Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1918-12-25 / 52. szám

2. oldal NAGYBÁNYA 1918. december 25. rat és saját szakállukra próbálnák a termelést foly­tatni, mert az eddig a részvényesek magántulaj­donát képezett gyár átmenne a gyár tisztviselőinek és munkásainak magántulajdonába. Szocializálni csak az állam képes és hivatott. Pucscszerii, — rendszertelen szocializálási kísérletek csak bajt okozhatnak.“ (Népszava. Garami.) „Csakis olyan üzemek szocializálásáról le­het szó, — amelyeknél az ipar technikai fejlődése az egyéni vállalkozást nélkülözhetővé teszi.“ A szocializálás tehát csak lépésről-lépésre, a legnagyobb körültekintéssel és csak konszoli­dált társadalmi viszonyok között lehetséges. Megállapíthatjuk tehát, hogy a szociális el­vek és követelések megvalósítása olyan gyors tempóban, — ahogy követelik, meg nem történ­hetik, — mert az e téren elkövetendő minden ballépés többé helyre nem hozható sebet ütne, — megingatván a szocializmus jövőjébe vetett komoly hitünket. A vagyon és tőke hatalmát meg kell szün­tetni, azt kommunalizáini kell — de elpusztítani nem szabad. Az erőszak és tévtanok útja egyformán fogja romlásba vezetni a polgárt és proletárt. Komolyan, erélyesen és becsületesen, más­részt megértéssel, jóakarattal és áldozatkészséggel kell hozzáfogni a bajok orvoslásához és az alko­tás munkájához. Elsősorban adjunk hálát az Istennek, hogy a katonák, már békességben itthon lehetnek, szeret­teik körében. A hatóságtól és polgártársaiktól ne köve­teljenek többet, mint amennyit azok nyújtani képesek. A polgárság pedig, amelynek a háború alatt itthon pihenni és vagyont gyűjteni volt alkalma, rójja le bőkezűen és jó szívvel tartozá­sát sokat szenvedett és nélkülözött szegény sor­ban levő katonáinkkal és családjával szemben. A katonák védjék és óvják az ország belső rendjét és a polgárság vagyonát, mert az most már az országé és nem egyeseké és ha az elpusz­tul, hiányát elsősorban ők és családjaik fogják legsúlyosabban megérezni. A társadalmi érintkezésben a jó modor és tiszteletadás a teljes polgári egyenlőség elvével is összeegyeztethető követelmények. Az uzsora fogalma és egyenlő elbírálás alá esik az a munkás, az iparos, a kereskedő, a földmű­ves, a ki munkáját és termékeit a szolgáltatással szivének négy évi templom harangozása, imádsága. Te voltál a vágya, az élete forrása. Elvitt magával. És most haza hozott messze-messze Szibériából. Lassan, óvatosan lépked most is, mintha vigyázna, félne, hogy fel ne költse alvó gyerme­két. El ne hessegesse kemény lépésével az an­gyal szárnyú álomtündérkét. Poros országút mellett bársonyos réten, ott, a kis tanyája mellett, kacagva, futkosva játszik egy csapat magyar gyerek. Kis lányok, kis fiuk „kint a bárány, bent a farkast“ kergetnek. Sze­gény kicsi, tömzsi lábú, űzött barika egyenesen feléje fut. Kerek piros arca, akár csak az alma. A haja göndör. Aranyhaju barika. Kacagva fut a nagy játék hevében, de egyszerre megtorpan nagy ijedten. Nevető szócskája siróra görbül. Megijedt a lelkem az idegen embertől. Az meg sajnálja az ijedtségét és gyorsan tovább megy. Megy je­genyefa irányába. Ott, ott várja őt az ő fiacskája. Sose féljen a kis kerekarcu legényke, nem érdekli őt most kerek e világon senkinek sem a játé­kos gyermeke. És megy, most már siet, szinte szalad. Messze mögötte marad a kis dalos, vidám gyer­mekhad. És haza ér. És nyakába borul az asszonya. Sírva, kacagva. De ő csak félkarjával öleli. Nézi, keresi, kérdi, hát hol az ő kis fia ? — Hát nem látta kend? Amott a réten ját­szik. A kondor szőke feje — ehol — épen most fogta el a farkas. Megremeg az ember. Most ébredt fel álmá­ból. Most ébredt csak tudatára, hogy egy egész világ választotta el a hazájától, családjától. Mintha Szibéria jégmezői felöl idáig fújna az orkán, szeméből könnyet csal ki a hideg. Kis fia mellett elhaladt — és nem ismertenreg. Nem dobbant meg a szive. Nem érezte, hogy a kis almaarcu az ő édes gyermeke. A tu­lajdon vére pedig megijedt, sírva fakadt tőle. Szibériában négy év alatt nem fájt igy a hideg. Négy tavasz virága csak most fagyott meg. arányban nem álló értékben kényszeríti ember­társaira. A politizálás ma céltalan, mert sajnos nem mi fogunk dönteni hovátartozandóságunk kér­désében. A helyi békés állapot fenntartása a legelső követelmény és ezt román polgártársainkkal kar­öltve kell teljesítenünk, ezenkívül a szociáldemok­rata szervezetnek is megfelelő ingerenciát kell az adminisztráció ellenőrzésében és irányításában biztosítani. A fontos és vezető állásokat fiatal és mun­kaképes tisztviselőkkel kell felfrissíteni, mert most dolgozni tudó és fáradságot nem ismerő tisztvi­selőkre van szükség. Az öregek, érdemeik teljes elismerése mellett, menjenek nyugdíjba. A kölcsönös megértés és okvetlen szüksé­ges együttműködés célját szolgálná az a körül­mény is, ha az oktalan féltékenység megszünte­tésével egyes fontosabb állásokat a Román Nem­zeti Tanács e célra kijelölendő embereivel tölte­nék be. Ez még nem jelentené az impérium elis­merését és semmi befolyással nem volna a város további politikai magatartására. A lakosság legfontosabb érdeke ma a za­vartalan és jó közigazgatás. Hogy ezt milyen nemzetiségű, vagy párt- állásu férfiak fogják teljesíteni, az nem fontos. Fődolog a lényeg, a rend és kö zellátás biztosí­tása, a szükséges belső szociális reformok elő­készítése és végrehajtása, továbbá a minden rendű és rangú uzsora letörése. Adjon a vezetőség szociális és népjóléti prog­ram mot. Vessen ki — Arad város példájára — a háborús vagyonokra tekintélyes népjóléti adót, a melyből a rászorultakat hatékonyan támogathassa. Erélyes intézkedéseket igényel a város tüzelö- anyaggal való ellátásának kérdése, továbbá a sze­gény néposztály ruhával és lábbelivel való ellá­tása. A spanyol kór és más járványos betegségek izolálása céljából, különösen a vagyontalan lakos­ság érdekeire való tekintettel haladék nélkül meg­felelő járványkórház felállításáról kell gondoskodni. Dolgozni polgártársak és dolgozni ! A népnek látni és érezni kell, hogy vele törődnek és szeretettel foglalkoznak, és akkor eloszlik a gyűlölet és elkeseredés, amely a hosszú háború minden nyomorúságáért a lelkekben fel­halmozódott. Rácz Dezső. A Közgazdasági és Kereskedelmi r. t. ügyvezető igazgatója. HIRE k. Dicsőség a magasságban Istennek, békes­ség a földön a jóakaratu embereknek! A szeretet szent ünnepe alkalmából sze­retettel köszöntjük olvasóinkat! Lapunk — a kettős ünnepre való tekin­tettel — e héten előbb jelenik meg. Tiszteletbeli állások. A kormánybiztos a központi szolgálaltételre berendelt dr. Komo- róczy Iván szinérváraljai főszolgabírót tb. vár­megyei főjegyzővé, dr. Stoll László nagybányai ügyvédet Felsőbánya városhoz tb. tiszti ügyészszé kinevezte. Mindkét kinevezés a közszolgálat ér­dekében történt. Karácsony elsó'napján a r. kath temp­lomban a nagymisén Kempter C dur miséjét adja elő az alkalmi énekkar Németh Béla tanár veze­tésével, újév napján pedig Damokos László művésznövendék szerzeményét. Kinevezés. Németh Béla áll. főgimn. ta­nárt, lapunk szerkesztő-tulajdonosát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a VIII. fizetési osztályba nevezte ki. — Ugyancsak a Vili. fizetési osz­tályba nevezték ki Simon László budapesti X. kér. tisztviselőtelepi áll. főgimn. tanárt, aki ne­hány évvel ezelőtt Nagybányán is működött. UJ melodráma. Glanzer Malvin állami tanítónő, jeles zongoraművésznő, melodrámát irt Révai Károly „Báthori Erzsébet“ cimii drámai költeményére. A melodrámát alkalmilag be fogja mutatni a közönségnek. Hozzáértők véleménye szerint a zenemű igen hatásos, magasan szárnyaló. Városi közgyűlést tartott f. hó 21-én képviselőtestületünk. A gyűlésen dr. A. Nagy Gá­bor h. polgármester elnökölt. Előterjesztették napirend előtt a Lapos-erdő famennyiségének kitermeléséről szóló javaslatot, amelyben a faár­verés kikiáltási ára 3.537.206 K-ban van megál­lapítva. Az ügyet jóváhagyás végett a minisz­tériumhoz terjesztik fel. — Ugyancsak napirend előtt felhatalmazták a tanácsot, hogy tárgyaljon a Mazzi Luigi sírkő- és márványgyár céggel, amely 50 évre ki akarja bérelni a blidári kőfejtő telepet. — A jövő évi értékképviselők névsorát jóváhagyták. — A napi rend tárgyai során a csendőrségi szerződés megszüntetése és a rend­őrség újjászervezése tárgyában a belügyminiszter előzetes hozzájárulása iránt fölterjesztéssel él a képviselőtestület. — A városi alkalmazottaknak, a ténylegeseknek és nyugdíjasoknak is 50%-os drágasági pótlékot szavazott meg a közgyűlés. A polgármesteri állás betöltését sürgősnek és fon­tosnak ítélvén, az állásra a pályázatot meghir­detik, a h. polgármesternek pedig a polgármes­teri teendők végzésének idejére a polgármes­teri javadalmat szavazták meg. — Az állam­tól adandó földekre igényjogosultak összeírá­sára két 5 tagú bizottságot választottak meg; ennek tagjai: Vass Gyula dr., Miskolczy Sándor dr., Bányay József, Szász József, Csepey Ferenc, Révész János, Molcsány Gábor, Kiss Lajos, Be- rindán János, Petrován János. Még nehány, ke- vésbbé fontos tárgy elintézése után a közgyűlés 12 óra után véget ért. Nőjjyülé*. Folyó hó 22-én d. u. fél 3-kor zsúfolásig telt meg a színházterem. Ez alkalom­mal tartotta meg a szociáldemokrata párt a m5- gyülését Németh Béla párttag elnökletével. A jegyzőkönyvet Veszprémy Lajos, a párt jegyzője vezette. Az elnök megnyitván a gyűlést, rámuta­tott az összejövetel céljára. Tömörülésre hivta fel a nőket, akik több évtizedes küzdelem után most egyszerre az állampolgári jogok teljes élve­zetéhez jutottak hozzá. E jogok gyakorlásához nevelődHiök kell a nőknek, főleg a családanyák­nak, akiknek a kezébe van letéve a jövendő nem­zedék sorsa.— A gyűlés tulajdonképeni előadója Ohn Lajos volt, aki széleskörű történeti adatokkal megalapozott előadásában vázolta a nő elnyomott helyzetét a múltban, rávilágított adataival a dolgozó nők jelenlegi helyzetére és hangsúlyozta, hogy a nők a jövőben jogaikat csak úgy gyakorolhatják he­lyesen, ha a tudás fegyverével készülnek rá. Minél felvilágosodottabb lesz a nőtársadalom, annál nagyobb súlyban eshetik majd latba a szava a család, a község, az ország dolgának^az intézé­sénél. Lelkes előadását mindvégig élénk érdek­lődéssel hallgatta meg a nagyobbára nőkből álló hallgatóság, amely zajos tapssal honorálta az előadó fáradságát. — Ezután az elnök zárószavai­ban kijelentette, hogy a párt nemcsak jelszavak­kal küzd, hanem a különböző tanulmányi körből vett népszerű előadásokkal fejleszteni akarja az érdeklődők lelki világát; azonkívül a bérlendő helyiségben bizonyos napokon és órákban ren­delkezésére áll majd mindazoknak, akik bármi tekintetben tanácsra szorulnak. Csak forduljon mindenki bizalommal a pártvezetőséghez! Ezután a gyűlés az elnök éltetésével véget ért. Uj pártalakuláa városunkban. F. hó 29-én d. e. 11 órakor a színházteremben tartandó alakuló gyűlésre hívja meg a Városi párt szer­vező bizottsága városunk egész közönségét. Az uj párt nem politikai célból óhajtja férfi és nőtár­sadalmunk tömörülését, hanem tisztán varosunk társadalmi és pénzügyi kérdéseinek minél helye­sebb és minél szélesebb körben megnyugvást keltő megoldása érdekében. A jótékony Nó'egyesiilet szegényeinek karácsonyi kiosztására újabban adakoztak Hoff­mann Árpád ivén: Gyalay Gyuláné, Mladeiovszky Lajosné, Jakab Dénesné 20—20, Szentpétery Fe- rencné, Ábrahám Endréné, Égly Jánosné, Wiesner Richárdné 10—10, Weszely Jánosné 5, N. N. 4, N. N. 3 koronát. Az elnöknőhöz befolytak a köv. adományok: Gavrillás Leóné 10 K és ruhanemű, Madarassy Lászlóné 40 K, Fülep Imréné 10 K, burgonya, aszalt alma és zsir, Waigandt Anna 10 K, Németh Béláné aszalt gyümölcs, Rumpold Gyuláné 10 K. — A szegények nevében köszö­nettel nyugtázza az Elnökség. Á közalkalmazottak beszerzési csoport­jának intézősége a megérkezett rumot kiosztatja a tagoknak. A kiosztás ideje: 1918. dec. 27-én d. e. 8—12-ig R betűtől végig, dec. 28-án d. e. 8—12-ig H—P, d. u. 2—5-ig Á—H betűig. Min­denki vigyen magával edényt. Fejenként kap egy liternyit. Karácsonyfa ünnepély. Újév napján d. n. 2 órakor lesz a veresvizi bányaüzem rendelő termében egy kis karácsonyfa ünnepély a veres­vizi árvák számára. Ez ünnepélyre a gyűjtés már

Next

/
Oldalképek
Tartalom