Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1919-06-05 / 23. szám
2 oldal. NAGYBÁNYA 1919. junius 5. HÍRE 'K. Személyi hir. Kossutány Ignác dr., min. tanácsos, a kolozsvári tudományegyetemnek országos hirü tudós jogi tanára múlt hó végén véglegesen városunkba költözött. Városunkhoz rokoni kötelékek fűzik s a távolban is mindig élénk érdeklődést tanúsított kis városunk minden fontosabb mozzanata iránt. Ezt az együttérzését akarta városunk képviselőtestülete meghálálni azzal, hogy Nagybánya díszpolgárává választotta évekkel ezelőtt. Örömmel üdvözöljük körünkben. Áthelyezés. Dr. Varga Sándor áll. főg. tanárt, aki katonai szolgálatából visszatérve állását a megszállás következtében beállt közlekedési nehézségek miatt nem foglalhatta el, ideiglenesen áthelyezték a budapesti V. kér. áll. főgimnáziumhoz. — Nagy Endre főg. tanár, aki múlt év májusában tért haza az orosz fogságból s az októberi forradalom kitöréséig a honvédelmi minisztériumba volt berendelve a foglyok ügyét intéző osztályba, szintén nem foglalhatta el helyét az áll. főgimnáziumnál. F. év elején áthelyezték a budapesti Vili. kér. áll. főgimnáziumhoz. Legutóbbi hírünk szerint a tanács-kormány közoktatási népbiztosságának kiküldöttjeként Szatmáron járt a megszállás előtti időben. Eljegyzés. Özv. Delhányi Zsigmondné leányát, Eriét a napokban jegyezte el Forster Imre erdőmérnök. A pünkösdi ünnepek alkalmából ne felejtkezzünk meg a segítségre szorulókról. Özv. Mezei Sándorné beteg hadiözvegy és 3 kiskorú árvája Fazekas-u. 10. sz. a. lakik. — Özv. Lu- kácsyné, a hosszú évek óta tehetetlenül beteg Kismalom-u. 6., Bodenloszné Kismalom-u. 20. és lncze Sámuel Kismalom-u. 18. sz. a. található. A tanév vége. Az áll. polg. leányiskolában és az áll. elemi iskolákban a jelen tanévet május hó 31-én, szombaton fejezték be vizsgálat nélkül. Szombaton osztották ki az értesitőköny- veket, illetőleg a bizonyítványokat. A polg. leányiskolában még hátra vannak a magánvizsgálatok és a keresk. tanfolyam bezárása; f. hó 15-ig azonban ezzel is végeznek. — Az áll. főgimnázium is a legnagyobb valószínűség szerint f. hó 29-én fejezi be a tanévet, szintén vizsgálat nélkül, az utolsó napig tanítva. Gyászhir. Spiesz György, állampénztári tanácsos családját súlyos csapás érte: szép reménységük, a kis Béla hosszú szenvedés után életének 14-ik évében elhunyt máj. hó 29-én, áldozócsütörtökön, első szt. áldozásának épen 4-ik évfordulóján. A kis elhunyt a főgimnázium IV. osztályának volt komoly törekvésű magántanulója. Éveken át húzódó súlyos betegsége kényszeritette arra, hogy magán utón végezze tanulmányait. Súlyos bajára a minden áldozatra kész szülők sehol sem találtak orvoslatot s végül is el kellett őt vesziteniök. 30-án temették el az ismerősök, tanárok, tanulótársak őszinte részvétével. Béke poraira ! — Jól van. Bolesznek? — Nem, mostan tőle. — Micsoda ? — Oh milyen buta teremtmény vagyok! Nem igy akartam mondani. Bocsásson meg, uram ! Most ez nem nekem fog szólni, hanem barátném- nak. Azaz nem barátném, hanem ismerősöm, férfi. Nem tud írni. Neki is van menyasszonya, Teréz- nek hívják, mint engem. Most talán fog Írni az ur annak a Teréznek? Reánézek, arca nyugtalan, ujjai remegnek, zavarban van. A dolog nyitját eltalálom! — Hallja kisasszony, mondom, nincsen se Bolesz, se Teréz. Minden hazugság! De nálam nem jár szerencsével, magával nem kötök ismeretséget. Érti? Hirtelen megijed, zavarba jött, egyik lábáról a másikra nehézkedett, ajkait szétnyitotta, mintha, mintha mondani akarna valamit, de még sem szólott. Várom, hová fejlődik a dolog. Látom, érzem, mégis csak tévedtem kissé, mikor avval gyanúsítottam, hogy az erény ösvényéről le akart téríteni. Úgy látszott, máskép áll a dolog. — Diák ur. . . kezdé, de hirtelen sarkon fordult és ment. Lelkemben szemrehányást teszek magamnak. Hallom, ajtaja bevágódik. Megharagudott. Reászánom magam, hozzámegyek, visszahívom, leírok mindent, amit akar. Szobájába lépek — asztalánál ül. Könyökére támasztja fejét. Uj főigazgató. Géressy Kálmánnak, a debreceni tankerület főigazgatójának nyugalomba vonulásával Ady Lajos budapesti főgitnn. tanárt, a Tanáregyesületi Közlöny volt szerkesztőjét nevezte ki a köztárs. kormány a debreceni tankerület főigazgatójává. Uj főigazgatónk Ady Endrének, nemrég elhunyt hires költőnkek testvéröccse. Az okmáuybélyegeköt és kincstári űrlapokat f. évi junius 10-ig be kell váltani a bélyegárusoknál. A bélyegárusok pedig készletüket a nagybányai állampénztárnál (adóhivatal) váltsák be kettős jegyzékkel junius 15-ig. A fehórhátu baukó jó pénz. Az erdélyi lapok híradása szerint a 10, 20, 50, 100 és 1000 K-s bankjegyeket le fogják bélyegezni s az 1 és 2 K-s bankjegyek is felülvizsgálásra kerülnek. Erre a hírre a 25 és 200 K-s bankók az eddiginél is mostohább sorsra jutottak; eddig csak a falusiak vonakodtak tőle, most azonban már alig van, aki el akarja fogadni. Pedig a kibocsátó, az Osztrák-Magyar Bank bécsi főtanácsa ápr. 11-én kelt hirdetményében kijelenti, hogy a 25 és 200 K-s (fehérháta) bankókat, amelyeket 1918. okt. 27-i kelettel bocsátott ki s amelyeknek beváltási határideje most jun. hó végén lejárna, 1925. április 30-ig beváltja. A kereskedelmi és magán forgalomban leküzdhetetlen nehézségeket támaszt, ha a fehérhátú bankóktól vonakodni fog a közönség. Ezt érezhette Mosoiu tábornok is, mert a debreceni lapokban rendeletet bocsátott ki, mely szerint mindenki köteles a 25 és 200 K-s bankókat elfogadni. Aki nem fogadja el, 2000 K-ig terjedő pénzbiréággal és elzárással lesz megbüntetve. Haláleset. Szegény Soltész Géza, a városi kézbesítő is elment. Máj. hó 26-án halt meg hosszas szenvedés után tüdőgümőkórban. Úgy értesülünk, hogy katonai szolgálata közben, tnég a háború előtt, súlyos idegbajt kapott és megrendült egészséggel jött haza. Buzgó, vallásos ember volt, s szerény hivatását pontosan, lelki- ismeretesen teljesítetté. Most aztán végleg megpihent fáradságos munkája után. Nyugodjék békében! Áldozó csütörtökön az ünnepélyes szent misét Szőke Béla plébános mondotta,, az első áldozókhoz és szülőikhez dr. Bárány József mondott rövid, tömör, magasszárnyalásu szentbeszédet. Az egyházi énekkar Seyler G dur miséjét adta elő, betétként Kassay Kálmánné és Lengyel Katica Weisznak egy-egy szép Ave Máriáját énekelte. Mise után a plébánián megvendégelte az első áldozókat plébánosunk. Jó állapotban levő' használt lószerszámot keresek. Hid-u, 10. Nóh. Hanzuloviís Kristófról Írott nekrológunkban említettük, hogy csendes jótékonykodással igyekezett segíteni a megboldogult, ahol csak szerét ejthette. Most akkor tett megjegyzésünket megerősítette a mégboldogultnak a napokban ! felbontott végrendelete. A megboldogult nagyobb ! összeget hagyott végső rendelkezésében a helyi — Hallja, mondom neki. Valahányszor történetemben , ehhez a helyhez érek, mikor elbeszélem, roppant együgyünek látszom magamnak. Ilyen ostobaság! Igenis. — Hallja — szólítom őt. Felugrik, hozzám jön szikrázó szemekkel, sugdosni kezd, jobban mondva morog mély baritonján, mialatt kezeit két váltamra rakja. — Nos mi az? Hát igen? Csakugyan nincs Bolesz, se Teréz! De mit árt ez magának?! Nehezére esik a papíron végig járatni a tollat ? Igazán ? Oh maga! És még hozzá ilyen csinos piros-pozsgás fiatal ember. Nincs Bolesz, nincs Teréz, csakis mi egyedül! Nos hát mit szól hozzá ? — Engedjen meg, válaszolóm elbódulva ettől a fogadtatástól, — miről is van szó ? Bolesz tehát nem létezik ? — Nem is! Miért kérdi ? — És Teréz sem ? — Az sem. Én vagyok Teréz!' Nem értem, reábámulok, megpróbálom kisütni, melyikünk bolond. Újra az asztalhoz megy, kapargál rajta, felém jön és sértődve mondja: — Ha magának nehezére esett Bolesznek irni, itt a levele, vigye, Írjanak nekem mások! Nézem — kezemben van & Bolesznek címzett levél. Pfuj! — Hallja Teréz, mit jelent ez? Miért irjarokkant- és hadiárva-alapnak, a jótékony Nőegyletnek, a kolcéri és erdőszádai g. kath. templom- épitő-alapra, a nagybányai r. és g. kath. egyházaknak harang-beszerző-alapra, továbbá a kaszinónak és a felsőbányái szegény gyermekeket gyámolitó alapnak. Sakkverseny. Érdekesnek Ígérkező sakkversenyre készülnek városunk sakkjátszói. Az előkészületek már folyamatban vannak, a bíráló bizottság is alakulóban van. Eddig már 11-en jalentkeztek. Névsoruk a jelentkezés sorrendjében a következő : dr. Pogány Dezső, dr. Erdélyi Dezső, Szőnyi Sándor, Krausz János, Rezső Sándor, Kohn Mihály, Deutsch Béla, Grünfeld Henrik, Marchbein Tivadar, Hirsch Jakab és Tömöri Gábor. — A benevezési dij 10 K. Benevezni f. hó 15-ig írásban is lehet a dij beküldésével szerkesztőségünk utján, mely szívesen továbbítja a benevezéseket. A rózgálioot mindazok, akik még ki nem vették, e hét folyamán feltétlenül vigyék el, mert különben a városi közélelmezési hivatal az utólagosan jelentkezőknek fogja kiutalni. Gyufaosztás. A városi közélelmezési hivatal átadta már a hatósági kereskedőknek a gyufamennyiséget, amely a napokban érkezett meg. Sajnos, annnyira kicsiny ez a szállítmány, hogy az 5 tagot meghaladó családnak is csak 3 skatulya gyufa jut, az 5 vagy ennél kevesebb tagból álló család pedig épen csak 2 dobozt kap. Kevés, de ez is jó. Az ára dobozonkint 50 f. A mozi minden tekintetben igyekszik kielégíteni a szórakozást kereső közönség igényeit. A műsor változatos s ha elő is fordul, hogy egy műsort kétszer nézünk végig, ez nem a figyelmes igazgatóság hibája, hanem a filmkölcsönző tévedése; a megérkezett filmet pedig le kell játszani, mert a kölcsöndijat úgy is meg kell fizetni. így másodszor néztük kedden este „Kohn bácsit“ és teljes műsorát. Erre a hétre kitűnő műsor van lekötve. Csütörtökön este „Egy asz- szony vértanusága“ 3 felvonásos dráma és „Heje- huja báró“ 3 felvonásos vígjáték kerül bemutatásra. Pénteken nincs előadás. Szombaton este, vasárnap d. u. és este pedig Jókai Mór legszebb regényét, az „Aranyember“-t nézhetjük végig. Erre az előadásra külön is fölhivjuk a közönség, figyelmét. Anyakönyvi adatok. Születtek: 94., máj. 22. dr. Gál Gyula körorvosnak Magdolna; 95., máj. 24. Laurán György kőmivesnek György; 96., máj. 24. Sztrimbu Gergely theol. tanárnak Gergely; 97., máj. 27. Tóth József kereskedőnek Gábor; 98., máj. 24. Szegedy Imre parádés kocsisnak Margit nevű gyermeke. — Házasságot kötöttek: 61., máj. 25. Petrilla Antal bányász és Máriás Etel helybeli lakosok. — Elhaltak: 117., máj. 23. Ancsa József bányász gyermeke, g. k. 4 hó, tüdőgyuladás; 118., máj 24., Deák Mária napszámos, r. k. 33 év, városi kórház, elmezavar; 119., máj. 23. özv. Holley Ferencné, főmérnök özvegye, r. k. 68 év, végelgyengülés; 120., máj. 25. Soltész Géza, városi kézhezadó, r. k. 33 év, nak mások is, mikor még az én levelemet sem küldte el ? — Hová? — Ennek a Bolesznek? — Hisz az nem is létezik. Nem érteni a dolgot és távozni készülök. De újra kezdi, megmagyarázza a dolgot. — No hát — mondja boszankodva — az teljességgel nincsen. — És kezeit tördeli, mintha nem értené, miért nincsen. — De szeretném, ha volna. Hát nem olyan ember vagyok, mint a többi ? Bizony, igenis, tudom én azt. De mit árt az, ha én írok neki? — Engedjen meg, kinek? — Bolesznek! — De az nem létezik. — Oh Jézus Mária! Mit árt az, na! De mintha volna! Én Írok neki, akkor úgy veszem, mintha itten volna. És Teréz én vagyok, ö válaszol nekem, én neki. Már értettem. Furcsán éreztem magam. Szégyenlem magamat. Tőlem három lépésre emberi lény él. Nincsen a földön senkije, aki hozzá szerető vagy szives vonzódással viseltetnék és ez a lény kigondol magának egy barátot. — Ön nekem Boleszhez irt levelet. Felolvastattam magamnak. Oda hallgatok és azt gondolom, Bolesz él. Kérem, írjon nekem levelet Bolesztől Teréznek, azaz hozzám. Ha felolvassa,
