel egyesülve oly anyagot képez, mely földünk alkotó elemeit képezi. Ezen keverékben a víznek feszereje oly gőzzé törekszik változni, mely egyensúlyban van azon nyomással, melynek a viz ezen mélységben alá van vetve. Ha most ezentúl feszítésnek alávetett keverék földünk szilárd kérgére oly nyomást képes gyakorolni, hogy azt megrepeszti, vagy valamely vulkán csatornájába lép a túlfeszített viz, hirtelen gőzzé vál-
