Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1917-02-22 / 8. szám
NAGYBÁNYA 1917. február 22. 14. dr. Herczinger Ferenc városi főorvos, rk., 56 év, szivhüdés; febr. 16. Pomján Lászlóné bányász neje, gk., 26 év, tüdővész. — Házasságot kötöttek: febr. 8. Rusz György cipész és Stir Ilona; febr. 10. Mihálcsik Mihály téglagyári munkás és Kozma Flóra; febr. 12. Sztrebli Antal telefon szerelő és Farkas Mária; febr. 17. Bode Dömötör bányász és Csócs Mária helybeli lakosok. Az éheztetők éhezése. Az oroszok beismerése. Az entente gőgös jelszavai, hogy fegyvererejük összemorzsol bennünket s kiéheztetéssel belénk fojtja az életet, egymásután üres hen cegésnek bizonyulnak. Mi több: minden fenyegetés visszaszáll saját népeinek fejére s a pusztulás, melyet számunkra eszelt ki, a vesztünkre szövetkezett országokban szinte napról-napra fokozottabb arányokban dúl. Ez koránsem a mi elfogult kitalálásunk, hanem maga a kérlelhetetlen valóság, amelyet ellenségeink maguk vallanak be. Amint a harctéri jelentések minden szépitgetés mellett is kénytelenek beismerni szakadatlan vereségeiket, azonban gazdasági kimerülésüket is saját vallomásaikkal igazolhatjuk. Sajtójuk panaszkodása végeláthatatlan : itt is, ott is áttör a cenzúra minden szigorúságán s a legszánandóbb képet rajzolja arról a nyomorúságról, mely az entente országaiban kivétel nékül felütötte a fejét s a kétségbeesés foron- gásába sodorja népeit. Emberben és anyagban „kimeríthetetlen“ raktáruk, Oroszország jár legelői a kimerültségen. Idézzük az orosz lapokat: részrehajlásuk szemüvegén is olyan sötéten festenek az ottani állapotok, hogy sötétebbre még az elfogultság sem festhetné. A „Ruskoje Slovo“ tanulsága szerint „Saratov, Poltavo, Nisni-Novgorod és Vozones malmai állnak, a gabona teljesen hiányzik, a helyzet fenyegető. „Moszkvában a napi 1200 helyett 1700 marhát vágnak le, mert takarmányhiány miatt az állatok felügyelet nélkül kóborolnak és az éhségtől elhullanak „Maguk a kereskedők kérik a húsárak leszállítását, mert a megállapított árakon a lakosság nem vásárol húst“. Smolens, Orel, Jaroslav ésTomszk megállapított petroleum- és naftakészletei dacára ezekben az anyagokban a legnagyobb ; hiányt szenvedi. Naponta megújuló kormány- j rendeletek ellenére az ellátás pang,, A „R Vje- domosti“ szerint „Poltava kormányzóságban i teljes a petróleum-hiány“. „A Donvidék 1916. ! évi gabona termése alig elegendő saját szükség- í leteinek fedezésére“. Belyből valóságos éhséget \ jelentenek. Semmi ennivaló nincs, se kenyér, se cukor, se gyufa, se petroleum és egyáltalában semmiféle élelmiszer.“ • Ugyanez a lap Írja, hogy „Odessában a fűtőanyag hiánya folytán a pótfütőanyag, a denaturált szesz beszerzése nagy zavarokat okoz; a lakosság padokkal és párnákkal felszerelve, ; az üzletek előtt éjszakázik, hogy egy üveggel j szeszhez juthasson.“ A „Petrogradsk Gazetta:“ „A teavaj teljesen eltűnt, a főzővaly luxuscikké vált.“ Cipőért húsz üzletet is hiába jár be az ember, bárha a maximális áron felül 50 rubelt is szívesen megadna érte,“ A „R. Slovo“: Nisni- Novgorod, Tomszk, Jaroszlav, Gharkov, Orel és Cherson nagy petroleumhiányban szenved, a bányaművelést korlátozzák és teljes beszüntetés fenyegeti. Petróleumhiány miatt Rige világítása megszűnt, Krímben sok kórház világítása megszűnt s az esti iskolákat bezárták. A „Djen“: Bár négy hústalan nap van, a másik három napon is hirdetések jelentik: ma és holnap husáru nincs. A „B. Vjedomosti“: Pétervár e héten teljesen hús nélkül maradt. A „V. Vremja“: A tejellátásban a teljes katasztrófa előestéjét éljük . . . Mai ára emelkedő irányzattal 3 rub. 50 köp. A „R. Vjedomosti“: A vidékről mindenünnen a legkomolyabb panaszok érkeznek az élelmiszerek hiánya és drágasága miatt . . . Jaltában a benzin 4 és fél rubel helyett 50 rubel ... A lakosság botrányokban tör ki. A „Jekaterinoszlav, Kiev, Zarizyn, Kisenev, Rjasan, Sebastopol és Tsita a beállott élelmi krízisről megdöbbentően panaszkodnak. A válságot nem múló okok, hanem állandó jellegű gazdasági körülmények idézték elő.“ Odesszából jelentik, hogy az iskolákat és lazaretteket fűtőanyag hiánya folytán nem fűthetik s a helyzet javulására nincs emény. Mindezek csak hevenyészve felsorolt idézetek s amik a cenzúra rostáján áthullottak, elképzelhető tehát, ,hogy a valóság ennél is menynyivel sötétebb. És Európa éléskamrája, Oroszország fest igy, hogyan nézhetnek ki akkor bevitelre szoruló ellenségeink ? Mégis ők akarnak tovább harcolni! Nyugodtak lehetünk: ahová fegyvereink el nem érhetnének, ellenségeink pusztulását ott is elvégzi a feltartózhatatlan belső nyomorúság. Győzni mi fogunk ! Kiadó laptulajdonos : ÉGLY MIHÁLY. Alapitta? ott: 1892 NRMRSY 15TVRÍ1 villamerőre berendezett könyvnyomdája és nyomtatványraktára, a „Felsőbányái Hírlap“ kiadója Tisztelettel értesítem a m. tisztelt közönséget, hogy négy gyorssajtóval és mindenféle segédgépekkel felszerelt könyvnyomdámban mindennemű e szakba vágó munka pontos elkészítésére jutányos árakért vállalkozom. NAGYBÁNYÁN, Lakatos-utca Telefon szám: 43. Egy tükrös, három ajtós, faragott diófaszekrény ALIG HASZNÁLT Ugyanott egy tölgyfa ebédlő asztal kihuzós, Eiozzávafió asztaldeszkákkal szintén eladó Cim megtudható Nánásy nyomdában. iriesiiés. Tisztelettel értesítem úgy a vidéki, mint a helybeli t. vevőimet, hogy betegség miatt üzletem csakis egyszer hetenként azaz keddi fogom nyitva tartani. Sürgős eseteknél más napokon is lehet érdeklődni lakásomon ========== (Ráikóczy-tér ‘ii. szám emelet.) Tisztelettel O • >ipos üveg- és porcellan liereslcedő. Libamező 6. szám alatt egy három szoba konyha kamarából álló lakás jrf g^tvágy- és gyomor ja viíó a miszfmogyorósi C»E*er fertőző betegségek ellen !! GYÓGYFORRÁSA!! j Értekezni Sehet ugyanott. A Szatmán-Németi Kerületi Munkásbiztositö Pénztár mély megilletődéssel jelenti, hogy 23 éven keresztül ügybuzgó -szolgálatot teljesítő orvosa dr. HERCZINGER FERENC Nagybánya városának főorvosa, vármegyei tb. főorvos folyó évi február hó 14-én elhunyt. A megboldogult élete elválaszthatatlanul összeforrott az intézmény nemes ügyével, amelynek évtizedeken át kiváló, fáradságot nem ismerő ügybuzgó orvosa volt. A megboldogult tetemei f. évi február hó 16-án délután 4 órakor fognak Nagybányán örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár-Németi, 1917. február hó 15-én. Emlékét kegyelettel őrizzük I
