Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1918-09-26 / 39. szám
XVI. évfolyam. 1918. szeptember hó 26. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy szám ára 24 fillér.----— Megjelenik minden héten csütörtökön reggel. ===== \ .... .... Fel elős szerkesztő NÉMETH BLÉA. Főmunkatárs RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utca 10. sz., ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetéci pénzek küldendők. ===== Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében is. IWtsAflissI Mini éhí«. Szomorú statisztikai kimutatást közöl a Magyar Nő c. lap, amely a Szociális Missziótársulat országos szervezetének hivatalos közlönye. E szervezetből nem volna szabad hiányoznia egy intelligens magyar nőnek sem s főleg ma, amikor egyre nagyobb feladatok várnak a nőkre szociális téren, e lapnak ott kellene lennie minden magyar nő olvasmányai között. — E lap egyik száma összehasonlító táblázatot közöl a tüdővész pusztításairól a különböző európai országokban. S megdöbbenéssel kell hallanunk,, amit a számok beszélnek, hogy a felsorolt országok közül édes hazánkban pusztít a legnagyobb arányban ez a frontmögötti ellenségünk. Ha ezt az alább közölt statisztikát elolvassuk, a legnagyobb mértékben igazat kell adnunk egyik legkiválóbb orvosi tekintélyünk, Müller Kálmán báró lesújtó kijen- tésének, melyet egy orvosi gyűlésen tett, hogy Magyarország népét valósággal gyilkolja e kór, a tuberkulózis. Úgy tudjuk, hogy a kormány a legközelebbi ülésszakán 21 szociális törvény- javaslatot fog tárgyaltaink Reméljük, hogy e javaslatok között elsőhelyen szerepel majd a tüdővész elleni küzdelem országos szervezése. De ne bizzunk mindent a fontos kötelességektől amúgy is túlságosan elhalmozott államhatalomra. Inkább társadalmi úton kell ebben a tekintetben minden eszközt megragadni a tüdővész terjedésének meggátlására. Mindnyájan tehetünk, sokat tehetünk, sőt kell is tennünk, mert nem nézhetjük összetett kezekkel, hogy az ország népe, virága nemcsak a harctereken pusztul ezerszámra, hanem hogy itthon is, főleg falvainkbatv több koporsót faragnak, mint bölcsöt! A megdöbbentő statisztikai adatok a következők: 1912-ben Magyarországon gümőkórban meghalt 62.799, a Magyar birodalomban 73.702'egyén. Ez kitesz Magyarországon 14.77%, a Birodalomban 14.99%-át az összes halálozásoknak. A Duna jobbpartján 9908, balpartján 8035, Duna-Tisza közén 13.450 (ebben Pestmegye és Budapest), Tisza jobbparján 5843, balpartján 8808, Tisza-Maros szögén 8021, Erdélyben 8430, Fiúméban 302. Egy millió lakosra esik turberkulótikus haláleset: Portugáliában 1097, Olaszországban 1673, Nagybritanniában 1717, Németországban 1753, Franciaországban 2213, Ausztriában 3053, Szerbiában 3118, Magyarországon 3744. A itt inti i Miizis till iziMen. Irta: Parassin József dr., igazgató főorvos. Az életküzdelem, nagyon helyesen, mindjobban egyenjogusitja a‘hőt a férfivel. Ahol még ez a folyamat nem fejeződött be, ott tulajdonképen a társadalmi keretekbe való teljes és önálló beilleszkedés érdekében folyik a harc. De van a társadalmi munkálkodásnak egy olyan tere, és pedig térséges helye, amelyen a nők régtől fogva nemcsak egyenjogúak, de a férfiakkal szemben fölényt is mutatnak. A rátermettségnek itt sokkal tökéletesebb bizonyítékait szolgáltatja működésük. A humanitárius munkában, ennek a tevékenységnek ezernyi ágában, a nő munkája olyan erőt képvisel, amelyet egyetlen ilyen irányú mozgalom sem tud nélkülözni. A lelki élet csiszoltabb volta, az anyai szeretet kifinomult érzése, érzék a háziasság iránt, rátermettség a betegekkel való elbánásra, a szü- kölködők helyzeténtk teljes megértése a veleér- zés melegsége, a finomabb részletek gyors és mélyreható áttekintése, a vállalt kötelezettségek keresztülvitelére való készség, alkalmazkodási képesség személyekhez és életviszonyokhoz, részvétet és emberbaráti szeretetet tanúsító egyéniség, mind oly tulajdonságok, amelyek a nőket különösen képesítik arra, hogy vezető pozíciót biztosítsanak maguknak az emberszeretet alkotó munkájában. A tuberkolózis elleni küzdelem, mint egyik legnagyobb méretekben mozgó humanitárius vi- lágakcló, ugyan csak nem tudja nélkülözni a nők segítő munkáját. Minél inkább utat tör a tudományban az a nézet, hogy a tuberkolózis fertőző csirája már a gyermekkorban kezdi meg romboló munkáját, vagyis hogy a tuberkolózis legtöbbször gyermekkori szerzemény; minél világosabb lesz az összefüggés a gümőkór elterjedtség és a rossz lakás és táplálkozási viszonyok között, annál jelentősebben domborodik ki az a szerep, amit itt a nő részben mint anya, részben mint együttérző szívvel biró társadalmi munkás van hivatva betölteni. A családban miirt anya, közzéppontja lehet a legáldásosabb tevékenységnek: Gyermekeinek értelmes, okos nevelése az egyszerit testápolás rendszeres keresztülvitele a családban, főleg a kicsinyek gondozása, olyan feladatok, melyek a tuberkolózis elhárítása szempontjából is alapvető fontosságúak. Ezek adják meg a lehetőséget egészséges, a fertőzésnek ellenállni tudó nemzedék nevelésére. Érzékkel az általános egészégi nehézségi szabályok iránt, eléri azt, hogy oly képességeket nevel gyermekébe, melyek természetébe olvadva, védőivé válnak. Természetesen nem minden anya rendelkeA „Nagybánya“ tárcája. A lengyel sajtó. — Irta: dr. Syntinis Gyula br. A lengyel sajtó igen magas színvonalon áll, s a lengyel közéletre igen nagy befolyással van. Némelyik lapnak állandó munkatársai igen magas állásokat töltenek be: egyetemi tanárok, képviselők stb. Általánosságban a legértékesebbek a lengyel lapnak azok a hírei és cikkéi, melyek a keleti kérdésekkel foglalkoznak. Még a háború folyamata alatt több lengyel lap régi összeköttetése révén megszerezte az orosz és ukrán lapok fontosabb híreit, s ezen az alapon tudta közvetlenül informálni az ottani viszonyokról a középeurópai sajtót. Most például, mivel igen sok, a helyzettel ismerős emberük van Ukrániában, csaknem minden nap fontos híreket közölnek az ottani állapotokról. Ugyanez áll Litvániára, sőt Oroszoszágra is. Igen fejlett a lengyel sajtó Svájcban is, különösen Lausanneban és Bernben,'ahol a lengyel „Press’ bureau“ is működik. A háború folyamán a lengyel sajtó két nagy csoportra oszlott: az úgynevezett aktivista és passzivista lapokra. Az aktivista lapok a központi hatalmak mellett foglalnak állást- és követelik a központi hatalmak adta alapon a lengyel állam felépítését; majdnem kivétel nélkül az „austro- lengyel“ megoldás hívei az aktivista lapok. A passzivista lapok nem bíznak abban, hogy Németország megnyeri a háborút nyugodtan és ezért passzív : tartózkodó álláspontot foglalnak el a lengyel állam felépítése dolgában és azt ajánlják, hogy be kell várni a békekötést; az entente sympathiáját nem akarják elveszteni. A passzivista sajtó elsősorban németellenes; kimondottan magyar ellenes lap, eltekintve egyik másik passzivista lap szórványos cikkeitől, egyáltalán nincs Lengyelországban. A galíciai lapok. Politikai szempontból a galiciai sajtó a legmagasabb fokon áll a lengyel lapok közt. A legkomolyabb és legbefolyásosabb galiciai lapok aktivista lapok. 1. Krakkó: Czas (aktiv) a konzervatív párt (az urakháza tagjai, a reichsrati konzervatív képviselők és normális időkben a galiciai helytartó) orgánuma. Megjelenik naponként kétszer. Olvasó közönsége: a nagybirtokosok, az intelligencia, a polgárság. Nagyon gondosan, csak biztos és megbízható információkkal szerkesztett lap. Mindig teljesen pánszlávellenes politikát folytat. 2. Nowa Reforma (aktiv) a-demokrata párt orgánuma. Nagyon elterjedt lap. Szintén kétszer jelenik meg naponként. Olvasó közönsége az intelligencia és a polgárság. 3. Glos Narodn klerikális jellegű lap. A háború első éveiben passzivista színezete volt, az utolsó hónapban szintén aktivista álláspontra helyezkedett. Parlamenti pártja nincs..Kétszer jelenik meg naponkint. Olvasó közönsége : az intelligencia és a papság. 4. Naprzód a lengyel socialdemokrata párt orgánuma. 5. Kurjer Codzienny kolportage lap. Pár hónap óta nem jelenik meg. Lemberg (Lwów): 1. Gazctta Lwowska a hivatalos lap. 2. Gazetta Wieczorna és Porama (aktiv) a demokrata párt orgánuma; kétszer jelenik meg naponta. Olvasóközönsége az intelligencia és a polgárság. 3. Wiek Nowy (aktiv) a haladó demokrata párt orgánuma. Igen elterjedt kolportage lap. 4. Kurjer Lwowski (passzív) a nemzeti demokrata párt nem hivatalos orgánuma. A lengyel királysági lapok. Warsó. 1. Glos (aktiv) a lengyelt nemzeti centrumpárt orgánuma. A legmesszebbmenő aktivista jellege van. Olvasó közönsége: a földbirtokososztály, a polgárság és a papság. 2. Monitor Polski a lengyel kormány fél- hivatalos orgánuma. 3. Kurjer Polski (aktiv) pártonkivüli lap. Hir szerint a warsói magyar-osztrák kirendeltséggel szoros összeköttetésben van. 4. Goniec Poranny és Wieczonsy kétszer jelenik meg, Aktivista. Mikor minden más aktivista lap az „austro-lengyel“ mellett foglal állást, a Goniec az egyetlen lengyel lap, mely a „német lengyel megoldás mellett harcol. 5. Kurjer Warszawski pártonkivüli, sem nem aktivista, sem nem passzivista lap. Elég elterjedt lap a városi intellegenda és polgárság körében. 6. Gazeta Poranna, passzivista, a nemzeti demokrata párt orgánuma. 7. Warschauer Zeitung, a német kormányzóság hivatalos lapja.
