Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 27-51. szám)

1917-11-29 / 48. szám

1917. november 29. NAGYBÁNYA 3. oldal. Megrendítő tragé­dia hire érkezik Szatmárról, mely bizonyára mély részvétet fog kelteni városunkban is. Dr. Csókás Vidor, a kath. főgimnázium tanára, ki évekkel ezelőtt városunk­ban hosszabb ideig volt segédlelkész, kloro­formmal megmérgezte magát s meghalt. A bol­dogult, akinek finomult, ideális gondolkozása általánosan ismeretes, az emberpusztitás ez ideg­bontó korában meghasonlott önmagával. Idegei nem birták a rettenetességeket elviselni, fölmond­ták a szolgálatot s a nap-nap után megújuló gyötrelmek, melyek az általános emberszeretet- ből fakadtak, a halálba űzték. Pedig egész éle­tén át az élet szépségeit, a legfőbb krisztusi tant: a szeretetet hirdette nagy lelkesedéssel s ime most ő lett a szeretet halottja. Talán egy beszámithatlan pillanatban eldobta magától az életet, mély gyászba borítva övéit, jóbarátait s tanítványait, akik rajongásig menő szeretettel csüggtek a kiváló tanáron. A boldogultat igaz, nagy részvét mellett Szatmáron helyezték örök nyugalomra. Utolsó levele, melyben nagy szivé­ről tett tanúságot, igy hangzik: Miért ? Ezért: Rendületlenül bízom abban, amit a ha­lotti ének mond: Odalent már nem fáj semmi, be jó lesz ott megpihenni. Itt minden fáj. Fáj a sok igazságtalanság, mit el kellett szenved­nem a szülői háztól kezdve életem utolsó pil­esak kis számmal. Ha azok idegeit is tönkre­tette a háború s a sok gonoszság, akik nem pacifisták, mennyivel inkább idegbeteggé let­tek azok, kik mindig az általános felebaráti szeretetet hirdették. Pihenni vágyom s ezt pil­lanatokig tartó szenvedés, árán el akarom érni. Akik a holtak városában — a temetőben — laknak, boldogabbak, minj akik az élők váro­sában laknak. , A azatmári háziezredek. Megírtuk, hogy Szatmár város az iránt folyamadott, hogy a 12. honvéd pótzászlóaljat Egerből s az ötösöket Mezőkövesdről helyezzék vissza Szatmárra. Szur- may Sándor honvédelmi miniszter most leirat­ban értesítette Szatmár városát, hogy a kassai honvéd kerületi parancsnokság az egri és szat­márnémeti elhelyezési viszonyok mérlegelésével, katonai, fegyelmi, kiképzési és egészségügyi szem­pontból a 12. honvéd pótzászlóaljnak Egerben való meghagyását hozta javaslatba s igy a yá- rosnak az a kérése, hogy a pótzászlóaljt Egerből i Szatmárra helyeztessék át, nem teljesíthető. Ami azonban az 5. gyalogezred pótzászlóaljának át­helyezését illeti, a honvédelmi miniszter a város által előadottakat méltányolva, a kérelmet pár­toló véleménnyel tette át a hadügyminiszterhez. Hangsúlyozza azonban a miniszter, hogy az át­helyezés keresztülvitelében nagy nehézséget okoz a vasutak igénybevétele. — Megjegyezzük, hogy ez az utolsó szempont az ötösök áthelyezésénél azért nem okozhat különösebb nehézséget, mert a pótzászlóalj köztudomás szerint mindenképpen elmegy Mezőkövesdről Kisszebenbe. Tehát csak arról lehet szó, hogy a vasutat Kisszeben vagy Szatmár felé veszik-e igénybe. Dr. Csókás Vidor. lanatáig. Fáj a saját szerencsétlen sorsom s fáj az emberiség borzasztó sorsa. Mindig paci­fista voltam s agitáltam a pacifizmusért, de az emberek nem tömörültek a pacifisták körül, hanem gúnyolták őket. Most már látják, hogy igazuk volt, de már késő. Hiszem, hogy eljő az az idő, amikor egy nagy szövetségben ol­vadnak össze s akkor az Európai Egyesült Államokban lehetetlen lesz a háború. Midőn a Világ Egyesült Államai alakitanak egy nagy szövetséget, akkor lehetetlen lesz a háború a Földön. Az emberiség történetének kezdete: minden ember ellensége minden embernek — történetének tetőpontja pedig: minden ember szövetségese minden embernek. Akkor kellett volna csak születnem, mert én egész életem­ben úgy gondolkoztam, ahogy akkor fog az emberiség gondolkozni. Azok az én kortársaim, nem pedig akik közt most kellett élnem. Van­nak ugyan, akik már igy gondolkoznak, de — Olyan igaz, ahogy Rontó Sáíi a nevem. Megálmodtam. És amit Rontó Sári álmodik, olyan igaz, mint a krisztusi feszület. Kacéran búcsút intett még egyszer felém a fejével, aztán sebesen elindult az ösvényen. Csak­hamar el is tűnt a szemünk elől. A leány és én egymásra néztünk. Egyszerre mosolyodtunk el mind a ketten. — Mennyi pénzt kicsalt belőlünk ez a ha­szontalan cigányasszony ! — mondtam. — Nem lehet ellentállni felelte a leány és kíváncsian, mélyen a szemembe nézett. — Nem fél egyedül az erdőben ? — kér­deztem.-r- Eddig még eszembe sem jutott, hogy féljek. — De meg engedi, hogy elkísérjem ? — Tessék, — felelte. Egyideig hallgatagon mentünk egymás mel­lett. Azt hiszem, mind a ketten magunkban azzal foglalkoztunk, amit a cigányasszony jósolt nekünk. — Tudja-e, — kérdeztem végre a leánytól, — hogy Rontó Sári előre megjövendölte, hogy maga itt lesz, idejön? Elmondtam neki a forintok történetét és hogy végül ő csakugyan megjelent váratlanul az ösvényen.. — Nem fél tőlem ? — kérdezte a leány. — Hátha én is cimborázom az ördöggel ? Rontó Sári bűvös hívására jelentem meg. Hangosan fölkacagott és kristályos, csönge- tyüs szavával tele lett az erdő. A cigányasszony A felmentettek figyelmébe. Min­denkinek hazafias kötelessége, hogy vagyoni viszonyaihoz mérten hadikölcsönt jegyezzen s ez által módot nyújtson arra, hogy a fronton küzdő hős fiaink sem hadiszerek­ben, sem semmiben szükséget ne szenved­jenek. Ismételjük, mindenkinek hazafias kötelessége ez, de különösen kötelessége azoknak, akiket sorsuk megkímélt attól, hogy mint besorozott katonák a fronton küzdjenek s mint felmentetteknek módjuk is, alkalmuk is, eszközeik is meg vannak arra nézve, hogy a fronton küzdő bajtársaik se­gítségére siessenek. Ha már az itthon ma­radottak vérükkel nem adóznak, kötelessé­gük adózni az anyagi támogatással. S nem is hoznak anyagi áldozatot, mert jobb tőke- elhelyezési alkalom a hadikölcsönnél nincs. A <hadikölcsön jegyzést nagy figyelemmel kisérik mindenütt s mi nem győzzük han­jóslata teljesen ráillett. A haja szőke volt, mint az arany, az ajka piros, mint a sisakvirág, a ter­mete karcsú, mint a nádszál és a szeme olyan, mint a kőkény. És mennél tovább néztem, annál különösebb érzéseim támadtak. És ő4is különösen, zavartan tekintgetett rám. Szinte észrevétlenül lettünk egy­máshoz bizalmasabbak, egyre közelebb és közelebb értünk, már szinte egymáshoz simultunk. És tűrte, hogy átfogjam a derekát, megfog­jam a kezét, csókot leheljek rá. Csak akkor ijedt meg és szökött előlem, amikor megakartam csó­kolni az ajkát. De én lefogtam a két karját, meg­csókoltam a száját és szóltam: — A czigányasszony ezt is megjövendölte ... A papkisasszonyt hazakisértem a falujába. A szülei kedves, egyszerű emberek voltak. Az apja református pap, kedves derék ember, amilyen csak a kis falvakban akad. Az anyjának ugyanaz a meleg, jóságos szeme volt, mint a leányának. Öt nyáron át a falusi vakácziómat náluk töltöttem. Most már nem töltöm náluk. A leány a felesé­gem lett. A minap hazamentünk a szüleihez láto­gatóba. Kisétáltunk az erdőbe és az ösvényen újra eszünkbe jutott a czigányasszony, akiről egészen meg is feledkeztünk. A feleségem csak annyit tud magyarázatul, hogy abban az időben elég sű­rűn járt az erdőn az egyik faluból a másikba. Szini Gyula. goztatni, hogy fulajdonképen a nélkülöz- hetlenség csak egy titulus, melyet ki is kell érdemelni, mert .szerintünk senki sem nél­külözhetetlen, ha azt a haza s a nemzet sorsa úgy kívánja. A Vasárnapi Újság- november 25-iki száma pompás képekben közli királyunk és Vil­mos császár szemleutját az olaszországi harczok színhelyein, diadalmas offenzivánk érdekes rész­leteit, Velencze készülődését a kiürítésre stb. Baranski pompás rajza a budapesti háziezred egy hőstettének emlékét örökíti meg. Szépiro­dalmi olvasmányok: Pékár Gyula regénye, Sza- boicska Mihály verse, Nagy Lajos novellája, Szőllősi Zsigmond tárczája, Balla Mihály regé­nyes czikksorozata az amerikai dollárkirályokról. Egyéb közlemények: Farkas Zoltán czikke Rode- niről (képpel) és a rendes heti rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 7*5CF korona, a „Világtóniká"-val együtt 8-50 korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhiva­talában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap,“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Fémösszeiráe. Ismételten figyelmez­tetjük a közönséget, hogy fémtárgyait a városi iparhatóságnál mindenki jelentse be, mert aki azokat eltitkolja vagy be nem je­lenti, a legszigorugban meg lesz bifságolva. Fémösszeirási lapok a városi iktatóhivatal­ban kaphatók. Szeretetadomány. Lapunk belső munka­társa, Takács Ilus (Niola) újabban eladott pasztel- rajzai árából 10 koronát adott át szerkesztősé­günknek a Pogránszky-árvák javára. Felsőbánya város árvaszékének küldöttük el. Választás előtt. Vármegyénk törvény- hatósága — mint már jelentettük — folyó hó 29-én tartja meg őszi közgyűlését. Tekintettel arra, hogy több tisztviselői állás kerül betöltés alá, már is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg az ülés iránt. Az egyes állásokra pályázók bőven vannak. Folyik is a szervezkedés, a kapaczitálás minden irányban. Különösen a mátészalkai fő- szolgabirói állás betöltése ver nagyobb hullámo­kat. Mint a közhangulatból látjuk, alighanem Jeszenszky Bélát fogják megválasztani. Női lovólhordók. Értesülésünk szerint a nagybányai postahivatalnál a nagy férfi hiány miatt női levélhordókat fognak alkalmazni. Aki kedvet érez e pályára, a postahivatalnál bővebb felyilágositást kaphat. írni és olvasni tudás el­engedhetetlen feltétel. A felmentettek bevonulási rendelet». Félhivatalosan jelentik: Oly felmentettek, akik­nek felmentése bizonyos határidőig és „tovább nem“ jelzéssel engedélyeztetett: bevárási enge­délyt újabb felmentési kérelem esetében sem nyerhetnek s ha felmentésük lejárt, akkor okvet­len bevonulni kötelesek. A honvédelmi miniszter felhívta a közigazgatási hatóságokat, hogy ha a felmentettek bevonulása egyes különös esetek- ■ ben közérdeket, főleg a közgazdasági érdekeket súlyosan érintene, bevárási engedély adása czél- jából táviratilag tegyenek ez iránt felterjesztést. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Nagybánya sz. kir. rend. tan. város hivatalos közleményei. —-----———m «——“-------­64 50/917. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a m. kir. miniszté­rium az ingatlanok forgalmának korlátozása ér­dekében elrendelte, hogy adás-vevési ügyletek, melyek ingatlanokra vonatkoznak, csak a minisz­teri kirendeltség jóváhagyásától feltételezetten bír­nak érvénnyel. Ennélfogva mindennemű ingatlan adás-ve­vési szerződés, mely kis és nagyközségi területen fekvő, vagy r. t. város területén levő külsőséget tárgyaz, jóváhagyás végett a munkácsi hegyvi­déki kirendeltséghez felterjeszteni fog s jogában lesz ezen hatóságnak a jóváhagyás megtagadása által felek közt létrejött szerződést érvénytelení­teni. Miheztartás végett és saját vagyoni érdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom