Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1918-08-29 / 35. szám

2. oldal NAGYBÁNYA 1918. augusztus 29. két a gyüjtőtáborok parancsnokságai szétosztanak a fogságból visszatért véreink között. Néhány nap múlva tehát a levelezőlapokat megküldik a magyar fogolytáborok ideiglenes lakói feleségüknek, anyjuknak, apjuknak, test­véreiknek, vagy sógoruknak, komájuknak, jó embereiknek . . . A ki ezek közül e levelezőlapokat megkapja : egy pillanatig ne habozzék, hanem sürgősen küldjön szeretettel vérének 2 inget, 2 alsónadrágot, 2 kapcaruhát, hogy mosással válthassa ezeket. Aztán meg írja le egy papírdarabra, hogy mit küld a csomagban és ezt az írást is csomagolja a fehérnemüek közé. Végül pedig még egy levelező­lapon is tudassa a táborban veszteglő hadifogoly- lyal, hogy mi mindent tett az elküldött csomagba, mert ha netán a küldemény a postán ellkallódnék, a kárt hamarabb lehetne megállapítani. Bár a m. kir. honvédelmi ministerium Had­segélyező Hivatala még a postánál is közbenjárt, hogy e csomagokat a legkörültekintőbb gondos­sággal szállítsa, mégis megtörténhetik, hogy a háború okozta nagy késedelmek miatt néhány csomag akkor érkezik a foglyokat gyűjtő táborba, mikor már a címzett onnan tovább utazott. Ez esetben a gazdátlan csomag tartalmát a tábor parancsnoksága oda adja egy másik szenvedő magyar baj társnak. Aki azonban nem szívesen törődik abba bele, hogy egy ismeretlen magyar emberrel jótet­tet gyakorolt, az, ha megtudja, hogy csomagját nem a címzett kapta : kérjen a m. kir. honvédelmi ministerium Hadsegélyezö Hivatalától (Budapest, V., Akadémia-utca 17. sz.) kárpótlást. A vevény beküldése ellenében megkapja a katonai kincstár által megszabott térítési összeget. Segítsünk tehát gyorsan hazavágyódó vérein­ken ! HIRE k. Katonai hírek. Őfelsége marosvásárhelyi Thordai István cs. és kir. huszárőrnagyot alezre­dessé nevezte ki, — dr. Katz Izsó cs. és kir. tart. hadnagyot pedig, aki csak nemrég jött haza az orosz fogságból, főhadnaggyá. Élj egyzés. Gábor Sándor m. kir. erdőta­nácsos leányát, Inkát eljegyezte Bertl Ferenc Nagykárolyban. Főispánunk és kormánybiztosunk érkezése városunkba. F. hó 29-én, csütörtö­kön d. e. előkelő vendégeink érkeznek. Ekkor jön meg Jékey Sándor főispán nejével és Medve Zoltán mint iskola társát köszönti Thordait és sok ked­ves gyermekkori visszaemlékezéssel fűszerezte nélkül is fűszeres beszédét, ami általános és nagy hatást keltett. Üriti poharát a jubilánsra azzal az óhajtással, hogy adjon Isten mindenkinek oly őszinte tisztaszivü barátot, mint aminő barátja (t. i. Harácseknek) Thordai Imre. Szerencsy József szeretetteljes ragaszkodás­sal köszönti az ünnepeltet, aki hosszas pálya­futása alatt nemcsak szorgalommal, de kiváló tapintattal végezte teendőit. Stoll Béla gyermekkorától ösmeri az ünne­peltet s amit Thordai tett, az őseitől örökölt tulajdonság, hiszen csak sast .nemzenek a sasok s igy óhaja, hogy a Thordai-Kossutány család sokáig, örökké virágozzék. Thordai Imre emelkedett szólásra és hálás köszönettel adózik mindazoknak, akik itten most meleg szeretettel övezik, de azoknak a távol­levőknek is, kik őt e mai napon sürgöny vagy levél utján üdvözölték. Üdvözli Flarácsek Lászlót mint egykori tanulótársát, azután Kossutány Ig­nácot, a nagy tudóst, továbbá Veress József bányaigazgatót, hiszen hivatali pályáját ő is a bányaígazgatóságnál kezdette, de üdvözli dr. Makray Mihály polgármestert, akivel együttesen munkálkodott, hogy Nagybánya fejlődjék, emel­kedjék arra a színvonalra, amelyre fekvése prae- destinalja. Legyen e város boldog hazának bol­dog városa, szivéből kívánja. Kossutány Ignác kolozsvári egyetemi tanár a mai nehéz viszonyokat említi föl, amikor a jövőbe tekintő minden éles látás halomra dől, hiszen a közigazgatás, amely valahogy csak Iföz- igazgatott, nem a régi többé, hanem uj medret vágott magának,, ahol a közigazgatásnak ezer- oldalú teendői sokasodnak és ha a közönség szeretettel karolja föl a közigazgatás munkáját és nem indolens a közigazgatással szemben s tiszteli a hatóságot, úgy a haladás és Nagybánya kormánybiztos csaladjával együtt, hogy a szom­bati nagyszabású művészestély fényét megjelené­sükkel is emeljék. A főispáni pár Damokos Ferenc főszolgabíró vendége lesz, kinek családjához rokoni kötelékek fűzik; a kormánybiztos családja dr. Stoll Tibor v. t. ügyésznél száll meg. Eljön kíséretükben a megye több előkelősége, igy Jékey István erdődi főszolgabíró nejével és Jékey László földbirtokos, kiket Szőke Béla plébános lát vendégül, Kölcsey Ferencné a leányával, a Kossuth-család Csengéiből, dr. Pruzsinczky orvos Szatmárról stb. Esküvő. Tóth József, a Fogyasztási Szö­vetkezet üzletvezetője f. hó 20-án esküdött örök hűséget Virágh István polgártársunk kedves leá­nyának, Katicának. Az ifjú párra az egyház ál­dását Szőke Béla plébános adta. Katonai hir. Sziklai András zászlóst a király a 12. honvéd gyalogezred hadnagyává ne­vezte ki. Nagy művószeatélyt rendez Jékey Sán- dorné úrnő Öméltósága, főispánunknak a hadi jótékonyság terén lelkes buzgalommal fáradozó neje f. hó 31-én, szombaton este a Lendvay- szinház termében. A főispánná Öméltósága Szat- máron és Nagykárolyban már igen nagy siker­rel rendezett ismételten jótékonycélu estéket a vármegyei hadiárvák alapja javára s most elő­kelő művészgárdájával hozzánk is ellátogat, hogy a művészi élvezet nyújtása révén városunk ne­mes közönségének áldozatos hazaszeretetére ap- pelláijon. A műsor igen változatos és érdekes. Jékey Istvánná klasszikus énekszáma, majd a kis Szuhányi Ferikével előadandó páros jelenete, Németh Jenőné művészi zongorajá­téka, Medve Iby és Rózsi gyönyörű táncszáma, Balázs Árpádnak, a közkedvelt magyar nóták melegszívű poétájának hegedű játéka, Kon­dor Sándor cigányzenekarral előadott nótái stb. mind kiemelkedő nagysikerű pontjai a műsornak, melyet a helybeli kiváló műkedvelőktől előadandó 2 frappáns hatású jelenet rog még érdekesebbé tenni. Villányi Andor, Az önkéntes cimü jelene­tében lép fel Damokos Annus és Soltész Ili, ugyancsak Villányi, Az öngyilkosok cimü jele­netét adják elő Prohászka Sári, Damokos Laci és ifj. Glavitzky Károly. A műsorból, amely még fejlődése a nehéz viszonyok között is biztosítva van. Élteti Makray polgármestert, kiben hivatott útmutatóját látja Nagybánya jövőjének. Egyben óhajtja, hogy a város és a polgárság egyetértés­ben munkálkodjék a város fejlődésén. Dr. Stoll Tibor a Polgári kör nevében üdvözli Thordait, mint annak a körnek elnökét, hol mindenki és mindenkor meleg otthonra talál. Brebán az il­lusztris vendégekre emelte poharát, kik Buda­pestről, Kolozsvárról stb. eljövének ez ünnepélyre. Révész lapszerkesztő mint riporterről emlékezik Thordairól s azután felolvassa egyik felsőbányái költőnek ez alkalomra Thordaihoz irt versét. Glavitzky Károly Plachy pénzügyigazgatót kö­szönti, ki humánusán bánik városunkkal. Azután Szerencsy József bátyánk Veress József bánya­igazgatót köszöntötte, erre Veress József gyönyörű beszédben válaszolt, kijelentvén egyben azt, hogy minden törekvése nemcsak a bányászat fejlesz­tése, hanem a bányászok helyzetének javítása s ezzel előmozdítója Nagybánya előhaladásának. Az egyetértésért űrit poharat, mert az egyetértés si­kert biztosit. Hexner a fernezelyi kénsav gyár igazgatója Harácsek László miniszteri tanácsost felköszön­tőjében kéri, hogy minél több nicotinos termé­ket juttasson a gyárnak, mert az a levegő javí­tása és a nép szaporodása (?) céljából szüksé­ges. Erre Harácsek László elmésen válaszolta, hogy a nép szaporodásához nem a nicotin szük­séges s mert a nicotin mérges, az eddigi meny- nyiség is leszállítandó volna. Plachy pénzügyigazgató Thordai bátyánkra mint régi kipróbált hűséges, szolgálat kész ba­rátra üriti poharát. Azután szólt a zene, felzendült a dal. És Thort^aié volt a teljes diadal, — Zeng­jen az ének ... és szóljon a dal. Éljen sokáig a szép diadal! . . . o. L. esetleg bővülni fog, igy csak Ízelítőt adtunk an­nak bizonyítására, hogy nagyszabású művész­estélyre van kilátásunk, amely az eddigi vala­mennyi ilyennemü estélyt felül fogja múlni nem­csak érdekességében, hanem értékességében is. Az áll. főgimnázium megnyitása. A nagybányai áll. főgimnáziumban a javitóvizsgá- latok augusztus 31-én, a beírások szeptember 2., 3. és 4-én lesznek. Ezen az utón is előre figyelmeztetem a tanulókat és az érdekelt szülőket, hogy rajzeszközöket (körzőt és törlőgumit) a kereskedésekben ne vásároljanak, mert a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium ezen esz­közökkel (esetleg rajzlapokkal is) maga fogja a tanulókat jutányos áron ellátni. Tisztelettel kérem a helybeli és a környékbeli lapokat, szíveskedjenek ezen közleményemet átvenni; a környékbeli lel­kész, tanító és jegyző urakat pedig kérem, szíves­kedjenek ezen körülmény tartalmáról községükben az érdekelt szülőket és tanulókat felvilágosítani. Nagybánya, 1918. aug. 26. Dr. Rencz áll. főgim­náziumi igazgató. I Fábián Lajos Hosszas és kínos szenvedés után el­hunyt Felső-Eőri Fábián Lajos nyugalmazott bányafőmérnök, a veresvizi bányaműnek volt üzemvezetője. Buzgó és hűséges szolgája volt a bányászatnak; korán ment nyugdíjba, pedig még sokat alkothatott volna, de forrón szeleteit nejének betegeskedése és gyermekei nevelésének gondja miatt inkább nyugalomba vonult, hogy teljesen családjának élhessen. A lassan emésztő kór megőrölte-egészégét. Életrajzi adatai követ­kezők: Született Győrött 1858 augusztus 22-én; a középiskola elvégzése után a Selmecbányái főiskolát látogatta, hol 1882-ben oklevelet nyert, 1882-ben kineveztetett bányagyakornokká a nagy­bányai bányaigazgatósághoz, eközben katonai kötelezettségének is eleget tett s hadnagyi rangot nyert. Szolgált a kereszthegyi és veresvizi bánya­műveknél, a bányamérnökségnél, majd a kapniki bányahivatalhoz neveztetett ki főmérnökké, hol 1909. március 31-éig teljesített szolgálatot. Ek­kor megrongált egészsége miatt nyugalomba vonult. Már elébb elvesztette nejét, Almer Ilonkát s 3 gyermeke r felnevelésének súlyos gondjai szakadtak reá. Évek óta tevékeny részt vett a városi ügyekben, mint képviselő s mint mérnök a város mérnöki ügyeit is vezette egy ideig. Kinos szenvedéseitől megváltotta a jóté­kony halál. Áldás emlékére! A család a követ­kező gyászjelentést adta ki: felső-eöri Fábián La­jos, Bözsi és Ilonka úgy a maguk, mint az alólirottak nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy drága gondviselő atyjok, a szerető testvér és rokon felső-eöri Fábián Lajos nyug. m. kir. bánya­főmérnök, a nagybányai r. kath. egyház gondnoka, városi képv. test. tag f. év és hó 27-én d. u. 3 órakor üdvösségünkre rendelt szentségek buzgó felvétele és hosszas betegsége után 60 éves korában jobb­létre szenderült. Drága jó apánkat f. hó 29-én d. u. V* 7 órakor fogjuk a családi sírboltba el­temetni, mig jóságos leikéért az engesztelő szent miseáldozatot szeptember'hó 2-án d. e. 9 órakor fogjuk az egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1918. aug. hó 27. Szerető gyermekeid örök há­lája és imája vezessen az egek honába! Özv. Weszely Jánosné és családja. Özv. Zajovits Já- nosné és családja. Özv. Nemes Ferencné és csa­ládja, testvérei. Almer Károly és családja, Almer Béla és családja, sógorai. — Lapzártakor értesü­lünk, hogy a családot újabb csapás érte 24 órán belül: szegény Bözsike is visszaadta angyali lel­két Teremtőjének. Temetése az édes atyjáéval együtt lesz csütörtökön d. u. Va 7-kor. A meg­rendítő kettős csapás mérhetetlen fájdalmában osztozunk mindnyájan, kik az elhunytakat ismer­tük, nagyrabecsültük. Rozsály-guttini k rándulás. Szenzációs turista eredményt ért el egy társaság, mely e hő 21-én Nagybányáról Fernezelyen és Feketepata­kon át indult a Rozsályra. Miután az izvorai erdőtanyától kezdve bejárták a Rozsályt, a folytató­lagos hegygerinc egész hosszában és pedig a Petricseán, Jezsuriién, Kománicselen, Paltyinon, Kőröshegyen keresztül, továbbá a magurai Éarkas Jenő-uton végig haladván, a Mlezsnica mezei mene­dék házban találtak éjjeli szállásra. 24-én az ösztö- vér Guttin nyugati részét: a Szekatúrát és a Kakas- taréjt mászták meg, ezután a Hármas-forrásnál a műút mentén leereszkedtek Felsőbányára, ahová a legjobb kondícióban érkeztek. A társaság tagjai voltak : a lelkes turista, Bozsenik Béla főgimn. ta­nár vezetésével Székely Balázs, Bauer Károly, Ko­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom