Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1918-12-12 / 50. szám

2. oldal NAGYBÁNYA 1918. december 12. Egy kis statisztika. Erdély 15 vármegyéje közül Háromszék, Csik, Udvarhely megyék területén 414.436 lakos közül 29.817 román él. Erős kisebbségben élnek a románok Brassó megyében, erős magyar és szász kisebbségek vannak Fogaras, Nagy-, Kis- küküllő, Aranyostorda, Marostorda és Kolozs me­gyékben, végül Besztercenaszód megyében. így alakul ki aztán Erdély nemzetiségi statisztikája ekként: összlakosság 2,698.000, ebből román 1,471.000, magyar 940.000, szász 234.000, egyéb nemzetiségű 53.000, tehát az összes lakosság 45 százaléka nem román. 1,174.000 magyar és szász meg akarnak ma­radni a magyar imperium alatt. Az erdélyi magyarság és szászság vitális ér­deke, hogy a békekonferencia előtt hallassa szavát, hogy az önrendelkezési jog alapján helyezkedhes- sék el a jövendő magyar államban. Ha másként nem megy, az önrendelkezési jog alapján Kolozsvár székhellyel meg kell ala­kítani az erdélyi köztársaságot. Ez a köztársaság keresné és meg is találná a kapcsolatot a magyar köztársasággal. Nem tudjuk, miért kell egy amerikai szüle­tésű, viszonyainkat teljességgel nem ismerő po­litikus elve alapján az ezer éves magyar földön az eddigi magyar fennhatóság helyett román 1 fennhatóság alatt valósítani meg a népek önren­delkezési jogát? Az ezeréves történelmi múlt nem jön számításba? A természetes határok nem jön­nek tekintetbe? A lelkeket megnyugtató és bé­kességet biztositó kivezető ut mellőzendő? Amit a román fennhatóság igér, arról a magyar kormány biztosította Erdély népét és biztosította Európát. Eddigi kormányzásával ga­rantálta Ígéreteit. Van-e hát értelme Erdély népei­nek életét feldúlni, uj helyzetet és bizonytalan jövőt teremteni ? Uram! — Irta: Révai Károly. — Uram ! Ne oltsd ki életem világát! Ha kolduson is, ó, hagyj élni még 1 Valami csodás reménykedés jár át, Egy életsugár belém költözék. Uram ! Nyújtsd meg bús éltem fonalát! Hagyj, hogy szenvedjek ezer kínon át, Csak azt engedd meg, hogy láthassam én még Szegény hazámnak régi dicsőségét! Uram! Vezess a poklokon keresztül, Gyehenna tüze égesse valóm! Űzz el a régi, csöndes kis eresztül, S társuljon velem a koldusbotom. Uram ! Vedd el a napi kenyerem, Szomjamat oltani egy csöpp se’ legyen ; Csak azt engedd meg, hogy láthassam én még Szegény hazámnak régi dicsőségét! Uram! Vess engem örök kárhozatra. Legyek e földön utált, megvetett! Hová betérek egy hitvány falatra, Csak verjenek ki, mint a rossz ebet. Legyen kacagás az én nyomorom, Kő a kenyerem, pocsolya borom, Csak azt engedd meg, hogy láthassam én még Szegény hazámnak régi dicsőségét! De ha remény nincs egy szebb jövendőre, Ha nemzetemre pusztulás szakad ; Uram! ha nem vagy nemzetemnek őre, S azt irtani mindenkinek szabad : Úgy ne hagyd szegény szolgádat tovább, Hogy lelkét kinok-kinja járja át! Egy perc alatt vess véget hű szivének . . , ... És ez legyen a legutolsó ének 1 . . . Újból megnyílt a KATZ Jakab* fele cipészüzlet Nagybányán, Rák- utca 5. szám alatt, hol férfi, női és gyermek cipők kiváló minőségben készülnek. HÍREK. Vármegyénk uj kormánybiztosává a népkormány dr. Makray Mihály polgármestert nevezte ki. Városunk szülöttét örömmel üdvözöl­jük a főispáni teendők végzésére rendelt kormány- biztosi székben abban a tudatban, hogy mint a haladás embere értékes munkaerejével, nagy eré- lyével és határozottságával megyénk ügyeit ál­talános megelégedésre fogja vezetni e mai nehéz időkben is. Kinevezése alkalmából a vármegyei lapok is elismeréssel emelik ki abbeli érdemét, hogy városunkat 12 évi polgármestersége alatt az újkornak megfelelően olyan fejlődési fokra emelte, amilyennel kevés vidéki város dicse­kedhetik. Szatmár város uj kormánybiztosa Kosaczky László, a szatmári munkásbiztositó pénztár volt igazgatója lett, aki a háború alatt a Kárpátok védelmében az országos hirü Kosaczky- zászlóaljnál szerzett nevének nagy népszerűséget. UJ szerkesztő. Incze Gábor, lncze Lajos budapesti áll. főgimn. tanár fia helyettes szerkesz­tője lesz a Mollináry Újság c. népszerű katonai újságnak, amely most Uj Élet címen fog a polgár­társadalom szolgálatába lépni. Lapunkban is talál­koztak már olvasóink — ig. jelzéssel a törekvő fiatal ember hangulatos Írásaival. Most, hogy a toliforgatók gárdájába lép állandó szolgálatra, reméljük, hogy a biztató kezdetnek lendületes folytatása lesz Írói tevékenységében. Népgyülós. Vasárnap d. e. fél 11 órakor az István-szálló színháztermében nagy népgyülés lesz. Felolvasás jótékonycélra. Ferenczy Va­lér festőművész /. hó 14-én, szombaton este 8 órakor a kaszinóban felolvas a rézkarcról és réz­metszetről. A művész már évek óta foglalkozik ezzel a demokratikusabb irányú művészettel, amely az olcsóbb és mégis művészi értékű ké­peket úgyszólván mindenkinek könnyen meg- szerezhetővé teszi. Lekötelez a művész, aki a mai aggodalmas időkben egy órára kiragad ben­nünket a mindennapi izgalmakból és a művészi tevékenységnek egy nálunk még ismeretlen mód­jával akar megismertetni. Megjegyezzük, hogy a fővárosi közönség előtt is ismertette ezt az egyre népszerűbb művészi alkotó munkát az Ernst- múzeumban; erről a felolvasásról a fővárosi la­pok nagy elismeréssel emlékeztek meg. Remél­jük, hogy közönségünk is kellő érdeklődést fog tanúsítani annál inkább, mert a jövedelem rész­ben a Nöegylet szegényeinek, részben pedig a hadiáva és hadirokkant alapnak jut. Belépő­díj 2 K, diákjegy 1 K. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében, akinek kira­katában nehány rézkarc is látható. számvizsgáló f. hó 9-én életének 48-ik évében 8 napi súlyos betegség után elhunyt. A járvány áldozata lett a derék, pontos, szorgalmas tiszt­viselő is, kinek elhunytát külön gyászlapon adja tudtul az áll. bányaigazgatóság és mellé rendelt számvevőség tisztikara. Temetése f. hó 11-én d. u. 2 órakor ment végbe általános részvéttel. A Nemzeti Tanácsba a gazdatársada­lom Almer Károlyt, dr. Miskolczy Sándort, Mol- csány Gábort, Szakáll Imrét, mv. Thorday Imrét és dr. Zoltán Lászlót küldte képviselőjéül f. hó 8-án, vasárnap d. e. tartott értekezletéből. A Beszerzési Csoport intéző bizottsága f. hó 11-én tartott értekezletén Szentpétery Ferenc járásbirót választotta meg elnökéül, Rozsos István igazgatót pedig alelnökké. Az Oláh László el- hunytával megüresedett bizottsági tagságra a nyugdíjasok közül Károlyi Imrét választották meg, dr. Makray Mihály helyébe Neubauer Hermin polg. leányisk. tanárnőt és bizalmiférfiuvá Imre Károly ig.-tanítót. Az értekezlet elhatározta, hogy egyes kiutalt árukért megbízottat küld Budapestre, aki fegyveres kísérettel fogja az árut elhozni. Katonafiamnak. Peterdy Andorné Várnai Zzeninek ezt a forradalmi versét terjesztették Pesten a forradalom izzó napjaiban. A napilapok csak a címét említették, mi szolgálatot akarunk tenni olvasóinknak e költemény teljes leközlésével. Három szenzációs melléklet és pedig egy teljes Móricz Zsiginond színdarab, ügyes gyermekjáték, díszes zsebnaptár, színes és mély- nyomású művészi képek, sok aktuális tréfa, no­vella stb. lesz Az Érdekes Újság ezidei kará­csom számában, melynek ára az összes mellék­letekkel együtt 3 K. Az előfizetők minden ráfi­zetés nélkül kapják a gyönyörű karácsom számot. Francia, angol, német nyelven perfektül beszélő vállalkozik leckék adására. Kisebb csoportok is jelent­kezhetnek. Jelentkezéseket szíves­ségből továbbit szerkesztőségünk. Gyászrovat. Minden nap egy-egy újabb gyászhir. Az influenzás tüdőgyulladás könyörte­lenül szedi az áldozatait. Szegény Imricsák Gyula, posta és táviró tiszt is itthagyta f. hó 6-án élete 29-ik s boldog házasságának 6-ik évében kis család­ját. F. hó 8-án vasárnap d. u. 3 órakor temették el nagy részvéttel a korán elhunyt derék törekvő fiatal tisztviselőt, akit nején, szül. Lánczky Mar­giten és egyetlen kis fián, Gyuszikán kivül nagy­számú rokonság gyászol. — lncze Árpád bádo­gos mester fiát, a 18 éves Sándor péksegédet is áldozatul kívánta a spanyol láz. Ä korán el- költözöttet nagy részvéttel kisérték utolsó útjára csütörtök d. u. 3 órakor. — Lajos István helybeli csendőrőrmestert is súlyos csapás érte: a leg­gondosabb ápolás sem tudta megmenteni fiatal nejét az életnek: f. hó 4-én az influenzás tüdő­lobnak esett áldozatul ifjú életének 24-ik évében. Nagy részvéttel temették el f. hó 6-án. — Mayer Sándorné, Mészáros Ilonka is áldozatul esett a járványnak ifjúsága virágában, élete 24-ik évében. Elhunytát még tragihusabbá teszi az a körülmény, hogy férje, a törekvő fiatal kereskedő orosz fog­ságban van s mire hazajöhet szegény, üres fész­ket talál: múlt évben meghalt egyetlen fiacskája, most meg a felesége. A gyászba borúit szülőkön és rokonokon kivül a közönség általános részvéte kisérte végső pihenőjére a szerencsétlen fiatal asszonyt f. hó 10-én. Béke poraikra! A számos rölgyi vasút Nagybányáról reggel 8‘05-kor indul, Zsibóra 12 02, Kolozsvárra 7'49-kor érkezik meg. Kolozsvárról indul 4-59-kor reggel, Zsibóra 11’46-kor, Nagybányára pedig d. u. 4’32-kor érkezik meg. A Szatnrár-nagybányai vasút menetrendjében egyelőre nincs változás. Indul innen Szatmárra d. u. 3’08-kor és ide érkezik Szatmárról d. e. 10 21-kor. Szatmárról Budapestre reggel csak egyszer indul és ugyancsak reggel érkezik a vonat. A magyar Nemzeti Tanács szombaton, f. hó 17-én tartotta meg újabb alakuló gyűlését, ahol az egyes érdekcsoportoktól bejelentett tago­kat tudomásul vették. A vezetőség, a következő- képen alakult meg: elnök Székely Árpád, alelnök Kupás Mihály, jegyző Mikola András és Sen- kálszky Mihály. A végrehajtó bizottság tagjai: dr. A. Nagy Gábor, Tréger Lajos, Ohn Lajos, Rumann Ferenc, Puklus János, Igli István, dr. Thurzó György, Glavitzky Károly, dr. Stoll László, Révész János és Mihályházi Péter. — Laczfalvy Ferenc bányatanácsos indítványára a Nemz. Tanács a Bozsenik Béla főgimn. tanártól kiadott rőpirat álláspontját magáévá téve határozottan állást foglalt Magyarország területi épsége mellett, til­takozik a hazai románság vezetőinek elszakadási törekvése és városunknak is a román királyság jogara alá való kényeritésének még csak kísér­lete ellen is abban a szilárd meggyőződésben, hogy román polgártársaink sem óhajtják fölcse­rélni — miként egyre több oldalról értesülünk •— az uj magyar köztársaságtól biztosított széleskörű önállóságot az imperialista irányú román király­ság hatalmi tultengésével. — E tiltakozást a kö­vetkező táviratban tudatta a helyi Magy. Nemz. Tanács az orsz. Nemz. Tanáccsal: Magyarország Nemzeti Tanácsának Budapest. Nagybánya város Magyar Nemzeti Tanácsa e tiszta magyar kultú­rájú ősrégi város túlnyomó többségében magyar lakossága nevében ünnepélyesen tiltakozik a gyula- fehérvári román nemzetgyűlésnek határozata ellen, mely szerint 26 vármegye s igy Nagybánya város is elszakittassék Magyarország ezeréves állami kö­telékéből és idegen militarista uralom alá vettes­sék. Hazánk és a kulturvilág szabadságszerető népei előtt erélyesen tiltakozik említett egyoldalú döntés illetékessége és érvénye ellen, mert az a határozat megkérdezésünk, képviseltetésiink nélkül és akaratunk ellenére jött létre. A népeknek önren­delkezési joga ezt a 26 vármegyét és ezen ősrégi város magyarságát is megilleti s erről mi soha nem mondunk le s nem mondunk le a független, szabad, békeszerető és népeivel egyetértésben élő, csonkitatlan Magyarországhoz való tartozandósá- gunkról. Ha a wilsoni elvek hazug kijátszásával idegen uralom rabjává lenni kényszerülnénk, úgy uj helyzetünket mindaddig súlyos börtönnek fog­juk tekinteni, mig a szabadulás reánk virrad. A Nagybányai Nemzeti Tanács. Simon László

Next

/
Oldalképek
Tartalom