Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1917-05-17 / 20. szám
2 NAGYBÁNYA 1917. május 17 tak; ma a lélek nyugalma hiányzik nálunk, s számolgatjuk szinte nehezen várva az órákat, mikor testünk töredel- mével újra munkához kell látnunk, hogy meglegyen a kenyerünk. Munkára tehát, munkára fel újra, ha elmúlik felőlünk ez az ünnepnap! Áldjuk érette a jó, a nagy Istent, hogy elhozta azt reánk, de kérjük is őt, hogy aczélozza meg izmainkat, s adjon erőt nekünk a következő köznapokra verité- kes munkánk sikeres végeztetésére. Legyen a mi dolgunk, a mi munkánk is lélekből fakadó imádság, hogy el ne törjék kezünkben a kenyérnek a botja! Felhőnek szárnyán szállott fel Jézus a földről a mennybe. Felhő takarja most előttünk az ő, békességet hirdető alakját. Hadd, óh hadd nyíljanak meg egyszer már előttünk e felhők kárpitjai, hogy látván a megnyilatkozott egeket, Nóé galambjaként lássuk és halljuk suhanó szárnyakon alászállani onnan a mennyei hatalmasságoknak emez, uj eget és uj földet hirdető angyali szavát: Békesség tinéktek! csiky Lajos. A hatodik magyar hadikölcsön. Május 16. A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államhatalommal szemben, a hadiszükségletlk zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal kizárólag 6°/0-kal kamatozó adómentes járadélckölcsön kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez. Az aláírás időtartama 1917. május 12-től j junius 12-ig terjed. Aláírási helyekül fognak sze- j repelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. A 6%-kal kamatozó járadékkölcsön-köt- vény kibocsátási ára tulajdonképpen 97 K 13 f-rel van számítva. De arra való tekintettel, hogy a járadékkötvény kamatozása csak folyó j évi augusztus 1-én veszi kezdetét s a jegyzéstől 1917. augusztus 1-ig járó kamatok az alá- | az akadémikus ál-művészet nemzeti kosztümökben parádézott és a művészetiek mellett nemzeti hagyományokról dikcziózott: dupla szentség volt, akár az oroszok czárja és duplán érinthetetlen. Aki hozzányúlt, nemcsak a művészeten, hanem a tévútra jutott hazafias érzületen j követett el szentségtörést. A nagybányaiak és j a velük rokonszellemüek oly tervszerűen és ki- j tartóan követték el a dupla szentségtörést, nem törődve mellőzéssel és bántalommal, hogy ha j nem is sikerült teljesen megsemmisiteniök az | ál-művészetet, megdöntötték egyeduralmát és j megteremtették a lehetőséget az uj és szabad | fejlődésnek. Soha el nem aluvó érdemük ez a magyar művészet történetében. Az akadémikus ál-művészettel együtt azonban még mást is megtagadtak, ha nem is kifejezetten, de törekvésükben megnyilatkozón : a valódi hagyományt. Am ez nem lehetett másként. Minden korszak, amely valami újat kezd, amely élőiről kezd, szükségszerűen még fokozottabb mértékben egyoldalú, mint az olyan korszak, mely előzőinek közvetlen folytatása. A valódi hagyománynyal való eleven kapcsolat pedig már előzőleg megszakadt volt: helyreállítása nem lehetett annak a korszaknak hivatása, melyet uj és aktuális kérdések és feladatok izgattak. De ha ez a kapcsolat egyáltalán helyre fog állhatni valaha, abban a kezdeményezés érdeme éppen e tudatos tagadókat és tudatos ujaíakarókat illeti, mert ők adtak életet az uj művészetnek és csak élő művészetet és csak a maga korában gyökefél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. A m. kir. pénzügyminisztérium, a kibocsátandó 6°/0-os járadékkölcsönre vonatkozóan fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1922. augusztus 1 -ét megelőző időre nem történhetik. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratórium feloldó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönre történő befizetések céljaira — önérthetően a kikötött felmondási idő épségbentartása mellett — teljes összegükben igénybevehetők. Ezen általános szabály alól kivételt csak a román betörés által sújtott erdélyi megyékben működő pénzintézeteknél elhelyezett betétek képeznek; ezek a betétek a jegyzés céljaira egyáltalában nem vehetők igénybe. Azok, akik a befizetésekre pénzintézeti betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. A most kibocsátásra kerülő 6°/o-os járadékkötvények felhasználhatók lesznek az 1916. évi XXIX. t.-c. alapján kivetendő hadi nyereségadó fizetésére. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák- Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár a kötvényeknek kézizálogul lekötése (lombardiro- zása) mellett a névérték 75%-áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon, tehát jelenleg 5%-os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben. A hatodik hadi- kölcsönnél egyébként is mindazok a kedvezmények biztosítva vannak, amelyek az ötödik hadikölcsönnél az aláírókat megillették. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújt náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A kormány gondoskodni fog arról, hogy az Osztrák-Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár által a jelen pont értelmében 1917. évi december 31-ig nyújtott kedvezmények ezen idő eltelte után 1922. évi junius 30-ig terjedő hatálylyal a jegybank vagy valamely más, a kormány által kijelölendő intézet által nyittassanak. A hatodik hadikölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete, a háborút a végső döntés felé érlelő győzelmeink és annak világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem diadalmas befejezésére szüksémegzavarni és elhomályosítani az iskolából vagy a műteremből hozott emlékek által, vagy akár a megrontott Ízlésű közönség igényei által. A festők azt festették, amit láttak és úgy, ahogy látták. Magukra voltak utalva, a maguk eretére, lelki üdvösségére és természetadta egészséges ihletére. Romantikus érzékenykedés és dekadens bensősködés nélkül a természetnek erőteljes és reális vízióját adták. A költőit nem a hangulatosban és bizonytalanban keresték, hanem a művészi szemmel meglátott valóság határozott, világos, megértő ábrázolásában. Feladatuk, képességeik, az eszközeikkel megoldható lehetőségek határainak ismerete jellemzi művészetüket, urai az anyagnak és önmaguknak s ezért művészetük, amilyen ment a dilettantizmustól és terméketlen próbálgatásoktól, olyan egyensúlyozott, őszinte és férfias. Skálája nem nagy, de a határokon belül változatos és mindent felölelő. Egészben véve hű kifejezése a modern ember természetszemléletének, melyből hiányzik a régiek szuverén átformáló szelleme és monumentális stílje, de hiányzik a természettel való érzelgős játék, lírai felolvadás, idilli enyelgés és rajongó önkívület is. Szóval sem a természet fölé nem emelkedik, sem alatta nem marad, hanem szemtől- szembe áll vele, egy szinten és tudatosan. És ez adja meg neki abszolút értékét. Ebből a két szempontból, a történeti helyzet relativitásának és a művészi érték abszolút voltjának szempontjából határozódik meg Fe- renczy egyénisége. A magyar művészek között írási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1917. évi május 12-től május 25-ig bezáróan történő aláírás esetén 96 K; b) az 1917. évi május 25-ét követő időben 1917. évi junius 12-éig bezáróan történő aláírás esetén 96 korona 30 fillér; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára 96 K 80 f-ben. A hatodik hadikölcsön járadékkötvényei minden év február és augusztus 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6°/0-kal kamatoznak ; az első szelvény 1918. évi február 1-én esedékes. Az aláírástól 1917. augusztus 1-ig járó kamatok az aláírási árba vannak beszámítva. A kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Az esetben, ha a 6°/o-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6°/o-os járadékkölcsönre történő és 100 koronát meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt ösz- szeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917. junius 26-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25°/o-a legkésőbb 1917. julius 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917. julius 17-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25°/<ra legkésőbb 1917. julius 28-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényt kap, amely a fél kívánságára 1917. julius 5-étől kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényre fog kicseréltetni, ameny- nyiben várakozás ellenére eddig az időpontig a végleges címletek kiadhatók nem lesznek. A végleges címletek kiadására nézve, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás köz- zététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények, illetve a rező uj művészet gyökérszálai érhetnek el a múlt művészetének még tápláló rétegeibe. — Amit e korszak vállalt, épp oly teljesen és következetesen vállalta, mint ahogy megtagadta azt, ami tőle idegen volt. Vállalta az uj feladatokat, amelyeket a művészet fejlődése megoldásra megérlelt. A czentrális uj feladat ugyanaz volt, amit a quattroczento fölvetett: a harmadik dimenzió, a mély tér problémája. De amig ötszáz évvel ezelőtt a vonal és a forma volt az az eszköz és tartalom, amellyel e feladatot megoldani lehetett és kellett, addig a múlt század második felében a szin és a valeur foglalta el helyüket. Amit naturalizmusnak és impresszionizmusnak neveznek, végeredményében a szin- és a valeur kérdésére redukálódik. Ennek a kérdésnek, a levegő-prespektivának megoldásához épp olyan egyoldalúság volt szükséges, mint annakidején a vonal-perspektiva megoldásához. Sem hagyomány fölvételéről, sem uj kompoziczióról és uj szintézisről nem lehetett beszélni addig, amig ez a probléma teljesen meg nem oldódott. Ez volt a korszak feladata és ezt dűlőre is vitte. Ez a belső értelme, ez határozza meg terjedelmét és határait : relativ j helyzetét a művészet életének egyetemességében. | De ez a korszak az uj elv és uj eszközök mellett még mást is hozott: uj természetszemléletet. Az iskolás reczepteket, hamis szabályokat, j kész sablonokat félretéve kivonult a szabad természetbe és úgy tekintett rá, mintha először látná. Sem szemét, sem lelkét nem engedte \
