Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1917-03-22 / 12. szám
SZÉPIRODALMI X3CS3aXi2XJ^.E:ä>. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 6—8 oldalon Felelős szerkesztő : ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvlzi-ut 14. sz., ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Erdélyért. — Segítsük hazánk rombadőlt végvárait felépíteni. — Márczius 21. ! Nagy világégés tüzfényénél, korona- | zási himnuszok visszhangja mellett, her- | vadt olajággal megtérő békegalambjaink ! szárnycsattogása közben, a bűnhődő Románia összeomlása idején indult meg a mozgalom, hogy a román betörés folytán elpusztított erdélyi városokat, falvakat újjáépítsük, hogy eltakarítsuk a romokat, bekötözzük a sebeket s virágzó életet fakasszunk ott, hol a rombadontött otthonok helyén a pusztulás, a kétségbeesés ütött tanyát. És a mozgalom élén a mi felséges királynénk áll, feledhetetlen Erzsébet királynénk utódja, aki már trónraléptekor fejedelmi ajándékával bebizonyította, hogy együtt érez a véresen nagy megpróbáltatásoknak kitett magyarsággal. Két éven át szörnyű, életdöntő tu- j sánk alatt az arany és hatalom áramlásé j ban növekvő Románia ellenségeinkkel alkudozva, kapzsi prédaszimattal lesett be az erdélyi szorosok nyilásán, kincses ! hegyeink, százados zugó erdőink, feje- ; delmi büszke városaink felé. Leselkedett és nesztelenül köszörülte j orgyilkos fegyverét; sötétben vájta felénk forduló lőréseit és cirkálómmal nagy Romániát rajzolt Európa papírtérképébe, mig mi Európa élő testébe szuronnyal rajzoltuk bele a jövőt. A „Nagybánya“ tárczája. Ferenczy Károlyról. Ferenczy Károlynak már 1906-ban méltó ; emléket állított egyik legkiválóbb műkritikusunk, : Malonyai Dezső A fiatalok czimü kötetében, j melyben Ferenczy Károly, Grünvald Béla, Ivá- í nyi Béla, Katona Sándor, Magyar-Mannheimer Gusztáv és Rippl-Rónai József művészetét ! méltatja. E szerfölött érdekes könyvből közöljük a következőket: Ferenczy Károlynak művészi irányában, melyet sintetikus alapon erős, kolorisztikus természethűség jellemez, öntudatos az útja s munkái tanúskodnak a biztos, eredményes haladásról. Újabb, temperával föstött képein a plein- j air megközelíti a tökéletességet, árnyékos ré- j szeikben is tiszták, átlátszók s nyoma sincsen i rajtuk olyasminek, ami ebben a zsánerben már i útszéli ; münheni munkáin, — miután ő is sze- j rencsésen átúszta a Bastien-Lepage-szerü natu- j ralizmust, ami nála a tulgondos vonalkeresésben és formahajszában nyilvánult, mert akkor még nem dolgozott valőrökre s a rajzban a kifejezést kereste, — münheni munkáin már bravúros a színezés, de a tónusokban még halovány és még az ember foglalkoztatja. (Ebből a korból való Adám, a Madárdal, a Kerti Jelenet, egy j Gyermekarczkép-vázlat, Csók István portréja s ' egy Tájkép-tanulmány.) Várt; és kinálta magát a többet fizetőnek. Várt; és árulta a vérét, feledve, hogy van adott szó és van szép becsület; feledve, hogy fiatal országa építéséhez, szövetségeseinkkel mi adtuk egykor az eszközöket. Aztán — megrészegülve a küzdő népek aranyától, ellenségeink tömjénétől és Ígéreteitől — mikor két éves vérzésünkben kellőképen elgyöngültnek vélt, kinyújtotta kezét az után, ami ezer év óta a mienk! Éjnek idején, bocskoros halk lépéssel kúszott át Románia védtelen szorosainkon és elszórt kis tanyákat, ártatlan falvakat, fegyvertelen városokat rohant meg orozva ! Kiömlött a falvak és városok vére és mig az erdélyi havasok felett a dögkeselyű nemtelen biztonságérzetével bontogatni kezdte szárnyait a román lobogó, Erdély őslakó népe hontalanul, kifosztva, koldusszegényen futott az ismeretlen sötét végzetbe. Futottak mind, sajgó szívvel, hörgő fájdalommal és az égő otthon szörnyű fénye világított a szenvedések utján. Túl az ősi Királyhágón megrendültem állt a testvér és kitárta feléjük a karját, kettétörte szűkös hadikenyerét, melyhez a magot egyformán, különbség nélkül, könnyes szemmel adta a Tisza rónája, a Duna mente. Egy föld, egy vér, egy akarat! A megsebzett ország felorditott kínjában és bosszút, igazságot követelt Erdély bérczeitől a Lajtáig, a Tátra ormától a tengerig. A világ szeme ránk figyelt! Erdély nélkül nincs Magyarország, Magyarország nélkül nincs győzelem! Szent haraggal és erővel szorult ökölbe a magyar kéz. Felemelkedett és sújtó mozdulattal, világrengető dühvei hősi hűségben a német ököl kisérte. Két ököl sújtott le Erdély földjén a rablóra és nyitva hagyott határkapunk bezárult a rabló mögött. Az oláhság Maré Romániát, nagy Romániát akarc a mi földünkre ráépíteni és örök emlékeztetőül a mi ezer éves földünk a kis Románia temetője lett. Szeben, Brassó, Vöröstorony, Törcs- vár, Ojtoz, Gyergyó, Tömös (Gyimes) homerosi hősi dalként zengnek ezek a nagy nevek, melyeket a világtörténelem időtlen időkre felrótt tábláira. Országok és fajok sorsa győzött és dőlt meg ezekben a nevekben. Erdély a mienk maradt és népe egy ezredév szeretetével tér haza. Üszkös romok, kifosztott magtárak, elpusztult munka, sirhantok, véres nyomok . . . De a föld és a nép megmaradt. Meg van a föld, melyre épiteni lehet.. Megvan a nép, mely épiteni fog. Épiteni fogunk mindannyian a múlt tanulságaival, a jövő hitével. A házak küszöbére ömlött vér felszárad, a kialudt tűzhelyre visszaszáll a békés láng, de a sebekből, melyeket a veszély és szenvedés földünkbe és lelCsakhamar azonban szabadult a közvetet- lenség rovására végzett részlethangsulyozó modorból s egész hatásra, dekorativ összhatásra dolgozott. így dolgozik ma is. Tónusossá lett; témáihoz szerencsésen vezeti el a külső természet, s a színek révén jellemzett környezetbe gyönyörű harmóniában il- _______________&___, _______ ..., __ leszk edik kedve, érzése és gondolata. Képeire : lelkiállapota van a meleg őszi reggelhez, oly bámulatosan ád plaszticitást a vakmerőén bátor ! mély a poézis, hogy igazán sajnálnék, ha az ala- valőrök révén ; kezeirása széles, olykor szilaj, ! kon valamely véges gondolat, vagy kivánság kiutánzásra csábítóan eredeti. Van is már után- j fejezése lehúzna bennünket a kicsinyes élet zója több, mint amennyinek ő, - aki a magyar j únott levegőjébe. művészet boldogulásában szeretettel hisz, - j Van azonban valami még sajátosabb, ugy- örvendeni tudna. j szólván realisztikusabb vonatkozás Ferenczy szinMa már teljesen kifejlődött mivoltában él- harmóniái és a természetben megjelenő érzések, vezhetjük Ferenczy Károly művészetét. j mondjuk hangulatok között. Koloristáink között ő legtelivérebb szerel- ; Nézzük a hazatérő Favágókat, akik az esti mese a színnek, — azok közül a művészek kö- napfénytől bearanyozott erdős lejtőn ballagnak, zül való, akikről a bevezetésben említettük, hogy Értékes ez a kép, mint elvont szinprobléma, de lelki életük alakulására s fejlődésére befolyást ; mint természettanulmány is kitűnő ; a természet legkevésbbé gyakorol esetlegességeivel a való ' reális megjelenése véletlenül egy következete- élet; azok közül való, akik az egyénben a ti- sen megoldott szinprobléma köntösében kinál- pust látják s akik a saját élményeikben is, csak kozott a művésznek. az általánosan tipikusát keresik. Az akczió ne- ! Egyik legjellemzőbb érdekes alkotása: kik mellékes, az egyéni élet korlátáivá! nem tö- j „Józsefet eladják testvérei", rődnek, — érzelmeiket általános jellegű szin és ! Ezen még az akcziót is sikerült össze- formaritmusokban fejezik ki. Szin és forma- i egyeztetnie azzal a momumentális, nyugodt és problémák megoldása lelkesíti őket. J tárgyilagos hangulattal, amely a pompás képen A mi Ferenczynk határozottan színben érzi I végigvonul. Sivár síkság; az egyszerű formában legintenzivebben a külvilágot s minden egyéb elterülő viz még növeli a sivárság teljességét; neki csak ürügy a szinprobléma megértéséhez ; süt a nap úgy az alakokra, mint a tájra, de ez és megértetéséhez. j nem vigasztal, sőt inkább a merev változatlanAlakjai nem azon a réven érdekesek, hogy ság különös inélaságát árasztja az egész jeleegyénileg éreznek és élnek, de inkább azért, mert általános típusokat ábrázolnak s az életet általános értelemben áilitják szemünk elé. Az a model, aki egy karosszéken ül, nem árul el se gondolatot, se vágyat, - ő a mezítelen női test, érdekes szinü szövetek közt. Ozsonna czimü képén, az alak nem eszik, nem is phps dp az összlmnirhan. amplvhpn nvncrndt
