Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 27-51. szám)

1917-11-08 / 45. szám

1971. November 8. ezredem nevében is Isten áldását kívánom nemes Nagybánya városára és tiszteletre méltó Taná­csára és hazafias lelkesedéssel kérem továbbra is becses támogatásukat. Kiváló tisztelettel maradtam lekötelezett hivük: Reviczky Ádám ezredes. — Tábori posta 618. Nagy zenekari hangverseny. Mint már jeleztük, f. hó 10-én, szombaton a 'nagybányai hadiárvák s az Ottokár hadiárvaház javára nagy zenekari hangversenyt rendeznek a Lendvay-szin- házteremben. A rendezőség élén Németh Béla fő­gimnáziumi tanár áll. A hangverseny iránt nagy érdeklődés mutatkozik városszerte s nincs kétség benne, hogy már a jótékony cél érdekében is e hangversenyen találkozót fog adni egymásnak városunk előkelő közönsége. A változatos műsor a következő: 1. Révai Károly Prologját szavalja Damokos Annuska. 2. F. Herold. Zampa-nyitány. Előadja az ifjúság zenekara Németh Béla tanár vezetésével. 3. Golterman, III. concert. — Gor­donkán előadja Orlowszky Frigyes főgimn. tanár, szólójátékos. Zongorán kiséri Damokos László. 4. Mozart, D moll zongoraverseny. Előadja fúvós és vonós zenekar-kísérettel Damokos László, az orsz. zeneakadémia növendéke. 5. Arany J., A honvéd özvegye. Szavalja b. Syntinis Ilonka. 6. Liszt F., A Lorelei — Grieg, Csolnakon. Énekli Gursiky Gabika, az Orsz. Zeneakadémia növen­déke, zongorán kiséri Damokos László. 7. Bee­thoven, Bagatell. (Esz dur.) — Liszt, Consolation (Des dur.) — Zongorán előadja Damokos László. 8. Beethoven, Mignon. — Schubert, Az éj. — Előadja a műkedvelő énekkar Németh Béla főgimn. tanár vezetésével. A hazafias jótékonycélra való tekintettel feliltfizetéseket szívesen fogad és hir- lapilag nyugtáz a rendezőség. — Helyárak : Kö­zéppáholy 25 K, Sarokpáholy 18 K, Oldalpáholy 20 K, Kispáholy 15 K, Földszinti ülőhely I—III. sor 3 K, IV—VI. sor 2-50 K, VII—X. sor 2 K, XI—XIV. sor 1-50 K, Földszinti állóhely 1 K, Diák állóhely 60 fillér, Karzati ülőhely 1 K, Kar­zati állóhely 40 fillér. A Szent István torony nagy harangja. Hétfőn a legkomolyabb veszély fenyegette a Szent István torony szép szavú nagy harangját. Megjelent városunkban a rekviráló bizottság s le akarta szerelni a nagy harangot. A város ké­relmére azonban pár napi halasztást adtak a le­szerelésre, amely idő alatt talán megjő majd műbecscsel biró nagyharangunk felmentése. A dolog ugyanis úgy történt, hogy a harang fel­mentése érdekében a megyés püspök is, a város olyan csúnya. Akarja látni Duduskát? — Már tud járni. Szereti a gyerekeket? —Duduskát ok­vetlenül szereti majd. Tulajdonképen Sándornak hijják. Most sétára vitte a dada. De mindjárt itt lesz Józsi is, küldök érte. Na ilyet, Sándor . . . Föl se tudom fogni ... És kacagott és rohant ki, küldött Józsiért és főzött téát. Sándor meg hátradőlt az öblös karosszék­ben, fáradtan, tehetetlenül. Olyan volt, mint a beteg, akinek mennek csirkelevest főzni. És ült ott egymagában, amig Boszorka vissza nem jött a téával és akkor ő szürcsölte azt a téát enge­delmesen, szó nélkül. Boszorka meg aggódva nézett rá, mert ő is azt hitte, hogy Sándor beteg. Aztán iparkodott őt felvidítani. Mesélt neki mindenféle tarka dolgot, az ő csendes házi éle­téből. Úgy élnek most is, mint azelőtt, amikor Józsi még a bácsija volt. Nem mennek sehová, csak Gyuriékhoz. Ott is van gyerek, egy göm­bölyű kis fekete leány, aki rém okos. Aztán hir­telen zavarba jött és kezdett másról beszélni. Künn csengettek. — Szervusz Sándor, Isten hozott Sándor! Mind a ketten itt voltak. Józsi és Gyuri. Mind a kettő a régi formában. Rajtok nem látszott meg a hat esztendő, csak Gyuri most valamivel kopaszabb. És látszott mind a kettőn, hogy valami feszélyezi őket, hogy valamitől tá­vol szeretnék tartani a beszélgetést. Sándor észrevette ezt és keserűen mosoly­gott. Hogy véget vessen ennek a kényelmetlen tartózkodásnak, ő maga vitte rá a szót. NAGYBÁNYA is lépéseket tett s a város kérvényét a megyés püspök visszaküldte, miután már őmaga folya­modott a felmentéséért. Úgy látszik e kérvényt még nem intézték el. Most a város is táviratilag kérte a felmentést. A „Vasárnapi Újság“ november 4-iki száma szokatlanul dús változatosságát nyújtja az érdekes képeknek a bécsi külügyminisztériumról, Móricz Zsigmondról, Herczeg Ferenc Árva László tragédiájának előadásáról a Nemzeti Színházban, olaszországi offenzivánk színteréről, a budapesti temetők uj művészi síremlékeiről stb. Szépiro­dalmi olvasmányok: Pékár Gyula regénye, Vargha Gyula szép Verlajne-forditása, czikk Móricz Zsig­mondról, Szőllősi Zsigmond tárczája, Balla Mihály czikksorozata az amerikai dollárkirályokról stb. Egyéb közlemények: Székely Béla cikke a hadügy- miszteriumról s a rendes heti-rovatok. A „Vasár­napi Újság“ előfizetési ára negyedévre 7.50 K, a „Világkrónikáival együtt 8.50 K. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap,“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 K 40 f. Szatmári Ujaág. E czimen uj napi lap jelent meg szatmáron, mely a független demok­ratikus eszméket szolgálja. A lapot vezérlő bizott­ság irányítja. Főszerkesztője dr. Havas Miklós, felelős szerkesztője Szalánczy József. Hivatalos órák & városházán. Tekin­tettel a világításban és fűtésben elérhető megta­karításokra, de különösen a gyakorta későn ren­delkezésre álló villainosvilágitásra, a városi tanács a hivatalos órákat a további intézkedésig a fogal­mazó szaknak 8—1 óráig, a kezelő személyzet­nek pedig 8—2 óráig állapították meg. Legjobb könyvek czimmel Az Érdekes Újság kiadásában egy uj és rendkívül olcsó re­génysorozat indul, melynek első száma : Móricz Zsigmond „Bováry ur“ czimü pompás regénye már megjelent, 64 kéthasábosan szedett tömör oldalon, Végh Gusztáv műveszi rajzu színes bo­ritékával. Móricz Zsigmond regényének s a Leg­jobb Könyvek minden egyes számának ára csak 40 fillér. A Legjobb Könyvekből kéthetenként minden második hét keddjén egy-egy uj szám jelenik meg s mindegyik egy teljes befejezett regényt fog tartalmazni. Nagy ipartelep városunkban. A Sala- mon-Bernát féle téglagyár és gőzfűrész, amely a nyáron leégett, uj gazdát kapott. A telepet egy részvénytársaság vette át, melynek élén mint elnök-igazgató Kaan Zsigmond budapesti tőke­pénzes és ßerndt Dezső igazgató állanak. A telepet egészen újra építik s a legmodernebb gépekkel szerelik föl. A modern ipartelep már a jövő év elején üzembe lép. A népruházati bizottság megalakí­tása. A kormány rendeletet adott ki, amely elrendeli a népruházati bizottságok alakítását. A bizottságnak az a feladata, hogy az ország lakos­— Képzeljétek, kivel találkoztam ma lege­lőször? — Miiivei, dr. Márkus Béláné őnagysá- gával. Soh’ sem hittem volna, hogy ilyen szép asszony lesz belőle. Józsi és Gyuri elhültek. Egy darabig hall­gattak, végre megszólalt Gyuri: — Bocsáss meg kedves barátom, nem akar­tam ezt neked megírni. Ott a távolban talán nem fogadtad volna ezt a hirt oly nyugodtan, mint itt. Különben én mindent elkövettem, hogy ezt a házasságot megakadályozzam, meg is szakítot­tam emiatt minden összeköttetést a famíliával. Aztán azt is láttam, hogy Mili már régen elfe­lejtett téged. Őszintén szólva, nem sokat veszí­tettél vele. — Tudom, tudom, kedves barátom. Köszö­nöm, hogy elhallgattad előttem. Szó se legyen többé róla. Bár ha még szabad volna, szívesen jönne hozzám milliomosnénak. Hagyjuk ezt, ne beszéljünk többé róla. —■ Mi a terved ? — Nem vagyok még egészen tisztában ma­gammal. Hiszen tudod, némileg más viszonyokra számítottam, midőn visszajöttem. De hát az egész csak programmzavarás. Uj programmot kell kie­szelnem. Voilá tout. — Maradjon itt minálunk Sándor. Jól fogja magát érezni. — Köszönöm, édes Boszorka. Itt lakom maguknál. Itt maradok agglegénynek. Leszek majd a maga amerikai nagybácsija, aki sok, sok pénzt hagy magának. De egy darabig még csak elélek. 3. oldal. ságát ellássa ruházati cikkekkel, szabályozza a ruházati cikkek bevásárlását, földolgozását és elő­terjesztést tegyen a szövetek és az árak felosz­tására nézve. A bizottság mellett minden egyes csoportra vonatkozóan külön szakbizottságokat alakítanak. A népruházati bizottság az érdekelt minisztériumok kiküldötteiből ás azokból a tagok­ból tevődik össze, akiket a kereskedelemügyi miniszter meghív az érdekeltségek köréből. A miniszter elrendelheti, hogy mindazok a vállalatok, amelyek ruházati célra alkalmas félgyártmányok­nak, készáruknak ellőállitásával foglalkoznak, jelentsék be készleteiket a bizottságnak. A bizott­ság ellenőrizheti a vállalatok helyiségeit és be­tekinthet üzleti könyveikbe. A lakosság ellátásá­nak biztosítására miniszter elrendelheti az uj, vagy használt ruházati anyag zár alá vételét és azt is, hogy ezeket a készleteket vagy a kész­letek egyes darabjait tulajdonosaik átadják a megjelölt intézményeknek. Az átadás hatósági- la; megállapított áron történik. Nyugtázás. Az állami el. iskolák tanítói közül egyesek a háború kezdete óta állandóan adakoztak s adakoznak a tanitóárvák alapjára. Egy idő óta ezt a nyugtázást, mivel folyton is­métlődő, a lapokban azért nem kértem közölni, különben is a gyűléseken amúgy is elszámoltam vele. Egyeseknek kívánságára azonban a legutóbbi adományozást itt közlöm, megjegyezvén, hogy a pénzt mint mindig, most is Budapestre küld­tem, amint az minden esetben közölve is volt a Néptanítók Lapjában. A november havi adako­záshoz hozzájárultak: Bányai Ida, Benedek József, Fliesz Henrikné, Benedek Józsefné, Bodenlosz Irma, Hajdú Sándor, Homola Elvira, Juhász Má­ria, Szabó Irén 2—2 korona, Buday Etelka, Imre Károly, Fejes Antal, Steiger Erzsébet 3—3 korona, özv. Lehrner Ferenczné, Rozsos István, Székely Árpád 4—4 korofía. Ez összeget Preszler Antal segédhivatali főigazgató czimére küldtem. Nagy­bánya, 1917. nov. 6. Székely Árpád. Ki akarják játszani a szőlősgazdá­kat. Egyre érkeznek a hírek, hogy az ország különböző borvidékein a borvásárló ügynökök mind alacsonyabb árakat kínálnak a borért. Az­zal akarják félrevezetni a szőlősgazdákat, hogy a kormány már a közel jövőben nagyon alacso­nyan maximálja a borárakat s igy nem lehet a borért még annyit sem adni, mint a múlt évben adtak. Sok helyütt csak 3, sőt 2-50 koronát Ígér­nek a gazdáknak a kereskedők, akik minden áron ki akarják használni a nagy hordóhiányt is, amely egyes vidékeken érezhető. Egészen bi­zonyos, hogy ha a gazda olcsón adná is a bort, ennek se a fogyasztó látná a hasznát, hanem a közvetítő kereskedelem, amely — mint más té­ren is tapasztaltuk — a fogyasztóval szemben csak az árak fölemelését ismeri, de a leszállítást nem. A borárak eséséből tehát újból a közvetí­tők háborús nyeresége növekednék a gazdák rovására. Figyelmeztetjük azonban a gazdákat, hogy ne üljenek föl az ügynökök ijesztgeté­Ott töltött náluk vagy két hetet. Jött, ment, tett, vett, úgy viselkedett, mint egy ember, akinek nincs dolga és ennélfogva unatkozik. Nem mutatta semmivel, hogy a szi­vében gyűl, egyre gyűl a keserűség. Rejtegette lelki kínjait és fájt neki, hogy senki sem veszi észre. A boldogtalanság igazság­talanná tette és ő azt gondolta, hogy a boldog­ság önzőkké tette a barátjait. Azok boldogok voltak. Józsi fészke a régi, meleg, barátságos Kalábria volt, nem változott meg. Gyuri lakása valamivel hidegebb volt, va­lami szabályosság, valami pontos, merev becsü­letesség érzett meg benne, ami némiképen em­lékeztette őt Túri dr. fekete iró asztalára. Nem is ment szívesen oda és a három jóbarát több­nyire Józsiéknál találkozott. Kártyázásra nem volt többé kedve. Azt mondta, hogy kikopott belőle. És minden este vacsora után elment egy órára. Azt mondta, szük­sége van a mozgásra, különben nem tud aludni. Nem engedte magát kisérni. Ilyenkor egye­dül szeretett lenni. És egy este ott találta őt Gyuri az ő sétá­ján. Az Andrássy-uton járt föl-alá Mili lakásával szemben és nézte a kivilágított ablakokat. — Sándor, tehát még mindig? Sándor összerezzent, aztán szomorúan mo­solygott. — Barátom, már ez igy van. On revient toujours á ses premiers amours. Thury Zoltán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom