Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1919-03-20 / 12. szám
1919. március 20. NAGYBÁNYA 3. oldal. Már késó’. Két dadogó sétál a ligetben. — Né . . . né . . . nézd csak — dadogja az egyik — egy m . . . m . . . madár. — Ho . . . ho . . . hol ? — dadogja vissza a társa. — Már elrepült — nyögi ki az első. — Amint tovább mennek, ismét elkezd dadogni az egyik: — Vi . . . vi . . . vigyázz! . . . — M . . . m . . . miért? . . . — Már beleléptél — dadogja vissza az első. A sorozáson. Kaftán Móric is megjelenik a sorozó bizottság előtt. Az ezredes látja, hogy a fiú nagyon piszkos, hát odaszól az őrmesternek. — Meg kell fürdetni! Bevezetik a fiút egy helyiségbe, amelyben egy fürdőkád van. Móric ijedten kiált fel a viz láttára: — Ájvé, hát a tengerészeihez vesznek be? pamii mi Misi hu iíséíIé. — Irta: Révai Károly. — Pákozdi Gergely urambátyámnak három rossz tulajdonsága volt: ad 1.) nagyokat ivott; ad 2.) örömest forgatta a 32 levelű bibliát; ad 3.) a botot szerette táncoltatni a jámbor parasztok hátán. Hát bizony ez mind a három elég rossz tulajdonság egy emberben ! Ha vendégei voltak, holtra itta magát; ha alkalom kinálkozott, a „csöndest“ kultiválta; ha paraszt megboszantotta, bottal intézte el a házi ügyeket. Különösen mindhárom rossz szokásnak hódolhatott, mert dúsgazdag ember volt. Ezen rossz tulajdonságok mellett azonban volt neki három jó is: adakozó volt a szegények iránt; másodszor: elméletileg erős balpárti hazafi volt, és harmadszor: rendkívüli tisztelője volt az emberiség szebbik felének, annak tudniillik, melyet jó magyaros névvel „fejérnép-“nek szoktak nevezni. Az adakozást úgy gyakorolta, hogy minden szombaton összegyűjtötte kúriája udvarára ameny- nyi rongyos paraszt volt a faluban s a környéken s ellátta őket egy hétre való . eleséggel; Borbolya János udvarbirónak ugyancsak volt dolga ilyenkor az avas szalonna s a pálinka kiosztással. Az elméleti balpártiságot meg úgy kell értelmezni, hogy képviselő választások alkalmával bement Fogarasra, leszavazott a balpárti jelöltre, le- gazemberezte az „átkos kormány“ jelöltjét s megint haza hajtatott falusi domíniumába. A harmadik jó tulajdonsága a nő iránti tisztelet volt. Szerette a nőket ernyedetlenül! Mint agglegény annyi paraszt szépséggel virágozta föl ősi kúriáját, mintha az a paradicsom kertje lett volna. S mégis különös játéka a sorsnak, hogy Gergely urat nem a főfő hibái, hanem a jó tulajdonságai sodorták majdnem a veszedelembe. Majdnem, — mondom, — mert a végzet lesújtó kezét Derecskéi Aladár, az ő kedves öccse, Borbolya János urammal egyetemben föltartóztatta. De mielőtt elmondanám a veszedelmet, mely mint egy keringő héja lebegett Gergely ur feje fölött s már-már lecsapni készült, — illő, hogy a szereplő egyéneket Írói szokás szerint egyenként bemutassam; még pedig mindeneket a feje búbjától az ujjahegyéig. Meg is cselekszem. Gergely ur 50 éves agglegény volt, nagy torzonborz fejjel, széles vállakkal, erős bika nyakkal, kidomborodó mellkassal és potrohhal. Kezei, lábai akkorák voltak, mint egy béresnek. Apró szürke szemei teljesen elvesztek a sűrű szemöldökök és pillák tömkelegében. Haját, szakállát már behintette a hó, a hangja erős, recsegős volt, mintha teljes életében mindig ezredet vezényelt volna. Derecskéi Aladár urfiról egyelőre nem sok mondani valónk van; ő Brassóban lakott mint fiatal ügyvédbojtár s csak olyankor látogatott haza kedves nagybátyjához, mikor pénzügyi műveleteket kellett végrehajtani. Máskülönben derék, könnyelmű fiú volt, ki mint Gergely bátyjának kedvence és leendő egyetlen örököse, élte világát. Fontos személyiség volt a háznál Borbolya János udvarbiró uram. Olyan félparaszt, ki a bicskáját a csizmaszárában hordja, zsebkendőt csak hírből ismer, de amellett urnák tartja magát s a tiszteletet megköveteli. Ifjú legénykorától szolgálta Gergely urat s a 25—30 évi együttlét annyira bizalmas viszonyt teremtett a két ember között, hogy Borbolya uram pokróc gorombaságokkal is traktálta néha gazdáját, anélkül hogy annak haragját magára vonta volna. De nem is csoda; nagyobb szabású lumpolások után ő fektette le Gergely uramat, mint édes anya a gyermekét s hideg vizes borogatásokat rakott fejére. Borbolya uram uralkodott gazdája nevében az egész kúria felett; a szakácsnét, a belső, külső leányszemélyzetet teljes szigorral kezelte; a szájasokat elcsöndesi- tette, az ügyetlenekbe egy kis elevenséget öntött. Az asszonyi személyzet mind onnan került ki a faluból. Ott feküdt a kúria valahol a fogarasi gyönyörű havasok aljában, egy román falucskában, hol Pákozdi Gergely képviselte egyedül az „úri“ rendet meg a magyarságot. A szalmafedelű viskók közül királyi fenségben emelkedett ki az ősi kastély, a park óriási jegenyéivel. Mikor Pákozdi Gergely 30 éves volt, meg akart házasodni; de valami vékonypénzű főhadnagy elszöktette a menyasszonyát. Azóta aztán minden esztendőben házasodni akart, mert csodálatosképen az az első tragikus eset nem vette el a kedvét az asszonyoktól. Másodízben viszont ő maga hagyta el a kiválasztott hölgyet. És ez igy ment minden esztendőben; lassanként lepergett az idő fövenye s ő elérte boldog nőtlenségében az 50-ik esztendőt. Volt egy pár jó barátja a környékről; erős kortyondi fráterek, szenvedélyes kártyások. Ezek néha meglátogatták; ilyenkor aztán folyt a bor, forgott a kártya, zengett a nóta, kavargóit a dévajság. Pedig bizony a kártya veszedelmes mesterség! Akár szerencsével, akár szerencsétlenséggel járjon, mindkét: esetben kiforgatja az ember lelkét eredeti mivoltából. A túlságos ivás rossz szokás; önzés a legnagyobb mértékben. A toroknak valódi glorifikálása. (Folyt, köv.) Kiadó laptulajdonos NÉMETH BÉLA. 13, 969/919. sz. Hirdetnfiény! Nagybánya város tanácsa által közhírré tétetik, hogy a sertéskonda tartási és legeltetési jog 1919. év április' 1-től 1922. év március hó 31-ig terjedő három évi időtartamra, 1919. március 26-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében megtartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár 350 K-> évi bér. Az árverésen részt venni óhajtók tartoznak a kikiáltási ár 50 %-át bánatpénzül letenni. Az árverési feltétel a városháza irodahelyiségében közszemlére kitétetvén, az bárki által a hivatalos órák alatt megtekinthető. Nagybánya, 1919. március 12. A város tanácsa, dr. ajtai Nagy Gábor s. k. h. polgármester. 1151/919. sz. Hirdetmény! Nagybánya sz. kir. r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a tulajdonát képező erdejében a f. évben értékesítés alá kerülő erdei legelőket és tisztásokat juh és marhalegelőként, illetve fü- kaszálásra f. évi április hó 8-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó zárt írásbeli és szóbeli ajánlati tárgyalás után a folyó évi nyári időtartamra bérbeadja. Nyilvános árverésre kerül: 1. a Kalmár-legelő a környékbeli erdőrészekkel; 2. a Kis- és Nagy- pisztrángos és János-rét tisztások a környékbeli erdőrészekkel; 3. a felsőfernezelyi és láposbányai védkerületek nagy része; 4. a Sajtosmező-tisztás részben; 5. Kopaszrét (Plestyor) tisztás; 6. a borpataki védkerületnek egy része; 7. a nagybányai védkerületnek legeltethető részei és 8. a Ravaszpatak-menti kis tisztások. Árverezni óhajtók az árverési és szerződési feltételeket, valamint az egyes legeltethető erdőrészek nagyságát és a kikiáltási árakat a város erdőhivatalában tudhatják meg, melynek alapján a zárt írásbeli ajánlatok a polgármesteri hivatalba adhatók be a kikiáltási ár 10u/o-ának bánatpénzként pénzben, értékpapírban, vagy Nagybánya város takarékpénztáránál elhelyezett betétről szóló könyvecske csatolása mellett és annak kijelentésével, hogy ajánlattevő az árverési és szerződési feltételeket ismeri és azok betartására magát kötelezi. Nagybánya, 1919. március 15. A város tanácsa. Dr. Ajtai Nagy Gábor s. k. h. polgármester. f Régi olajnyomatu képek ^ M kaphatók. Hid-utca 10. s?. m m i» KA mindenféle kerti munkákat elvállal — ii. m. gyümölcsfa takarítást, szőlő ültetést stb. Virág-utca 18. szám alatt. A keresztheg'yen két darabból álló, mintegy 6 hold kiterjedésű, részben szántásra, részben gyümölcsösnek használható IT föld eladó. Eladó továbbá egy igen könnyű, fedeleden, két üléses, egy vagy két ló után fogható, uj és IGEN CSINOS KOCSI. Tulajdonos neve megtudható a szerkesztőségben. Hirdetmény. Hadból hazatérve, értesíteni Nagybánya és vidéke mélyen tisztelt közönségét, hogy Erdélyi-út 8. szám alatt volt W“ kovácsmüliolyemet Zrínyi Ilona tér 2. szám alá helyeztem át és megnyitottam. Műhelyemben kocsik és egyéb járművek, gazdasági eszközök javítása és újak előállítása gyorsan és pontosan eszközölhető. A lovak vasalására különös gondot fordítok és jutányos árakat számitok. Mély tisztelettel: Dávid János kocsigyártó és gazdasági kovácsmester. IVSülier Sándor villanyfelszerelési és berendezési vál- _______________lalata. ___________ El vállal villany bevezetéseket, villanyosengő felszereléseket és azoknak szakszerű javítását. Költs égj eg-ys ékkel díjtalanul szolgál. Villany égő testek állandóan raktáron. ■ ■ ■ A mélyen tisztelt közönség b. pártfogását kéri kiváló tisztelettel MÜLLER SÁNDOR villanyszerelési vállalata. Ösztreicher-féle üvegüzlet. Lakása: Felsőbányai-utca 6. szám alatt.
