Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-14 / 11. szám
2. oldal. NAGYBÁNYA 1918. március 14. nemzeti és külföldi irodalomnak, ismertetője a magyar és idegen zenének, hirdetője a világot, s igy hazánkat is uj, szebb életre alakitó haladó eszméknek. S különösen kultúrintézménynek kell tekinteni a vidéken, mert a fővárosban egyéb intézmények is vannak, amelyek a nemes célok szolgálatában állanak. A városok, felfogva a színészet magasztos riemzetművelő feladatát, eddig annak is tartották. Felkarolták, istápolták. Közpénzből hajlékot emeltek neki, kedvezményeket adtak, fűtést, világítást, sőt sok helyen szubvenciót is, hogy a színészet boldogulhasson, mert jól tudták, hogy vidéken, ahol könyvet 90°/o nem olvas és egyedüli ismeretszerző forrás az újság, a leghatásosabb és legközvetlenebb terjesztője a kultúrának a színház. S a vidéki színészet a háború előtt e magasztos feladatot nagy lelkesedéssel igyekezett szolgálni, legtöbbnyire emberi megélhetésre számításba sem jöhető anyagi ellenérték nélkül. A lelkesedés szent tüze tartotta bennük a lelket, mert az anyagiak mellett sokszor talán éhen halhattak volna nemzeti nagy missziójuk teljesítésében. A háborús évek alatt végre a közönség pártolása becsületes megélhetést biztosit nekik, sőt a direktorok befektetett tökéje, mint a háborúban sok egyéb vállalkozás, szép hasznot hajt. Most aztán az erkölcsi testületek erre a haszonra kezdenek pályázni, osztozni akarnak, sőt talán teljes egészében elvenni. Hát ennyire átalakított a háború mindenkit és mindent, még az erkölcsi testületek sem riadnak vissza attól, hogy a múlttal szakítsanak, hogy ne kultúrintézménynek tekintsék a színházat, hanem üzletnek, amelyből nekik is kell gazdagodnak. Gondolják meg azt, hogy a színészek s velük együtt a direktorok is rajongók. Mindig többet és jobbat akarnak nyújtani a közönségnek, s ha jól megy nekik, anyagi lehetőségük is megvan arra, hogy ezt meg is tegyék. Meg is fogják tenni. A csekély vagyonból, amit a háborús évek alatt összeszedtek, jobb társulatot szerveznek, nem szerződtetnek csak igazán jó színészt, erre mostan már lesz anyagi erejük, s igy a színészet megujhodik a derekabb gárda munkája mellett. De a darabok megválasztásában sem fogja irányítani az üzleti szellem, nem kell majd divatos fércmunkákat kultiválni, hogy a nagy közönséget vonzza; anyagi gondoktól menten komoly dolgokat nyújt majd, hogy neveljen és tanítson. A kiállítást is szebbé, változatosabbá tudják majd tenni elegendő anyagi eszközökkel kezükben. Ettől a jövendő lehetőségből akarják megfosztani a színészeket azok, akik úgy gondolkoznak, hogy üzlet az már ma s nem kultura- terjesztő intézmény. Pedig ép most kellene a legjobban felkarolni, teljes erővel pártolni, még anyagi áldozatokkal is, hogy nemes hivatásának tökéletesen megfelelhessen. A társadalom uj rétege kedvelte meg a színházat s ezek megtartása és helyes irányban való nevelése lesz a színészet jövendő feladatai között a legelső. A háború minden téren rontott, most tehát minden eszközt meg kell ragadni, hogy a rombolást jóvátegyük. E rétegnek nevelését, művelését a színházzal tartjuk legbiztosabban elérhetőnek. A debreceni cívisekről mondják az anekdotát, hogy azzal a megokolással szavazták meg a városi színház felépítésére a költséget, hogy „telik.“ Egyéb kulturális, nemzeti ok nem tudta meggyőzni őket, de a teli bugyellaristól hangoztatott „telik“ döntő érv volt a büszke civis szemében. De akkor is támogatni kell a színészeket, ha nem telik. Van obligation d’honeur, van kötelesség, melyek teljesítését magasabb szempont Írja elő s annak meg kell lennie, ha törik, ha szakad, mégha az utolsó falatot adjuk is oda szánkból. Városunk is épített gyönyörű hajlékot a színészet számára, de ezzel még nem teljesített minden kötelességet, azt a nagy kötelességet, amely- lyel a magyar kultúra terjesztésének oltárán áldoznia kell. El kelleti volna látnia sokféle anyagi támogatással a művelődés harcosait s akkor megmutatta volna, hogy nemcsak félig, hanem teljesen azon gondolkodási magaslaton áll, hogy a kulturaterjesztö intézményt erkölcsi kötelessége támogatni és támogatja. "Pedig lépése, amellyel a teremdijat felemelte, arra mutat, hogy üzleti szempontból kívánta kezelni. Hát érdemes-e azért az Í500—2000 K-ért olyan színben feltűnni, mintha nem volna fontos szemében a kultúra igák művelése. Hát az a csekély összeg talán helyreállítja a pénzügyi mérleget P'Hát annyira szüksége van a városnak erre a csekélységre, hogy a legnagyobb és legfontosabb nemzeti ügyünket is üzletként kényszerül kezelni? Nem hisszük. Súlyos anyagi megpróbáltatása mellett is el kellett volna ettől tekinteni, sőt egyéb kedvezményekben kellett volna részesíteni, hogy hadd virágozzék, gyarapodjék a színészet a magyar kultúra támaszára, erősségére. Ne irigyeljük a direktoroktól, hogy a háborúban megtollasodtak egy kissé. Direktor még nem halt meg gazdagon. Ismételjük, rajongók azok mind egytől egyig s a kis vagyont rajongásukban újra elköltik majd arra, amin keresték, a szinügyre. Szerdán és csütörtökön Srauss Oszkár Márvány menyasszony (Niobé) c. operettje került bemutatóra. Valami nagy sikert nem tudott elérni közönségünknél a gyenge szövegű s a közepes muzsikáju darab, melynek sikere Niobé személye- sitőjének a klasszikus szobrokról mintázott mozdulataira és táncára van alapítva. Izidora Duncan kellene hozzá, hogy a darab meg ne bukjék, vagy legalább is Fedák Sári. A címszerepet Szigethy Irén játszotta. Művészi kvalitásainak latbavetésé- vel, nagy igyekezettel mentette az operettet a bukástól, segédkeztek a mentési akcióban Szigethy Ilonka (Hetty), Polgár (Dambur) és Feleki (Dunn.) Pénteken és szombaton Biró Lajos színművét, a Hotel Imperiált mutatta be a társulat. S becsületére válik az igazgatónak, hogy e darabot előtte csak a temesvári színtársulat mutatta be, igyekszik a közönségnek a legfrisebb újdonságokkal is kedveskedni. Az előadás, ezen előzményekből magától értetődik, a lehető legjobb volt, amit a társulat idáig produkált. Almásyt Miklósy Aladár személyesítette nagy hatással, mig Anna szerepében M. Kováts Terus brillírozott. Kitűnő volt Miklósy Gábor (tábornok), Ágothay (Taba- kovics). S hogy a társulat parádés előadásra készült, mutatja, hogy a mellékszerepek is a gárda elsőrangú tagjainak avatott kezében voltak, igy Ularszkit Máthé, Pongrácot Bartos játszotta. A többi szereplők is méltán kérhetnek részt az est sikerében. Vasárnap délután az Aranyembert ismételték meg, mig este Almást Tihamér népszínműve, a Tótleány volt soron A címszerepet Szigethy Irén játszotta a tőle megszokott művészi nívón, csak a tótos beszédet nem tudta utánozni. Néhány remekül előadott dalával rászolgált az elismerő tapsra. Máthé (Bandi) méltó partnere volt játékban és énekben. Utolérhetetlen művészi tökéllyel alakította Miklósy Gábor a magyar parasztot (Gyarmathy) és Rónai az öreg tótot. Jó figurát mutatott Ágothay (baromorvos) és Polgár (Miso). A szerepben való nem egész biztosság következtében itt-ott megrekedt egy pillanatra az előadás. Hétfőn Gábor Andor vigjátékának, a Szépasz- szony-nak bemutatójára gyűlt össze elég szép számú közönség. A jó darab jó előadásban megnyerte a nézők tetszését. A címszerep Szigethy Irén kezében volt, játékát nívósnak találtuk, de azért el nem hallgathatjuk, hogy tehetsége nem ily szerepekben tud művészit produkálni, egyénisége a dráma felé hajlik. Ezt a szerepet. M. Kováts Te- rusnak kellett volna kiosztani a rátermettség szerint való helyes munkafelosztás elve alapján, ki különben kisebb szerepében (Rózsika) igen ügyes alakítást nyújtott. Miklósy Gábor (Albert) újra bizonyságot tett, hogy minden előadás reá, mint oszlopra támaszkodik. Parlaghy Margit Ilka nénije pompásan beállított típus. Feleky Forbát mérnöke stílusos alakítás. Kedden Jakobi Viktor operettje, a Sibill került bemutatóra Szigethy Irénnek jutalomjátékául. Még annyi közönség soha sem töltötte meg a nézőteret, mint ez este. Mindenki igyekezett elmenni a művésznő ünneplésére, ki a darab címszerepében valósággal elragadta művészetével a közönséget. Tisztelői a jutalomjáték alkalmából csokorral és babérkoszorúval lepték meg. Nagy szenzációja volt még az estnek holtai Jenőnek, a győri színház táncos komikusának vendégfellépte. Méltó partnere volt az ünnepelt művésznőnek Poir szerepében, mesés játékával s pompás groteszk táncaival egy csapásra meghódította a közönséget. Megemlítjük kiyülök M. Kováts Terus graciozus Sarahját és Ágothay jóizü humorral megjátszott kormányzóját. Heti műsor: Szerdán (B 8) Románc, pénteken (bérletszünet 7 órai kezdettel) Ocskay bri- gadéros, szombaton (B 9) Császárné> vasárnap délután Molnár és gyermeke, este (bérletszünet) Milliomos Kati, hétfőn (A. 9) Császárné, H I R E K. Kitüntetés. Őfelsége, a Tdrály dr. Varga Sándor főgimnáziumi tanár, honvéd főhadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül —- a kardok egyidejű adományozása mellett — legfelsőbb dicsérő elismerését nyilvánította. % Elismerés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szőke Béla r. k. plébánosnak, aki az egyház pénztárából a nagybányai állami elemi iskola szegény tanulóinak felruházására 1570 koronát adományozott, — elismerését és köszönetét nyilvánította. Kinevezés. A király Őfelsége Szaucsek István 15-ik nehéz tábori tüzérezredbeli tisztjelöltei hadnaggyá nevezte ki a 41. honvédtüzérez- redhez. Esküvő. Bernhardt István dr. városi t. orvosunk f. hó 7-én esküdött örök hűséget Miskolcon özv. Légner Jánosné leányának : Mariská- I nak. Az ifjú pár az esküvő után uj otthonába indult s 8-án délben meg is érkezett Nagy- I bányára. Katonai kinevezés. Nickmann Richárd főhadnagyot Őfelsége századossá nevezte ki. Az uj százados a katonai bányamunkás-osztag parancsnoka Felsőbányán. Az ág. hitv. evang. egyházközség f. évi március hó 17-én tartja meg évi rendes közgyűlését a köv. tárgysorozattal: 1. A múlt évi zárószámadások beterjesztése. 2. Folyó évi egy- ! házi adókivetés. 3. Jelentés az épületek tűzbizto- í sitásának megújításáról. 4. Egyetemes felügyelő választása. Kinevezés. Őfelsége Zoltán István tart. hadnagyot főhadnaggyá, Gedeon Sándor, Majdik Géza és Papp László tart. zászlósokat pedig hadnagyokká nevezte ki az 5. gyalogezred kötelékében. Áthelyezés. Szabó József főerdőtanácsost a földmiv. minisztérium Máramarosszigetre helyezte át és megbízta az ottani erdőigazgatóság vezetésével. A rokonszenves főtisztviselő távozását őszintén sajnáljuk, haladásának azonban örülünk. — A nagybányai főerdőhivatal ideiglenes vezetésével ugyanaz a rendelet Mike Imre erdőtanácsost bízza meg. — Briestyánszky Endre er- dömérnököt Láposbányáról a szászsebesi m. kir. erdőhivatal kerületébe Zalatnára helyezte át a földmiv. minisztérium. — Helyére Balázs Emil erdőmérnököt helyezte át a minisztérium a besztercebányai m. kir. erdöigazgatóság kerületéből Láposbányára erdőgondnoknak. Hadi érettségi vizsgálat. Az 1900. évben született VIII. osztályú tanulók érettségi vizsgálata f. hó 7-én. csütörtökön folyt le az áll. fő- gimnázumban dr. Rencz János igazgató elnöklésével. A jelöltek a miniszteri rendelkezés értelmében csak szóbeli vizsgálatot tettek. Összesen heten kerültek a vizsgáló bizottság elé, ebből jelesen érett 4: Gaál József,. György Ede, Izsák Ferenc és Papp Mihály. Érett 3: Füley Gusztáv, Kremniczky Lajos és Kászonyi Edgar. Folyó hó 15-én, már jelentkezniük is kell illetékes katonai hatóságuknál. Hősi halál. Kelsz József, a 12. honvédgyalogezred hadapródjelöltje jan. 15-én a Piave mellett az olasz fronton srapnell-szilánktól szivén találva elesett. Az ifjú hős a helybeli áll. főgimnáziumnak volt derék növendéke s a múlt iskolai évben végezte a besorozott és katonatanulók tanfolyamán a VIII. osztályt és tett érettségi vizsgálatot. Keisz Károly, m. kir. áll. főer- döőr Alsófernezelyről a fiát gyászolja az elesettben, kinek lelki üdvéért a gyászmisét márc. 11- én hétfőn d. e. 9 órakor tartották meg a helybeli r. kath. plébánia-templomban az áll. főgimnázium tanári karának és a felső osztályok tanulóinak jelenlétében. Városi közgyűlés. E hó 7-én a képviselő testület rendes közgyűlést tartott, melyen a polgármester napirend előtt kegyelettes szavakkal méltatta az elhunyt, városi főjegyzőnek, Égly Mihálynak emlékét. Értékes munkásságának emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. Galló Antal és Gellért Béla városi képviselők elhunytáról szintén kegyelettel emlékezik meg a jegyzőköny. A közgyűlésnek egyik legfontosabb tárgya a bérces erdő 5 évi vágásának eladása. Ez a tárgy a Kemény és Kassovitz Cégeknek hosszas vitára adott alkalmat; végül is a közgyűlés kimondta, hogy bevárja a vármegye erre vonatkozó határozatát. Fontos pontja volt a
