Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1917-04-26 / 17. szám
1917. április 26. A Kereskedelmi Bank r.4. közgyűlése. A Kereskedelmi Bank r.-t. vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését. Az intézet 1916. évi működése a háború szülte súlyos közgazdasági viszonyok között is szép eredményt mutat föl. Bevétele 76.174 K 51 fillérre rúg, amiből 13829 K 58 fillér a tiszta nyereség. Részvénytőkéje 150.000 K, tartaléktőkéje 71.500 K, betét 332.303 korona. A választások megejtése előtt Almer Károly, ki éveken át állott az intézet élén, kijelentette, hogy az igazgatói állásra többé nem reflektál, mire a részvényesek igazgatónak egyhangúlag dr. Weisz Ignácz ügyvédet választották meg. Igazgatósági tagoknak megválasztották Bálint Imrét és Lázár Bertalant; felügyelőbizottsági tagoknak Rezső Gyulát és Lengyel Miklóst. Színészet. Kiss Árpád, a szatmári szinike- rület igazgatója, kinek nívós társulata jelenleg Szatmáron működik általtános megelégedésre, városunkban a helyhatósági engedély megadásáért folyamodott. Kiss társulata május hó 8-tól egyhavi időtartamra kéri az engedély megadását s nincs kétség benne, hogy a sziniigyi bizottság, mely a kérelmet legközelebb tárgyalja, az engedély megadása ellen nem fog akadályokat gördíteni, hiszen városunk már évek óta színház nélkül van s a mozin kívül alig van valami szórakozása. Kiss Árpád színtársulata pedig a szatmári lapok egyhangú kritikája szerint is méltó a támogatásra. Az engedély megadása esetén Czctkó Vilmos titkár még e hét végén városunkba érkezik a szezon előkészítése végett, jó lesz tehát, ha rendes helyét mindenki ideje korán biztosítja. Thorma János nagy sikere. Thorma János kiváló festőművészünk nehány újabb s régebbi képét kiállította az Ernst-muzeumban most megnyílt csoport kiállításon, hol az ő müvein kívül Than Mór, Lotz Károly kollekcziói, továbbá Pólya Tibor, Biró Mihály, K. Molnár Sári és Iványi Grünwald Béla néhány nagyobb szabású vászna került bemutatóra. A fővárosi sajtó a régóta nagy elvonultságban élő Thor- mát általános nagy örömmel fogadta s képeiről egyhangúlag a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak. Az ismertetések közül kiragadjuk a következő sorokat. Pesti Hírlap: Nagyobb mestereink közül nem egy húzódik félre műtermébe, évekig hallgatva, mintha sohasem akarna többé megszólalni a nyilvánosság előtt. A rejtett kincsek gyakran innen kerülnek elő. Az Ernst-muzeum mostani kiállításán ilyen szereplő Thorma János, a kiváló nagybányai mester, az aradi vértanuk képének hires piktora. Ezúttal tiz képet látunk tőle, közte a „Kocsisok közt“ s a „Cigányasszonyok“ már nem is a legújabbak. Egészen uj négy világos színekben tartott vászna, a „Husvét“ és a „Tavasz“ változatai. Szélesen festett, artisztikus vásznak, melyek Thormát újabb oldaláról mutatják be. - Pesti Napló : Ferenzy Károly és Iványi- Grün- wald Béla mellett még két határozott és jellegzetes festőtehetséget vetett fel a nagybányai festőiskola: Réti Istvánt és Thorma Jánost- Ferenczy és Iványi- Griinitmld törekvését, eredményeit a nagybányaiak bemutatkozása óta esztendőnként megismerhettük. Réti és Thorma azonban csaknem teljesen félrevonultak a nyilvánosság elől. Ezért hat most újdonság gyanánt Thorma egész retrospektiv sorozatja. Legkoraibb, még Párisban és Nagybánya előtt festett képén, az Ébredésen nemesen gyengéd a formaadás, finoman tompitottak a szinek. A nagybányai zsáner-korszakot több jelentékeny kép-munka képviseli. Itt már erőteljes és következetes naturalizmust látunk a jelenetek elrendezésében és egyes alakok jellemzésében, j szintúgy a színfelfogásban. A legutóbb festett i nagybányai képeken azután szerencsésen elvegyül a fiatal Thorma halk lírája a naturalista korszak természet-tanulmányozásának eredményeivel. A friss lomboknak, az alig kinyílott virágoknak, a tavasz ébredésének kedves színei mosolyognak ezeken a képeken, halványan és mégis üdén. Thorma legújabb festői előadásmódja is tavasziasan friss és könnyed. — Az Újság : A nagybányai Thorma János kiállítása az igazi nevezetessége a kiállításnak. Ennek az embernek, művésznek, egyformán érdekes egyéniségnek vergődéseiből aránylag nem sokat árulnak el kiállított munkái, jóllehet Thorma korai müvei is szerepelnek közöttük. Megra- gadóbb alkotások náluk a művész legújabb keletű festményei, világos színezésű, pasztozus megfestett tájai. Vázlatszerüségében is legszebb közöttük a ,,Nyári délután*' czimü. - Budapesti Hírlap : Thorma János kollekcziója a _____________NAGYBÁNYA____________ Mi orvosok azaz egyrészünk szegény szenvedő embereink számára maródi-házat rendeztünk be, bőrünk koczkáztatásával, mert a legminimálisabb követelményeivel sem rendelkeztünk eleinte a hygienikus berendezéseknek. ‘ Azért működésűnknek meg volt a haszna, mert a halálozási létszám legkisebb volt nálunk, az egész környékben. Volt részünk kiütéses tífuszban, himlő, hastífusz, kolera, vérhas, stb. betegségekben, melyek igen sok emberünket vitték el. Ha már itt tartok, leirom, milyen ott egy katonatemetés. Láttuk, ha elhalt valaki a legénység közül, beletették egy közönséges deszka koporsóba, rátették szemfedőnek a köpenyegét, az egészet egy szekérre, aztán elvitték valahová, valószínűleg a temetőbe. Később láttuk visszahozni a koporsót, a köpenyeget. Érdeklődtünk, mi az, visszahozták ? — Oh nem, volt a felelet, ott kiborítottuk a sírba, mert a koporsót azt vissza kell hozni, szüksége van arra másnak is. No meg a köpenyeg is jó másnak. Katona j dolog ! A sírokat ott előre meg kell ásni ősszel, í mert télen rendkívül nehéz az ásás, a csontkeménnyé fagyott föld miatt. Ha nem elég a sírok száma, a halottakat elraktározzák tavaszig. Egy tiszti temetés is volt. Az oroszok elég szépen viselkedtek. Diszszázad volt kirendelve, mely tisztelgett a koporsó kihozatala alkalmával és a sírnál háromszoros sortüzet adott. Még rengeteg témám volna, de nem akarom a t. közönség türelmét annyira kihasználni, talán majd más alkalommal ! Csak még annyit, levelet hetenként egyszer volt szabad írni az utóbbi időben, azt is 8 sornyi terjedelemben lehetett. A szabadság ismeretlen fogalom. Az ipakiállítás legérdekesebb látni valója. Újabb képei előtt az első perczben idegenül áll meg a szemlélő. De kellő távlatból nézve a müveit, meglep technikájának csodálatos kifejező képességével, mely főképen a levegő és fényhullámok keveredésének rezgő játékát rögzíti meg ezer árnyalatú finomsággal. — Az Est : Thormának gyönyörű kék dolmányos képét látjuk s utóbbi éveinek kevés, de értékes alkotását, mindenesetre eleget arra, hogy szívfájdalommal gondoljunk annak a kivételes nagy tehetségnek meddő éveire. Meghívó. A nagybányai állam főgimnáziumi segélyző-egyesülete folyó évi április hó 29-ikén (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. ‘ " Ismét egygyel szaporodott Hűtter Sándor, városunkban azon hősi katonák száma, kik viruló életüket a hazáért s miérettünk áldozták föl. A legmélyebb részvéttel vesszük a hirt, hogy Hűtter Yincze m. kir. kémlevezető fia, Llűtter Sándor egyéves önkéntes az olasz harcztéren hősi halált halt. Egy gránátlövés érte, mely azonnal kioltotta fiatal életét. Hűtter Sándor a nagybányai főgimnáziumnak volt jeles, szépreményekre jogosító növendéke s halála annál fájdalmasabban, meg- rázóbban érinti szüleit, mert őbenne második fiukat vesztették a harcztéren. Az irgalmas Isten adjon elég erőt nekiek szörnyű megpróbáltatásuk elviselésére, mi pedig a hős katona emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni! Népösszeirás. A közélelmezés biztosítása szempontjából szükségessé vált, hogy a polgári lakosságot állandó lakóhelyén írják össze; ugyanakkor összeírják az állatállományt, nemkülönben a bevetett területeket. Ezen összeírásokat ez év május 1-3 napjain foganatosítják. A népössze- irást eszközlő számláló biztosok élén Égly Mihály főjegyző áll. A közönséget figyelmeztetjük, hogy a számláló biztosok mindenkinek a lakásán megjelennek az összeírás foganatosítása végett s aki a számláló biztosok működését meghiúsítja vagy valótlan adatokat mond be, amennyiben cselekedete sulyabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A vetőterületek összeírása végett minden nagybányai földtulajdonos köteles május _______________________________________3_ el adták az orosz legénységnek. Mig bőrét hozzá nem értő „szakértőknek“ eladták mint szibériai medve, vagy farkas bőrét. Voltak ügyes cinkógráfusok, kik a papír és ezüst rubelt olyan ügyesen állították elő, hogy egész Irkutz el volt árasztva velők. Később az alkohol tilos volt, miért is mazsola és malaga szöllőböl bort gyártottak, meg törköly-pálinkát, konyakot, kitűnő sikerrel. Minden iparág képviselve volt. E téren sokat segített embereinken Amerika u. i. elátta őket a szükséges szerszámokkal és felszerelésekkel. Később a hirlapirás is fellendült, eleinte minden szám külön Írva, külön litografálva az orosz, angol és franczia újságokból átfordított legújabb hírekkel. Azután Ne búsulj czimmel élczlap is készült illusztrácziókkal. A litografált újságok készítését és tartását titokban kellett tartanunk, mert tilos volt. Sokszor estünk háskutatásokon keresztül e miatt, a mi a kiadók munkakedvét azért nem rontotta, ellenben a Ne busulj újság szerkesztősége két hónap múlva csődöt mondott, mondjuk a papír hiány miatt, de a rossz nyelvek szerint inkább a viccek egyhangúsága miatt. A hangszer ipar is fellendült s vele a zene ügy, ügyes hegedűket, bőgőt, cimbalmokat készített legénységünk. Cigánybandát alakítottunk, melynek nótái mellett gyakran szereztünk vigaszt. Ez volt egyedüli örömünk máskülönben is eltekintve a ritkán érkező levelektől, a táviratoktól. Hetenkint egyszer tudományos felolvasások voltak, minden ágából a tudománynak. Különböző iskolák alakultak, hol nyelveket lehetett elsajátítani s különböző vizsgákra előkészítő kurzusok, azután havonkint egyszer konczert, kugli, tennisz, fottbal, birkózó versenyek, persze dijjakkal. ros osztály ott is boldogul, mert alkalmazzák őket ott is műhelyekben pénzért és egyesek saját műhelyt is tartanak a fogolytáborokban, mi igen szépen jövedelmez. Az élelmezés Szibériában az előző évben még mindig jó volt : egy font marhahús 33-36 fillér, egy font disz- nóhus, vagy zsírnak való 45 — 70 fillér, egy font kenyér 18 fillér, csak zöldség, az nem kapható. Persze most ott sincs bizonyára igy, mint azelőtt, jóllehet Szibéria élelmiszerekben egyike a leghatalmasabb tárházaknak. Pénzt s egyéb küldeményeket az utóbbi időkben rendesen megkaptuk, mert saját kebelünkben postahivatalokat rendeztünk be, minden táborban egyet, mely mindent lelkiismeretesen kézbesített. Azelőtt sok csimzett nem kap la meg a csomagját, például szolgáljon az, hogy azelőtt 4800 ember számára jött naponta 4-5-8 csomag, utóbbi évben 150 —200 is s ami régen jött az is alaposan megdézsmálva, most már nem igen. A bánásmód különböző, minden a láger kommendánstól függ, ki teljes potentát hivatalában. Nekem szerencsém volt. Az irkukzi egyike a legjobb táboroknak, azt is elárulom, hogy miért. A kommendáns egy öreg generális, ki az orosz-jappán háborúban szintén fogságban volt, szóval érezte ő is: mi az hadifogságban lenni ! Voltak elég tűrhető jó napjaink is, de elég rosszak is. Mindenki egész valója egy nagy kérdőjellé alakult át s ez a kérdés szerepelt életünkben a legtöbbet, t. i. mikor jövünk haza ? Ez volt alfája és ómegája, a gondolat központja mindenikünknek, melyre oly soká késett a felelet, melyre talán megérkezik most — nemsokára! Ugy-e szívből kívánjuk mindnyájan ?
