Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1919-01-02 / 1. szám
1919. január 1. NAGYBÁNYA 3. oldal. A verssvizi bányaüzem karácsonyfa- ünnepélye, mint múlt számunkban jeleztük, jan. 1-én, Újév napján d. u. 2 órakor lesz az üzem rendelő termében. A járvány alábbhagyott, ezért a hatóság ismét megengedte a mozi előadásokat. Románnyelvi tanfolyamot nyitok a felnőttek számára, ha legalább 20 jelentkező lesz. A jelentkezőknek a többi felvilágosítást készséggel megadja a Kiadóhivatal. Ferenozy Valér festőművész szívesen vállalkozik francia, angol vagy német órák adására. Mindhárom nyelven tökéletesen beszél s e nyelvek gyakorlati tanításában már szép eredményeket ért el. Rena§terea — Újjászületés a ciine annak a román nyelvű hetilapnak, amelynek első száma Berthelot tábornok átutazása alkalmából jelent meg. Az uj lapnak Barbul Miklós oki. gazdász a szerkesztője. A lap előfizetési ára egy évre 20 K. A lap tulajdonosa az „Astra" r. t., amely a nyomdát megvette, de úgy, hogy az eddigi tulajdonos is, mint igazgató, valamint az eddigi munkások is részvényesei a részvénytársaságnak. A negyvenéves Pesti hírlap az évforduló alkalmából bizalommal ajánlja magát a magyar olvasóközönség figyelmébe. Negyvenéves múltja, mely alatt Magyarország leghatalmasabb lapjává fejlődött, biztosíték arra, hogy mint a magyarság legnépszerűbb, legkedveltebb napilapja továbbra is a közönség minden igényét ki fogja elégíteni. A 344 oldal terjedelmű Pesti Hírlap naptára, melyet immár három évtized óta ingyen kap meg minden előfizető, ezúttal a szerkesztőségének és politikájának negyvenéves történetét hozza, a lap régi és mai kiváló íróinak egy-egy dolgozatával és arcképével s mindenki ingyen megkapja, aki a lapra egyszerre negyedévre vagy hónaponkint megszakítás nélkül előfizet. A Pesti Hírlap előfizetési ára negyedévre 22 K, egy hóra 7-80 K. A legbiztosabb vagyon mindig a szellemi tőke, a szellemi vagyon értéke nem csökken soha. Aki művelődni óhajt, aki szenzációs képeket akar látni, aki barátja az okos szórakozásnak, aki hive a tudásnak és a haladásnak, fizessen elő a legjobb, legszenzációsabb magyar hetilapra a Képes Újságra. Előfizetési ár egynegyed évre 10 korona. Koszom megváltás. Fischer Károly bánya- tanácsos elhunyta alkalmával a bányaigazgatóság tisztviselői és altisztjei, valamint a fernezelyi kohó tiszti és altiszti kara 391 koronát adott össze a helybeli hadiárvák alapja javára. Okleveles kertész, aki a kertészet minden ágát érti, gyümölcs, szőlő, konyhakertészet- és méhészetben jártassággal bir, állást keres. Lengyel András, Nagybánya, Tárna-u. 25. Haláleset. Papp Endre láposhidegkuti g. kath. lelkész Berthelot tábornok fogadására ment ki ismerőseivel az állomásra; útközben hirtelen rosszul lett, összeesett és szivszélhüdés következtében meghalt. Dr. Selegian János orvos vitte be kocsin a városi kórházba a szerencsétlenül járt lelkészt, akit özvegyén és 2 leányán kívül minden ismerőse őszinte részvéttel gyászol. Wass Lajos gyógyszerész és neje 25 K-t juttatott szerkesztőségünkbe a Nőegylet szegényeinek javára. Köszönettel nyugtázzuk és illetékes helyére juttatjuk. A Színházi Élet, Incze Sándor népszerű hetilapja Feiks Jenő szenzációs hatású karrikaturái- ban mutatja be a fővárosi Bohémia klub-életének nevezetességeit. Azonkívül közli a citn lapon Odry Árpád képét és még igen sok aktuális képriportot a hétről. Szépirodalmi része is tartalmas és változatos; Szép Ernő, Strindberg Ágost, Lakatos László, Molnár Jenő, Hervay Frigyes, 1—1 értékes írása teszi érdekesebbé e számot. A Színházi Élet előíiz. dija negyedévre 12 K 50 f., egy- egy szám ára 1.20 K. Kiadóhivatal Erzsébet körút 29. (¥i^^”sáld^n felsőbánya pénzügyi hosszas szenvedés után 75 éves korában, boldog házassága 51-ik évében elhunyt. A Szepesség- ről ideszármazott főtisztviselőnek testvérvárosunk kulturális élete sokat köszönhet. Mint hivatalnok, mint történelmi kutató, régiséggyűjtő buzgó tevékenységet fejtett ki; szenvedélye azonban a turisztika volt. A Szepességben az ő működése emlékét érben örökítették meg, de a mi vidékünk turisztikai fejlődése is sokat köszönhet az ő buz- golkodásának. Muszáj nevetni I „Újvári telefonál“ a cime annak a legújabb kétoldalú tréfás hanglemeznek, melyet Újvári Károly adott elő. Ezen a hanglemezen a kitűnő komikus fölülmúlta önmagát, olyant nyújtott, amely e lemezhez fűzött, óriási várakozást teljes mértékben igazolja, szóval a legjobb hanglemez-produkciót. A lemez pénzért nem kapható, csupán 6 drb. lejátszott öreg lemezért leszállítja Wagner „Hangszernagyáruház“ Budapest, József-körut 15. Egy teljes regónykötet 1 korona. A „Legjobb könyvek“ minden második héten egy- egy belföldi vagy külföldi elsőrangú iró regényét hozza. A „Legjobb könyvek“ minden második szombaton jelenik meg és ára a 64 oldalas kötetnek 1 korona. Kapható mindenütt. iraltilis, ItiMra a MMisMa Irta: Dr. Kacz Izsó.4) Mihelyt 1915. május hó végén Taskentbe érkeztünk, már észlelhettük az orosz cári közigazgatás slendriánságát. Tiz napig utaztunk, Kievből egyenesen Tanskentbe irányítottak, 200-an voltunk és itt meg voltak lepődve, miikor megérkeztünk. Nem készültek reánk, még a kaszárnya sem volt berendezve, ahova minket elhelyezni kellett volna, úgy, hogy ideiglenesen — 3 hétre — egy régi kaszárnyába helyeztek el, amely azelőtt lett tífuszjárvány miatt kiürítve. Persze sétáltunk be egymás után tífusszal a kórházba. Hasonló eset megismétlődött Skobelevben. Ott meg 1916. őszén koncentrációs tábort rendeztek be 600 tiszt részére s az orosz katonai mérnöknek megfelelő összeget utaltak ki, teljesen uj ágyak készítésére, illetve beszerzésére. Ő pedig egy járvány folytán kiürített kaszárnya ágyait forró vízzel lemosatta s beállította a mi részünkre, a pénzt pedig zsebre vágta. Hogy mégis mindkét esetben aránylag kevesen haltak meg, az nem az orosz kórházak kellő berendezésének, hanem ami orvosaink lelkiismeretes működésének tulajdonitható. Minket a fogságba jutott saját orvosaink és szanitész legénységünk ápolt. Működésűk oly önfeláldozó, bámulatosan lelkiismeretes volt, hogy minden hadifogoly, tiszt avagy közlegény örökké hálával fog rájuk gondolni. A nemzet nagyon sok hálával adósa a hadifogoly orvosoknak. Tudok orvosokat, akik büntetéseket, büntető állomásra való áthelyezést állottak ki, mert a legénységnek az oroszokkal szemben a legélesebben, mondhatnám vakmerő módon pártjára keltek. Az uj kaszárnyában történt elhelyezkedésünk után az első hetekben nem foglalkoztunk semmivel. Fölöslegesnek tartottuk berendezkedni, hiszen legfeljebb 3 hónap múlva haza megyünk. De a hőség is, amelyet még nem szoktunk meg, eltompitotta agyunkat, délelőtt 10-től délután 4-ig minden testi és szellemi munkára képtelenek voltunk. Ilyenkor feküdtünk a szalmazsákon, de még gondolkozni is lusták voltunk. Reggel fölkeltünk, megreggeliztünk. Reggeli után poloskaégetés. Ki az ágyat az udvarra, leönteni az ágydeszkát petróleummal, meggyuj- tani s megvolt a kárörömünk a poloskákon. Persze ügyesen kellett csinálni, nehogy a deszka elégjen, mert az orosz kincstár drágán fizetteti meg. Kifejlődtek poloskaégetési specialisták, akiket aztán elhívtunk poloskászati vendégszereplésre, ezek oly tökélyre emelték ezt a közhasznú tudományt, hogy megérdemelnék, hogy tanszéket nyissanak nekik valamelyik egyetemen. A változatosság kedvéért napfürdőztünk, s aztán a kút köré csoportosultunk s lavórból, vödörből öntöttük magunkra a vizet. Csapás volt, ha a kút elromlott; ez pedig gyakran előfordult az orosz anyag és munka példátlan silánysága mellett. A szomszédos kaszárnyák orosz legénysége is a mi kutunkra járt, de azért nem javították ki a kutat, sőt ilyenkor ki se engedtek, hogy az utca túlsó oldalán levő kutból menthessünk. Persze akadt egy magyar ezermester repülő tiszt, aki a kutat megreparálta. Este aztán kellemes volt az élet. A levegő lehűlt, a holdvilág ezüstös fénye békitőleg hatott idegeinkre, itt-ott fölhangzott a magyarok*) Részlet sajtó alatt levő könyvéből. nál a hegedű, az osztrákoknál a gitár s a bezárt kaszárnya udvarán megindult *a foglyok körsétája, egy véget érni nem akaró, vigasztalan körben, önmagába visszatérő görbében ; körüljártuk az udvart húszszor, ötvenszer. És beszélgetett a hadifogoly. Újból és újból elmondta, elmagyarázta, elkeseregte fogságba jutása történetét, továbbá hogyan képzeli ő a békét s mik a tervei s vájjon mit csinálnak most övéi odahaza. Ezek voltak a témák első összeismerkedésünkkor, erről beszélgettünk, mikor már jól ismertük, mikor már meguntuk egymást, ezeken vesztünk össze s ha kibékültünk, élűiről kezdtük a témát, ez folyt 3 évig változás nélkül. Hiszen nem volt egyéb témánk 3 évig, némelyiknek 4 évig, nem történt velünk semmi, amit egy negyed óra alatt meg ne tárgyalhattunk volna. Beszélni pedig kellett, hiszen társas lény vagyunk s a beszélési, közlési ösztön dolgozott bennünk is. Mikor a hőséget kezdtük már megszokni, kimentünk a városba s bevásároltuk a szükséges dolgokat. Hogy minden szükséges dolgot egyszerre bevásároljunk, arra nem volt elég pénzünk és igy fokozatosan vásárolgattunk abból a pénzből, amit a fizetésből megtakaríthattunk. S a vásárlás sorrendje a legmegbízhatóbb jele annak, hogy mi az intelligens ember szükségleteinek sorrendje Első volt az evőeszköz, zománcos tál, lavor, fésű, szappan, törülköző. Azután sorrendben : szalmazsák, támlanélküli szék, asztal, párna- ciha, vatta a párna megtöltésére, lámpa, viaszkos vászon asztalterítő, lepedő a szalmazsákra, por- cellántányér, üvegpohár és igy tovább lassan fokozva. Foglalkozni is szerettünk volna már valamivel. Magyar könyv egyáltalán nem volt kapható s postán se jött 1916-ig. Hogy ez kinek a lelkén szárad, most nem kutatom. Német könyv elvétve akadt. Játszani akartunk. Lehasitottuk az egyik ágydeszka felét s faragtunk sakkfigurákat, egy papírlapra ceruzával felrajzoltuk a 64 kockát és sakkoztunk agylágyulásig. Én egy időben már az embereket se láttam máskép az udvaron, mint lóugrásban s remegtem, mikor valaki a kedves barátomhoz közeledett, féltem, hogy kiüti. Ekkor aztán abbahagytam a sakkot s a lórumnak hódoltam. Egyesek vásároltak a városban kartonpapirt és színes tintákat és festettek magyar kártyát oly szépet, hogy Piatnik bátyánk büszke lehetne tanítványaira. Még a bélyeg is rá volt festve a tökhetesre. Lehetett ugyan a városban francia kártyát kapni, de annak nincs meg az a zamatja, mint a svájci hősöknek. A ki pedig a kártyába is beleunt, az elmélkedett erröl-arról. Így pl. egy társaság telefirkált egy asztalt hazai előkelőségek neveivel. így pl. kikből szeretnének egy kormányt összeállítani. Itt majdnem mind a 413 képviselő szerepelt a különböző listákon, leggyakrabban szerepeltek a volt Eszterházy kormány tagjai, továbbá azt vitattuk, melyek azok a nevek, amelyek nélkül a mai magyar kultúra elképzelhető nem volna. Ezen a listán már nem szerepeltek a politikusok. Egy társaság emlékezetből Ady költeményeket és Ady paródiákat állított össze, összehoztak 15 költeményt és 15 paródiát. Én sajnos fogyatékos emlékező tehetségem folytán csak 4 sort tudtam szállítani egy Ady paródia részére. Később aztán kifejlődött egy kis kulturélet, jöttek újságok, jött könyv, szerveztünk kurzusokat, sajtót, színtársulatot, kabarét. Mindez azonban külön fejezetet érdemel. Kiadó laptulajdonos: NÉMETH BÉLA. Van szerencsém értesíteni a nagyérdemű közönséget, hogy elvállalok kályha átrakásokat, mindenféle takaréktüzhelyj a vitásokat, még a legmodernebbeket is, felelősség mellett a legpontosabban. Uj kályhákat a legmodernebbül és kifogástalanul készítek. Vidékre azonnal megyek. Nagybánya, 1918. dec. 18. Szives pártfogást kér tisztelettel Katóka Béla Nagypénzverő-u. 2. kályhás-mester.
