Nagybánya, 1929 (20-27. évfolyam, 22-52. szám)

1929-08-18 / 33. szám

/ Baia-Mare—Nagybánya, 1929. augusztus 18. "fl £ Vasárnap XX—XXVII. évfolyam, 33. szám. nimm (BÁNYAVIDÉK) FÜGGETLEN P3L, ÉS TÁRS. LÁP - EGYESÜLTEN A „NAGYBÁNYAI HIRLAP«-PAL. Tollhegyen. Jó ezt eiolvasnil. .. Betörések a Veresvisen. A most elmúlt két hét alatt pár apróbb betörés történt a veres- vizi proletár-negyedben, a Tárna- uccán és közelében. — A hely, a házszám, a bűn nagysága, a nyomozás . folyamata nem fon­tos ez alkalommal, tény azon­ban az, hogy a betörök ezúttal nagyon rossz helyre kerültek... Egy példával illusztráljuk, hogy miért ?- Még a világháború, sót a Balkán-háború előtt történt, hogy a szerb katona-tisztek fizetés- emelést kértek, mert már abszo­lúte nem bírták a lénungból a rangjuk és emberi voltuk sze­rinti életet. Ekkor mesélték széltében-liosszában a következő humoros, de ma szintén jellemző esetet az örökvig pestiek és a többi tréfás magyarok, köztük Lengyel Béla, a mostani „Del- ta“-fűrészgyáros is:- Két szerb katonatiszt, amúgy is sohadika lévén, fejle- horgasztva búsult a garzon lakás­ban. Egy fityingjük se’volt, pe­dig már minden ingóságukat zá­logba tették vagy eladták. Délben reggeliztek és vacsoráztak, ká­véházban meg már napok óta nem ültek.- Koromsötét külvárosi nyári este feküdt szomorkodó lelkűkre. Se villany, se fotogén lakásuk­ban, mely két üres szobából ál­lott. — Éppen azon tanakodtak, honnan lehetne legalább egy feketére valót előteremteni, ami­kor a szomszédos üres szoba nyitott ablakán halkan bemá­szott két betörő.- Pszt! — szólt halkan ör­vendezve az egyik tiszt, — a jóságos Isten küldte őket, hogy minket, — de minket! - kira­boljanak. . . — A másik megértette. Se szó, se beszéd, hirtelen ráug­rottak a két betörőre, elszedték mindenüket, lehúztak róluk min­den ruhát és teljesen pucéron kidobták őket ott, ahol bemen­tek: az ablakon. . . A többi gyorsan ment. A be­törő-szerszámokat, fúrókat, re­Szeinle a bel- és külpolitikát eseményekről. Belföld A lupényi tömeg mészárlás ügyében nap nap után van mi­nisztertanács, a főbünös Rozvan prefectust azonban, akinek test­vére dr. Rozvány Jenő komu- nista vezér és vitéz Rozvány György debreceni százados, még mindig nem menesztették el. A 24 halott okozóját állítólag ve­zérfelügyelővé fogják kinevezni.- Az idegenek ellenőrzése az ország egész területén óriási szigorral folyik. A külföldi alkal­mazottak nagy részétől megvon­ták a tartózkodási engedélyt. — Moreniben újabb nagy pet­— Síerkesílőaég és kiudóblvstsl,= elífUetégek ér hirdetések fölvétele : Főtér II., Dégeufeld-ház, kapu alatt Hirdetéseket és előfiz. pénzeket fel­vesz a Mloerva-nyomda Is, Főtér 14. szelőket, stb., továbbá a rablók revolvereit, óráit, láncait, ruháit azonnal elvitték a legközelebbi ószereshez és három napon át vígan éltek - a ritka kereset­ből. . . . Nos, így találnak járni ezek a veresvizi, kereszthegyi betörők is. Mi ezúttal ironikusan szimpatizálunk velük, várjuk, hogy jöjjenek. Levetkeztetjük mi őket, sőt arról is gondosko­dunk, hogy ne gyalog, hanem lepedőben vagy jobb esetben a sebesült-szállító, sárga városi kocsin menjenek — a kórházba... Tisztelettel: A proletár-negyedek lakói. roleumtelepek borultak lángba. Az. égő gázok valósággal .vul­kanikus erővel törnek utat ma­guknak. — Az idő fokozódó zi­vatar-hajlamokkal továbbra is meleg marad. — Mania mi­niszterelnök elhatározta, hogy beutazza a bányavidékeket és ezeken a helyeken személyes tapasztalatokat gyűjt. Külföld 1 Magyarország delegációjá- I nak vezetője az interparlamen- j táris unió ülésén ismét az ősz Apponyi Albert lesz. — Orosz- I ország és Kina között a hely­1 zet ismét elmérgesedett. — A Felelős szerkesztő és kiadó: ICSSIZSáü P. PÁL Előfizetési dij: egy hóra 20 Lej. Egyes szám ára 5 Lej. Megjelenik: minden vasárnap reggel szerb királyi pár újszülött fiát Andrásnak keresztelték. Ez al­kalommal a király több amnesz­tiát adott. - Japánban az óri­ási hőségben egy napon 60 em­ber halt meg napszurásban, 20 megőrült, 80 ember fürdés köz­ben a vízbe fűlt, A hőmérő ár­nyékban 46 fok Celsiust mutat. — A londoni cserkész-kon­gresszus befejeződött. A magyar cserkészeket Rothermere lord skóciai birtokán vendégül látta.- Tuka felvidéki vezért, akit mostani tárgyalásán azzal vá­dolnak, hogy Magyarországnak akarta visszaszerezni a felföldet, a vád koronatanúja ciánkális kaláccsal meg akarta mérgezni a börtönben. Kellemetlen kérdés: Váj­jon a Iiid-ucca végén lévő mosó-árok kishidjának kötél- táncosán ruganyos öreg desz­káin melyik üt nyaraló iró fogja legelőbb kitörni a bo­káját ? — városunk nagy di­csőségére ! A nyugdijegyesület közleményei. 1. A nyugdijegyesület vezető­inek egyik hazudozó rágal­mazóját a héten hatóság elé ál­lítottuk, ahol, amint képzelhető, nem részesült dicséretben. Pe­dig amily nagy szájjal állított egyetmást, azt most nem győzte letagadni. Szolgáljon ez okulá­sul a -többi , méregkeverőnek. Ügyv. elnökség. *3? ÁRPA ___ fl z idei nyár képkiáilitásáról. Festőink és az itt tartózkodó idegen művészek képkiáilitása még tart a Festőiskola nagyter­mében. Százegy munka repre­zentál itt változatosan, csak azon csodálkozunk, hogy egyes ne­ves művészeink (pl. Mikola, Zif­fer) hiányzanak innen. Máskor gyerünk uraim! Okunk van rá, hogy szeressük az értékes ver­senyt. Nehezteljük, hogy aránylag kevés a látogató ezen a nagy- anyagu tárlaton és minden pénz­hiány mellett sajnosán állapítjuk meg a vásárlókészség hiányát. Nem kritizálunk, csak egy kissé objektivebben igyekszünk nézni, amikor a kiállítás mun­káit illetve szereplőit az alábbi­akban röviden ismertetjük. * Az északi falon Thorma Já­nos öt uj olajfestménye és Bört- sök Samu két kertrészlete do­minál. Ez a megszokott helyük, régi stílusukkal, ismert művé­szetükkel. Ugyanígy ismerten egyéniek T. Rátz Péter művei, melyek közül nekünk leginkább tetszik a „Cinterem“. Krizsánné Csikós Antónia téli tájai erősek, igazak, szépek, ezenkívül benső értékű mestere Ő a csendéletek­nek és könnyed a pasztelleknél. Égly Sári dolgai érdekesen fran­ciásak, Göllner Elemérnél na­gyon sok a qualitás és quanti- tás. Kiss Margit becsületesen haladó munkálkodása ép, tiszta; Gróf Teleki Bella portret-ja ka­rakterisztikusan sikerült; Gr. Te­leki Ralphnál a gorbói usztatás hívja fel leginkább figyelmün­ket. Nem lehet agyonhallgatni, hogy művészek és publikum egyaránt legtöbb jót vitatkoznak ezen a tárlaton Krizsán János két mun­kájáról és a „modern“ Mattisch- Teutsch műveiről. Krizsán az igazi, örök „Nagybányá“-t adja ki színtisztán, messziről ráismer­hető egyéniesen. Mint rendesen, most is kevés — ezúttal mind­össze másfél... — képpel vágta ki a rezet, de kivágta! Felkiáltó­jellel! — Mattisch-Teutsch úgy feltűnő szobraiban, mint festmé­nyeinél idegizgató kiformálással oldja meg az egységesítés, a művész kifejezett akarata felé való összpontosítás elméletét. Sok látogató megszédül, amikor a neki hétköznapiasan tetszőt keresi itt, mégis kényszerítve van arra, hogy azt lássa meg ezeken a nagy értékeken, amit az alkotó akart. Úgy mondjam: hipnotizál, narkotizál ez a mű­vészi munkálkodás. — Hangsú­lyozva kiemelendők ebben a be­kezdésben Mund Hugó pasztel- jei és rajzai, Jándy Dávid régen ismert, nagyon szép, finom ér­tékei; igen jók Szobotka Imre malomrészletei, Mundné Dömö­tör Gizi komoly technikájú ta­nulmányai, Detre Loránd primi­tiven kihangsúlyozott szép dol­gai és Richter Gyula gonache-ja. Más fejezetben kell megálla­pítani Plavec Betty piktori jó­haladását, Tóth Istvánnál az erő­sebb lendület szükségességét, Ilia József jó és szép paszteljé- nél a finomságot, Vargánál a fagyos keménységet, Morres Her- mannál a színes kidolgozás mel­lett a több helyen észlelhető merevséget, Bitay Árpádnál az egészséges művészi munka mel­lett az önmagakeresést, Kováts Gézánál a fiatalos finomságot. Élénken jók Badzey Pál pasz- telljei; Szkicsák Ilona tanulmány­feje; tehetségre mutat K. Sza­bados Irma önarcképe. Tulko- rain nagy fa a még gyenge fej­széhez Slevenszky Lajos mind­két tájképe. Legalább is most! Kovács Ferencnél élénkek a szí­nek, kirívó azonban az elrajzo- lás. Ha képén a hasaló pásztor felállna, a közelben lévő tehén legfeljebb csak holmi kosnak tűnne fel mellette. * Nagyon kevés megjegyzéssel csak ismertettük a tárlatot igy! Eszünkben sem volt a kritikai elemzésekbe, taglalásokba^ be­lemelegedni, mert akkor sok szomorúságok énekesévé is let­tünk volna... Szerencse, hogy vásárló-kö­zönségünk ismeri a reális elvet: azt vegyük meg, ami elsősor­ban tetszik, másodsorban pe­dig márka, valuta . . . Krizsán P. Pál. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom