Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1917-04-26 / 17. szám

1917. április 26. A Kereskedelmi Bank r.4. közgyűlése. A Ke­reskedelmi Bank r.-t. vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését. Az intézet 1916. évi működése a háború szülte súlyos közgazdasági viszonyok között is szép eredményt mutat föl. Bevétele 76.174 K 51 fillérre rúg, amiből 13829 K 58 fillér a tiszta nyereség. Részvénytőkéje 150.000 K, tartaléktőkéje 71.500 K, betét 332.303 korona. A választások megejtése előtt Almer Károly, ki éveken át állott az intézet élén, ki­jelentette, hogy az igazgatói állásra többé nem reflektál, mire a részvényesek igazgatónak egy­hangúlag dr. Weisz Ignácz ügyvédet választot­ták meg. Igazgatósági tagoknak megválasztották Bálint Imrét és Lázár Bertalant; felügyelő­bizottsági tagoknak Rezső Gyulát és Lengyel Miklóst. Színészet. Kiss Árpád, a szatmári szinike- rület igazgatója, kinek nívós társulata jelenleg Szatmáron működik általtános megelégedésre, városunkban a helyhatósági engedély megadá­sáért folyamodott. Kiss társulata május hó 8-tól egyhavi időtartamra kéri az engedély megadá­sát s nincs kétség benne, hogy a sziniigyi bi­zottság, mely a kérelmet legközelebb tárgyalja, az engedély megadása ellen nem fog akadályo­kat gördíteni, hiszen városunk már évek óta színház nélkül van s a mozin kívül alig van valami szórakozása. Kiss Árpád színtársulata pedig a szatmári lapok egyhangú kritikája sze­rint is méltó a támogatásra. Az engedély meg­adása esetén Czctkó Vilmos titkár még e hét végén városunkba érkezik a szezon előkészítése végett, jó lesz tehát, ha rendes helyét mindenki ideje korán biztosítja. Thorma János nagy sikere. Thorma János kiváló festőművészünk nehány újabb s régebbi képét kiállította az Ernst-muzeumban most meg­nyílt csoport kiállításon, hol az ő müvein kívül Than Mór, Lotz Károly kollekcziói, továbbá Pólya Tibor, Biró Mihály, K. Molnár Sári és Iványi Grünwald Béla néhány nagyobb sza­bású vászna került bemutatóra. A fővárosi sajtó a régóta nagy elvonultságban élő Thor- mát általános nagy örömmel fogadta s képeiről egyhangúlag a legnagyobb elragadtatással nyi­latkoznak. Az ismertetések közül kiragadjuk a következő sorokat. Pesti Hírlap: Nagyobb mestereink közül nem egy húzódik félre mű­termébe, évekig hallgatva, mintha sohasem akarna többé megszólalni a nyilvánosság előtt. A rejtett kincsek gyakran innen kerülnek elő. Az Ernst-muzeum mostani kiállításán ilyen sze­replő Thorma János, a kiváló nagybányai mes­ter, az aradi vértanuk képének hires piktora. Ezúttal tiz képet látunk tőle, közte a „Kocsisok közt“ s a „Cigányasszonyok“ már nem is a leg­újabbak. Egészen uj négy világos színekben tar­tott vászna, a „Husvét“ és a „Tavasz“ válto­zatai. Szélesen festett, artisztikus vásznak, me­lyek Thormát újabb oldaláról mutatják be. - Pesti Napló : Ferenzy Károly és Iványi- Grün- wald Béla mellett még két határozott és jel­legzetes festőtehetséget vetett fel a nagybányai festőiskola: Réti Istvánt és Thorma Jánost- Ferenczy és Iványi- Griinitmld törekvését, ered­ményeit a nagybányaiak bemutatkozása óta esz­tendőnként megismerhettük. Réti és Thorma azonban csaknem teljesen félrevonultak a nyil­vánosság elől. Ezért hat most újdonság gya­nánt Thorma egész retrospektiv sorozatja. Leg­koraibb, még Párisban és Nagybánya előtt fes­tett képén, az Ébredésen nemesen gyengéd a formaadás, finoman tompitottak a szinek. A nagybányai zsáner-korszakot több jelentékeny kép-munka képviseli. Itt már erőteljes és kö­vetkezetes naturalizmust látunk a jelenetek el­rendezésében és egyes alakok jellemzésében, j szintúgy a színfelfogásban. A legutóbb festett i nagybányai képeken azután szerencsésen elve­gyül a fiatal Thorma halk lírája a naturalista korszak természet-tanulmányozásának eredmé­nyeivel. A friss lomboknak, az alig kinyílott vi­rágoknak, a tavasz ébredésének kedves színei mosolyognak ezeken a képeken, halványan és mégis üdén. Thorma legújabb festői előadás­módja is tavasziasan friss és könnyed. — Az Újság : A nagybányai Thorma János kiállítása az igazi nevezetessége a kiállításnak. Ennek az embernek, művésznek, egyformán érdekes egyé­niségnek vergődéseiből aránylag nem sokat árulnak el kiállított munkái, jóllehet Thorma korai müvei is szerepelnek közöttük. Megra- gadóbb alkotások náluk a művész legújabb ke­letű festményei, világos színezésű, pasztozus megfestett tájai. Vázlatszerüségében is legszebb közöttük a ,,Nyári délután*' czimü. - Buda­pesti Hírlap : Thorma János kollekcziója a _____________NAGYBÁNYA____________ Mi orvosok azaz egyrészünk szegény szen­vedő embereink számára maródi-házat rendez­tünk be, bőrünk koczkáztatásával, mert a leg­minimálisabb követelményeivel sem rendelkez­tünk eleinte a hygienikus berendezéseknek. ‘ Azért működésűnknek meg volt a haszna, mert a halálozási létszám legkisebb volt ná­lunk, az egész környékben. Volt részünk ki­ütéses tífuszban, himlő, hastífusz, kolera, vér­has, stb. betegségekben, melyek igen sok em­berünket vitték el. Ha már itt tartok, leirom, milyen ott egy katonatemetés. Láttuk, ha elhalt valaki a legénység kö­zül, beletették egy közönséges deszka kopor­sóba, rátették szemfedőnek a köpenyegét, az egészet egy szekérre, aztán elvitték valahová, valószínűleg a temetőbe. Később láttuk vissza­hozni a koporsót, a köpenyeget. Érdeklődtünk, mi az, visszahozták ? — Oh nem, volt a felelet, ott kiborítottuk a sírba, mert a koporsót azt vissza kell hozni, szüksége van arra másnak is. No meg a köpenyeg is jó másnak. Katona j dolog ! A sírokat ott előre meg kell ásni ősszel, í mert télen rendkívül nehéz az ásás, a csontke­ménnyé fagyott föld miatt. Ha nem elég a sí­rok száma, a halottakat elraktározzák tavaszig. Egy tiszti temetés is volt. Az oroszok elég szé­pen viselkedtek. Diszszázad volt kirendelve, mely tisztelgett a koporsó kihozatala alkalmá­val és a sírnál háromszoros sortüzet adott. Még rengeteg témám volna, de nem akarom a t. közönség türelmét annyira kihasználni, ta­lán majd más alkalommal ! Csak még annyit, levelet hetenként egyszer volt szabad írni az utóbbi időben, azt is 8 sornyi terjedelemben le­hetett. A szabadság ismeretlen fogalom. Az ipa­kiállítás legérdekesebb látni valója. Újabb képei előtt az első perczben idegenül áll meg a szem­lélő. De kellő távlatból nézve a müveit, meg­lep technikájának csodálatos kifejező képessé­gével, mely főképen a levegő és fényhullámok keveredésének rezgő játékát rögzíti meg ezer árnyalatú finomsággal. — Az Est : Thormának gyönyörű kék dolmányos képét látjuk s utóbbi éveinek kevés, de értékes alkotását, minden­esetre eleget arra, hogy szívfájdalommal gon­doljunk annak a kivételes nagy tehetségnek meddő éveire. Meghívó. A nagybányai állam főgimnáziumi segélyző-egyesülete folyó évi április hó 29-ikén (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat tisztelettel meg­hívja az elnökség. ‘ " Ismét egygyel szaporodott Hűtter Sándor, városunkban azon hősi ka­tonák száma, kik viruló életüket a hazáért s miérettünk áldozták föl. A legmélyebb részvét­tel vesszük a hirt, hogy Hűtter Yincze m. kir. kémlevezető fia, Llűtter Sándor egyéves ön­kéntes az olasz harcztéren hősi halált halt. Egy gránátlövés érte, mely azonnal kioltotta fiatal életét. Hűtter Sándor a nagybányai főgimná­ziumnak volt jeles, szépreményekre jogosító növendéke s halála annál fájdalmasabban, meg- rázóbban érinti szüleit, mert őbenne második fiukat vesztették a harcztéren. Az irgalmas Isten adjon elég erőt nekiek szörnyű megpróbáltatá­suk elviselésére, mi pedig a hős katona emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni! Népösszeirás. A közélelmezés biztosítása szempontjából szükségessé vált, hogy a polgári lakosságot állandó lakóhelyén írják össze; ugyan­akkor összeírják az állatállományt, nemkülönben a bevetett területeket. Ezen összeírásokat ez év május 1-3 napjain foganatosítják. A népössze- irást eszközlő számláló biztosok élén Égly Mihály főjegyző áll. A közönséget figyelmeztetjük, hogy a számláló biztosok mindenkinek a lakásán meg­jelennek az összeírás foganatosítása végett s aki a számláló biztosok működését meghiúsítja vagy valótlan adatokat mond be, amennyiben csele­kedete sulyabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntettetik. A vetőterületek összeírása végett minden nagybányai földtulajdonos köteles május _______________________________________3_ el adták az orosz legénységnek. Mig bőrét hozzá nem értő „szakértőknek“ eladták mint szibériai medve, vagy farkas bőrét. Voltak ügyes cinkógráfusok, kik a papír és ezüst rubelt olyan ügyesen állították elő, hogy egész Irkutz el volt árasztva velők. Később az alkohol tilos volt, miért is ma­zsola és malaga szöllőböl bort gyártottak, meg törköly-pálinkát, konyakot, kitűnő sikerrel. Min­den iparág képviselve volt. E téren sokat se­gített embereinken Amerika u. i. elátta őket a szükséges szerszámokkal és felszerelésekkel. Később a hirlapirás is fellendült, eleinte min­den szám külön Írva, külön litografálva az orosz, angol és franczia újságokból átfordított legújabb hírekkel. Azután Ne búsulj czimmel élczlap is készült illusztrácziókkal. A litografált újságok készítését és tartását titokban kellett tartanunk, mert tilos volt. Sokszor estünk háskutatásokon keresztül e miatt, a mi a kiadók munkakedvét azért nem rontotta, ellenben a Ne busulj újság szerkesztősége két hónap múlva csődöt mon­dott, mondjuk a papír hiány miatt, de a rossz nyelvek szerint inkább a viccek egyhangúsága miatt. A hangszer ipar is fellendült s vele a zene ügy, ügyes hegedűket, bőgőt, cimbalmo­kat készített legénységünk. Cigánybandát alakí­tottunk, melynek nótái mellett gyakran szerez­tünk vigaszt. Ez volt egyedüli örömünk máskü­lönben is eltekintve a ritkán érkező levelektől, a táviratoktól. Hetenkint egyszer tudományos felolvasások voltak, minden ágából a tudomány­nak. Különböző iskolák alakultak, hol nyelve­ket lehetett elsajátítani s különböző vizsgákra előkészítő kurzusok, azután havonkint egyszer konczert, kugli, tennisz, fottbal, birkózó verse­nyek, persze dijjakkal. ros osztály ott is boldogul, mert alkalmazzák őket ott is műhelyekben pénzért és egyesek saját műhelyt is tartanak a fogolytáborokban, mi igen szépen jövedelmez. Az élelmezés Szi­bériában az előző évben még mindig jó volt : egy font marhahús 33-36 fillér, egy font disz- nóhus, vagy zsírnak való 45 — 70 fillér, egy font kenyér 18 fillér, csak zöldség, az nem kapható. Persze most ott sincs bizonyára igy, mint azelőtt, jóllehet Szibéria élelmiszerekben egyike a leghatalmasabb tárházaknak. Pénzt s egyéb küldeményeket az utóbbi időkben rendesen meg­kaptuk, mert saját kebelünkben postahivatalo­kat rendeztünk be, minden táborban egyet, mely mindent lelkiismeretesen kézbesített. Azelőtt sok csimzett nem kap la meg a csomagját, például szolgáljon az, hogy azelőtt 4800 ember számára jött naponta 4-5-8 csomag, utóbbi évben 150 —200 is s ami régen jött az is alaposan meg­dézsmálva, most már nem igen. A bánásmód különböző, minden a láger kommendánstól függ, ki teljes potentát hivata­lában. Nekem szerencsém volt. Az irkukzi egyike a legjobb táboroknak, azt is elárulom, hogy miért. A kommendáns egy öreg gene­rális, ki az orosz-jappán háborúban szintén fog­ságban volt, szóval érezte ő is: mi az hadi­fogságban lenni ! Voltak elég tűrhető jó napjaink is, de elég rosszak is. Mindenki egész valója egy nagy kérdő­jellé alakult át s ez a kérdés szerepelt életünkben a legtöbbet, t. i. mikor jövünk haza ? Ez volt alfája és ómegája, a gondolat központja mindenikünknek, melyre oly soká késett a felelet, melyre talán megérkezik most — nemsokára! Ugy-e szívből kívánjuk mind­nyájan ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom