Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-25 / 4. szám

2. azok a nyugdíjas tanítók és tanító özvegyek, akik a) az 1915. vagy 1916. év folyamán költséges gyógykezelést igénylő betegség­ben szenvedtek és akik azt hiteles orvosi vagy gyógyszertári számlákkal igazolják, c) akik a háború vagy más elemi csapás folytán ingóságaikban érzékenyen károsodást szenvedtek és ezt hatósági bi­zonyítvánnyal igazolják. d) akik saját magukon felül legalább még két keresetképtelen vagy önálló ke­resettel vagy jövedelemmel nem biró és ellátásban nem részesülő családtagot tar­tanak el. Az alapul megkívánt hatósági sze­génységi bizonyítványban a folyamodó családi állapota és a keresetképtelen vagy önálló keresettel vagy jövedelemmel nem biró és ellátásban nem részesülő család­tagok száma mindenkor feltüntetendő. Az 1. pontban említett tanitóözvegyeknek és árváknak a néhai férj halotti bizonyítvá­nyát, képesítő oklevelét és legutolsó szol­gálati bizonyítványát is csatolni kell. A kérvényt az állandó lakóhely szerint illetékes kir. tanfelügyelőséghez 1917. évi február 15-ig kell benyújtani. 1917. január 25. ____________________________ Il osvay alispán felfüggesztéséhez.- A közigazgatási bizottság ülése. — Január 24. Szatmárvármegye alispánjának a Közélel­mezési Hivatal elnöke által történt felfüggesztése érthető szenzációt keltett nemcsak a vármegyé­ben, de az egész orszgában, ahol a fővárosi lapok híradásai nyomán különböző kommentárok kí­séretében jelent meg a felfüggesztésről szóló tudósítás. A tudósítások legnagyobb része azzal kom­mentálta a felfüggesztést, hogy az alispánt a rekvirálás körül elkövetett „visszaélések“ miatt történt. Sőt akadt olyan felületes híradás is, amely azt irta, hogy Ilosvay Aladárt azért füg­gesztette fel az 0. K. H. elnöke, mert szigorú eljárása ellen a gazdaközönség panaszkodott. E felületes híradásokkal szemben a felfüg­gesztés aktáiból a következők állapíthatók meg: Amikor az 0. K. H. első kiküldöttje, dr. Erdélyi Zoltán besztercebányai rendőrkapitány a vármegyébe megérkezett, az első rekvirálás, amelyet még a belügyminiszter rendelt el, csak­nem be volt fejezve. Kétségtelen dolog, hogy amint sehol az országban, ez a rekvirálás Szatmármegyében sem végződött az Országos Közélelmezési Hiva­tal által várt eredménnyel. Mint érdekes dolgot érdemes itt feljegyezni, hogy amig a rekvirálást a belügyminiszter ren­delte el, addig a befejezés alkalmával a rekvi­rálás eredményével már időközben megalakult 0. K. H. számolt. Nem járt pedig a rekvirálás a kellő ered­ménnyel azért, mert a belügyminiszter elrendete azt, de rendeletében nem irta elő azt a tüzzel- vassal való eljárást, házkutatást, amit azóta már az 0. K. H. rendszeresített és a rekvirálást saját faluikban végezni kénytelenitett jegyzők már csak azért sem rendeztek faluik földesurainál, gazdáinál házkutatásokat, mert hiszen a rendelet intézkedett arról, hogy a rekvirálást követőleg katonaság és pénzügyőrség fogja felkutatni az elő nem került készleteket. Mikor Ilosvay Aladár alispán tudomást szerzett arról, hogy az 0. K. H. elégedetlen a rekvirálás eredményével, saját iniciativájából el­rendelte a rekvirálás megismétlését és erről je­lentést tett báró Kürthy Lajosnak. Innen azonban azt a választ kapta, hogy ne foganatosítsa a rekvirálást újból egyelőre, mert — tekintettel arra, hogy az első eljárás az egész országban eredménytelen volt — az egész országra újból el lesz rendelve az eljárás megismétlése. Az erre vonatkozó rendelet meg is érke­zett a vármegyéhez, ennek tárgyában az alispán összehívta a tiszti értekezletet, ezen jelen volt dr. Erdélyi Zoltán, az O. K. H. kiküldöttje is, NAGYBÁNYA aki magáévá tette, tehát az O. K. H. nevében szankcionálta a tiszti értekezleten hozott ha­tározatokat s az ott a tisztviselők részére adott utasításokat. Ezek értelmében az alispán felosztotta a vármegye által beszolgáltatandó kontingenst a megye járásaira s szabad kezet engedett a főszolgabiráknak a tekintetben, hogy járásaik területén milyen fejkvótákat állapítsanak meg a lakosság részére. Ehhez az intézkedéshez hozzájárult dr. Er­délyi Zoltán is és mégis a felfüggesztés egyik főindoka az, hogy az alispán nem egyöntetűen állapította meg az egész vármegye területére a fejkvótát, hanem a szolgabirákra bizta. Időközben a vármegye közigazgatási bi­zottsága dr. Falüssy Árpád nyug. főispán indít­ványára felirt az 0. K. H.-hoz, amelyben beje­lentette, hogy dr. Erdélyi Zoltánnak a vármegye tisztviselőivel és gazdáival szemben tanúsított vi­selkedése nem alkalmas arra, hogy a tisztviselők munkakedvét és a gazdák áldozatkészségét fel­ébressze, ellenben mindenkiben a dacot kelti fel és fellépése a közélelmezési kérdések sikeres elintézését veszélyezteti, mire báró Kürthy Lajos Erdélyit Komárommegyébe helyezte át. Röviddel távozása után érkezett meg a vá­ratlan rendelet, amellyel az 0. K. H. elnöke az alispánt felfüggeszti. * Szatmár vármegye törvényhatóságának köz- igazgatási bizottsága tegnap délelőtt Csaba. Ador­ján főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya az Országos Közélelmezési Hi­vatal elnökének a vármegyei alispán felfüggesz­tésére vonatkozó rendelete volt. A közigazgatási bizottság elrendelte Ilosvay I Aladár alispán ellen a fegyelmit, de egyúttal til­takozását fejezte ki a fővárosi sajtó egyes orgánumaiban megjelent azon valótlan köz­lemények ellen, amelyek szerint az alispánt a gazdák panaszai miatt függesztették volna fel \ és hogy az alispán hivatalának megvizsgálá- \ sára kormánybiztosok küldettek volna ki. Meg- ! állapította a bizottság, hogy az alispánt nem a mostani rekvirálás miatt függesztették fel, hanem ! olyan állítólagos mulasztások miatt, amelyeket dr. i Erdélyi Zoltán még 1916. október, november haváról jelentett. HÍREK. Január 24. Személyi hirek. Dr. Wagner József, bányakerü­leti főorvos, ezredorvos két heti szabadságra haza érkezett. Kende Zsigmond — báró. A koronázási ki­tüntetések alkalmával őfelsége a király Kende Zsigmond cs. és kir. kamarást, turistvándi föld- birtokost bárói rangra emelte. Kende Zsigmond- ban, kinek családja egyike a legrégiebbeknek s ki Szatmárvármegyc egyik vezérférfia, a magas kitüntetés minden tekintetben méltó férfiút ért. Me feledkezzünk meg a nagybá­nyai rokkant katonákról. Városi közgyűlés. Nagybánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete f. évi január 27-én, szombaton délelőtt 10 órakor rendes havi köz- I gyűlést tart. A napirendet most állítják össze. A vármegye virilisei. Szatmármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak a folyó évre összeállított névjegyzéke megjelent. Városunk­ból a névjegyzékbe a következők vétettek fel; Pokol Elek 3288 K 66 f., Stoll Béla 2462 K 28 f., Neubauer Ferencz 2013 K, Harácsek Vilmos 1835 K 86 f., Rumpold Gyula 1577 K, 15 f., Steinfeld Béla 1458 K 36 f., dr. Drágos Theofil 1224 K 56 f., Platthy Géza 1148 K 54 f., dr. Kádár Antal 1082 K 6 f. Hanzulovits Kristóf 1022 K 82 dr. Turman Zoltán 988 K, Veres József 985 K 40 f„ dr Stoll László 963 K 58 f, Bay Lajos 900 K 78 f., György Gusztáv 886 K 8 f, dr. Hercinger Ferenc 877 K 18 f, Gellért Béla 861 K 69 f, dr. A. Nagy Gábor 840 K 10 f, Hoffmann Árpád 834 K 98 f, Fülöp Imre 808 K 54 f, Molcsány Gábor 798 K 2 f, dr. Köves Miklós 783 K 80 f, dr. Makray Mihály 776 K 18 f, B. Kovács Géza 720 K 46 f, Steinfeld Sámuel 705 K 81 f, Was Lajos 692 K 64 f, dr. Weisz Ignácz 680 K 13 f, Lovag Berks Leó 666 K 71 f, Oblatek Béla 661 K 70 f, Mar­3 tiny István 654 K 70 f, Almer Károly 649 K 14 f, Szabó Adolf 624 K 11 f, dr. Lakatos Mi­hály 620 K 38 í, Bernát Dezső 607 K 51 f, dr. Winkler Jenő 601 K 84 f, Szabó József 562 K, Bajnóczy Sándor 557 K 94 f, Vidder Péter 550 K 48 f. Gyászhir. Mély gyász érte Lőwinger Géza terménykereskedőt. Felesége nagy váratlanság­gal, vérmérgezésben, elhunyt. A boldogultat teg­nap, kedden helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. Nagy család s kiterjedt rokon­ság gyászolja. A „Vasárnapi Újság“ január 21-iki száma még egy művészi emlékét adja a koronázás­nak : Révész Imre pompás festményét IV. Ká­roly király megkoronázásáról. A kitűnő művész e képe kompoziczióban, rajzban vetélkedik egy elsőrendű történeti festménynyel. A többi ké­pek harcztéri jeleneteket mutatnak be a ma leg­aktuálisabb harcztérről: Romániából. Rapaics Rajmond a most irtásra kerülő debreceni erdőt mu tatja be czikkel és érdekes képekkel. Egy kép­sorozat Muzsvai Nagy Endre hadifestő képei­nek kiállításáról mutat be néhány érdekes da­rabot. Szépirodalmi olvasmányok: Pékár Gyula regénye, Vargha Gyula verse, Szőllősi Zsig­mond novellája, Braun Lilly' regénye. Egyéb közlemények: Madarász Viktor elhunyt művé­szünk arczképe és egyik legkiválóbb festménye képek és czikk a tanulók czipész-mühelyéről egy fővárosi iskolában s a rendes heti rovatok: A háború napjai. Irodalom és művészet, Sakjáték, stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed­évre öt korona, a „Vi!ágkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ ki- adóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, fél­évre 2 korona 40 fillér. Követte férjét a halálba. Ezelőtt két héttel kisértük ki utolsó útjára Senkálszlcy Mihály rendőrkezelő tiszt koporsóját s elhunyta után alig tizenhat napra özvegye, született Molnár Karolina is követte őt a halálba. A tisztes mat­rónát, aki egy hosszú, szép életet élt a férjével, mélyen megrendítette férje halála, ugyannyira, hogy a temetésén sem vehetett részt. Azóta folyton gyöngélkedett, mig most csöndesen el- szenderült. A boldogultat, ki mintaképe volt a hű, szerető hitvesnek, vasárnap helyezték örök nyugalomra igen nagy részvét mellett. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Lajos Imréné Senkálszky Irma, Szentkirályi József és neje Szalontay Julia, Senkálszky Kál­mán és neje Várady Julia, Senkálszky Mihály és neje Nagy Ilona, Senkálszky László és neje Piatsintár Mária, Virágh Lászlóné Senkálszky Terézia gyermekei, Szentkirályi Juliska, Laczi, Gábor, Senkálszky Ilonka, Lili, Senkálszky Jó­zsef, Sárika, Zoltán, Liliké, Senkálszky Laczi, Bandika, Virágh Laczi, Gabi, Sándor unokái, Mol­nár Gyula öccse, Ineze Arpádné Molnár Erzsé­bet és családja mint húga, valamint az összes rokonok nevében is mélyen megrendülve tudat­juk, hogy a felejthetetlen és jóságos édesanya és szerető nagyanya özv. Senkálszky Mihályné szül. Molnár Karolina városi rendőr kezelőtiszt özvegye f. hó 19-én reggel !A 5 órakor fárad­hatatlan életének 75-ik évében, özvegységének 16-ik napján, nemesen eltöltött szép hosszú élet s az üdvösségünkre rendelt szentségek ájtatos felvétele után, az Urban csendesen jobblétre szenderült. Drága halottunkat f. 21-én délután 3 órakor fogjuk a róm. kath. vallás szerint a városházi lakásból örök nyugalomra helyeztetni, jó lelkének üdvéért pedig az engesztelő szent­misét f. hó 22-ikén, reggel 8 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánltatni. Nagybánya, 1917. január hó 19. Kegyes Ur Jézus adj neki örök nyugalmat! A Polgári Kör közgyűlése. A Polgári Kör f. hó 28-án, vasárnap délután 6 órakor tartja a Kör helyiségeiben évzáró közgyűlését. A napi­rend fontosabb tárgyai: a tagsági dij felemelése; a hadbavonultak tagdíj hátralékának leírása; a záróra megállapítása. Ä közgyűlésre a tagok la­punk utján meghivatnak. A hólyagos himlő járvány még mindig grasszál városunkban, ami a legnagyobb elővigyázatot teszi szükségségessé min­denki részéről. A himlőmegbetegedést mindenki azonnal jelentse be s a beteget különítse el. A beteg családtagjai pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom