Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-21 / 47. szám

2. oldal NAGYBÁNYA 1918. novenber 21. Nem szabad a békés együttműködést sze­mélyes hiúság, vagy anyagi érdek előtérbe tolá­sával meggátolni, — és módot kel! nyújtani arra, hogy a helyi közigazgatást intenziven ellenőriz­hessék. Nem szabad idegenkedni és jelentéktelen eseményeket országos sérelemmé fel fújni és azt oly módon megtorolni, amely az igazság elvével ellenkezik. A kormány és társadalom együttes köteles­sége, — a vagyontalan katonák és családjaik megélhetésének előmozdítása, hogy ezzel a há­borús vagyoneltolódások elleni gyűlölet loka- lizáltassék. A háborús vagyon nem tisztán felekezeti, nemzetiségi, hanem általános tünet. Zsebelt itt mindenki egyformán, akinek csak módjában volt embertársai zsebében valami jogcímen kotorászni. Egyenlő eredetű mind az a vagyon, ame­lyik akár az 50 K-ás girhes kakas, a 300 K-ás cipő, az 50 K-ás zsebkendő, az 500 K-ás búza, a 2000 K-ás ruha, vagy bármi egyéb hasonlók­ból származik. Nem indokolt tehát, hogy ezért egyes fog­lalkozású, vagy felekezetű egyénekre szabadítsuk rá a fegyelmezhetetlen tömegeket. Ha a nagy vagyonokat és birtokokat az egyenlőség és emberi jogok nevében meg kell szüntetni, akkor annak útja, nem az erőszak, ha­nem a törvény, amely nem tesz különbséget val­lás és nemzetiség között. Katonák! . . . akik ezt az országot minden külső ellenségtől megvédtétek, ne hagyjátok azt most martalóc had prédájául. Ott, ahol a tör­vény helyett az erőszak uralkodik, megszűnik a szabad fejlődés és boldogulás lehetősége és tel­jesen mindegy, hogy azt az erőt imperiálizmus- nak, militárizmusnak, vagy bolsevizmusnak hívják. A belső rend helyreállításának nagyon fon­tos kelléke, hogy azok a tisztviselők, akik állá­sukat a nép rovására és meg nem engedett mó­dokon való vagyonszerzésre használták fel, he­lyükről távozzanak. Ezzel szemben a Nemzeti Tanácsok köte­lessége az állásukat tisztességgel betöltött va­gyontalan tisztviselőket a legmesszebbmenő vé­delemben és támogatásban részesíteni. A román vezető urak pedig legyenek türel­mesek és mérsékeltek. Nem szükséges nyitott ajtókat döngetni, hiszen jogos kívánságaik úgy is teljesedni fognak. Ne fenyegessenek bennünket a belső rend felbontásával és ne mondják azt, hogy az ő szavuk többet ér, mint a mi fegyvereink, mert a tények annak ellenkezőjét bizonyítják. Eklatáns példák erre Mihályi Tivadar, illésfalvi Pap György, Kozma és még sok más vezető férfi esete, aldket saját népük inzultált és rabolt ki teljesen. Blau: A békedelegátusok rajzolnak? Spitz: Nem, majd elviszik magukkal Vadász Miklóst, hogy megrajzolja nekik a határokat. Szó­val megállapítják a határokat, kihez mi fog ezu­tán tartozni. Meghatározzák továbbá a gyarma­tok és szigetek hovátartozását. Blau: Magyarországhoz is fog tartozni gyar­mat és sziget? Spitz : Hogyne ! Balassagyarmat és Mára- marossziget. Maga fenomén. Azonkívül az eset­leges uj országokat is megállapítják. Blau: Apropos! Mi lesz Palesztinával, meg lesz a zsidó köztársaság? Ki lesz ott az elnök? Biztos a Polónyi. Spitz: Polónyi? Hisz a Polónyi nem zsidó. Blau: Nem ? Az édesem egy olyan nagy zsidó, hogy tanulhatna tőle a Hevesi Simon. S mondja csak, ki fogja ott szerkeszteni a Jeru- zsálemi futárt? Spitz: Senki. Ott nincs arra talaj még. Majd idővel. Blau : És ki fogja szerkeszteni a Jeruzsáletni Színházi Életet? Spitz: Mit töri maga ezen a fejét. Ez nem fogja képezni a béketárgyalások tárgyait. Blau: Hát mi fogja képezni ? Spitz: A nemzetközi döntőbíróságok. Ha valakinek ezután valami baja lesz, az elmegy Hágába, ott meghallgatják . . . Blau: Csekélység. Hágába kell járni tárgya­lásra az összes pereimben. Gott über die Welt. Spitz: Nem az állatoknak, hanem az álla­moknak, maga — állat! Továbbá megbeszélik a militarizmus eltörlésének módozatait. Nem lesz többé katonaság. Ne játsszanak tehát a tűzzel, mert ha lán­got fog, az Önök házait sem fogja megkímélni, tehát kölcsönös és egyforma érdek a békés együttélés. Komolyan kell figyelmeztetnünk mindenkit a háborús és uzsora árak megszüntetésére. Elég volt már a nagy nyereségekből és tessék minden cikknél, különösen a nélkülözhetetlen közfogyasz­tási cikkeknél a rendes polgári árukkal és nye­reséggel megelégedni, mert ha az uzsoráskodást az egész vonalon be nem szüntetik, úgy a békés rend fentartásáról a hatóságok nem lesznek ké­pesek gondoskodni. A hatóság különös gondot fordítson a köz­élelmezés zavartalan ellátására és ha mindenki teljesíteni fogja kötelességét, nyugodtan nézhe­tünk a jövő elé. H I R E K. Élelmezési ügyekben dr. Makray pol­gármester, Bertalan bányatanácsos és Csegezi erdőfőmérnök Budapestre utaztak. Bizton remél­jük, hogy eljárásukat teljes siker koronázza, a város közönsége, a bányászati és erdészeti személyzet megnyugodva várhatja a kormány intézkedéseit. Fölmentett orvosok. A magyar hadügy­miniszter dr. Wágner József ezredorvost és dr. Bernhardt István főorvost a katonai szolgálat alól fölmentette. Ez utóbbi már haza is érkezett s rendeléseit megkezdette. Dr. Wágner a napokban érkezik vissza. A Jótékony Nőegylet f. hó 17-én, vasárnap d. u. 3 órakor tartotta rendes őszi köz­gyűlését özv. Stoll Gáborné elnökletével. Szőke Béla titkár elsősorban közölte a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének átiratát, melyben felszólítja egyesületünket is a Magyar Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásra. Az egyesület ki­mondja egy értelemmel, hogy csatlakozik a Magy. Nemz. Tanácshoz, melynek vezetésétől reméli az önálló,' független Magyarország fölvirágozá- sát. E harározatáról értesíti a Szövetség utján a Nemzeti Tanácsot és üdvözli jegyzőkönyvi kivonat alakjában. — A titkár ezután a folyó ügyekről tájékoztatta a Nőegylet tagjait. Elhunytak a leg­utóbbi közgyűlés óta Lovag Berks Lajos dr. és Nagy Z. Sándor pártoló, Lassner Irén rendes és özv. Veress Lászlóné alapitó tag. Az utóbbi vég­rendeletében is tanúságot tett arról, hogy a Nő­egylet nemes emberbaráti munkáját nagyra- becsüli: 2000 K-t hagyományozott a Kornélia árvaházra és 2000 K-t a Mária-menház javára. — Eltávoztak tagjaink közül özv. Bittsánszky Edéné, György Gusztávné, Szabó Józsefné és özv. Mikes Jánosné. -— Uj tagul üdvözölték Gom- bossy Józsefnét. — Elhatározta a közgyűlés, hogy a Blau: Nem lesz többé katonaság? Mit fog­nak csinálni az aktiv tisztek? Spitz: Hát mit? Biztos kapnak majd egy jó állami hivatalt. Spitz: Egyszóval, ezeket a dolgokat meg­állapítják és azután aláírják a szerződéseket. Blau: És kész a béke? Spitz: Kész, kész. Blau: És lesz megint minden ? Spitz: Lesz, lesz. Blau: És újra olcsó lesz minden? Spitz: Lesz, lesz. Blau: Három krajcár lesz egy tojás és ötven krajcár egy csirke és nyolc forint egy pár cipő és negyven forint egy ruha? Spitz: Igen, Franciaországban. Blau: Hol? Spitz: És Angliában és Svájcban és Olasz­országban. Blau: És nálunk? Spitz: Nálunk nem. Nálunk először megcsi­nálják az átmenetgazdasági központot, aztán beál­lítanak 37 békeáru központot, 5 békehaditermény részvénytársaságot, egy csomó békeáru maximáló bizottságot, kineveznek 64 békekormánybiztost, rekvirálják az összes hadiárukat, kibocsátanak békekölcsönt, megcsinálják a békenyereség adót, a békeveszteség adót, a békekereslet adót és idő­vel, ha a jó Isten megsegíti gazdagsággal unokáin­kat, ők majd büszkén mutogatják a tőlünk rájuk maradt ruhákat, hogy látjátok: ez még valódi hadiszövet. (Függöny.) szokásos karácsonyi gyűjtést az idén is meg­tartja, még pedig dec. 21-én szombaton d. u. 2 órakor a városháza tanácstermében. S hogy ez 5-ik súlyos tél nélkülözéseit a szegények köré­ben minél általánosabban enyhíthesse, fölkéri a a Nőegylet a tagokat, valamint a nemes szivü közönséget az adakozásra. A közgyűlésen a tagok részéről mindjárt meg is indult az adakozás, amely elég szép eredményt mutatott. A kiosztásra szánt természetbeni adományok (étel, ruhanemű, fa stb.) az elnöknő lakására küldendők, pénzado­mányokat szerkesztőségünk is szívesen közve­tít és nyilvánosan nyugtáz. Gyászhir. Részvéttel közöljük a lesújtó csapást, amely Virágh István tekintélyes polgár­társunkat érte; leánya, Veronka, férj. Kompasz Béláné hirtelen elhunyt Désen 20 éves korában, boldog családi életének harmadik évében. A ko­rán elköltözött családja iránt általános őszinte részvét nyilvánul meg. A Nemzeti Tanács közgyűlése f. hó 14-én csütörtök délután folyt le dr. Ajtai Nagy Gábor h. polgármester elnöklésével. Napirend előtt Smaregla Mihály rendőrkapitány előterjesz­tette a szatmármegyei Román Nemzeti Tanács­nak Brebán Sándor esperes aláírásával érkezett átiratát, melyben annak a kívánságának ad ki­fejezést, hogy a békekötés előtti átmeneti idő­szakban a végrehajtó hatalomban úgy akarnak résztvenni, hogy Nagybánya város közigazgatása mellé dr. Nyiszíor Aurél ügyvéd, népf. főhad­nagyot rendelik ki polgári népbiztosként. Arendőr- kapitány indítványozza, hogy mivel közjogunk ezt az intézményt nem ismeri, intézzünk kérdést ez ügyben a Népkormányhoz, irányítást kérve. Dr. Uoss Gyula ügyvéd és Vajay Imre főszám­vevő, a nemzetőrség parancsnoka lelkes hangú beszédben a magyar álláspont mellett foglalt ál­lást higgadtabb nézőpontból szóltak hozzá a tárgy­hoz 1. Bay Lajos, Boitner Károly és dr. Barna Samu. Brebán Sándor személyes kérdésben felszó­lalva hozzá fűzi az átirathoz a románság állás- foglalásából folyó észrevételeit; s mikor az el­nök megkérdezi, hogyan tudja összeegyeztetni a magyar Nemzeti Tanácsban elfoglalt tagságát a román Nemzeti Tanács alelnökségével, Brebán kijelenti, hogy a magyar Nemzeti Tanács tag­jainak sorából kilép. — A rendőrkapitány in­dítványa lett egyébként határozattá. 2. A fő­kapitányságnak ugyancsak napirend előtti s a nemzetőrség felhasználhatósága ügyében tett kérdésére úgy dönt többek hozzászólása után a gyűlés, hogy a nemzetőrség vidékre nem rendel­hető ki, mivel kizárólag a városi közrend fenn­tartására létesült. A vidék megszervezése ilyen célra a járási főszolgabiróság feladata. — 3. Boit­ner Károly indítványára a végrehajtó bizottságot utasítja a közgyűlés olyan tervezet elkészítésére, amelynek alapján a köztisztviselők is résztvehet- nek a Nemzetőrség szolgálatában hivatalos teen­dőik elhanyagolása nélkül. 4. Elnök ezután az Orsz. Nemzeti Tanácsnak 145,605—1918. számú távirati felhívását olvassa fel, melyben városunk Nemzeti Tanácsát is felszólítja, hogy a jövendő államforma megválasztására nézve nyilvánítsa ki elhatározását. A nagy lelkesedéssel fogadott fel­hívásra az elnök következő indítványát emelte a közgyűlés határozattá: „A nagybányai Nemzeti Tanács teljes tudatában ünnepélyes állásfoglalásá­nak egyhangú határozattal kijelenti, hogy minden erejével kész minden olyan államformát támogatni, mely hazánk integritását megvédi és az országban rendet és nyugalmat teremt. Ez idő szerint a köz- társasági államforma az, amely igaz meggyőző­désünk szerint alkalmas arra, hogy nemzetünk jövendő boldogulása és léte biztosittassék, mely okból a köztársasági államforma létesítéséhez lelkes készséggel hozzájárulunk.“ Brebán Sándor esperes ez egyértelmű határozat elhangzása után a román Nemzeti Tanács nevében nyilatkozatot olvas fel, mely szerint az államforma megválasz­tására nézve állást nem foglalnak addig, mig az orsz. román Nemzeti Tanácstól erre nézve felhí­vást nem kapnak. — Szerencsy József, Heppes Béla dr. és Gálffy Pál hozzászólása után e tör­ténelmi nevezetességű közgyűlés véget ért. Felhiváa. Az iparos és kereskedőtanonc iskolában a tanítás 18-án megkezdődött. Az ér­dekelt kereskedők és iparosok felhivatnak, hogy tanulóikat pontosan küldjék iskolába. Nyugtázás. A helybeli áll. el. iskolás szegény tanulók segítésére a nagybányai fogyasz­tási szövetkezet 50 koronát adott, melyet az igazgatóság köszön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom