Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-07 / 10. szám
2. oldal. NAGYBÁNYA 1918. március 7. amellett zajos frázisaiból sokszínű, dallamos operett kíséretet komponált, s bár a hangszerelést a zongorakivonat hallása után kevéssé lehet megítélni, az is bizonyára oly csillogó, mint Fali többi müveiben. Az előadásról csak a legjobbat mondhatjuk. A diszités most is szinte meglepett mindenkit. Csekély anyagi eszközökkel oly mesésen rendezték be a színpadot, hogy tökéletes illúziót keltett. De a pompás kosztümök, mélyekben a szereplők megjelentek, nagyban hozzájárultak a fényes hatáshoz. Szigethy Irén játszotta a címszerepet, énekben és játékban egyaránt kitűnő volt. M. Kováts Terus elragadóan bájos Midillije és Feleky finom humorral megjátszott Flóriánja derült hangulatban tartották a nézőket. Ágothay (Müller) és Rónai (Kemail) derék alakítása nagyban hozzájárult a darab sikeréhez. Ahmed bejt Máthé játszotta ez este. A szerep igen magas tenorparti, nagy feladat elé állítja az énekest. Szépen megbirkózott vele, még a legmagasabb hangokat is tisztán és biztosan intonálta. Közönség csak félig töltötte meg a nézőteret, okát bizonyára a bérletszüneten kívül a hétköznapban kell keresni. Pénteken megismételték az operettet ugyanazzal a szereposztással, csak Ahmedet játszotta Barto$. Játéka sima és csiszolt, hangja is kellemes és lágy, de mintha nem lett volna teljes hangjánál. Sokszor volt kénytelen a magas hangokat falzettel pótolni. Szombaton újra Sztambul rózsája ment Mdthéval Ahmed szerepében. Nem volt diszponálva, szinte kivert rajta a verejték a szerepe adta nagy munkában. A magas hangokat nem bírta, csak néhol, ott is látszott á fáradtság. Szigethy Irén azonban egy szép cét énekelt, amelyet előző két este nem mert megpróbálni. Vasárnap délután a Falurosszát adták, este pedig ismét Sztambul rózsáját. Ahmedet újra Bartos énekelte. Most azonban már hangterjedelme teljes birtokában kifogástalanul énekelte végig a nehéz énekpartit. Túlzsúfolt ház. Hétfőn ps kedden Földes Imre vígjátékét, Grün Lilit njutatta be a társulat. A legjobb vígjátékok közül való. Egy zsidó leány férjhez adása körül keletkezik a komikus bonyodalom, s itt alkalma nyílik a szellemes írónak a zsidóink gondolkodásában, szokásaiban gyökeredző fonákságoknak cseppet sem ellenséges szemszögletből nézett, szelíd, mosolytkeltő kipellengérezésére. A komikum az ebben > a társadalmi millieuben élő egyének sajátos jellemén alapszik, sőt még a furcsa helyzetek is ezeknek a tipikus alakoknak összeütközéséből keletkeznek. Grün Lilit 6000 .korona hozománnyal férjhez akarják adni szülei s a közvetítőhöz fordulnak. A leány ugyan a szobaurukat szereti, de atyja kedvéért kénytelen kelletlen beleegyezik a férjhezmenetelbe. Megtartják az eljegyzést, de a hozományt Lili testvére elkártyázta, s igy a parti .összemegy.“ A vőlegény azonban, ki megszerette menyasszonyát, még hozomány nélkül is elvenné, de a szülők nem egyeznek bele, Liliéi büszkeségből, a vőleKedves olvasóinknak szolgálatot vélünk tenni e hazatévedt lapnak a közlésével. A mienk volt szegény Gyóni Céza, amig nem tudtunk róla itthon. A mienk volt, mikor a „vérrel vakolt várból“ a gépmadár hazahozta poétái lelkének fellángolásait. A mienk volt, mikor Przemisl várának százezer magyarja hallgatta 'rímbe csengő, ritmusba szökkenő szavát, amellyel nagy összeget, 10 .ezer K-nál többet tudott a muszkától körülmarkolt várban élő bajtársainak jóvoltából elesett bajtársainak özvegyei és árvái számára juttatni. S a mienk volt ő, amikor a kietlen hó- inezők sivatagában magyar bajtársainak vigasztalója, magyar szivek megdobogtatója volt, mig ez a szív a sok szenvedéstől meg nem emésztődött, mint a fáklya, amely másnak világított, maga pedig elhamvadt. A mienk volt és a mienk is marad. Lépjünk közelebb hozzá s hallgassuk, mit mond róla szomorú szivü íródeákja. * • Gyóni Géza emlékének. Sírvers. „Hazai domb lesz. vagy idegen árok, Bús sírom füve amelyen kihajt? . . „ Kopott fejlámón elmosódó írás Bolygó vándornak ezt hirdesse majd: gényéi üzleti szempontból. A csomót a vőlegény oldja meg, leteszi a hozományt szülei tudtán kívül, s elveszi menyassizonyát, ki lassan kiábrándul első ideáljából s megszerette őt. E szürke történetet színessé tudja tenni Földes Írói talentuma az ebben a társadalmi keretben élő emberek típusainak kifigurázásával, amihez azonban nem használja a maró szatíra fegyverét. Az előadás ismét egyike volt a legjobbaknak. Sokszor ismételjük, hogy a társulat szinte predesztinálva van mostani összetételében a vígjátékok előadására. Szerepüket jól tudják s igy gyorsan gördül a darab, ami a vígjátéknál legfontosabb kellék. M. Kováts Terus .a címszerepben, mégha fővárosi színpadoktól elvárt követelményekkel lépnénk is fel, művészi magaslaton álló játékot produkált. Feleky (az apa) finom illésre valló mérséklettel, igen jól játszotta meg szerepét. Rónai (Bloch) kissé már erősebben karrikirozott, de igy sem lépte át a határt, hogy tökéletes ne Jegyen. Ágothay (Simi) is kellő korlátók közé tudta magát szorítani s ez okozta, hogy a keretből való ki- rivás nélkül művészi kvalitásainak komolyabb eszközeivel aratott nagy tetszést. Miklósy Gábor (Szabó) és Miklósy Aladár (Bölcskey) a tőlük megszokott nívón játszották meg szerepüket. A többiek is kivétel nélkül tudásuk legjavával járultak hozzá a darab sikeréhez. Nem hagyhatjuk szó nélkül azonban a rossz szokást, mely újabban kapott lábra a színpadon. .A szereplők, különösen a gyöngébb nemhez tartozó tagok, sokszor annyira nevetgélnek (szerepükön kívül), hogy zavarják a előadást. Első esetben nem panaszoltuk fel, de most már nem mulaszthatjuk el felemlíteni, mert tartunk tőle, hogy állandósul. Ajánljuk a direktor figyelmébe. Heti műsor: Szerdán (B 6) és csütörtökön (A 5) Márvány menyasszony operett, pénteken (B 7) és szombaton (A 6) Hotel Imperial dráma, vasárnap délután * (bérletszünet,) Aranyember színmű, vasárnap este (bérletszünet) a Tóíleány népszínmű. HÍREK. ** Lapunk előfizetési ára dacára a papír- és a nyomda-árak aránytalan drágulásának, továbbra is évi 8 K, fél évre 4 K, negyed évre 2 K. Az előfizetési pénzek Németh Béla áll. fögimn. tanár, kiadó tulajdonos címére küldendők Nagybánya, Hid-u. 10-ik szám. E hóban is nyitunk uj előfizetést. Előléptetés. Koródi Katona János zászlóssá lépett elő a 12-ik honvéd gyalogezrednél. Nagybánya város takarékpénztára a febr. 25-én megtartott választmányi gyűlésen Soltész Elemér ref. lelkészt választotta meg egyhangú szavazással a megüresedett igazgatósági tagságba. Éffly Mihályról a Városok Lapja február 23-iki számában többek között igy emlékszik meg: „Égly Mihállyal nemcsak Nagybánya, hanem az egész magyar városi tisztviselői kar egy igen érBoldog, ki itt jársz, te érted is Megszenvedett, ki lent nyugszik, a holt . . . Véres harcok verték tel hírét, De csak a béke katonája volt.* Krasnojarsk, 1916. Gyóni Géza. Gyóni Géza. „Ezeken a nagy világeseményeiknek fenntartott hasábokon a mi kis világunkban történteket leközölni nerfi lehet, nem szabad. A világ- renditő eseményeket: a nagy csaták leírását, trónok bukását szárazon, az eredetihez hűen szabad csak leírnunk ... és mindazt amit hozzájuk gondolunk, amit tőlük várunk, magunkba fojtva magunknak siratjuk el . . . < Gyóni Gézának, a legnépszerűbb magyar költőnek, a hadifogoly-tábor legkedvesebb magyarjának halála, ami oly sokszor meggyötört, megalázott, érzéketlen rab lelkünket is megrendítette ; keserűséggel teli gyászba borította a saját sorsunkat, végzetünket látjuk halálában és gyászoljuk a ‘nagy magyarnak pusztulását, ki oly sok dicsőséget szerzett már is a magyar népnek. És most, midőn bús temetés után sietve leszámolok a történtekről, a keserűségnek, a rab tehetetlenségének az érzete az ur fölöttem. El szeretfiém zokogni mindazt, amit érzek, szeretném a világba kiáltani ezt a rab tragédiát,, de nem lehet, nem szabad, tiltja" sok, sok „célszerűségi szempont“ ... 1 i tékes egyéniséget veszteit el. Hivatali teendőin I kívül a „Nagybánya“ cimü hetilapot is szerkesztette, amely egyike a leggondosabban szerkesztett vidéki lapoknak, amelyeknek hasábjain minden nemes társadalmi intézménynek, városi közügynek és reformnak buzgó szószólója volt. — Elhunyta nemcsak Nagybányán, de nagyszámú ismerősei és barátai körében is a legmélyebb részvétet keltette.“ — Jólesik látnunk, hogy lapunk alapitója iránt a távolabb állók is milyen őszinte nagyrabecsüléssel emlékeznek meg. „Láthatatlan mentőkóz.“ Ez a címe Révai Károly falusi történetének, melyre most készül a Miklóssy színtársulata. A 3 felvonásos színmű, mely magyar zamattal és eredetiséggel szól a szívhez— uj és érdekes. Az iró kétségtelenül ismeri a magyar nép' szive dobbanását, természetes józan gondolkozását, romlatlan kedélyét, mely megvetéssel, undorodással fordul el attól, ami tisztességtelen, ami becstelen s a természet öröktörvényén alapuló igazság győzelméért eltán- torithaiatlanul lelkesül. A gyermekszeretet magasztos érzésének glorifikálása ez a munka, melyben a gonosz tettet egy születendő gyermek akadályozza meg. Igazi magyar természetesség vonul fel a néző elé, olyan, mely a délibábos róna földjén termett. Minden izében magyar, minden csöpp vérével élő, érző, eredeti és cselekvő, melyet uj, érdekes és lebilincselő drámai cselekmény keretében ismertet meg. A cselekmény szövevénye a véglebonyolitásig leköti a feszült várakozást, amidőn megelégedéssel fellélegzik a néző. Hisszük, hogy a közönség várva-várja a a színmű bemutatását. Hősi halál. Moldován János önkéntes őrvezető, tanítójelölt múlt év októberében az olasz harctéren elesett. Áz ifjú hős néhai Moldován János kőmivesmesternek a fia. Társai Cem- pozin mellett a 361-es magaslaton temették el. Március 15. A nagybányai 48-as függetlenségi párt február 28-, illetve március 3-án tartott választmányi ülésében határozatilag kimondotta, hogy március 15-ét a nagy naphoz méltóan megünnepli. Ez okból felkéri a párt külön •iräsbatj az összes lelkész urakat, hogy e napon mint nagy nemzeti ünnepnapon Isten tiszteletet tartani szíveskedjenek, amelyeken a párt minél több taggal óhajt megjelenni. Hogy melyik templomban és melyik órában tartatnak az Istentiszteletek, arról falragaszok fognak tájékoztatni. Ugyancsak március 15-én d. u. 5 órakor lesz megtartva a nagybányai 48-as függetlenségi pártnak tisztújító közgyűlése, amelyet este társas vacsora követ. — Részletes tájékozást közelebb adunk és adni fognak annak idején a falragaszok. A Séazvónytakarókpénztár f. hó 24-i közgyűlésén néhai Fülep Gábor misztótfalusi lakos, igazgatósági tag emlékére a misztótfalusi áll. elemi iskolánál 200 K-s jótékonycélu alapítványt létesített. Ugyancsak e közgyűlés választotta meg Kiss Miklós hidegkúti és Komoróczy Péter nagy- sikárlói körjegyzőt az igazgatóságba uj tagokul. Gyóni' Géza újságíró volt Sopronban majd, Szabadkán. Középiskoláit Szarvason végzi, Pozsonyban 2 évig theológiát is hallgat. Gyón község ev. lelkészének a fia, 1884-ben született. — A mindennapi élet krónikása, aki főleg a maga gyönyörűségére verselget. Egy-két évvel a háború előtt egy verskötete is megjelenik. Emlékszem : a kritikusok nagy elismeréssel fogadják a csaknem ismeretlen vidéki költő verseit. A háború előtt irt másik kötet verseinek sajtó alá rendezésében a mozgósítás elrendelése akadályozza még. Versei idén,' 1917. tavaszán adattak ki és ezeket is ezerszámra kapkodja szét a közönség, amely a „Lengyel mezőkön“ és a „Levelek a kálváriáról“ c. kötetei után megtanulta megcsodálni Gyónit, a jelenkor legmagyarabb költőjét. 'Przemyslben, az ellenség vasgyűrüjétől körülvett várban a testileg meggyötört véd-őrség érzéseit, vágyait, szenvedéseit ő szólaltatta meg a leghívebben, a legigazabban. — Gyóni, pio- nér bajtárs ... mi ott, a világtól elzártan nem tudjuk, miként fogadná verseit a „kritika“, a közönség,“ ... mi benne látjuk a világháború Petőfijét. A vár átadása előtt a pionérból honvéd lesz. Önként jelentkezik, hogy részt vegyen a várőrség hőskölteményszerü tettében: a vár átadása előtti áttörési kísérletben. (Folytatása a jövő számban.).
