Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1918-06-20 / 25. szám
XVI. évfolyam. 1918. juaius hó 20. 25-ik szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. s= Megjelenik minden héten csütörtökön reggel. ^«jMtairrir-jw-'^ -‘"~iTlTrrT>4tTi'-i-T--Ti-‘T«Tri-r,r-ffTmri—~rTrrrrrn-TTT«finrarTCT«wftif»' ■niiiiii iii—nii Felelős szerkesztő NÉMETH BÉLA. Főmunkatárs RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utca 10. sz., ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. === Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. ===== A nyolcadik magvar hadikölcsön. Múlt számunkban már lényegében ismertettük az uj hadikölcsön feltételeit; most 1 egész terjedelmében közöljük a pénzügyminisztérium felhivását abban a reményben, hogy mindenki hozzájárul majd erejéhez mérten ahhoz, hogy a győzedelmes békét közelebb hozza. Aki künn vann, az’a vérével áldoz a haza oltárán, nekünk, kik itthon vagyunk, legalább igy kell részt vennünk ebben a világtnérközésben, amely utódaink jobb jövőjét szolgálja. S hogy ez a jobb jövő mielőbb bekövetkezhessék, s hogy fiaink minél előbb haza jöhessenek, jegyezzünk az 11 j, nagyon előnyös feltételű hadi- kölcsönre. Ezúttal 57,%-kal kamatozó adómentes járadékkölcsön-kötvényeket bocsátanak ki. Az aláírás tartama és az aláírási helyek, j Az aláírás időtartama 1918. junius 12-től ; jnlius 11-ig bezárólag terjed. Aláírási he- | lyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közyetitőhelyeitil szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A címletek nagysága. A kibocsátásra kerülő 57s°/o-kal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Az aláírási ár. Az 51A°/o-kal kamatozó járadékkölcsön-köt- vény kibocsátási ára voltaképen 92 K 50 f-rel van számítva. De arra való tekintettel, hogy a járadékkötvény kamatozása csak 1918. szeptember 1-én veszi kezdetét s a jegyzéstől 1918. augusztus 31-ig járó kamatok az aláírási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva: » 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1918. évi junius hó 12-től junius 27-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 50 f; b) az 1918. évi junius 27-ét követő időben 1918. évi julius 11-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 70 f; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 50 f. Kamatesedékesség. A nyolcadik hadikölcsön 100, 1000, 5000, és 10,000 K-ás címletei minden év március 1-én és szeptember 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 57s"/o-kal kamatoznak. Az első szelvény 1919. március 1-én esedékes. Ettől eltérő- leg az 50 koronás címletek évi szelvényekkel vannak ellátva s ezeknél az első szelvény 1919. szeptember 1-én esedékes. Befizetési hely. A kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláf.Asi helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha az 5‘/2%-os járadékköl- csönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 K-t meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25"/o-a legkésőbb 1918. aug. 5-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1918. aug. 24-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1918. szept. 10-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1918. szept. 23-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzési nyomtatványok. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is történhetik. A befizetési elismervények kiállítása és a végleges címletek kiadása. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helyről pénztári elismervényt kap. A kötvények kiadásának időpontja idejekorán hirdetmé- nyileg fog közzététetni. A kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog történni, ahol a pénztári elismervények kiadattak. Az aláíró felek a cimletbeosztásra irányuló esetleges kívánságukat a jegyzés alkalmával az „Aláírási nyilatkozatának erre a célra megjelölt helyén kifejezhetik. Ily kívánság hiányában a jegyzett összegeket a legnagyobb címletekben fogják kiszolgáltatni. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium a kibocsátandó 572%-os járadékkölcsönre vonatkozólag fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse. Azonban az esetleges felmondás A „Nagybánya“ tárcája. Utszeli virág. — Irta: Révai Károly. — (Folytatás és 'vége.) Az első kérdezősködésre azonnal megmutatták Tóth Ágostonná házát; tisztes öreg asszony fogadta a belépő Zalait s tudakolta látogatásának célját. Zalai nem sokat habozott; egyenesen a dologra tért, nehogy ideje maradjon az öreg asz- szonynak, hamis gondolatokkal őt tévútra vezetni. — Tóthné asszonyom! igaz feleletet várok öntől, mert ettől függ egy drága lénynek életboldogsága ! — Parancsoljon nagyságos ur! Kissé csodálkozva és bizalmatlanul nézett a báróra. —■ Mondja meg nekem asszonyom, hová lett Simándi Eliz kisasszony gyermeke! Az öreg asszony halott halvány lett; pár pillanatig habozva állott, aztán remegve kérdezé : — Kicsoda az ur? — Én Zalai Béla báró vagyok! — Mit akar tőlem megtudni ? — Azt, hogy hová lett a kis Lizett, a Si- mánd kisasszony gyermeke? — Honnan tudja a báró ur, hogy Simándi kisasszonynak gyermeke volt ? — Ne kérdezzen, mindent tudok ! Ne féljen I tőlem, nem akarok rosszat tenni, sőt ellenkezőleg, j a gyermek érdekében jöttem önhöz. Feleljen, mit I tud a gyermekről ? — Dajkaságba adtuk. — Ott van-e még most is? — Nincs! — Hová lett? — Nem tudjuk, szegény bárónő is azt kérdezte tőlem a múlt héten s nem tudtam felelni reá. — Kihez adták dajkaságba? — Messze innen egy faluba, egy szegény asztalos mesterhez, de a mester azt állítja, hogy már két év óta elszökött tőle, világgá ment. S miért ment világgá? — Valószínűleg rosszul bántak vele, habár az asztalosék tagadják. — Gondoskodott-e a bárónő folytonosan a gyermek ellátásáról ? — Igen, a mai napig mindig küldött pénzt nekem s én kézbesítettem az asztalosnak, ki minden negyed évben ide jött hozzám. — S miért fizették az utolsó két évben is, holott a leány már nem volt ott? — Az asztalos mindig követelte s mi azt hittük, hogy ott van a leányka. — Tudta-e az asztalos, hogy kié a gyermek ? — Nem tudta más e földön, csak én és a gyermek atyja! — A gyermek atyja! — kiáltott föl Zalai — ah, a gazember. De nincs jogom ezt kérdezni, ezt nem akarom tudni! Majd eljön az idő, hogy az apát is előállítom. — Az apa régen meghalt! — Meghalt? Annál jobb a szegény gyermekre nézve; az élőt megvetné, a halott emlékét nem fogja zavarni. Köszönöm asszonyom a felvilágosítást. És most megnyugtatom önt is: a gyermek él! Szép, viruló 16 éves sziiz, jó helyen van, boldog ! — Szegény bárónő is kétségbeesetten jött hozzám, de mikor megtudta, hogy a kis Lizett eltűnt az asztalostól s épen ezelőtt két eszten- tendővel, megvigasztalódott. Ö is azt mondta, a gyermek él, boldog, áldott jó kezekben van. A mindenható megőrizte a gyermeket minden szerencsétlenségtől ! Zalai fölindulva távozott Tóthné asszonyomtól. Mindent tudott tehát, amit tudni akart. Az a szegény sorsüldözött gyermek a rossz bánásmód miatt vágott a világnak; napokig, talán hetekig kellett étien, szomjan bolyongania a hideg nedves novemberi időben, inig oly messze Erdély határán túl a csókási kastélyhoz vezető utón összerogyott. • Egy védő angyal vezette a szép gyermeket épen annak közelébe, ki kiragadta a pusztulás karjaiból. Kemény, lesújtó ítéletet mondott magában Eliz bárónőre, nem a leánykori bukás miatt, hanem az anyai érzésnek lábbal tiprása miatt! 16 évig élni ama tudattal, hogy van egy lény a világon, ki testünkből való test, vérünkből való vér s ez a lény nélkülözések közt kénytelen élni s nem ismerheti soha az édes anyai szeretetek
