Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1917-06-07 / 23. szám
1917. junius 7. NAOYBÁNYA 3. oldal. HIRE K. Junius 6. Személyi hirek Marosvásárhelyi Thordai István huszárőrnagy pár napi szabadságra haza érkezett. — Bodnár György kir. anácsost, tanfelügyelő a tanintézetek látogatása végett városunkban időzik. — Dr. Filley Lajos törvényszéki jegyző pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. Törzsorvosi kinevezés. Őfelsége a király Dasek Bálint ezredorvost, régi jó ismerősünket törzsorvossá nevezte ki. Dr. Dasek hosszabb ideig működött a szatmári tartalék-kórháznál mint parancsnok s jelenleg a kassai katonai parancsnoksághoz van beosztva. Előléptetések. Kerekes Zsigmond vm. II. főjegyző a VI., Aladarassy István főszolgabíró a Vil. fizetési osztályba lépett elő. Hadnagyi kinevezés. Őfelsége a király Weisz Ervin 11. ezredbeli zászlóst hadnagygyá nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Filley Lajos mátészalkai járásbirósági jegyzőt a marosvásárhelyi törvényszékhez helyezte át. Űrnap. Alig van a r. kaih. egyháznak oly ünnepnapja, melyet nagyobb fénynyel ünnepelne meg, mint az Őltáriszentség szerzésének ünnepét. Tulajdonképen nagycsüiörtökön kellene ez ünnepet megülnie, de a nagyhét komoly csendjébe, gyászos bánatába nem illenének be az örömteljes, hálaadó énekek. De meg másrészt kora tavasszal honnan vennénk a virágokat, a diszes lombsátrakat ? Most, midőn a természet teljes pompájában díszük, most tartja a r. kath. egyház diadalmenetét isteni vőlegényével. A harangok ünnepélyes zúgása, lobogó zászlók és égő gyertyák mellett virágokkal behintett utakon vonul a körmenet oltártól-oltárhoz, melynek tetőzetét az ég azúrja képezi. E bájos egyházi ünnep a XIII. században jött szokásba. Egy Juliánná nevű apácza Lüttich városában mennyei jelenést látott, minek következtében arra kérte az ottani püspököt, hogy külön ünnepélyt rendezzen az Őltáriszentség tiszteletére. VI. Orbán pápa az ünnepet azután az egész egyházra kiterjesztette s azóta Űrnapja a r. kath. egyháznak egyik legfényesebb ünnepe. Űrnapját holnap, csütörtökön a r. kath. templomban az idén is nagy fénynyel fogják megünnepelni. Az istentisztelet kezdete 9 órakor lesz. Áthelyezések. Csaba Adorján vármegyénk főispánja Jakó Endre közigazgatási gyakornokot Csengerből Szinérvátaljára, Dienes Sándor h. szol- gabirót Szinérváraijáról Fehérgyarmatra a főszolgabírói hivatalhoz helyezte át. virág, hogy az ember azt hitte, valami gonosz szellem vigyorog rá és szinte beleborsódzott a háta. És oly csöndesség borult az erdőre, sehol semmi nesz, még a szellő is másfelé vette útját. Még a patak csobogása sem haliik ide alantról. Oly néma ez az erdő, akár a halott. Csak ott állapodott még ez a Luptovszki. Még sötét éjtszaka volt, de hát mi volt neki akkora ut ?! Csak itt eszmélt fel, ebben az őserdőben. — Hej, erdő, erdő! Vagy te, vagy én! — kiáltott fel. Ugyan mi bújhatott belé? Alighanem tisztára meggabajodott! Megragad egy ágat, ránt rajta egyet, az ág roppan és letörik. Megragad egy másikat, egy harmadikat, megragad növendék-fenyőket, letördeli, kitépi tövestül. A vén fákba belevágja fogát, úgy tépi le kérgüket, úgy hasítja le a forgácsokat. Már véres hab bugyog ki száján s még mindig nem nyugszik. Recseg, ropog az erdő rémesen. Nem messze Zakopanéi zergevadászok ütöttek tanyát éjszakára s ezek azt hitték, valahol a Zabje táján medve került a csapóvasba — a bialkaiak ott szokták kitenni a csapóvasakat — és magával vonszolta egész ide, a Rovjenkára. A csapóvasba jutott medve visz végbe ilyen rém- séges pusztítást az erdőben. Hanem éjszaka volt, nem merészkedtek közelébe. Hajnal-felé aztán megszűnt a recsegés-ropogás. — Elfáradt szegény — mondtak a vadászok — nézzük meg, fán kiszabadíthatjuk a csapóvasból ? . . . Arrafelé tartanak s amint odaérnek, úgy megrettennek, hogy reszketés fogja el őket, a A nagybányai rokkant katonák alapja. A nagybányai rokkant katonák alapjára újabban a következő adományok folytak be: Kovács Gyula l számlakönyv 10 K értékben; Fuchs Jakabné 4 K, Béniné— Tyioránrté-féle perből 5 korona, dr. Weisz Ignácz 5 korona, dr. Kádár Antal 30 K, M. kir. Bányakapitányság 31'20 korona, Harácsek Béla 10 f, Klein Bernátné 70 f, Thorm i János L60 f, Szász Lajos 40 f, Pityik Rózsika 2 K, Révész János 40 f, dr. Zoltán László 8-40 f, dr. Lakatos Mihályné 80 f, L. Bay József 476 f, L. Bay Józsefné 3-85 f, dr. Drágos Theofil 7.20 f, Pintér Ferencz 70 f, Mandel Mór 2’25 f, Heilbrun Jánosné 12'30 f, Grünberger Izsák L81 f, Gersch Mór 175 f, Fischer Károly 240 f, Birnbaum Jakab 45 f, Almer Károly P50 f, Frieder Vilmos L30 f, Izsák Ferencz 2'60 f, dr. Barna Samu 80 f, Berkovits Áron 2 K, Kovács Béla 870 f, Sólyom Ferencz 73 f, Frankovits Aladár 3-90 f, Schreiber Kálmán 7-94 f, Verdes György 1 K, Tréger Károly 80 f, Klement Árpád 8'60 f, dr. Vass Gyula 20 f, dr. Erdős Vilmos 3’07 f, Virág István 12 K, Fried Gáspár 2 K, Szirty Rózsika 40 f, Palla Ákos L66 f, Szentpétery Sándorné 70 f, Kálmán Herman 270 f, Szirmai István 60 f, Altnéder János 2'50 f, dr. Pap Viktor L80 f, Weisz Mária L60 f, Oblatek Béla 77 fillér, Huszthy Mátyás 70 f, Bocsa Pál 20 fillér, Berényi János 90 f, Pollák Jakab 80 fillér, Mikus Dávidné 60 f, Gallisz István 2 K, Ilia Ferencz 80 f, Molnár Józsefné 60 f, Török István 2 99 f, Tóth Kálmán 2-40 f, Zoltán Ákos 67 f, Kovács Lajosné 70 f. Kiss Jánosné 60 f, Magyar Zsigmondné L46 f, Garlathy Kálmánná 270 f, Ápfel Mártonná 80 f, Klein Jánosné 50 fillér, Tóth Ferencz 170 f, Alföldy Zoltán 4 K, Ember Elek 3‘50 f, Fejes Antal L50 f, Knap Dávid 30 f, Karácsonyi László 2-50 f, Győry Jenő 11 K, Goldstein Eduárd 50 f. Lapunk legutóbbi számában kimutattunk 5464 K 78 fillért. Az újabb adományokkal az alap 5693 K 78 fillérre növekedett. További szives adományokat kérünk! Érettségi vizsgálat. Már jeleztük legutóbbi számunkban, hogy a főgimnáziumban az puska úgy járt a kezükben, akár a nyárfa levele, sőt mondják, Tirala a magáét le is ejtette. Mert hogy annyi ág hever szanaszét, annyi letört, tövestül kitépett növendék-fa, hogy a sűrűségben egész tisztás támadt. És amott, egy fa tövében egy ember fekszik, juhász-inge, tüszője csupa rongy, egy vér az egész, még a haja is véres csomókban tapadt Össze, teste csupa seb s úgy össze-vissza van karmolva, mintha boronát húztak volna végig rajta. Nem tudták, mit kezdjenek : oda menjenek-e, avagy fussanak, annyira megrémültek. — Az ördög bomolhatott meg, — vélte Capek. — Alighanem kisértettel viaskodott — tette hozzá Szuleja. — Ez lesz az — mondta a babonás Tirala — aki bűneit eleven húsként hordta a hátán s fogával marczangolta. — Tán az ördög nyomorított meg valakit és ráadásul ide penderítette — vélekedett ismét Szuleja. — Dehogy! — ellenkezett Tirala. — Csak nem töltötte volna ezzel az egész éjszakát! Azt hiszed tán, az ördög is úgy tesz, mint mikor a korcsmában ketten hajba kapnak? Elég, ha az ujjával ér hozzád és máris túl vagy hegyenvölgyön! Az öreg Sjecska nem szól semmit, csak néz, néz, végre rájuk szói. — Ugyan, mit kolyogtok itt össze-vissza? 1 Szamarak vagytok! Úgy rémlik, ismerem azt a i legényt. Megálljatok csak! A nap épp fölkel, néz- j ziik meg közelebbről. érettségi vizsgálatok jó sikerrel véget értek. A bizottság, melynek elnöke dr. Reticz János igazgató volt, tizennégy ifjút nyilvánított érettnek. Egy javitni fog egyetlen tárgyból. Jelesen érettek : Benedek László, Juhász Károly, Mike Gyula, Vasváry Sándor Weisz Margit. Jól érettek: Dávidovits Pál, Farkas Ernő, Frenkel Lajos, Platthy György. Egyszerűen érettek : Goldenberg Jenő, Lévi Lea. Nyugtázás. Az iparos tanoncz-iskola jobb tanulóinak jutalmazására az „Auróra“ pénzintézet 20 koronát és a Kereskedelmi Bank 10 koronát adományozott, melyet köszön az iskola részéről Székely Árpád, igazgató. Gyermeknap. Városunkban pünkösd első és másodnapján tartották meg a gyermeknapot az országos gyermekvédő liga javára. A gyűjtő bizottság élén Oláh László állott. A gyűjtés igen szép eredménnyel végződött, amennyiben 503 K 26 f-t juttatott az árva gyermekek javára. Ez ősz- szegből egy db 500 koronás hadikölcsőnt jegyeznek a liga javára, 3-26 f-t pedig beküldtek a ligának. Sebesülések. Mély részvéttel vesszük a hirt, hogy Gedeon Sándor, az 5. gyalogezred kadét- aspiránsa az orosz fronton vívott barezokban halántékán s karján megsebesült. Sebesülése eléggé súlyos, de nem életveszélyes. A vitéz katonának, ki az iskola padjait csak nem régen cserélte föl a harcztérrel, mielőbbi javulást kívánunk. — Lapunk zártakor vesszük a hirt, hogy megsebesült Ketney Zoltán hadnagy is, közelebbi részletek nincsenek. Vároai közgyűlés. A város képviselőtestülete szombaton délelőtt 11 órakor rövid rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt polgár- mester előterjesztésére a közgyűlés kimondotta, hogy a központi szeszfőzdéhez való igényéhez ragaszkodik. Stoll Béla mély részvéttel emlékezett meg Martiny István föbányatanácsos, h. bányaigazgató haláláról s indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg adott részvétének kifejezést s a családhoz részvétiratot intéz. Martiny István helyébe a póttagok közül özv. Stoll Gábornét hívták be. A városi gyámpénztárnak nyújtott előlegeket a város házi pénztárába visszautalták. A Dán György malombérlővel megkötött bérleti szerződést egy évvel meghosszabbították. Miután Gyöngyös város segítése címén társadalmi mozgalom indult meg, a tanács indítványát a napirendről levették. A vágáscsere folytán a Bérczes-erdő kihasználására engedélyezett 531’26 kát. holdon található 120— 140.000 ürms bükktüzifa tömeget a nyilvános árverés mellőzésével a közgyűlés Kassovits és Kemény fakitermelő ezégeknek adta el ürmeként 3 K 40 f kikiáltási árban, mely a megállapított 175 f iparvasuti szállítási díjjal 5-15 f-re egészít i ki egymást. Ha pedig a kihasználás 5 éve alatt feljebb mennének az árak, a vételár növekedésből a vevőt Odamegy, rápillant arra az emberre és felkiált : — Hiszen ez a szilaj juhász! Láttam őt nem egyszer és nem is kétszer! Alighanem ineg- kergült! Mert senki más nem csinálta ezt a kavarodást, csak ő. Alaposan kikészítette a bőrét. Olyan, akár a rosta. De mi lelhette, az Isten szerelméért ?! — Ez volt ám a legény! — jegyezte meg Tirala, aki szintén Sjecska nyomába bátorodott a többivel együtt. — A szilaj juhász ? Luptovszki ? Ismertem ! — jelentette ki Szuleja. — Ha egyszer beléd kapott volna, menten dudának nézted volna még a csillagos eget is. A lőcsei vásáron láttam, úgy kapott fel egy három éves csikót, akár egy birkát. — Én is láttam néhányszor — mondta Sjecska. — Saflariban egyszer puszta kézzel odakapott a malomkerékhez és megállította. Épp arra vitt az utunk. A molnár ijedten kirohant a malomból, hogy megnézze, mi a csuda ütött a kerékbe. És amint látta, miért nem forog, csak úgy hányta magára a keresztet. És ez a betyár meg csak fogja a kereket és röhög. „Mit adsz, ha eleresztem ?" —- kérdi. És két húszasába került a tréfa a molnárnak. — Apó, nézze csak! — kiáltott fel Szuleja Sjecskáhos fordulva. — Úgy rémlik, él. Reszket. Sjecska föléje hajlik, a juhász meg kinyitja szemét és suttogja: — Hej, ez a kettő pusztított el: a lány, meg az erdő ! És meghalt.
