Nagybánya, 1929 (20-27. évfolyam, 3-21. szám)

1929-06-23 / 25. szám

fr7 Baia-Mare—Nagybánya, 1929. junius 23. Vasárnap XX—XXVII. évfolyam, 25. szám. NAGYBANYA (BÁNYAVIDÉK) FÜGGETLEN PUL. ÉS TÁRS. LAP - EGYESÜLTEN A „NAGYBÁNYA! HÍRLAP“.FAL. Felelős szerkesztő és kiadó KUBZSÁN P. P Előfizetési díj: egy hóra 2l Lej Egyes szám ára 5 Le| : Szerkesztőség ég kiadóhivatal' előfizetések ég hirdetések fölvétel Főtér II., Dégenfeld-btfz, kapu alatt Hirdetéseket és előfiz. pénzeket fel­vesz a Mlnerva-nyomda Is, Főtér u Megjelenik: minden vasárnap reggel Szemle a bel- és külpolitikai eseményekről. Belföld A parlament ülésszakát újabb 15 nappal ismét meghosz- szabbitották, sőt még az sem bizonyos, hogy mikor kezdődik a nyári szünet. - Fluerás szo­cialista képviselő szintén vissza­utasította Maniunak a román csillagrend cimü kitüntetést az­zal, hogy ő a nép jogaiért dol­gozik. - A régi nyugdíjasok akik 1925 előtt nyugdijaztattak, mindössze 15°/0 os pótlékot fog­nak kapni, de ezt is csak a törvény megszavazása után. Mennyi hűhó volt ezért a sem­miért . . . Szana Zsigmoud- nak a bánáti bankvezérnek holt­testét Chikagóból Temesvárra szállították és múlt vasárnap temették el. A hazaszállítás költségeiből Nagybánya szegé­nyei 5 évig megélhetnének. — A megyeszékhely áthelyezése Szatmárról Nagybányára ismét napirendre került a parlament folyosóin. Breban Sándor éppen úgy hive az idehelyezésnek, mint dr. Drago$ Teofil volt. Külföld Magyarország népe az utóbbi külpolitikai események miatt teljesen Bethlen miniszter- elnök mögé állott, aki csütör­tökön ismét] kihangsúlyozta, hogy Magyarország egyes terü­leteinek visszaszerzését békés eszközökkel akarja eiérni és amint a külföld is megállapította, ehez a törekvéshez mindenkinek joga van. - A miniszterelnö­kök közül most Mac-Donald an­gol munkáspárti miniszterelnök az első, aki repülőgépen utazott. Példáján okulva ugyancsak csü­törtökön Mussolini is repülőgé­pen tartott szemlét az olasz re­pülőraj felett. - Amerikában 35 fok Celsius a hőség árnyék­ban is. Városonkint átlag na­ponta 4 ember hal meg napszu- rásban. — Angolország mun­kás-kormánya megengedte Troc- kijnak, hogy gyógykezeltetése és emlékiratainak megírása cél­jából Londonban telepedjék le. — Németország erélyesen har­col a kisebbségek bajainak or­voslásáért. „Művészi virágzó kert ez a Nagybánya!" . . Írja lapjában egy német író. Komoly német riport Thorma Jánosról, Krizsán Jánosról meg a főtéri cukrászdáról. A Neues Wiener Journal cimü nagy, németnyelvű lapban „Nagybányai íestőkolónia“ cím­mel nagyobb cikk jelent meg, mely városunk művészi életének mai helyzetét ismerteti a német olvasóközönséggel. Az érdekes cikknek egyes részleteit - sok büszkeséggel! - itt adjuk: „Ott, ahol a hegy a Főtér piaca felé hajlik, tekintélyes fes­tőközösség tanyázik egy bájos ligetben. A képzőművészetek mesterei alkotnak és tanítják az ifjak évről-évre növekvő sere- gét. Thorma János, a festőis­kola nesztora, európai hirü ma­gyar festő, mesélte el nekem a nagybányai festőiskola történe­tét, attól az időtől kezdve, ami­kor még volt dunai monarchia. — „Harminc évvel ezelőtt - mondotta Thorma - Holiósy, a colónia megteremtője, tanítvá­nyaival Münchenből jött ide. Aki­ket magával hozott, egy nem­zetközi művészifjusághoz tartoz­tak, aminthogy ez a kolónia is sok nemzet ifjaiból tevődött össze. Az uj magyar festőiskola innen vette kezdetét és e mü- vésztelepen immár harmadik ge­nerációját éli. — Láthatja, hogy miként vonulnak be az első tavaszi na­pokkal a festők a ligetbe. Töb­bek között megérkezett Iványi Grünwald is Budapestről. Aki művészszemekkel nézi ezt a fló- renci eget, élvezi a rétek színeit és a reggel szépségét, Nagybá­nyát, magával viszi teremtő éle­tébe, vagy sohasem szabadul meg tőle, amint én sem, aki Fe- renczyvel, Réthyvel és Grünwald- dal a régi időktől itt tanáros- kodtam. Nagybánya hazája lett művészetemnek, próbaköve ké­pességeimnek, intő és nevelő a mind nagyobb egyszerűségekre. Itt és máshol sehol sem ragyog fel nekem igy a természet és vezeti utamat fölfelé. x ♦ Beszélgettem Krizsán Já­nossal is, aki jelenleg a kolónia professzora. — A több állandó növen­dék számát nyáron a bukaresti ösztöndíjasok serege szaporítja, ezenkívül az idén még jó néhány német akadémikust is vár a fes­tőiskola. — „Egyetlen irányhoz sem ragaszkodunk, — folytatta Kri­zsán, — mindenki szabadon fej­lődhetik. De mindazokat, akik művészek és itt dolgoztak, egy magasabb közösségbe köti össze Nagybánya. A professzor megismétli: azok, akik művészek! - és siet hozzáfűzni: „a dilettánsok száma egyre szaporodik.1' Nem tudunk védekezni ellenük. Nagyon engedékenyek vagyunk és amit egy magyar ember a vászonra vet, már azonnal di­cséretet talál. Ezáltal nem ke­vésbé ártunk a festőművészei­nek, mint a nemzetnek ... fe­jezte be jelentősen Krizsán János. * Az idő halad. Nem időzhe­tem többet a festőiskolában, to­vábbá Grünwaldnál, Ziffernél és Jándinál, már vezet az autó Szat- már-felé. . . A cikk irója egyébként be­számol a nagybányai főtéri Ber- ger-cukrászdáról is, amely sze­rinte a müncheni Swabing és a Wiener Kaffeemuzeum is egy­ben. Látni itt valódi és kikészí­tett bohémeket, — irja, — fél­retaposott cipőkkel és repülő nyakkendőkkel a természetimá­dók mellett, akik művészi folyó­iratokba mélyednek. Csinos mo­dellek kanalazzák a gyümölcs­fagylaltot és flörtölnek az egyik aranybánya uraival. . . A hangulatos cikk bizo­nyára újból fel fogja kelteni az érdeklődést a német olvasókö­zönség körében Nagybánya iránt, amely annyira szivéhez nőtt minden erdélyi embernek. A C.S.B. fiainak egy éves küzdelme nyert befejezést az -elmúlt vasárnap Szatmáron, ahol a Barkochba felett aratott 1-0 győzelmével bekerült ismét a szatmári kerület I ső osztályú csapatai közé. Ha a jövőben is olyan lelkes akarással fog a C.S.B. minden egyes játékosa küzdeni az előrehaladásért, mint a közelmúltban, úgy, reméljük, hogy városunk színében játszó fiaink nem lesznek az utolsók az első osztályban sem. A mérkőzés lefolyásáról röviden az alábbiakban számo­lunk be: Biró sípjelére a C.S.B. kezd és már a második percben a Cristian-Costin jobbszárny ve­szélyes helyzetet teremt a Bar­kochba kapuja előtt, de a biztos­nak látszó goolt kapufélfa menti. Ötödik perben balszáfnyon ve­zet támadást a C.S.B., azonban Altman kapus, kinek különben szerencsés napja volt, veszélyes helyzetben ment. így tovább a C.S.B. csatárai meg-meg ujuló támadást vezetnek, de kapu előtt idegesek, bizonytalanok, ami a Barkochba védelemnek időt ad a közbelépésre. A 28-dik j percben Glück, Klein Barkochba csatárok 16-osig jutnak, ami cornert eredményez a C.S.B. el­len. A szépen adott labdát azon­Mint a minden évben pon­tosan megismétlődő tavasz min­dig új örömet hoz a természet­kedvelőnek, ügy Özv. Gar- latthy Kálmánná zenetanárnő tanítványainak évről-évre meg­újuló zenevizsgálata is mindig kedves szenzációja nemcsak a szülőknek, hanem minden zene- és ifjúságbarátnak is. F. hó 17.-én este 9 órá­ban Harácsek biztosan öklözi. — Félidő 0:0. A II-ik félidő hevesen in­dul, látszik mindkét csapat já­tékosain, hogy tudatában van­nak a következő 45 perc fon­tosságának. Ekkor dől el ugya­nis a helyezések sorsa. A II-dik félidő 15 percében a Barkochba beckje 16-oson belül faultolja Costint, mire a biró 11-est Ítél, amit Gálisz II. biztosan helyez kapuba. Megzörren a háló és felzúg a közönség felismerő tapsa. E gól után a Barkochba teljesen visszaesik és csak durvaságok­kal dolgozik, ami állandó bírói beavatkozást igényel. Egymás­után terülnek el a földön Cos- tin, Gállisz I, majd Gálisz II, de pár perc után tovább játszanak és küzdenek az elért eredmény biztosításáért. Kevesebbet tá­madnak ugyan, de mindvégig uralják saját térfelüket. A C.S.B.-nek különösen a védelme mutatott szép játékot, mig a belső trió nem volt eléggé észszerű. Kár, hogy a balszélsőt teljesen elhanyagolták, amiben első sorban Berger balösszekötő a hibás, Crisztián a második fél­időben kissé fáradtan mozgott. Hudák biró közmegelége­désre vezette a mérkőzést. (ki.) kor Jancsovits József szépen díszített nagy ebédlőjében, meg­hívott vendégek előtt, alapos készültséggel és teljesen hibát­lan játékkal kezdte meg a vizs­gálatot nehány csöppség, akik igazán megérdemlik a névsze- rint való fölemlitést. Kalmár An- cyka tudását, Maár Edit szor­galmát, Cselinszky Sári tehetsé­gét és Schwartz Magda precíz Szatmári győzték régi sportfiaink. Garlaíthvné és tanítványai a kritika mikroszkópián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom